Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK í 77. évfolyam, 203. szám 1987. augusztus 29., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint A megyei képviselőcsoport ülése Hz adóreform tervezete Tegnap, pénteken szegedi ülésén az országgyűlési kép­viselők Csongrád megyei csoportja az adóreform-ter­vezetet vitatta meg. Az írásos anyaghoz Ka­tona István, a Csongrád Megyei Tanács pénzügyi osz­tályvezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy az adóreform csak egy eszköz a gazdasági kibonta­kozáshoz, amely a jelenlegi kaotikus állapotok megszün­tetésére szolgál. A magyar állampolgárok jelenleg 12­féleképpsn adózhatnak. Az adókulcsokban eltérés oka lehet a tevékenységi forma, a szervezeti keret, illetve az, hogy melyik ágazatban dol­goznak. A lakosság nem jö­vedelemarányosan veszi ki a részét a közterhekből. Előnyben vannak azok, akik elaprózott forrásokból több helyről szerzik jövedelmü­ket. Az irányítás így csak utólagos operatív beavatko­zásokra képes. Az adó- és az árrend­szer reformját együttesen tárgyalja a tervezet. Az új körülmények között a pia­con egyenlő feltételekkel versenyezhetnek majd az ál­lami vállalatok, a szövetke­zetek és a magánvállalkozá­sok. Átrendeződik a termelői és a fogyasztói árrendszer is, ezek után a két árforma szorosabban kapcsolódik majd egymáshoz. A személyi jövedelemadó beveztésével .1 lakossági források csökken­nek. Az adóreformból eredő­en a fogyasztói ár 6-7 szá­zalékkal nö. Így jövőre a hazai infláció mértéke való­színűleg 12-14 százalék kö­rül alakul. Az általános for­galmi adót mindig az érté­kesítéskor számolják fel. de csak a végső felhasználónak kell teljes egészében megfi­zetnie. Ez az adónem függet­len a különböző gazdasági szektoroktól és a gazdasági versenytől. Ezt a veszteséges vállalatok is befizetik a költségvetésbe. Drágítja az importot és a belső fogyasz­tást, de nem számolják fel az exportban. Az adóreformhoz szociál­politikai csomagtervet is csatoltak. A családi pótlé­kot gyermekenként várható­an 500 forinttal emelik. Pre­ferenciákat kapnak a kisjö­vedelmű dolgozók is. Előny­ben részesülnek a súlyos testi fogyatékosok. Segítik a lakásépítőket. Az adóreform-tervezettel kapcsolatban Apró Antal, Vári Miklós, Bödőné Rózsa Edit, Király Zoltán, Fodor Pál, Tóth László, Csókási Zoltánná, Takács Imréné és Karácsonyi Sándor képvise­lők tettek fel kérdéseket. Katona István válaszában elmondotta, hogy a gyerme­kes családok helyzetére vo­natkozó egyes fejezetek a tervezet vitája során tett felvetések hatására kerülnek a parlament elé. Az építke­zők az általuk felhasznált építőanyagok forgalmi adóját visszaigényelhetik, ez példá­ul egy 100 négyzetméteres alapterületű lakásnál 250 ezer forint körül alakul. Ezt a pénzt 30 napon belül köte­lesek az ügyintézők vissza­utalni. Még erre az időtar­tamra is úgynevezett ruliro­zó hitelt lehet majd .felven­ni. Az OTP-től vásárolt la­kások árában már eleve nem lesz benne az általános for­galmi adó összege. A lakás­árak az ideihez képest vár­hatóan jövőre 9, 1989-ben 25, és 1990-ben 35"/,,-kai lesz­nek magasabbak. Ennek az emelkedésnek alapvetően nem az adóreform az oka. Kupa Mihály a Pénzügy­minisztérium főosztályveze­tője a képviselők kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó A Magyar Szolidaritási Bizottság akciói A szeptember elsején, az antifasiszta világnappal kez­dődő őszi szolidaritási ak­ciósorozat irányelveiről, va­lamint működési szabályza­ta módosításáról döntött pénteki ülésén a Magyar Szolidaritási Bizottság. Az elmúlt évek hagyomá­nyainak megfelelően a bi­zottság — együttműködve a hazai társadalmi szerveze­tekkel, mozgalmakkal — is­mét meghirdeti az őszi, több hónapos