Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

Kedd, 1987. július 14. Népművészeti ünnepély a Duna mentén Bács-Kiskun és az újab­ban szövetséges Tolna me­gye erőfeszítéseinek köszön­íielöen ma már fontos orszá­gos szervezetek, intézmények Támogatják a Duna menti településeken sorra kerülő találkozót. Okkal. Martin György szerint „hazánkban ez az egyetlen olyan fórum, ahol még a hagyományos táncélet természetes keretei között felnőtt paraszttánco­sok előadásában jelenik meg a néptánc." Az idei. kilencedik talál­kozó 22-én, szerdán délután az együttesek, az ifjú nép­művészek. az aranypártás és aranysarkantyús táncosok kalocsai felvonulásával kez­dődik. Először Ausztriából meghívott knittelfeldiek mu­tatják be népviseletüket, stájer dallamokra menet­lancukat a Schöffer mú­zeumtól az érseki palotáig vezető barokk útvonalon. Delies ritmusokkal vonulnak majd a Szófia környéki Mo­mim Prohodban alakult együttes énekesei, táncosai. Munkával kapcsolatos szoká­sokat dolgoztak föl a kar­jalai (Finnország) meghívot­tak. Már részt vettek egy korábbi Duna menti találko­zón a lengyel gorálok (he­gyi lakók) kultúráját meg­jelenítő odhalaiak. Népes csoporttal vonulnak majd a kalocsai I. István úton a Teljesültek nagyjá­ból Ortutay Gyula két évtizede, az első Duna menti folklórfesztivál meghirdetésekor kifej­tett reményei. „Bízunk abban, hogy ez a nép­művészeti találkozó ki­emelkedő helyet vívhat ki a nemzetközi kap­csolatokat szervező ren­dezvények között". bagiak, a sodró lendületű táncaikról híres bogyiszlói­ak, a Rábaköz ízeit, színeit, magukkal hozó szanyi bok­rétások. A menetben —r és a Duna menti folklór fesztivá­lon — ott lesz a bajai Csi­taonica Délszláv Népi Együttes, a nagyecsedi Fe­kete Szemek, a Kalocsai Népi Együttes, egy cseh­szlovákiai szlovák és egy magyar csoport. Az út men­tén felsorakozók tapsolhat­nak szebényi és váraljai táncosoknak, portugál Ale­rnirimi Népház Folklór­együttesnek. Táncolnak fa­dinhot, fandangot is. Finn­ugor rokonainkat tisztelhet­jük a Marij Pames-ból meg­hívott csoport tagjaiban. Bi­zonyára most is zurna (tö­röksíp) és dobkísérettel vo­nulnak a harci és kézmű­ves hagyományokat őrző anatóliai táncosok. A magyar csoportok több­sége még aznap este föllép — Csehák Juditnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, a fesztivál egyik véd­nökének megnyitója után — a kalocsai szabadtéri szín­padon, az Elő népművészet című műsorban. Természete­sen valamennyi csoport sze­repel legalább egy-egy Bács-Kiskun' megyei, vagy Tolna megyei bemutató mű­sorban. A színvonalas kiállítások közül a két bajaira külön is felhívjuk a figyelmet. Az Alkotói stílusok a népi fes­tészetben, szobrászatban, és a Folklór a fotóművészetben országos áttekintést ad. Jó ízek is várják Baja, Báta­szék, Decs, a Hajósi pince­falu, Kalocsa, Nagybaracs­!ka, öcsény, Sárpilis, és Szekszárd fesztivál-helyszí­neken az érdeklődőket. Szek­szárdon most alapítják meg a „Borrend-et. Decsen va­sárnap délután ismét meg­rendezik a sárkpzi lakodal­mat. Jó néhány híres-neve­zetes pávakör is részt vesz a népzenei együttesek és nép­dalkörök szombati bajai ta­nácskozásán és bemutatóján. Számos baráti találkozó, te­matikus bemutató színesíti a szombat esti kalocsai dísz­bemutatóval és szekszárdi díjkiosztással záruló feszti­vált. Heltai Nándor Képernyő WOyZeCk Werner Herzog filmje 1978-as születésű, a német filmművészet fellendülő agg­ba. nagy sorozatába illesz­kedik. Evet Mattes, Marié alakitója Cannés-ban> a leg­jobb epizódszereplő díját kapta, Klaus Kinski döbbe­netes hatású a címszerepben, maga Herzog sem akárki ... Ez a film — ahogy mon­dani szokás — mégsem az igazi. Hogy a saját szokása­inktól eltérően (ha van hazai produkció, arról illik a re­cenzensnek véleményt mon­dani) most mégis a szomba­ton látott Woyzeket válasz­tottuk a heti kínálatból, kül­földi filmet, amit már ját­szottak a mozik — egyetlen oka van. Nevezetesen, hogy az eredeti, töredékekben ma­radt dráma iróját, a német Georg Büchnert ugyanabba a drámatörténeti korszakba sorolják a világirodalom his­tóriájának tudorai, mint je­lenlegi szegedi színházi vá­rakozásaink két főszereplő­jét, a franciákat, Rostand-1 és Jarryt. A két szabadtéri előadás, a Cyrano és az Übü király élményére készülve nehéz ellenállni némi irodal­mi furcsaságokról (vagy in­kább ellenkezőleg: természe­tességekről) való eszmefut­tatásnak — ha már így a ke­zünkre játszottak a műsor­tervezők, hogy összehozták nyári színpadainkon ama kettőt, s a tévé éppen beik­tatta a Woyzeck-filmet. Romantikus drámaként címkézik a Cyranót, éppúgy, mint Büchner Danton halala című színmüvét. Míg a Cyra­no írója némi késésben volt, a Schillert elutasító, Goe­thét és Shakespeare-t „nagy elődökként" tisztelő Büch­ner — „előreszaladt". Amaz a romantikát a már realiz­mus kiteljesedése idején vit­te még egyszer diadalra, a rövid életű, forradalmár, ma­terialista Büchner realizmu­sa. társadalomkritikája, tör­ténetszemlélete — modern. Megalázott és megnyomorí­tott Woyzeckje ugyanolyan őstípusa lett a modern iro­dalomnak és színháztörté­netnek, mint Jarry Übü pa­PáJ^. Időszerűségük kiirie­rftnetetten; mint a nagy mii­vek általában — nemigen skatulyáfzhatók műfajokba, stílusirányzatokba. Ha azonos korok nagyjából azonos ismérvű — ezért az emberi rendszerező elme szá­mára utólag „rendbe rakha­tó" — müveinek sorából, az irodalmi „divathullámok­ból" ennyire merészen ki­emelkedő, ennyire más dara­bokat szemlélhetünk, ki kell használni az alkalmat: leg­alább gondolatban végigfut­ni azon a furcsaságon (vagy: természetességen), amit al­kotói szuverenitásnak szo­kás nevezni. Ha másért nem, hát azért, hogy töltekezzünk, erőt merítsünk. Minden kor­ban, amikor uniformis vise­lése kötelező, a másságnak, a tömegestől eltérőnek nem le­het legalitása — az irodalom különbözőséget vállaló, ko­rukban meg nem értett, el­szigetelt alakjai adhatnak gondolkodnivalót a gondol­kodni nem resteknek. Hát még.' ha váh'mér&künk szembenézni az Übükkel, és Woyzeékekkel, az archetípu­sok időszerűsithető változa­taival ... Minálunk legin­kább stúdiószínpadokig, nem hivatásos előadásokig jutott mindkettő — miközben a vi­lágon már többször is átvet­ték „az értelmiség felfegy­verzésének" szerepét. Nos, mindezek miatt kel­lett megnézni szombaton a Herzog-filmet. Még akkor is, ha a drámatöredékek filmi egymáshoz illesztése nem túl erőteljes dramaturgiai gon­dolkodásra vall, ha a rende­ző túl sokat is bízott Kinski játéktudására, szuggesztivi­tására, a fizikai nyomorúsá­got és lelki meghasonlottsá­got megrendítő erővel kife­jezni képes színésztek intet­re, gesztusokra, mozgásra. Hiszen az is igaz: ilyen szí­nészi teljesítményt sem min­dennap láthatunk. Sulyok Erzsébet éteqeMi ünnepi hetek A 24. pedagógiai nyári egyetem megnyitója ma délelőtt 10 órakor a Szegedi Biológiai Köz­pontban. Wieber Mariann jelmez­tervező művész kiállítása a Bartók Művelődési Köz­pontban, augusztus 20-ig. l'app György grafikus­művész tűzzománcai a Paletta Galériában, au­gusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múze­um állandó kiállításai: Csongrád megyei paraszt­bútorok és népviseletek: Lucs-képgyűjtemény; Mó­ra-emlékszoba; A Fekete házban: Vihart aratva — Csongrád megye munkás­ságának élete és harcai 1867—1945: Buday György élete és munkássága; Ma­gyar katonai egyenruhák: a Vármúzeumban: Szeged múltja, jelene jövője; a Kass Galériában: Bélye­gek, bélyegtervek, mini­és maxi könyvek Kass János műhelyéből. Nemzeti Történeti Em­lékpark (Öpusztaszer). Ifj. Lele József népraj­zi gyűjteménye (Szeged­Tápé). Kenderfonó gyártörténe­li kiállítás (Szeged. Rigó utca 5—7.) Paprikamúzeum (Sze­ged-Szentmihály telek). Ülést tartott az intézőbizottság A fesztivál őrzi színvonalát Ha azt tekintjük, rangos sportesemények, tárlatnyitók lezajlottak már — benne vagyunk a szezonban, az ünnepi hetek rendezvény­sorozata elkezdődött. Ám nemcsak a szokás hatalma, hanem a szabadtéri rangja miatt mégis e hét végétől számítjuk a valódi nyitányt: a Cyrano de Bergerac Dóm téri bemutatójától, a nép­táncfesztivál, a festészeti biennálé megnyitásától. így mondhatjuk. hogy szinte órákkal ez ünnepi esemé­nyek előtt, tegnap még egy­szer áttekintette a progra­mok rendjét, az előkészüle­tek menetét a Fesziivál In­téző Bizottsága. Papp Gyulá­nak, Szeged tanácselnökének vezetésével. Aki arról is beszélt az ülésen — miután meghallgatták a bizottság tagjai a különféle rendező szervek képviselőinek beszá­molóit —, hogy a tapaszta­latok szerint évről évre nö a közönség, a Szegedre láto­gató nyári vendégsereg igé­nye: gazdag, színes program, különleges, érdekes művé­szeti és szórakoztató rendez­vények iránt, s egyáltalán: fesztiválvároshoz méltó fo­gadtatás, ellátás, vendéglá­tás iránt. Ha a nehéz gaz­dasági körülmények között ünnepi hetek rendezésére vállalkozik a város, azt is vállalja, hogy megküzd a szaporodó gondokkal. A mostani szezont előkészítők, valamennyi rendező szerv, intézmény rendkívüli erőfe­szítéseket tett azért, hogy őrizni, söt, emelni lehessen a szegedi fesztivál színvona­lát. Felelősséggel elvégzett munkájuknak köszönhető, hogy a Szegedre várt fél­milliós vendégsereg minden jel szerint jól érzi majd magát, élményekkel gazda­godhat. Ennek kétségtelenül egyik legfőbb biztositéka a sza­badtéri idei műsora, az elő­Uborka fán Rádió­figyelő Többnyire titkoltan, jól­rosszul leplezni igyekezve — sajtóberkekben bizony ubor­kaszezonnak számít a