Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

2 Péntek, 1987. július 5. Tegnaptól: Cyrano próbál Sctimidt Andrea felvétele Tréning ez még az igazi próbákhoz (stílszerűen, tornateremben). vagy már most is „komoly a dolog"? Bizony az — láttuk, hallottuk tegnap délelőtt; a Madách Színház társulata. Lengyel György „vezényletével", a fölsövárosi lila iskolában kezdte meg Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című drámájának szabadtéri bemutatójához a próbákat. Moór Marianna később jön. de a többi főszereplő már dolgozik, kfetük a képünkön is látható Huszti Péter — Cyrano. A Dóm térre majd csak szombaton vonul ki a stáb, a szezon — majd azt írtam: megkezdődött: pedig ez is nézőpont kérdése. A szervezőknek, tervezőknek, a szabadtéri igazgatóság munkatársainak — már régen: a közreműködőknek: most: a közönségnek: majd, a jövő pénteki bemutatóval S. E. Legfontosabb a szerző... és a közönség Ma délután 4 órakor nyílik Wieber Mariann jelmeztervező művész kiállítása a Bartók Művelődési központban. A tárlaton az utobhi két évben készült jelmezek és tervek láthatók. — Ha a tévémüvek stáblistáit böngészi az ember, s olvassa, jelmeztervező: Wieber Mariann — tudhatja, hogy kosztümös darabot fog látni. És — valami reprezentatív dolgot, míves munkát, amolyan „tévés tett"értéküt. Hány éve is . . . — Huszonöt. — Milyen munkahely a Magyar Televízió? — Nekem a legjobb. Színháznál sohasem kaphattam volna ennyi lehetőséget, nem dolgozhattam volna ennyire változatos műfajokban. Az ország legjobb varrodájában. a legszervezettebben működő „háttériparral", összeszokott társaságban, valódi alkotó műhelyben válhatnak valósággá a terveim. Mindazonáltal rendszeresen és szívesen dolgozom színházakban, legutóbb a szegedi operafesztiválon is bemutatott Sevillai jelmezeit terveztem az Operaházban, nemrég a békéscsabai színházban és a Park Színpadon volt premierem. Külföldön pedig reprezentatív revükben is tervezhetek, legutóbb Nyugat-Berlinben, egy Kálmán Imre koncertprogramban ... — Manapság panaszkodnak a tervezők. A kivitelezők szakértelmének hézagaira, trehányságára, szervezetlenségre és főleg: Pénz Úr önkényeire. Szinte furcsa, hogy ön — ellenkezőleg. — A színháziak okkalnálunk hatalmas apparátus szolgál, bái'mikor kérhetem iparművész segítségét, a varindában megszállottak dolgoznak, babusgatják a ruhákat, s nem minden olyan drága, amilyennek mutatkozik. Tudni kell, hol van az olcsó, de megfelelő kézimunkával. illúziókéi tó hatásúvá varázsolható a~nyag. Ez a csodás csipke itt a Moör Marianna ruháján, amit a Fenn az ernyő, nincsen kas című Szigligeti-darabban visel holland kézimunkának tetszik a képernyőn is, a valóságban is. pedig a Gardénia által gyártott asztalterítőkből való. Nagyot csalni persze nem lehet, a kamera többel is megmutat, mint amit a szem lát. — A, tárlaton bemutatja a tévés Rigole(to jelmezeit, csodás reneszánsz ruhakölteményeket. A mostani szabadtéri-Rigolettó tervei ezektől nagyon különböznek, jóval egyszerűbbek, szinfolt-hatásra törekednek, a részletek elhanyagolódnak, nyilvánvaló, hogy miért. Milyen a munkamódszere? — Természetesen meghatározzák az előadás körülményei, mint mondja, filmre egészen más kell, mint a szegedi Dóm térre. Fontos a rendező elképzelése. De mindenek előtt: a szerző. Az önmegvalósítókon mosolygok, az én munkámat legelsősorban a mű, a szerző határozza meg. Ezért is festek először jeleneteket. színes panoptikumot, mert hiszen a szerző idejétől máig eltelt évek művészeti-emberi változásait nem tudom figyelmen kívül hagyni, se a saját mai életközegemet, a gondolataimat, mostani önmagamat .. . Ezt, az első munkaszakaszt szeretem legjobban. A rajz. a terv, a megfestett jelenet még teljesen az enyém, ez a szent, édes, álmodozó művészet ideje,. s aztán, amikor ezeket a „képzőművészeti inspirációkat" elfogadják és le kell bontani a képeket a részletekre, pontosan meghatározni, mi milyen Jegyen — elvilágiasodik a dolgom. Ám nem búsulok, mert a kivitelezés során van még egy fázis, amikor újra megtérnek hozzám a ruhák: a próbababákon sajátkezüleg tűzöm föl a díszítéseket. alakítom az applikációkat. — Van-e színész, akinek szívesen tervez? — Nem ez a legfontosabb. Persze szeretem, ha a színészek tudják viselni a ruhát. A fiatalok ezt sajnos nem tanulják meg, vért izzadunk, mire le tudnak ülni egy krinolinban. — Mi a legfontosabb? — Talán az, hogy az emberek egyre inkább szeretik látni a szépet. Vágynak rá, kívánják. Minél nehezebb, minél szürkébb az életünk, annál erösebb bennünk a vágy a mesésen csodás dolgoknak — legalább a látványára. A kiállításaimat ezért is csinálom. Sulyok Erzsébet Pedagógusszemmel Hi alapfokú felnőttoktatásról... A most záruló 1D86—,87-es tnnév a felnőttoktatás területén jubileumi évet jelentett. A felszabadulás után 1946. február 7-én jelent meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete, mely az önibájuknn kívül iskolai képzésben nem részesült dolgozók számára lehetővé tette munka mellett a továbbtanulást. Az azóta eltelt évtizedekben nagy létszámban szerezhettek alapfokú végzettséget az iparban, mezőgazdaságban dolgozók. Az iskola rendszerű felnőttképzés helyzetét az elmúlt évtizedekben hullámhegyek, majd hullámvölgyek követték a tanulásra jelentkezők létszámában; 1970-re az érdeklődés csaknem teljesen megszűnt. A tankötelezettségről hozott intézkedések ellenére nagy létszámban hagyták abba tanulmányaikat a fizikai dolgozók a 8. osztály elvégzése nélkül. Az MSZMP KB 1972-es művelődéspolitikai irányelvei a közművelődési párthatározat nyomán új korszak kezdődött az alapfokú felnőttoktatásban. Jellemzi a fellendülést az 1976—77. tanévi számadat, amikor Szegeden 680 felnőtt dolgozó vett részt a tanulásban (ebből 30 százalék nő) és, 12 üzemben, illetve tsz-ben, egyéb munkahelyen működött kihelyezett csoport. Az 1980-as évek elejétől újból csökkent a tanulásban résztvevők száma, s ez országosan is jellemző volt. A közművelődés, az iskoláztatás helyzete a legszorosabb összefüggésekben tükrözi a társadalmi, gazdasági helyzetben végbemenő változásokat. Az általános iskolát a fiatalíik «egyre nagyobb számban végezték el. Az alacsony végzettségű betanított és segédmunkások részére azonban sem anyagi, sem erkölcsi haszonnal nem járt, ha általános iskolai végzettséggel rendelkeztek. Ugyanakkor az 5 napos munkahét bevezetése nem növelte a művelődés iránti igényt, csupán a „második" gazdaságban végezhető munka lehetőségeit. Ugyanakkor mégis jelentős számú fiatal korosztály (18—35 évesek) dolgozott és dolgozik segéd- és betanított munkásként, akiknek nincs általános Iskolai végzettségük. Ennek alapján ismeri el az 1985. évi új iskolatörvény az alapfokú felnőttoktatás jelentőségét azzal, hogy helyét, rendszerét meghatározza az „iskolatörvényben". Van teháf továbbra is létjogosultsága az alapfokú felnőttoktatásnak annak ellenére. hogy a társadalmi érdeklődés hiánya nyomán a munkahelyek vezetői megkérdőjelezik szükségességét. Az ipar, a gazdaság helyzetének szorító problémái közepette csak első pillanatra tűnhet perifériális gondnak az alapfokú iskolai végzettség ügye. Manapság a 8. általános iskolai végzettség nélkül csökken a szakmát nem tanullak, főként fiatalok elhelyezkedési lehetősége. Az egyre több helyen jelentkező átképzés ' nem oldható meg alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők körében. Betanított vagy segédmunkások részére is szükség van alapfokú iskolai végzettségre. Tény azonban, hogy a dolgozók főmunkaidőn túl vállalt elfoglaltsága akadályozza jelentkezésüket hiányzó iskolai végzettségük pótlására. A társadalmi szervek, elsősorban a Hazafias Népfront, a szakszervezetek megyei tanácsa a meglevő nehézségek mellett is készek segíteni, nyilvánosságot teremteni napjainkban e nem elsőrendűen fontosnak látszó ügy előbbre vitelére. Társadalmi segítség nélkül a tanács művelődési osztálya is nehezen tud előbbre lépni az alapfokú felnőttoktatás gondjainak megoldásában. Igényként merül fel jobb elhelyezést biztosítani a felnőttoktatás számára. Irreális volna önálló tantermeket remélni a felnőttoktatás számára, hiszen a városban tanteremhiány nehezíti a tanköteles tanulók elhelyezését is. Folyamatban van a dolgozók általános iskolájának szervezeti átalakítása úgy, hogy tagozatként anyaiskolához csatolva működjön tovább. Az iskola szerves része lesz az anyaiskolának, melynek szemléltető'eszközei lehetőséget adnak színes, változatos, a dolgozók számára vonzóbb oktatást eljárások alkalmazására. Ugyancsak szükségesnek látszik néhány függetlenített nevelő alkalmazása az eddig részmunkaidőben, túlórában tanító felnöttoktatók mellett. Jól segíthetik a felnőttoktatást a munkában még el nem fáradt nyugdíjas nevelők is. akik eddig is a felnőttoktatás iránti elkötelezettséggel tevékenykedtek. Igen nehéz feladat a felnőttoktatás keretében megoldani a mindennapos iskolából „átirányított" túlkoros tanulók «iktatását. Az oktatásról szóló törvény értelmében vállalni kell ezt a feladatot is az alapfokú felnőttoktatásnak, adott a lehetőség ennek a korcsoportnak oktatására ifjúsági osztályok keretében. A tananyag kevesebb, mint a nappali tagozaton, a hangsúly az oktatásban az alapkészségek hiányosságainak korrigálása. Az átirányított fiatalok többszörös kudarccal kerülnek a felnőttek iskolájába. A ma 15—16 éves fiatalok 15 év múlva munkaképességük teljében lesznek, csaladot alapítanak. Közömbösek lehetünk-e jelenlegi helyzetük iránt, mely jövőjüket meghatározza? Ha iskolába sem járnak, csavarognak. nagyobb az elzüllés veszélye. Napjainkban, mikor a következő tanév munkáját tervezzük, legfontosabb a társadalmi érdeklődés felkeltése. az oktatásban részvételre mozgósítás. Aki képes távlatokban gondolkozni, nem kérdőjelezheti meg az alsófokú íolnőttoklatás letjogosultsá gát, eredményességet, segí ti jobbá tételét. Kedves Andrásité Dolgozók ált. .iskolája Hemzelközi kongresszus Budapesten Csütörtökön megkezdődött a Fogszuvasodás-kutatás Európai Egyesületének (ORCA) háromnap<»s nemzetközi kongresszusa Budapesten. a Gellért Szállóban. A tanácskozáson 25 országból több mint 400 kutató — köztük fogorvos, biokémikus, fiziko-kémikus. mikrobiológus — tanácskozik