szolidaritási akció­sorozatot. A rendezvényso­rozat jelentőségét növeli, hogy egybeesik a nagy októ­beri szocialista forradalom győzelmének 70. évforduló­jára rendezett ünnepségek­kel. A szolidaritási akciósoro­zat fórumai, találkozói is­mét lehetőséget adnak a la­kosság széles rétegeinek, hogy állást foglaljanak a bé­ke ügye mellett, a pusztító háborúk veszélyének felszá­molásáért, a leszerelésért, a békés együttműködésért. Az akciókon résztvevők kife­jezhetik szolidaritásukat a katonai, politikai, gazdasági elnyomás, a faji megkülön­böztetés ellen, küzdő népek­kel, mindazokkal a szerve­zetekkel, mozgalmakkal, me­lyek a progresszív társadal­mi kibontakozás útját ke­resik. Az akciók egyik leg­főbb célja hozzájárulni az olyan béke létrehozásához, amely nem tekinthető két háború közötti állapotnak. A testület elfogadta a mű­ködési szabályzat módosítá­sára tett javaslatot is. Esze­rint a jövőben a bizottság szorosabb kapcsolatot épít ki azokkal a társadalmi, állami, tájékoztatási szervezetekkel, tudományos intézményekkel, amelyek erősen kötődnek a szolidaritási tevékenységhez. (MTI) bevezetése nem juttatja többletbevételhez a költség­vetést. Többletbevétel szár­mazik az ártámogatások le­építéséből. Ezek teljes meg­szüntetése azonban nem vár­ható, mivel ez a döntés be­láthatatlan láncreakciót in­dítana el a gazdaságban. A következő hónapokban az adóreform bevezetése nélkül is romlana az általános gaz­dasági helyzet az országban, de nem szabályozott körül­mények között. A nehéz helyzet megoldásához a kulcs nem az adóreform, ha­nem a gazdaságpolitika gyö­keres megváltoztatása. A következő év elejétől mintegy • 170-209 cég kerül veszteséges helyzetbe. Va­lamennyiük felszámolása nem várható, de veszteség­forrásaik megszüntetésére feltétlenül rá kell kénysze­ríteni őket. Sok helyen meg­fogalmazódik az igénv a bérreformra, de ennek tar­talma még nincs tisztázva. Eldöntendő kérdés például az is, milyen garanciákat vállal a nem bérből finan­szírozott ellátásokra az ál­lam. Nem tisztázottak az egyes foglalkozások közötti fizetésbeli eltérések. Csak az bizonyos, hogy a kvalifikált munkát a mainál sokkal jobban meg kell fizetni. Nem elképzelhetetlen, hoov a jövedelemadóban az eltartott gyermekeket is figyelembe veszik. De ennek az összegnek a forrását is meg kellene határozni. A mai magyar jövedelemszer­kezetben egy kereső egy el­tartott vállalására képes, megfelelő színvonalon. A gyermekruhák várható drasztikus áremelését indo­kolja, hogy ezeket a cikke­ket a külföldiek nagymeny­nyiségben vitték ki az or­szágból. Méreteik sok fel­nőtt számára is megfelelő viseletet jelentettek. A szubvencionált ár túlkeres­letet idézett elő a fogyasztói oldalon, a termelőket pedig ilyen körülmények között nem lehetett a költségek csökkentésére ösztönözni. A térítési díjak ezentúl az élelmezési normákhoz igazodnak, ebből a több­gyermekes családok kedvez­ményt. illetve mentességet kaphatnak. Az ügyeleti dí­jakat is figyelembe vesz'k maid a keresetek bruttósítá­sakor. Királv Zoltán hozzászólá­sa elején a Kiosz Csongrád megyei vezetőségének a ter­vezettel kapcsolatos írásos kifogásait adta át a Pénz­ügyminisztérium képviselő­jének. Elmondta, hogv véle­ménye szerint az adóreform szükségességét az emberek ma már nem vitatják. Ja­vasolta, hogy gyermekenként évi fix összeggel csökkent­(Folytatás a 2. oldalon.) Fejti György fogadta a kínai küldöttséget Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titr kára pénteken fogadta Csang Kuo-Jinget, a Kínai Nő­szövetség első elnökhelyettesét, a Kínai Kommunista Párt KB tagját és kíséretét. A kínai vendégek a Magyar Nők Országos Tanácsa meghívására tartózkodnak hazánkban. A megbeszélésen Fejti György tájékoztatást adott hazánk belpolitikai helyzetéről, a gazdasági-társadalmi stabilizá­ció és kibontakozás aktuális feladatairól. A megbeszélé­sen részt vett Duichek Lajosné, az MNOT elnöke. Szent-Györgyi Albert nevét viselheti a Szegedi Orvostudományi Egyetem Hz Elnöki Tanács illése Összehívták az Országgyűlés őszi ülésszakát Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület az Alkotmány 22. paragrafu­sának (2) bekezdése alapján az Országgyű­lés őszi ülésszakát szeptember 16-án (szer­dán) 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Or­szággyűlés tűzze napirendjére a kormány munkaprogramját (1987. október elsejétől 1990. december 31-éig), valamint az álta­lános forgalmi adóról és a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló törvényjavas­latokat. Németh Károly elnök tájékoztatta az El­nöki Tanácsot I. János Károly spanyol ki­rály magyarországi látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásáról. A tájékoztatót a testület egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította, hogy a látogatás jól szol­gálta országaink kölcsönös megismerését, a magyar—spanyol kapcsolatok továbbfejlő­dését és a nemzetközi együttműködést. Az Elnöki Tanács több részében mc»'osí­totta a Polgári törvénykönyvet. Hatályon kívül helyezte a tartós földhasználatra vo­natkozó szabályozást, mivel a földről szóló 1987. évi I. törvény a földnek tartós hasz­nálatba adása lehetőségét megszüntette. A törvényi módosítás ezenkívül szabályozza az alapítvány létrehozásának feltételeit, s megszigorítja a szállodák kártérítési felelős­ségét. Kiegészíti az új szabályozás a bíró­sági végrehajtásra vonatkozó rendelkezése­ket, egyes pénzkövetelések végrehajtása ér­dekében a jövőben a lakásbérleti jog is végrehajtás alá vonható lesz. A javító-nevelő munka új formájának, a közérdekű munkának a bevezetésére, vala­mint a kényszergyógykezelés alkalmazásá­nak törvényi kiterjesztésére figyelemmel, az Elnöki Tanács módosította a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló, 1979. évi 11. számú törvényerejű rendeletet A továbbiakban a testület törvényerejű rendeletet hozott arról, hogy a Szegedi Or­vostudományi Egyetem a jövőben a Nobel­díjas Szent-Györgyi Albert nevét viselje. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Ellentmondásos tendenciák A Kiszöv Csongrád me­gyei szervezete elkészült a megye ipari szövetkezetei­nek az első félévi teljesít­ményét jellemző összegezé­sével. Ebből a dokumen­tumból kitűnik, hogy a ter­meléshez szükséges anyagok, berendezések biztosítása változatlanul nagy erőfe­szítéseket követel. A leg­kisebb problémát a szüksé­ges létszám munkába állí­tása okozza. Az ipari szö­vetkezetek egyre gyakrab­ban alkalmazzák a munka­erő átcsoportosítását, a kü­lönböző munkakörök össze­vonását, söt, esetenként a létszám leépítését is. Ezek a változtatások általában kis lépésekben történnek. Ra­dikális beavatkozásra se­hol sem kerül sor, ezt mu­tatja az is, hogy egyszerre 10 dolgozót egyik szövetke­zet sem bocsátott el. Az állóeszközök elöregedése fo­kozódik, minimális a beru­házási lehetőség. * A megye ipari szövetke­zeteinek termelése az idén 2,5 százalékkal volt maga­sabb a tavalyi év hasonló időszakánál. A 39 hagyomá­nyos és a 46 kisszövetke­zet 2,6 milliárd forintos értékeket hozott létre. Nőtt a kisszövetkezetek száma, így a teljes termelésből az ő részarányuk 21-ről 24 százalékra emelkedett. A vegyiparban az Uni­versal Vegyipari Szövetke­zet jelentősen növelte tel­jesítményét, míg a Mediké­mia — importanyagok hiá­nya miatt — az elmúlt évi produktumát sem tudta el­érni. A fafeldolgozó iparban a Ní­vó Faipari és Játékkészítő Szövetkezet termelésfelfutá­sa