júni­usvég, júliuselő. Véget ért (s hál'istennek, egy ideig nem kezdődik újra) az iskola, a szinházi évad, kevesebbet utaznak hivatalosan a poli­tikusok. Amúgy sem találni felelőst, illetékest, szakértőt, kiszemelt interjúalanyt, bíz­vást akad jobb dolguk is az Adria, a Balaton, de mini­mum a Tisza habjai közt, mint sem megkövesedett problémákat kapargatni, lankadatlan. Eme évszak a feledésé, agymosásé. A tö­megkommunikációban úgy fest: könnyed, egyik-fülön­be-másikon-ki, laza anya­gok, semmi verítékszag, el­lenben csupa mosoly, kaca­gás — íme az élet tükre nyá­ron. Legalubbis. a lakosság egyik feléé, mert azért a má­siknak mégiscsak munkahe­lyeken muszáj izzadni, nem pedig a napfürdőben. S ha a témátlanság kínja úgymond „húsba vág", nosza, legyen a műsor apropója maga a görcs okozója. Éppenséggel győztes zászlóként tartotta maga elé az „uborkafát" például a Harminc perc alatt a Föld körül cimű nem­zetközi magazin. Te jó ég, miről is esett szó e fél órá­ban? Mindössze az illatozó Rolls Royce-ok históriája ug­rik be ... A vasárnapi prog­ramból még Bakonyi Péter jegyzete, mely a hangulatos hétfő reggelekről kedélyes­kedett, fennakadt szoknyája révén pucér hátsófelű fiatal­asszony esete kapcsán. Az­tán, a Szondából, hogy nem is a Mount Everest a világ legmagasabb csúcsa, hanem fölözi a szomszédos K2, nyolc méterrel. (Pardon, azt mond­tuk, nyáron tilos az agyat száraz adatokkal terhelni.) Csirkefej a szinlapon, Cyra­no az étlapon a Gondolat­jelből, előtte a szegedi rádió bemondójának elnézést kéré­se, mert, hogy nem működött aznap a szentesi adó. Futó tűnődés a fürdőszobában ar­ról, hogy a tenorkirály Caru­so „világbajnok" hangja saj­na, micsoda erőtlen nyeker­gésnek hallik a kezdetleges lemezfelvételeken, de azért az Aida sziklabörtönkettőse így is csodaszép. Üjabb át­meneti morfondírozás, ugyan mi köze a Négylevelű lóhe­rének (Gácsi Sándor össze­állításának címe) ahhoz, hogy egy menő állatkereske­dőnek, egy műszaki bizomá­nyisnak, s egy fóliakertész­nek jobban megy az átlag­nál. De, mindez túlságosan is életszagú ahhoz, hogy ilyen­kor, júliusnak hűséges idu­sán üdítő lehetne. Gyorsacs­kán befejezem magam is. igencsak átugranék már ide szemközt a „deszkára", némi nyárillúzióért... Varjú Erika adások érdekessége és szín­vonala. Nikolényi István igazgató elmondta, hogy bár a műsor alakulásába kényszerű körülmények is belejátszottak, alapvetően tudatos választások eredmé­nyeként „francia évadhoz'' lesz szerencsénk. Miután kiderült, hogy a Madách Színház Antonius és Cleo­pátra-előadása nem kerülhet a térre, szóba jöhető kíná­latból a francia drámairo­dalom két, kortárs alkotó­jának egymástól élesen el­térő darabjait választották. A Cyrano és az újszegedi színpadra állítandó kapos­vári Übü király „együttese" színházrajongóknak, iroda­lomértőknek is különleges­séget kínál. Mindehhez ve­gyük, hogy a térre most először — s mindjárt nem­zetközi szereposztásban — kerülő Rigoletto szövegének alapjául Victor Hugó Le roi s'amuse-e szolgált, s a szo­katlan frissességgel Magyar­országra hivott, világkarrier­jét most futó musical, a Nyomorultak is a nagy fran­cia romantikus regénye nyo­mán született — kétségte­len a szlogen létjoga. Ez bizony „francia évad", s ki ne felejtsük belőle a tanács­háza udvarán fellépő nizzai sanzonénekesnőt se! Miután e szép udvarral és az üj­szegedj színpaddal is a sza­badtéri igazgatóság gazdál­kodhat mostantól, kontúro­sabban mutatkoznak „a min­dig programot a vendégnek" — törekvés eredményei. A Dóm téri „szünetekben" e két másik helyszín kínál — elsősorban szegedi, valódi művészeti és szórakoztató értékeket. Egyszóval: bontakozni lát­szanak a szabadtéri megújí­tását, a műsorstruktúra fej­lesztését, a minőség emelé­sét célzó törekvések első eredményei, mely minőségi változtatások — a szükség szerint — együtt járnak gaz­daságossági megfontolások­kal is. Egyetlen példa — mindkettőre: a Rigoletto nemzetközi énekesgárdájá­ban a kisebb feladatokat is a legjobb — szegedi — éne­kesek kapták, hiszen a mi­nőség garanciája, ha nincs „hallható" különbség, tudás-, tehetség- és hangbeli diffe­rencia egyugyanazon előadás fő- és epizódszereplői kö­zött. És: Fehér Miklós dísz­lettervező komplex feladatot kapott, annak az elhatáro­zásnak a szelleméhen, hogy lehetőség szerint állandó diszletelemek, amolyan sta­bil „diszletpark" kialakítá­sával is spórolni lehessen valamelyest az egyre növek­vő költségekből. A szabadtéri előadások egyéb rendezvényekkel való összehangolása, az esemé­nyek elosztása az időben —» elsősorban a szállásgondok enyhítése érdekében — évről évre visszatérő megoldhatat­lanság. A „csúcs-napok", a vendégtömegek egy-egy hét­végén tapasztalható össze­találkozása és „kiszorítós­díja" ellen — mint Horváth Mihály elmondta — alig le­het tenni valamit, hiszen minden rendező ragaszkodik a saját programjának — korán tervezendő — idő­pontjához. (Most, a nyitány hétvégéjén a szabadtéri elő­adások, a néptáncfesztivál rendezvényei, a pedagógiai egyetem, a biennálé-nyitó mellé jön a nemzetközi kí.­jak-kenu verseny!) A néptáncosprogramok, a nyári egyetemek, az ifjúsági napok, a sportversenyek át­tekintése után hallottuk még az ülésen, hogy az ellátás élelmiszerrel, italokkal, aján" déktárgyakkal zökkenőmen­tesnek ígérkezik. A közieke-, désiek is felkészültek a na­gyobb forgalomra, az ide­genforgalmi irodák úgy­szintén. A város ünnepi hangulatáért zászlókkal, vi­lágítással, a tisztaság őrzé­sével tesz a városgondnok­ság, s— ez utóbbiért — re­méljük, mi mindannyian. S. E. Ma nyílik a pedagógiai nyári egyetem Ma délelőtt tíz órakor Ágoston Györgynek, a TIT pedagógiai nyári egyetem igazgatójának köszöntőjével megnyílik a 21-ig tartó programsorozat. Az MTA biológiai központjában ren­dezendő eseményeket Köpe­czi Béla akadémikus, műve­lődési miniszter Az oktatási törvény szelleme és alkalma­zásának tapasztalatai című (előadása vezeti be. Szerda reggel . fél kilenc­kor Szakfelügyelet, szakta­nácsadás, pedagógiai önálló­ság címmel Szebenyi Péter tart előadást. Fél tizenegytől Bíró Ferencné Az iskolai szakmai munkaközösségek, a pedagógusok szakmai önálló­sága és a szaktanácsadás címmel ad elő. majd déltől Bánfalvi József, a Hadnóti gimnázium igazgatója az in­tézmény kísérleti program­jairól számol be. É

Next

/
Oldalképek
Tartalom