Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

Szerda, 1987. augusztus 19. 5 közös kiállítása a Juhász ra-emlékszoba; a FeketeGyula Művelődési Köz- házban: Vihart aratva — pontban. Csongrád megye munkástzeqedi ünnepi hetek Schönberg—Boublil— Kretzmer: Nyomorultak. A rockopera előadása a Dóm téren, este fél 9-kor. A harmadik szegedi táblaképfestészeti biennálé a képtárban és az ifjúsági házban, augusztus 20-ig. Dér István, Lóránt János, Nóvák András, Pál Mihály és Zombori László Wieber Mariann jelmeztervező művész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20ig. Papp György grafikusművész tűzzománcai a Paletta Galériában, augusztus 20-ig. Gubcsi Attila festőművész kiállítása az ifjúsági házban, augusztus 31-ig. Szabó Erzsébet üvegtárgyai a Képcsarnok Guiácsy Termében, augusztus 22-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Csongrád megyei parasztbútorok és népviseletek; Lucs-képgyűjtemény; Móságának élete és harcai 1867—1945; Buday György élete és munkássága; magyar katonai egyenruhák; a vármúzeumban: Szeged múltja, jelene, jövője; a Kass Galériában: Bélyegek, bélyegtervek, mini- és maxikönyvek Kass János műhelyéből. Varga Mátyás kiállítóháza (Bécsi körút 11/A). Nemzeti Történeti Emlékpark (ópusztaszer). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Tápé). Kenderfonó gyártörténeti kiállítás (Rigó utca 5-7.). Paprikamúzeum (Szentmihálytelek). Dugonics és Pusztaszer A házaspár Thenardier-né: Hámori Ildikó — Kezdhetném azzal is olyan gonosz ebben a szerepben, hogy szinte bele lehet szeretni... — Köszönöm, de rögtön hozzá kell tennem: a megformálandó egyéniség egy ilyen darabban, mindig döntő mértékben a zenére alapozódik. Nem lehet szo arról, hogy olyan árnyaltnak hasson a figura, mint a regényben, ami meg az egyénítés változatait illeti: Thenardier-né teljesen olyan szerep, amely tökéletes „negatív oldalborda". A legelső recitativo eleve meghatározza egész habitusát... — Ama bizonyos legelső megjelenéskor azonnal rá is támad szegény kis Cosettere, aki tudvalevően — a művésznő saját lánya. Hogyan sikerült megoldaniuk azt a jeleneteti — Ó, nagyon könnyen. Dóri először is természetes módon nagyon élvezi ~az egész színházasdit, ebben nőtt fel, nekem pedig kimondottan könnyebbséget okozott annak tudata, hogy a saját lányommal kell „gonoszkodnom". Más ember gyerekénél nyilvánvalóan jóval nehezebb lett volna legyőzni azt az érthető gátlást, ami a gyermekkel szembeni durvaság megjelenítésekor egy anyában szükségszerűen előtérbe kerül, és hat.. — Megejtő könnyedséggel és magabiztossággal komédiáznak Szombathy Gyulával, a kocsmajelenetben és a második rész Thenar báróék belépésével kezdődő jelenetében is. Könnyű volt kidolgozni ezt a hatásos párost? — Biztos, hogy nekem sokat segített az a tapasztalatsor, ami jóformán pályám kezdete óta végigkísér- elég sokszor léptem föl, zenés darabokban is, ráadásul a megszokott drámai szerepek kontrasztjaként is több erőfeszítést kellett kívánjon ez a feladat. Szombathy Gyulával kitűnően tudunk együtt dolgozni: ő nekem segít be, én neki — higgye el, tulajdonképpen tényleg ilyen egyszerű a dolog ... Thenardier-né különben is igazi zsák a foltját-alak: annak pedig nincs igaza, aki holmi valóságtól elvont, mesei „ősgonosz"-páros