e legelterjedtebb fogászati betegség okairól, megelőzésének és gyógyításának lehetőségeiről. A kongresszust Hutás Imre államtitkár nyitotta meg. Az ORCA 34 évvel ezelőtt joggal panaszkodnak. De képeket a darabból, nem Magyar nyár, magyar ecsettel Bal fülére fordulna még a magyar, de fölébreszti a nyári nap sugára, mely áitaldöfi a magyar sötétítő függönyt. Fölkel hát a magyar, fölteszi a magyar kávét és a magyar élettérben mászkálva, vakarózva eltapos néhány magyar svábbogarat. Méregerős, magyar kávéjával kilép a magyar loggiára és hörpintgetve nézi elevenedő magyar szemével, hogyan görgeti a magyar közterületen a nagy magyar tisztaság rekvizitumait a langy szel. Leszédeleg a dús magyar hőségben, olvasgatja a magyar panelre fölszórópisztolyozott magyar heavy metál, punk és eountry gruppok nevét. Majd beszáll a magyar mércéd eszbe, megnyugodva hallja, hogy működik íruna a Két ütem. A magyar pirosnál hamar teleizzad a magyar Casucci naci meg a Nike póló, de hamarosan jön a zöld; szabad a magyar út. A magyar ipari komplexum előtt magyar újságospavilon: szabad a nép, ludas a Mátyás, szabad a föld és magyar az ország. Kinyitja lapját a gyárba igyekvő magyar, benne a sok magyar hír: sikértartalma van a magyar búzának, sikertartalma a magyar Maradonának. Elönti a magyar elégedettség a mi magyarunkat, hát mégiscsak magyar bokréta virít a magyar isten kalapján. D.I. alakult, s tagjai minden évben kongresszuson adnak számot legújabb eredményeikről. A Semmelweis Orvostudományi Egyelem Fogorvostudományt Karán és konzerváló fogászati klinikáján folyó tudományos munka elismerését • jelenti, hogy — az 1970-es debreceni és 1976-os szegedi találkozó után — immár harmadszor látja vendégül Magyarország a fogszuvasodáskutatás legnevesebb szakembereit. A szervezetnek jelentős szerepe van abban, hogy az utóbbi időben — a különböző megelőző módszerek, eljárások alkalmazása révén — mintegy felére csökkent a fogszuvasodás a fejlett országokban. Hazánkban azonban még mindig nagy méreteket ölt ez a betegség: a 12 éves gyermekeknek átlagoson 6-7szuvas foguk van. Ennek egyik oka a túlzott és gyakori édességfogyasztás. Külföldön már régóta gyártanak úgynevezett fogkimélő — xylitet és szerbitől tartalmazó — édességeket, rágógumit. A tervek szerint a jövő év végére elkészül az a hazai üzem. amely — eleinte ugyan kis mennyiségben — xylitet gyári majd, s az édesipar feladata lesz ezt feldolg«izni. A budapesti kongresszuson több mint 130 előadás hangzik el, s az az«ikat követő vitákon szó lesz a fogszuvasodás további tudományos megismereseröl és megelőaesi lehetőségeinek kiterjesztéséről. Cirkuszműsor A tervezettnél tovább — várhatóan október vegéig — vendégszerepel hazánkban a Lengyel Állami Cirkusz félszáz tagú társulata. Az együttes április közepe óta 20 nagyvárosban lépett fel, eddig 70 előadást tartottak, produkciójukat több mint 100 ezer néző tekintette meg. A porondmüvészek műsorában a lengyel cirkuszművészet legjobbjai szerepelnek, s a mintegy kétórás programban láthatók jaguárok, oroszlánok, párducok, elefántok és ormányos medvék is. A sikeres előadássorozat a következő hetekben, hónapokban az Alföldön folytatódik. Elsőként Bács-Kiskun megyében szerepelnek. A következő 'állomás Csongrád megye: Szegeden julius 20-ától vendégszerepelnek A lengyel artisták turnéjuk során mintegy félszáz magyar városban szórakoztatják a közönséget