kiemelkedő. A bőr-, szőrme-, textilruházat- és háziipari szövetkezetek vál­tozatlanul értékesítési gon­dokkal küzdenek. Azonban az előbbi megállapítás nem valamennyi ezekben az ága­zatokban dolgozó gazdál­kodó egységre érvényes. A piaci változásokat jobban követő és a termékválaszté­kukat korszerűsítő szövet­kezetek még emelni is tud­ták értékesítésüket. Jelen­tősen bővitette termelését a Sándorfalvi Ruházati Szö­vetkezet is. Az építőiparban a ha­gyományos formában gaz­dálkodó és ezen ágazat ter­melésének 70 százalékát adó szövetkezetek többsége az el­ső negyedévi lemaradást a második negyedévben sem tudta pótolni. A Szegedi Építőipari Szövetkezet nagy gondja, hogy elsősorban az épületgépészeti munkák iránt nagyon csökkent a fi­zetőképes kereslet. A kisszövetkezetek első­sorban a belföldi ellátás­ban vesznek részt, hiszen a külpiaci értékesítés ará­nya a hagyományos szövet­kezetek hasonló mutatójá­nak mindössze egyharmada. Egyébként a megye szövet­kezeti exportja 18 százalék­kal nőtt az elmúlt év azo­nos időszakához képest. Ezen belül már nem egyér­telmű pozitívum, hogy a ru­belexport bővülése több mint 22 százalékos, viszont a- konvertibilis piacra tör­ténő kiszállítások növekedé­se a 9 százalékot sem ér­te el. A gépipari szövetke­zetek jelentősen elmarad­tak egy évvel korábbi ki­vitelüktől. Ennek alapvető oka a jugoszláv kooperáció beszűkülése. A Fémtex Ipa­ri Szövetkezetnek különö­sen a zseblámpaexport visz­szaesése okozott gondot, ha­sonló kínai termékkel nem bírták a versenyt. A Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szö­vetkezet folytatta erőteljes piacszerző munkáját, és to­vábbi sikereket ért el. A Szevafém szocialista ex­portból származó árbevételét több mint 20 millió forint­tal növelte. Az (Jniversal a Koreai NDK-nak adott el jelentős nagyságrendben nö­vényvédő szert. Bővült a belkereskedelem részére is az értékesítés. De például a Szegedi Ruházati Szövetkezet új boltot is nyi­tott. * A szolgáltatások értéke közel 17 millió forinttal volt magasabb, mint egy évvel )<orábban. Döntően az épí­tőipari karbantartások, a szinesfotó-készítés és a tar­tós fogyasztási cikkek ja­vítása emelkedett. Jelentősen mérséklődtek a beruházások. Nem egyértel­műen negatívum, hogy a szövetkezetek építkezésre lényegesen kevesebbet köl­tenek, mint 19B0-ban. De túlságosan szerénynek tű­nik az a 4 millió forintos növekedés, amit gépbeszer­zésekre fordíthattak. Csongrád megyében a szövetkezeti iparban idei első félévben 410 fővel dol­goztak kevesebben, mint ta­valy. A hagyományos szö­vetkezetek létszámcsökkené­se szerencsére a versenyké­pesebb gépipari, finomke­rámia-ipari és vegyipari ágazatokat nem érintette. A kisszövetkezetek az átla­gosnál lényegesen magasabb keresetszínvonalukkal ké­pesek képzettebb, gyakor­lottabb munkásokat alkal­mazni. A szövetkezeteknek ebben a csoportjában a ke­resetszabályozási fék nem működik. 1987 első félévé­ben az egy főre jutó tel­jes munkaidős keresetszín­vonal a hagyományos szek­torban 32 ezer 360 forint volt, míg a kisszövetkeze­teknél ugyanez a mutató 59 ezer 618 forint volt. Nehe­zen elképzelhető, hogy a k^J forma között a teljesítmé­nyekben is ekkora lenne a differencia. A szövetkezetek eredmé­nye 6 hónap alatt megkö­zelítette a 240 millió forin­tot, de 35 millióval elmaradt a tavalyitól. A csökkenés oka termeléskiesés, és a rá­fordítások növekedése volt. A szegedi szövetkezetek kö­zül a Minőségi Ruhajavitó Szövetkezet féléves mérle­ge mutat 36 ezer forintos veszteséget. * Többek között az első fél­éves ipari szövetkezeti tel­jesítményekről is tárgyalt a Kiszöv elnöksége tegnapi, pénteki, szegedi ülésén b. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom