Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-17 / 193. szám

Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGY n Szombat délben az eső a levegőben lóg. mégis, megál­lás nélkül érkeznek a ven­dégek a szegedi Napfény üdülőközpontba. Kik csopor­tosan, autóbusszal, kik gép­kocsival és lakókocsival, mások gyalog és hátizsákkal kérnek bebocsátást. A száz­ágvas szállodában és !a négyszáz ágyas motelben menetrend szerint cserélödr nek a csoportok, szóló ven­dégnek inkább csak a kem­pingben jut hely. Nem lehet panaszra okuk az üzemelte­tőknek. — Július végéig gyenge volt a kempingforgalom. A szokottnál jóval kevesebb NDK-beli és lengyel vendég érkezett — mondja Vass György üzemegység-vezető. — Szerencsére, augusztusban változott a helyzet, ismét szép számmal jönnek a szo­cialista országokból. Hol­landiából is állandó vendé­geink vannak az idén. Egy­szóval. jól megy a „verkli" — Hosszabb vagy rövidebb időre veszik igénybe a ven­dégek a kempinget? — Tranzit jellegű egység vagyunk. Ezt az is mutatja, hogy két éjszaka az átlagos tartózkodási idő. De sokan csak egyszer hajtják le a fejüket, aztán indulnak to­vább az Adriára, vagy a bolgár tengerpartra. A ha­zai turisták spórolósabbak lettek, a szálláson kívül leg­többször a minimális szol­gáltatást sem veszik igény­be. Pedig volna miből válasz­tani! Három étterem is üze­mel a kemping területén, s fgy valamelyik mindig nyit­va tart. Éjszaka is talál tel­jes étlapválasztékot a fáradt utas. A portán pénzváltás­sal, értékcikk-árusítással, te­lex- és telefonszolgáltatással és az idén már íagylaltáru­sítással is igyekeznek kom­fortosabbá tenni az itt töl­tött napokat. Csicsné Bánki Horváth Lenke vezetöhelyettessel jár­juk végig a „birodalmat". Első utunk' a büfébe vezet. Nem is ¡gazán illik ez a ki­fejezés erre az étteremre. Egyszerre harminchat ven­dég ülhet asztalhoz a patyo­lattiszta, ízlésesen berende­zett kis helyiségben. Az árak igazán szolidak. Har­minctól hetven forintig, szinte teljes a választék: bográcsgulyás, marhapörkölt, sertésborda, pirított máj és pacal szerepel többek között A kétszintű bankrendszer »I " I » F F/| mukodeserol a szombati étlapon. Lebák Sándor családi vállalkozását igazán csak dicsérhetjük. Reggel hattól este tízig meg­állás nélkül etetik, itatják a vendégeket. Nemcsak nyá­ron. télen is itt vannak. El­gondolkodtató; ha nekik megéri, máshol vajon miért nem így gondolkodnak? Akadnak persze olyanok is. akik maguk főznek. Frou Kürschnerrel éppen a kony­hában akadunk össze. Ami­kor szóba hozza, hogy most jubilálnak, mert tizedik al­kalommal nyaralnak a sze­gedi kempingben, már' a férj is bekapcsolódik a be­szélgetésbe: — Véletlenül fedeztük fel Szegedet. A Balatonról rutv cantunk le. szétnézni, azóta, csak ide járunk. Régebben a motelben, hat éve viszont sátorban alszunk. Itt az egész család aszom­szédban: a gyerekek, uno­kák is ide járnak ma már Erfurtból. — Sok barátunk van Sze­geden. akad olyan is. akit már odahaza vendégül lát­tunk. Most három hétre jöt­tünk. aztán a barátaink hoz­zák el ezt a sátrat — ismét Szegedre. Tíz év alatt a város szin­te minden nevezetességét megnézték már. Az öpus/.tai­szeri Arpád-emlékünnepsé­get, no meg a lovas bemuta­tót az idén sem hagyják ki. R.G. Azt mondják: ahol ilyen sok a gyógyvíz, csak elhatá­rozás kellene hozzá, s annyi beteg embert láthatnánk el, akkora gyógy-idegenforgal­mat bonyolíthatnánk le, hogy azzal talán megoldód­nának gazdasági gondjaink. Ami megint csak részben igaz: valóban sok a beteg ember — elsősorban moz­gásszervi bajokkal küszködő — Európában, sőt más föld­részeken is. S gyógyvizkész­letünk elegendő lenne még­annyi bel- és külföldi ember egészségének helyreállításá­hoz is. „Csak" éppen van még né­hány feltétel, amely nélkül nincs — vagy mint nálunk, alig van — gyógy-idegenfor­galom. Mert a víz mellett egész sor egyébre is szükség van. Mindenekelőtt gyógy­szállókra, ahol lakhatnak a betegek a kezelés ideje alatt. Aztán orvosokra, közülük is specialistákra, akik a gyó­gyászat legújabb eredmé­nyeit tudják alkalmazni, de beszélnek egy-két idegen nyelvet is, hiszen aligha le­het megkívánni minden hoz­zánk jövő külföldi betegtől, hogy néhány heti kezelés­gyógyulás érdekében megta­nulják nyelvünket. S még akkor nem is szól­tunk a rengeteg műszaki feltételről, amelyek között nem utolsó helyet foglal (el a gyógyvizek agresszivitása. Ez pedig annyit jelent, hogy különleges cső- és berende­zésrendszer szükségeltetik a vasat is egy-kettőre „elrágó" gyógyvizek vezetéséhez. Ha pedig mindez együtt van — s bár tényleg együtt lenne! — szó eshet arról, ami éppúgy kell a gyógy­idegen forgalomhoz, mint köztudomásúlag a háború­hoz: pénz, pénz és pénz. Amiből mifelénk mostaná­ban nem valami sok van. Készült az lH70-es évek­ben egy ENSZ-tanulmány a magyarországi gyógy- és ter­málvizekről, s ebben a ha­zai és külföldi szakemberek 161 települést minősítettek termáltelepülésnek, ezek kö­zül 118-at javasoltak fejlesz­Ha valahol Magyar­országon valaki leszúr egy botot a földbe, ott feltör a gyógyvíz — így tartja a közhit. Ez pe­dij — mint mondani szokták — „majdnem stimmel". Annyi kü­lönbséggé!, hogy nem minden feltörő víz tar­ta'maz gyógyító anyago­kat, nem is szólva arról, hegy igencsak hosszú­nak kell lennie annak a bizonyos botnak... tésre. Am a számok — ame­lyek valóban arra utaltak, hogy „elég egy botot leszúr­ni és gyógyvíz jön fel" — egyre csökkentek: nemzetkö­zi és országos jelentőségűnek vagy azzá fejleszthetőnek 34 helységet tartottak, és csak lH-at olyannak, amelynek van gyógyjellege és idegen­forgalmi vonzereje is. Már annak is lassanként húsz esztendeje, hogy a kor­mány határozatot hozott a gyógy-idegenforgalom fej­lesztéséről s ennek keretében gyógyszállók építéséről. A végrehajtás — mint oly sok más területen — kissé el­húzódott. A hévízi Thermnl Szálló 1976-ban, a margit­szigeti hasonló nevű hotel 1979-ben nyitotta meg ka­puit. Aztán jött a sokszor emle­getett osztrák hitelkonstruk­ció, amelynek keretében jó néhány szálloda épült, köz­tük a gyógy-idegenforgalom céljára a hévízi Aqua és a sárvári Thermal. A tárgya­lások tovább folytatódtak különböző tőkeerős vállala­tokkal — és olyan országok­kal, ahol sok a mozgásszervi beteg. Így épült fel svéd se­gítséggel a büki Thermal Szálló. Valamennyi gyógy­szállót a Danubius vállalat üzemelteti —. ezt kimondot­tan erre a célra alapították, de azóta egyéb szállodákat is nyitott. összesen 147 fekvöbeteg­gyógyintézmény működik az országban, ezek közül hat fogad — nemzetközi egyez­mények alapján — külföldi betegeket is. Itt az „is"-en van a hangsúly, mert az arány igen kedvező — a ha­zaiak javára. Például: a bu­dapesti ORFI-ban 1427 ágy közül 25, Harkányban 270 agyból 14, Sopronban 360 ágyból 20 szolgál gyógy-ide­genforgalmi célokat. Ez tehát lehet jelentős az itt gyógyuló külföldiek szá­mára, de semmiképpen nem az a magyar idegenforga­lomnak, ezen belül a gyógy­idegenforgalomnak. Sokkal számottevőbb az, hogy az utazási irodák évente mint­egy 1700 beteget hoznak Ma­gyarországra, ami hozzáve­tőleg 1,2 millió dollár bevé­telt jelent. A gyógyüdülő­szállodákban — tehát a fel­sorolt hévizi, margitszigeti és sárvári gyógyhotelekben — most évente 14 ezer be­teg gyógyulhat, s a tervezett bővítésekkel ez a szám 1990­ben elérheti a 20 ezret. Ez pedig — elegendő. Ha nem is a magyar költségve­tésnek, amely nagyobb devi­zabevételt is el tudna visel­ni, de (legalábbis egyelőre) a külföldieknek A mostani betegek ugyanis jórészt saját költségükön gyógyíttatják magukat, hazájukban legföl­jebb költségeik egy részét téritik meg. Kivétel egy hol­land biztosítóintézet mintegy 250 betege, ők részben a Da­nubius gyógyüdülöszál lóiban, részben Bal fon kapnak meg­felelő elhelyezést és gyógy­kezelést. Rajtuk kívül még 20—25 bécsi kezelteti magát biztositóalapon Hévízen. leszúrhatjuk ugyan bot­jainkat és fel is tör a meleg víz (ami természetesen nem mindig és mindenütt jelent egyben gyógyvizet is), de et­től egymagától még nem lendül fel a gyógy-idegen for­galom. Tenni kell érte — és költenei is. Minden számítás azt igazolja, hogy az erre fordított kiadások bőségesen, s nem is túl hosszú idő alatt megtérülnek. 77. évfolyam, 193. szám 1987. augusztus 17., hétfő Kemping-kukucskáló Jól megy a verkli — Spórolós turisták Magasabbra a mércét! Gyógy-idegenforgalmunk és „betegségei" Január óta eredményesen működik a kétszintű bank­rendszer. Tevékenységük ré­vén lényegesen megnőtt a gazdálkodók, vállalatok, szö­vetkezetek választási lehető­sége. Jelenleg öt kereskedel­mi bank, három vegyes vállalati formában működő bank, 12 szakosított pénzin­tézet kínálja szolgáltatásait. Július 1-je óta a számlave­zetést érintő kötöttségek is megszűntek. s az ügyfelek önállóan dönthetnek arról, melyik bankot bízzák meg folyószámlájuk vezetésével. Az átállás jól sikerült, bár akadtak zökkenők, de ez nem zavarta a gazdasági szféra pénzintézetekkel folytatott együttműködését. Az új ke­reskedelmi bankok működé­sének eredményeként rugal­masabbá váltak a fejleszté­sek, a vállalatok termelésé­nek finanszírozási lehetősé­gei A növekvő verseny a ban­kokat szolgáltatásaik fejlesz­tésére. tevékenységük rugal­masságának növelésére kész­teti. Hatása viszont a kama­tokban alig érzékelhető, an­nak ellenére, hogy a keres­kedelmi bankok a jegybanki szabályozás keretein belül viszonylag szabadon állapít­ják meg a kamatokat. A Magyarországon műkö­dő vegyestulajdonú pénzin­tézetek jelenleg elsősorban a rövid lejáratú hitelezésben vesznek részt. Zömében kü­lönböző forgóeszköz-hitele­ket nyújtanak a vállalatok működésének finanszírozásá­hoz, de bekapcsolódnak ex­portügyletek finanszírozá­sába is. Ezek a pénzintéze­tek úgy látják: akkor tudnák jelentősen bővíteni tevékeny­ségüket, ha bekapcsolódhat­nának a hazai vállalatok számláinak vezetésébe is Hétvége együtt A Magyar Kenderipari Tröszt KISZ-bizottsága az elmúlt hét végén, szomba­ton, a közkedvelt szíksóslói fürdőhelyen családi hét vé­gét szervezett. Az egészna­pos eseményre meghívták a Rigó utcai nevelőotthon kis lakóit és nevelőtanáraikat is. A résztvevők ügyességi já­tékokon szerepelhettek, ösz­szemérve tudásukat, fürge­ségüket. Délben valameny­nyiüket bográcsban készült ebéd várta. A felvételeken néhány kellemes pillanatot örökítettünk meg a sok kö­zül. Somogyi Károlyné képriportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom