Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

2 Szerda, 1987. július 8. I. János Károly programja ]. János Károly ós felesége Zsófia királyné délelőtt Buda pest. n evezetessége ível ismerkedett. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó uralkodói párt a városnéző sétára elkísérte Iványi Pal. a Fővárosi Tanács elnöke es Dnczé Kálmán hazánk madridi nagykövete. A magas rangú vendégek elsőként a varnegyedbe látogatlak: a Halászbástyáról megtekintették Budapest panorámáját, majd SzenthelyiMolnár István nyugalmazott tábori föesperes kalauzolásával a Mátyás-templommal ismerkedtek, felidézve a középköri építészeti emlék történelmi vonatkozásait. A sela következő állomása a Nemzeti Galéria volt, ahol a vendégek rövid tárlatvezetésen a XIX. századi magyar festészet kiemelkedő mestereinek — köztük Munkácsy Mihálynak és Paál Lászlónak — világszerte becsült alkotásait nézték meg. A képtár történelmi tárgyú remekműveinek megtekintése jó alkalmat adott hazánk múltjának. a magyar história egyegy fejezetének, spanyol vonatkozású eseményeinek felelevenítésére is. A városnézés befejezéseként történelmünk féltve őrzött ereklyéit, a koronázási jelvényeket tekintette meg a spanyol uralkodó és felesége a Nemzeti Múzeumban. A nap hátralevő részében a Dunakanyar nevezetességeivel ismerkedett a király és a királyné. A magas rangú spanyol vendégeket a vidéki látogatásra elkísérte Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és felesége, valamint Dóczé Kálmán. Az uralkodói párt és a kíséret tagjait Paskai László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke fogadta az esztergomi bazilika kapujában. A kölcsönös üdvözlések utón a látogatók az esztergomi érsekprímás és Kovács Tibor örkanonok vezetésével nagy érdeklődéssel tekintették meg a bazilika legkorábbi építészeti emlékét, a márvánnyal borított Bakócz-kápolnát, a kincstár Európaszerte ismert ötvösremekeit, valamint a magyar királyi ereklyéket. A látogatás emlékét a téli kápolna nagy emlékkönyvében bejegyzésével örökítette meg az uralkodói pár. 1 Az út innen a visegrádi fellegvár tövében Szentendrére vezetett, ahol' a vendégek Kovács- Margit világhírű kerámiáiban gyönyörködtek a művésznő életművét felölelő gyűjteményben. Rövid városi körséta utón I. János Károly és Zsófia királyné hajóval tért vissza Budapestre. Az uralkodói pár este megnézte a Magyar Állami Népi Együttes műsorát a Budai Vigadóban. Az előadáson részt vett Németh Károly és felesége, valamint Várkonyi Péter. * Várkonyi Péter külügyminiszter kedden külön megbeszélést folytatott Francisco Fernandez Ordonezzel, a spanyol diplomácia vezetőjével. Csernobil Felelősök bíróság elölt 0 Csernobil (MTI) Csernobilban kedden megkezdődött a helyi atomerőműben 1986 áprilisában bekövetkezett szerencsétlenség felelőseinek bírósági tárgyalása. A helyszíni tárgyalás során — az Ukrán büntető törvénykönyvének előírásai alapján — az erőmű volt igazgatója és főmérnöke, valamint másik hat dolgozója felel azoknak a biztonsági előírásoknak a megszegéséért, amelyek emberi áldozatokat és súlyos károkat okoztak. India Szikh mészárlás # Csandigarh (AP) Feltételezett szikh szélsőségesek hétfőn éjszaka Pandzsáb indiai szövetségi államban legyilkolták egy autóbusz 40 hindu utasát, köztük asszonyokat és gyermekeket, további huszonnégy személyt pedig megsebesítettek — jelentette az AP amerikai hírügynökség indiai rendőrségi forrásokra hivatkozva. Mivel az utasok nem tettek eleget a leszállási parancsnak, a terroristák kívülről, kétoldalról lőni kezdték a járművet. A kereszttűzben egy támadó is életét vesztette. A tömegmészárlás után a terroristák elmenekültek. Barbie-per A hűségeskü és a népek emlékezete Miért kellett megrendezni Klaus Barbie perét? — kérdezték igen sokan kétkedve Európában azok közül is, akik nyilvánvalóan nem azonosulnak a lyoni hóhér „világnézetével". Gyakran hallani ezt a kérdést, különösen olyan perek kapcsán, melyeket már ebben, vagy az elmúlt évtizedben indítottak náci háborús bűnösök ellen. A kérdés ösztönzője az idő, amely az erejük teljében levő emberi vadállatokat roskatag öregemberekké változtatta, bűneiket pedig