egyik tagját látja csak benne. Thenardiernék éppúgy vannak, mint férjuraik, akikkei pompásan értik egymást; biztos vagyok benne, hogy az úgynevezett életben, az érvényesülésben éppúgy, mint az ágyban ... Nekem pedig semmi más nem döntheti el jobban, jol dolgozom-e ebben a szerepben, csupán az, ha a nézőtéren akad akár csak egyetlen kislány, kinek rólam eszébe jut a mostohaanyja, családi életének eddigi lidérces emlékei — már megnyertem a meccset. És ez a fő. Domonkos László Thenardier: Szombathy Gyula A Victor Hugó regényéből készült zenés darab kocsmárosa, Thenardier szerepében Szombathy Gyulát láthatjuk a Dóm színpadán. A Rock Színház „egyenruhájában", gyanútlanul üldögélt a nézőtéren, amikor lecsaptam rá, még a próbák idején. — Először Szikora János szólt, -hogy számítana rám — mondta órájára nézve. — ¡Megmondom őszín'tén, tanítóképzős korom óta nem vettem kezembe a Nyomorultakat, de emlékképeim alapján elképzelhetetlennek tartottam a regény osszezsugoritását, megzenésítését és színpadra állítását. Márciusban kaptam egy kazettát, s ha nem is értettem az angol szöveget, Thenardier-t igyekeztem ^kihallgatni". — Hogyan hatott a zene? — Nem ilyennek képzeltem, mert én rockoperát vártam, de ez musical-opera. Ez persze nem minősit, csak a várakozásaimat jellemzi. A zenét vogul nagyon megszerettem es buldog vagyok, hogy elvállaltam ezt a szerepejt. — A próbákon elsősorban az szembetűnő, hogy milyen fegyelmezett munka folyik. — Ez nagyon jó színház. Fegyelmezettek, lelkesek, segítőkészek, kedvesek, ez a majd két hónap, amit a Rock Színház társulatával töltök, biztosan maradandó élményem lesz. Lehet, hogy a müíuj, a zene teszi, hogy itt mindenkire hat a munkánk tárgya, a darab — Nem lehet, hogy a romantika van ilyen hatással? — Lehet, de ezt félve mondjuk ki. Azt tapasztalom, hogy borzasztó nagy igény van a romantikára, de ezt a szükséget alig-alig valljuk be magunknak. Az életünk annyira tele van keménységgel, zordsággal, hogy természetes igényünk lett az érzelmesség. A Vígszínházban Az ügynök halála talán éppen ezért ment olyan nagy sikerrel. Ez a darab is az örökös emberi értékeknek igyekszik emléket állítani. Az önfeláldozás, a hit és a szeretet áll a középpontjában. Bár lehetne vele valamilyen hatást elérni ! — A feleségével milyen kapcsolatban van? — Ó, nagyon jól élünk ... — Ügy értem, milyen a kapcsolata Madame Thenardier-val? — Nagyon régóta ismerem Hámori Ildikót, ő a Nemzeti stúdiójába járt én meg főiskolás voltam, amikor megismerkedtünk. Sokszor dolgoztunk már együtt és vele mindig nagyon kellemes ..volt a munka. Dlusztus Imre Anonymus Gesta Hunga' rorum című , latin nyelvű krónikáját, amelyet magyarul Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeleiről címmel szoktunk emlegetni, 1200 körül írta, de kézirata hamarosan külföldre került, századokon át a bécsi udvari hadilevéltárban lappangott, s csak 1928ban jutott haza, az Országos Széchényi Könyvtárba, ahol azóta őrzik. S bár néhány történetíró forgatta, szövegét csak majdnem hatszáz év után, 1746-ban adta ki nyomtatásban Johann Georg von Schwandtner, a bécsi császári könyvtár őre, Bél Mátyás tanítványa. 1975-ben megjelent hasonmás kiadásban is, Györffy György bevezetőjével és jegyzeteivel. Pusztaszerről, pontosabban Szeri-ről, . e helynek történeti jelentőségéről a krónikások, közül egyedül Anonymus szól. Ez azt is jelenti, hogy Pusztaszer kultusza csak a Gesta kiadása, tehát a 18. század közepe óta kezdhetett terjedni. A pusztaszeri hagyomány népszerűsítésének úttörője Dugonics András volt. Az első magyar regénynek, az Etelká-nak (1788) bevezetőjében a kor divatjának megfelelően (amikor az írók forrásaikat nemhogy titkolták volna, hanem olvasottságukkal kérkedve fölsorakoztatták), Dugonics Árpád fiainak művében megörökített történeteiről megvallja: „Ezeket se gondoltam ki magam, hanem Béla királyunknak Nevetlen íródeákjából kölcsönöztem; mely könyvnél nincs se régibb, se hitelre méltóbb országunkban." Az Etelka első „könyvében", azaz kötetében az egyik fejezet Árpád fejedelemnek Világos várától Budáig való- útját írja le. Itt szól Dugonics Szegedről (sokat idézett részlete a halbőség bizonyságára a Tisza halneveit sorolja föl), s itt említi Pusztaszert is. „E szegedi polgáraitól elbúcsúzván Árpád, egyenesen a szeri pusztára iparkodott. Meg akarta még egyszer életében látni azon örvendetes térséget, melyben a magyarokkal öszvegyűlvén (Zalánnak meghódolása után) új törvényeket szabott az ország igazgatására." Ehhez a szövegrészhez illesztette, tudós szokása szerint, a lap alján magyarázó jegyzetét. „Ezen ZEERI pusztát mostanában közönégesen Puszta Szernek nevezzük. Három mértföldnyire és még egy darabnyira esik Szeged városától, nem messze a Tisza partjától. Ezen pusztát, melyben Árpád alatt a magyarok öszvegyültenek, és új törvényeket szabtanak; azért nevezték ZEERNEK (avagy a mostani írásnak módja szerént, közönségesebben SZERNEK), mert az új SZER-tartások kihírlelések eme pusztán történt." Csak a nehézkes és régies fogalmazás miatt látszik úgy, mintha Dugonics Anonymustól eltérően magyarázná a Szer nevet. Szertartáson ugyanis rendtartást, törvényt kell értenünk, ki•hírlelésen kihirdetést. Ezután Dugonics hosszabb fejtegetésbe kezd a szeri országgyűlés előttj magyar törvényekről, majd felvázolja Szer történetét, fölsorolja birtokosait, megemlékezik monostoráról. „A roppant templomnak — írja — siralmas dúledékjeit és mellette a nagy monastériomnak talpát még most is láthatni." Dugonicsot ma is érj az a vád, hogy maradi. Tagadhatatlan, hogy a nemesi nemzetfölfogás híve volt, s II. József magyarellenes intézkedéseinek visszahatásaképpen számos haladó eszme is idegen maradt tőle. De már volt alkalmam ezeken a hasábokon is bizonyítani, hogy Cseret-jében (1807) mintájának, Voltaire Zadip-jának demokratikus nézeteit egyetértően vette át és terjesztette. Az is friss érdeklődését és elfogulatlan, tudományos meggyőződését tanúsítja, hogy Sajnovics Jánosnak a finnugor népekkel, köztük a lappokkal való rokonságunkról 1770-ben kifejtett álláspontját frissen magáévá tette, s regényeiben hirdette, terjesztette. Holott ez a halzsíros atyafiság éppen a nemesség körében nem volt népszerű. S most látható: nemcsak a matematika nyelvét, szókincsét magyarította meg, nemcsak a szegedi nép szóláskincsét mentette meg a halhatatlanságnak példa beszédek és jeles mondások (1820) című gazdag gyűjteményében, hanem ő volt az első, akj sietett Pusztaszer történelmi jelentőségének, szerepenek megismertetésével. ö teremtette tehát meg Pusztaszer kultuszának hagyományát, melynek olyan folytatói voltak, mint Katona József, Vörösmarty Mihály, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Erdei Ferenc, sőt a maga ellenpontozó véleményével — Ady Endre is. Péter László Á Bartók gyermekkórus sikere « A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. számú gyakorlóiskolájának Bartók gyermekkórusa Hamburgban járt, a Rudolf Steiner iskola meghívására. A 60 tagú együttes a Hamburgban töltött öt nap alatt hatszor lépett közönség elé, Erdösné Fagler Erika és Erdős János vezényletével, Péterffy Gabriella zongorakíséretével. A modern iskolaépület impozáns aulájában — amely egyúttal a város kitűnő akusztikájú koncertterme is — mutatta be a kórus kétórás műsorát. A hangversenyt hosszú ünneplés követte, amelynek legszebb mozzanata az volt, amikor mind a 60 gyerek egy-egy szál rózsát kapott. Hangulatos volt a három diákkoncert is, amelyet a vendéglátó iskolán kivúl még két — ugyancsak Waldorf rendszerű — intézményben adtak. Nagy közönség előtt lépett fel a kórus a St. Micheaelis-ben, Hamburg legnagyobb templomában, így a szerepléseken több ezer ember hallhatta elismerően a magyar gyermekek énekét. Ott-tartózkodásuk alkalimával az ¡iskola iminden osztályában egy órát tartottak Magyarországról. Hamburgban már folyik a tanítás. Részt vettek az első tanári értekezleten, s kérésükre a 100 tagú testületnek megtanították a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt. A szülők nagy szeretettel látták vendégül a tanulókat: jövőre ismét visszavárják a kórust. Alkotmánynapi kitüntetések A József Attila Tudományegyetemen tegnap Csákány Béla rektor adta át a művelődési miniszter által adományozott kitüntetéseket. Németh Jenöné könyvtári csoportvezető és Bozsó Antal, a JATE—Olajbányász Bálint Sándor Néptáncegyüttes tagja Szocialista Kultúráért, Ferincz Istvánné könyvtáros Kiváló munkáért. Német'- Tiborné műhelyvezető és GerlefaP vy-Nagyné Szarka Mónika tanszéki könyvtáros Miniszteri dicséret kitüntetésben részesült. Leichter Akos, az szmt politikai munkatársa tegnap, a SZOT székházában megtartott ünnepségen Szocialista Kultúráért kitüntetést vett át. Egy évszázad az életben Neve napján köszöntötték özvegy Bús Józsefnét Kónya Ilonát tegnap, kedden Algyőn a Lőrinc utca 17ben a lakóterület hazafias népfrontjának, a szegedi Vöröskereszt szervezetének és a városi tanács területpolitikai munkatársainak képviselői. A városi tanács elnökének ajándékát, virágait nem csak Ilona napra adta át Réti Csabáné a volt varrónőnek, inkább a ritka születésnapra. A gyertyából formázott százas az életkort jelölte. Ilonka néni makkegészséges. Szívesen támasztja a kapufélfát, hogy lássa az utcán sétálókat-sietöket. Ha elfeslik valami kelme, odaül varrógépéhez és toldoz-foldoz, de nem veti meg a könyvet, az újságokat sem. Egyik legnagyobb gondja, hogy mikor emelik nyugdíját. Azon viszont külön bosszankodik, 'ha valamelyik magyar focicsapat kikap ellenfelétől, öt lányt nevelt, kilenc unoka rajongja körül, 14 dédunokája Ónodi Jánosné felvétele és egy ükunokája bábáskodik mellette. Emberszeretetét az egyik kijelentése bizonyítja leginkább: ha már felköszöntöttetek, kívánom, hogy valamennyien legyetek százévesek ÍÍU i F-i"* ,,<, vu, . 0 )