Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-31 / 204. szám

Csütörtök, 1987. augusztus 27. 3 Vasútévforduló Száznegyven éve — 1847. szeptember elsején — avatták fel a Pest és a Szolnok közötti 100 kilométeres vasútvonalat. Ez volt a második pálya az országban. Az első szerelvény három és fél ora aiatt tette meg az utat a főváros és az alföldi megyeszékhely között. Az avatóünnepségen Kossuth Lajos, Széchenyi István és Jókai Mór is jelen volt. Az évfordulóról szombaton ünnepségen emlékeztek meg Szolnokon. Ez alkalomból a 140 évvel ezelőttihez hasonló, gőzössel vontatott szerelvény érkezett Budapest Nyugati pályaudvarról Szolnokra. A vonattal érkezett vendégek és a helyi résztvevők megtekintették azt a több mint fél évszázados személykocsit, amelyet a Közlekedési Múzeum részére újítottak fel a szolnoki MÁV Járműjavító Üzem dolgozói. A MAV-csomóponti művelődési házban vasúttörténeti kiállítás nyilt. (MTI) Az információfeldolgozásról Budapesten, az Átrium Hyatt Szállóban tartja ez évi közgyűlését szeptember l.és negyedike között az Információfeldolgozó Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFIP). A tanácskozáson — amelyet első alkalommal rendeznek szocialista országban — 60 ország számítástechnikai szervezeteinek vezetői vesznek részt. A közgyűlésen értékelik az információfeldolgozásban elért nemzetközi kutatást eredményeket. Három plusz kettő Megvallom, igencsak járatlan vagyok az újabb könynyüzenei irányzatokban. Habár, a rock and roll régi lendülete odaveszett, még mindig a Beatlesek jelentik számomra a popeszme megtestesülését. Varázslatos legendájuk a közösségtudatról, meg a szolidaritásérzésről máig megigéző. Érdeklődéssel olvastam hát bulvárlapunk és irodalmipolitikai hetilapunk heves „kultúrharcát" a 3+2 együttes — szinte besorolhatatlan műfajú — zenéjének megítélésében. Tény, behízelgően dallamos, fülbemászó ritmusú, könnyen megtanulható zeneszámaik éppűey halihatók a Trabantokból, mint a Ford Sierrákból. A Bugyi testvérek zenéje tavaly úgy tört rá Magyarországra, inlnt annak idején II. Szulejmán. A zeneértő közönség és a buta, önelégült sznob egyarant úgy vélte; a Csipkés kombiné és társai okozta csapást könnyen kiheveri majd zenekultúránk. Aztán kiderüli, a nyugati határszéli falvak lakosságát ugyanúgy megbolondította a délvidéki zenekar „lakodalmas" muzsikája, mint a Bácskához közelebb eső részekét. Az „őrület" még tart — Szegeden a múlt hét végén is csak elvétve lehetett kapni 3+2 lemezeket és kazettákat (csakúgy, mint az ízléses, NDK-beli csipkés és vállas pamutkombinékat). Viszem a fiam Kati nénihez. Jöttömben az utca egyik házának ablakából rámzúdul a „zene". Bemegyek hát. Bozsányi Józsefné rokkantnyugdíjas barátsággal fogad. Kiderül, nem a 3 + 2-t ha'lgatjuk, hanem a 13 + 1-et. Leülök. — Miért szereti ezt a zenét? — teszem fel zavaromban a lehető legbanálLabb kérdést. — Érzéssel, lelkiismeretesen énekelnek az előadók, látszik, hogy a zeneszámok szövegének megírásakor az életből merítettek. A dalok engem is emlékeztetnek eletem egyik-másik történésere. — Ügy tudom, a 3+2 számainak nagy része földolgozás. — Ettől függetlenül szinte valamennyi korosztály szereti a zenéjüket. Szerintem még több régi filmzenét — például a Hyppolit, a lakáj-ét — kellene átültetni modern hangszerelésre. — Mit gondol, meddig lesz még rajongója a 3+2-nefc? — Mindaddig, míg ilyen lemezeket adnak ki. Világos beszéd. Kapantzián György, örmény származású üvegessel is jól megértjük egymást. Több mint negyven éve él Magyarországon, az örményen és magyaron kívül görögül, törökül, németül és olaszul is jól beszél. — Mit kell most nekem mondani? — vág mellbe parádriposztjával. — A véleményét. — Jó zene, de a világszinvonalat nem üti meg. Mikor Olaszországba vittem az ismerőseimnek megmutatni, az ottaniak azt mondtak: szép, szép, de az ő zenéjük színvonalát nem üti meg. Szerintem is csak arra jó, hogy a mulatóhelyeken é.s a lakodalmakban — a bor mellett — vigadjanak rá az emberek. — Mint messziről jött em ber, hogyan ítéli meg: miért kedvelik ennyire a magyarok a 3+2-t? — Azért, mert hangulatos számokat énekelnek — csárdást, tangót, vagy keringőt is lehet rájuk táncolni. A magyar nép lelkületéhez közel áll a cigányzene, ráadásul ezeket a dalokat a 3+2 jobban is adja elő, mint az itteni együttesek. Pedagógus házaspárnál vagyunk vendégségben. Fölbátorodva itt is előhozakodom kérdésemmel. — Na, maradjál csöndben — villan rám „figyelmeztetően" a ház ura, Tary Gábor —, ebben a házban ezt a három szót büntetlenül nem lehet kiejteni. Ügy látszik, kissé felzaklatta vendéglátóinkat érdeklődésem irányultsága. Azért próbálkozom még. — Ugye, „Nincsen benne semmi, ámde ...". — ... az embereknek az kell, ami rögtön a fülükbe megy, amit könnyen megértenek — veszi át a szót a feleség, Lovász Márta. — Ez a zene megfertőzte az összes társadalmi réteget. Még a pedagógus édesapám és több értelmiségi barátnőm is áldozatul esett ennek az őrületnek. — Ez műzene, ízlésficam — higgad le valamelyest a fér). — Társadalmi életünk tipikus jelensége — minél egyszerűbben és könnyebben kielégíteni az emberek boldogságigényét. Aztán lecipel a földszintre, s talán, mert megzavartam lelki nyugalmát, „büntetésből" majdnem fél óráig hallgattatja velem az angolszász Alan Parsons Project és Mezzoforte együttesek kifinomult zenéjét. Eddig 2+2, egymásnak ellentmondó véleményt hallottunk a 3+2 együttesről. A11jék itt ötödiknek a szakember megközelítése. — Mi a véleménye a 3 \-2 együttes zenéjéről? — kérdezem Nikolényi Istvánt, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóját. — Ha nem koncertteremben hallom — ahová nem való —, akkor az, ami önnek — hangzik a zeneesztéta válasza. * Tényleg, mi is. Egyáltalán van-e? Lehet-e? Életemben az ének-zene volt az egyetlen tantárgy, amelyből csal; ötösöm volt. Felidézem magamban „zeneesztétikai tanulmányaimat": az egy-két általános iskolai Kodály-értelmezést (mert hogy „zenébe" jártam), amelyet négy év szünet követett (mert hogy szakközépiskolába jártam), s művészettörténet-tanárom emlékezetes, magas hőfokon izzó előadásai a főúri barokkról és a lovakról — mert hogy egyetemre is jártam. Már hallom is, ott van még az önművelődés lehetősége. Aha. Ha azt mondom, az emberek csak azt kapják, amit megérdemelnek — ez a válasz, nem válasz. Igenis, jobbat kell kapniuk. A művészet nagy alkotásai — melyeknek központi gondolata az élet értelme és a megváltoztatása iránti igény — sem az átlagos gondolkodásnak és ízlésnek nem felelnek meg, sem az egyszerű, naiv egészséges józan észnek, de százszor is pofon üthetjük a közízlést. ha a társadálom széles rétegeinek nem tudjuk hozzáférhetővé és érthetővé tenni az igazi népzenét és a valódi műalkotásokat. A giccses slágereket pedig nem lehet helyettesíteni a komoly zene produkcióival, csupán színvonalas szórakoztató zenével — amely utpt nyithat a magasabb reidű művészethez — tehetjük ezeket hatástalanná. Csak kérdezem: kikre bizhatjuk a színvonalas magyar popzene terjesztését és a csak koncerteken elérhető érzelmi összehangolódás megteremtését? Az LGT megint hallgat, s az Omega többet van külföldön, mint itthon. Az eredeti hangú Kati kerekperec kijelenti: ő Diiony többre tartja állatkereskedesét korábbi beatzenész életformájánál. „Fúljanak az itteniek a jánosvitézbe, meg a vígözvegybe, semmi közöm hozzá" — írta Bartók egyik levelében. Mintha megállt volna az idő. Addig is, míg változni kezd, ugye megvehetem a zenekar legújabb nagylemezét az otthoniaknak? Dányi László Veszélyes tájékozatlanság - veszélyes hulladékról I Bizalmatlanok a szőregiek I Ugye megengedik, hogy Székkutas térségébe tervezlevegyem a kabátom? — tek ilyen létesítményt, ám kérdezte a hallgatóságtól az ott kiszemelt hellyel Karácsonyi Sándor ország- kapcsolatban több ellenérv gyűlési képviselő, s e kér- hangzott el. Ebből a legfondés nemcsak a jó időt je- tosabb, hogy a talajvíz malezte, hanem azt is: meleg gas szintje miatt nehéz témát tűzött a találkozó na- megakadályozni, hogy a vepirendjére a képviselő. Sző- gyí anyagok a talajba, sziregen ugyanis, ahol e be- várogjanak, noha a lerakószámolónak tanúja lehet- medence többszörös szigetem, manapság felajzottak telésü (erről még később). A az emberek. Mitől? Hírül tervezés időszakában kezdte vették, hogy az eladásra ki- árulni szőregi téglagyárát a nált téglagyár területén ve- Dél-alföldi Tégla- és Cseszélyes hulladékok lerakó- répipari Vállalat. (Miulán helyét kívánják létrehozni, húszmillió forintos rekonstAz alapinformáció ennyi, rukciót hajtottak végre a Az emberi fantaziának vi- gyárban, de munkások híján szont ez is elég ahhoz, hogy bezárni kényszerültek — némi „csernobili képzettár- téglaínságes időkben. De ez sítással" messzire szár- egy másik törtemet...) Tanyaljon, megmérgezve lát- nulmányozás után. sok érv va az akkorra már bizo- szólt a gyártelep megvásárnyára katasztrófa sújtotta lása mellett. Például, hogy területté nyilvánított Szőreg nem kell mezőgazdasági apraját-nagyját. művelés alól kivonni terü,, letet — ami az új földtörA kepviseloi beszámolt vény szeptember elsejei napirendien a hulladeklera- életbelépése után különösen ko ugye csak mellekesen drága dolog ,esz EmeUett a szerepelt eredetileg, am terület közművesített, s e nem tulzas, hogy a szoregi két tényező jelentős költségkulturhaz termet, sot, folyo- megtakarítást hozna, mint sojat dugig megtolto tömeg ahogy Szeged közelsége is a erdeklodese fokent ennek a működés során — tekintettémának szólt. Mit is takar , , , , a veszélyes hulladék fogai- tel arra- hogy a legtobb ve" ma? Nos, ez az a kérdés, -"»zélyes hulladék a megyéamire jó lett volna a la- ben Szegeden képződik, így kosságnak jóval korábban azt nem kellene messzire választ adni, mielőtt a fi, , , ,, , szailitani. noman fogalmazva felfokozott hangulat kialakult vol- j\> szőregi gyűlésen az na. A „veszélyes hulladék" y megvalósítás köfogalma ugyanis nem egy 6 általános megnevezés, ha- rulmenyeirol a megyei tap.em pontosan körülírt ka- nács meghívott környezettegória. Radioaktív anyagok, védelmi titkára számolt be. izotópok tehát nem tartóz- Kimondta, hogy egy kétrénak ebbe a fogalomkörbe, tegű szigeteléssel készülő, hanem vegyi hulladékok, 65 centiméter falvastagságú olajos iszap, festékes dobo- betonmedencébe, s fedett zok, éghetetlen műanyagok színekbe gyűjtenék a hulstb. Hogy eddig hol tárolták ladékot, ami megakadályozmindezt? Ez lényegi kérdés. ná- h°gy akár a csapadékVálasz: összevissza. Eldobál- víz is a talajba moshasson ták, szeméttelepre vitték, vegy> szennyeződést. A élővízbe engedték. Vagyis, biztonság fenntartása érmegterem tették annak a dekében állandóan mérnék Nyilatkozik az illetékes Szabadtéri szezon végén Múlófélben az évszak, lezárult a hazai színi évad nyári periódusa is. Népes előadások a szabad ég alatt — címmel közöl a tegnapi Vasárnapi Hírek áttekintést az ország szabadtéri műsorairól. A Művelődési Minisztérium illetékes munkatársa, Bőgel József nyilatkozik, több összefüggésben is elismerően a Szegedi Szabadtéri Játékokról. A pénzszűke miatt kedvezőtlen előjelek dacára „tartotta a jó szinvonalat Szeged, Gyula, Eger, Szentendre, Pécs és Boglárlelle" — olvasni, majd a magyar alkotások erősödő jelenlétét igazoló sorozathoz is megemlíti a Boszorkányok, varázslatok, valamint a Magyar mise szegedi előadásait. A kőszínházak nyári szabadtéri előbemutatóinak sikerét a közös kivitelezésben rejlő többletenergiák is garantálták. Erre bizonyság lehetőségét, hogy a talajba, a környék talaj- és levegőtalajvízbe jutva, közvetve szennyezettségét, hogy ha élő szervezetbe kerüljön, netán változna (növekedne), aminek veszélyei felmér- megfelelő óvintézkedést lehetetlenül nagyok. Épp hessen tenni, ezért határozta el a kor- A környezetvédelmi titkár máay, hogy az ország hat tájékoztatójának utolsó pontján megfelelő védő mondatait már nemigen letechnológiával létesítendő he(ett hallani, mivel a szöveszélyes hulladéklerakó regjek egyöntetű bizalmathelyek létesülnek a jövő- umságukat hangosan fejezben. Addig is, míg ezek a ték ki a „biztonsági intéznem kicsi pénzt igénylő be- kedésekkel" szemben. A zaj ruházások megvalósulnak, elcsitultán néhányan egyenminden megyének ideiglenes ként is elmondták a vélelerakót kell kialakítania. ményüket. A szenvedély, a Csongrád megyében először jövőjükért érzett aggódás 1

egyetlen hozzászólásból sem hiányzott. A gyakran felhangzó helyeslő kiabálás, a viharos tapsok, azt jelezték: a félinformációkból kialakult „hulladéklerakórémkép" mélyről szakította föl az indulatokat. Egy hozzászóló tanácstag egyenesen a demokrácia sárba tiprásának nevezte, hogy a városrész vezetői közül senkit nem tájékoztattak arról, ml készül Szőregen. Sokan féltették a nagyszerű rózsakultúra jövőjét, a veszélyes hulladéktól, mondván, ki tudja, mi szűrődik onnan ki?" Vastapsot kapott az a férfi, aki kijelentette: bizalmatlan az ideiglenes jelleggel kapcsolatban, mondván, ha ott fölépítenek valamit, soha nem szabadulnak meg tőle. Viharos éljenzéssel és helyesléssel fogadta a tömeg Karácsonyi Sándor képviselő azon bejelentését: „Ha választóim azzal bíznak meg, hogy azt a véleményüket képviseljem: nem akarják, hogy Szőregen veszélyes a szegedi Nyomorultak. „S ha már Szegedről beszélünk — így a nyilatkozat —, a szabadtérről a köszínházba folyamat fordítottjára is volt példa: a Cyrano a Madách Színházból került a Dóm térre. S bár a színészi-rendezői munka részben igazolta az átültetés jogosságát, fel is hívta a figyelmet egy fájdalmas idei jelenségre: a nagy, klasszikus, filozofikus művek hiányára." Az úgynevezett zenés színházi (zenedrámai) paletta eredeti, érdekes, kiemelkedő értékeként említi a szegedi Rigoletto „lenyűgöző hatású, újfajta asszociációkat is keltő, sorsdrámaként értelmezett" előadását. Szóvá teszi még a minisztériumi illetékes, hogy több helyen érezhetővé vált a fizetőképes kereslet csökkenése, ami figyelmeztető a jövőre nézve. hulladéklerakó létesüljön, a legmagasabb fórumokon is eljárok az ügyükben." A lelkesítő beszédeknek ezzel még nem volt vége. gyanítom, Kossuth apánk szónoklata sem dobogtatta volna meg jobban a szőregi szíveket, mint a gyűlés ősz hajú elnökének szavai, aki érces hangon azt mondta, mindez „merénylet Szörcg népe ellen". A gyűlés másnapján kevésbé felajzott, de sokkal inkább szakértő társaság gyülekezett egy szegedi tanácsteremben. Cé'juk az volt, hogy megtárgyalják: valóban minden szakmai feltételnek megfelel-e a szóregi színhely — pontosan idézem —: „különleges kezelést igénylő termelesi hulladékok ideiglenes lerakóhelyének". Miután sem a szakhatóságok, sem a szakértők, sem —például — az országhatár közelségére tekintettel megkérdezett határőrség nem emelt kifogást az ellen, hogy a jelenlegi téglagyár területén létesüljön a hulladéklerakó, a döntés meg is születhetett volna. Az akció lebonyolításához (egyáitalan megkezdéséhez) azonban szükség van a helyi tanács hozzájárulására, amely azonbun — u lakossági vélemények ismeretében — legalábbis kétes. A szakértői társaság azonban csak ekkor értesült — meglehetős meglepetéssel — a helyi közhangulatról. A szőregiek jelen lévő képviselője megpróbálta elsorolni az aggályokat, azonban, talán önhibáján kivut. tájékozatlanságával valósággal gúny tárgya lett a döntésre illetékesek asztalánál. Ezzel együtt a beruházást majdan (talán) végző Földgép Környezetvédő es Szolgáltató Leányvállalat igazgatóhelyettesének javaslatát mindenki egyetértéssel fogadta, ami abból állt: a témában legfelkészültebb emberek személyesen győznék meg a lakosságot a tervezett lerakó veszélytelenségéről. Az Igazgatóhelyettes annál Is inkább értetlenül hallotta a szőregiek ellenkezését, mert — mint elmesélte —. a hasonló célra kiszemelt Pest megyei falu lakossága örömmel fogadta a lerakó hírét, s a vele járó munkalehetőségeket, ml több, büszke arra, hogy az ö szűkebb hazájukat tartották alkalmasnak a feladatra. A szőregiek! meggyőzése azonban nem lesz könnyű feladat — ezek után. Korábr ban biztos, hogy könnyebb lett volna. Valaki azonban megint megfeledkezett azok hiteles és idejében elhangzó tájékoztatásáról, akikre az ügy leginkább tartozik, s a szárnyra kapott rémhírek nyomait eltüntetni, az — ő szemszögükből, s tudásuk, azaz tudatlanságuk ismeretében jogos — felháborodásukon úrrá lenni, nem lesz könnyű lecke. Mert nem szeretik manapság az emberek, ha őket szorosan érintő kérdésben pem kérik ki a véleményüket, de az sem jobb, ha a megkérdezést egy döntés megszületése (vagy majdnem megszületése) után történik. S azon sem szabad csodálkozni, ha kételkednek egy olyan bejelentés igazában: „a hulladéklerakó biztonságos". A múlt ismeretében nem alaptalan a bizalmatlanság. Bizalmat szerezni (visszaszerezni) pedig nem könnyű. De semmiképp nem szabad lemondani róla. Balogh Tamás i I ¥