mintegy távolba helyezte tőlünk, a történelemkönyvek lapjaira. Igaz, Barbie korántsem roskatag, és hogy a háború után megváltozott volna, annak ellentmondanak azok a szolgálatok, melyeket az emigrációban a bolíviai szélsőjobboldalnak tett. Termeszetesen nem ezek azok az okok, amelyek miatt Lyonban bíróság elé állították. Az elv változatlan: a háborús és népellenes bűnök sohasem évüLnek el, ez alól nincs kivétel Ráadásul korunkban még semmi biztosíték nincs arra, hogy a jövőben nem fognak Barbie-éhoz hasonló bűntetteket elkövetni, és a potenciális gyilkosoknak is tudniuk kell: ezek a bűnök nem merülnek feledésbe. A per amellett talán az utolsó alkalom lehetett volna arra. hogy a nácizmus egyik elkötelezett és cselekvő prominense bíróság előtt adjon számot tetteinek mozgatórugóiról. Olyan ember vallomása lehetett volna ez. aki — egykori beosztását és lelki alkatát tekintve egyaránt — mintegy belülről .segíthetett volna megfejteni a rejtélyt: hogyan süllyedhetett Európa egyik első számú kultúrnemzete 12 éves barbárságba A lehetőség azonban nem vált valóra: a lyonj hóhér — a francia nagyváros egykori Cestapo-főnöke hallgatott. Pierre Truche, a közvádló szavai szerint Klaus Barbie ezzel másodszor is hűségesküt tett Hitlernek, megakadályozva, hogy a lyoni múlt felelevenítése az egész fasizmus pére legyen. Másfelől azonban a vádnak sikerült megakadályozni, hogy a védöügjrvéd, Jacques Verges az eseményt a francia gyarmatosítás perévé tegye. A ketes szerepre vállalkozó, ismert szélsőbaloldali személyiség arra alapozta a védelmet, hogy Franciaországnak, amely annak idején maga is szörnyű bűnöket követeit el gyarmatain, nincs joga pálcát törni Barbie felett. Ebben megrázó és cáfolhatatlan példák felsorolásával segítségére volt két védőtársa, a kongój Jean-Martin M'bemba és az algériai Nabil Bouaitó. A helyzet egyszerre volt bizarr és sírnivaló: az egyik nép elleni büntettet fényegében azzal a bűntettel akarták menteni, amelyet másokkal szemben követtek el. A vád azonban alkalmazhatta az ősi jogelvet: senkj sem hivatkozhat más bűnösségére. Barbie hallgatása miatt nem valósulhatott meg Verges védőügyvéd másik terve sem: bebizonyítani, hogy a lyoni Gestapo-főnök azért csaphatott le a francia ellenállásra, azért juttathatta hóhérkézre Jean Moulint, az ellenállás legendás hírű egyesitőjét és hazai vezérét, mert francia árulók játszottak a kezére. Igaz, ez ügyben külön vizsgálat indult, amelynek eredményére még várni kell. A történelem, különösen bizonyos távlatból visszatekintve, ugyanis önmagában védtelen: könnyen préUája lesz a lelkiismeretlen érdekeknek. Egyes történészek — Franciaországban is — ismét egyszerűen ketségbe vonják, hogy valaha is léteztek gázkamrák, ahová például Barbie személyesen több mint nyolcszáz embert, köztük negyven gyereket deportáltatott. Ezért kell a tanúkat megidézni, és az utolsó bűnösöket is a vádlottak padjára ültetni. A lyoni per értelme végső soron az volt, hogy — jóllehet sokféle szenvedélyt kavart fel és a teljes leleplezés elmaradt — a népek emlékezetét megerősítette. Kepecs Ferenc Adózás, adópolitika országokban a tőkés A legtöbbet az állampolgár fizet Ha elmerülünk a részletekben, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy ahány ország, annyi adórendszer, adófaj tói és adókulcs, következésképpen az eltérések a jellemzők. Mert, példának okáért, Franciaországban és Olaszországban a iborok szinte adómentesek, míg a szesztartalom szempontjából jóval ártalmatlanabb sörök számottevő adóval terhelten jutnak a fogyasztó poharába. A sörivóknál, például az NSZK-ban, fordított az adóhelyzet, ott a sörök élveznek adókedvezményt, s a borok és az erős italok kevésbé. Természetesen, vannak ennél markánsabb különbségek is a fejlett ipari országok adórendszereiben. A legjelentősebb az, hogy miközben manapság nálunk általános forgalmi adónak elnevezett többletértékadó a divat, a legfejlettebb tőkés országban, az Egyesült Államokban, még a bevezetés ötlete, gondolata sem merült fel. Ha túljutottunk az eltérések megállapításán, mindinkább a fejlett tőkés országok adórendszereinek azonos vonásai, jellemzői tűnnek szembe. Elsőkén^ az, hogy a fejlett tőkés országokban az adókból származó állami bevételnek a bruttó hazai termékhez, vagyis a GDP-hez viszonyított aránya az utóbbi évtizedekben szinte folyamatosan emelkedett. E tekintetben netnzetközi áttekintésre, összehasonlításra is lehetőség van, mert a tőkés országok átfogó gazdasági együttműködési szervezete, az OECD gyakran közöl adózási adatokat. Nos, a nyolcvanas évtized elejéig az adók növekedése meghaladta a gazdasági növekedés ütemét. Az európai fejlett tőkés országok átlagában a GDP.iadóbevétel arány 40 százalékos szintje alakult ki az Európán kívüli fejlett országokban az átlag 30 százalék. A legmagasabb GDP/adó arány Svédországban, a Benelux-államokban, Dániában, Norvégiában tapasztól ható; ezekben az országokban meghaladja, illetve megközelíti az SZEGED MEGYEI VAROS TANÁCSA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK IPARI OSZTÁLYA pályázatot hirdet a SZEGEDI FONALFELDOLGOZÓ VÁLLALAT igazgatói munkakörének határozott idejű (5 évre) betöltésére. A vállalat elsődleges tevékenysége: pamutipari, textilruházati ipari termékek gyártása, konfekcionálása. A munkakör betöltésének időpontja: 1988. január 1. A munkakör betöltésének feltételei: — felsőfokú műszaki iskolai végzettség — középfokú politikai végzettség — legalább 5 éves vezetői gyakorlat — erkölcsi, politikai feddhetetlenség. A pályázat tartalmazza: — részletes önéletrajzot •— szakmai iskolai végzettségét, politikai végzettségét tanúsító okiratok hiteles másolatát — jelenlegi munkahelyének nevét, munkaköri besorolását, jövedelmét — eddigi munkaköreinek és tevékenységeinek ismertetését. A pályázatot Szeged Megyei Városi Tanács V. B. ipari osztályára (Szeged, Széchenyi tér 9. 6720, telefon: 26-111/292),. 1987. július 31-éig kell eljuttatni. 50 százalékot. Meglepően alacsony a két legfejlettebb tőkés országban, az USIAban és Japánban — 31, illetve 25 százalék — .és érthetően alacsony — 20 százalék körüli — a Földközi-tenger menti, kevésbé fejlett tőkés országokban. (Hadd emlékeztessünk a magyar adatra: nálunk 1975-ben 64, 1980-ban 62 százalék volt a GDP'adó arány; ez az OEGD-országok átlagát mintegy 77 százalékkal múlta felül. Kizárólag a gazdasági fejlettség figyelembe vételével 33 százalék körüli GDP/adó arány lenne indokolt.) A tőkés országok adórendszereinek, adószerkezetének részletesebb vizsgálata további általánosításokhoz szolgáltat matériát. Megállapítható, hogy ezekben az országokban a költségvetés fő bevételei a lakosságtól származnak. Az első számú és legnagyobb összegű adófajta a lakossági jövedelemadó, amelynek GDP-hez váló viszonyított aránya mintegy 11 százalék; a második a fogyasztói forgalmi adó, a harmadik a társadalombiztosítási hozzájárulás, amelyet részben a munkavállalók, részben a munkaadók fizetnek. A lakjosságot közvetlenül és közvetve terhelő adók a költségvetjési bevételnek mintegy 85 százalékát alkotják, s a fennmaradó rész származik a vállalatok adóiból. A tőkés országok adószerkezetét jellemző adatok értékeléséhez a társadalmi-tulajdon viszonyok eltéréseit is figyelembe kell venni. Vegyük példának okáért a személyi jövedelemadót, amelynek részesedése a teljes adóbevételben 45-50 százalék. (Az USA-ban több mint 70 százalék.) A személyi jövedelemadónak ez a rendkívül magas aránya abból adódik, hogy a fejlett tőkés országokban ez az adófajta- nemcsak a munkajövedelmekre, a bérre és fizetésre terjed, hanem minden személyi jövedelemre. a kisvállalkozók, a „maszekok" jövedelmeire, a vagyonukból eredő jövedelmekre, a tőke hozadékaira. (A kis- és nagyvállalkozók egyrészt vállalkozási-társasági adót fizetnek, a személyes célra használt jövedelem után pedig jövedelemadót. Az már külön téma, hogy a tőkés országokban mit adóztatnak erőteljesebben, a munka-, illetve a tőkejövedelmeket, ide értve a vállalkozásból származó jövedelmeket.) Az állampolgárok adóterheinek nemzetkpzi összehasonlítását megnehezítik az adókulcsok alsó és felső mértékeinek és a hozzájuk tartozó adósávok eltérései. Az adóalapot módosító tényezők is változók. (Adókulcsok szélső értékei: Franciaország 5—65 százalék, Svédország 34—80 százalék.) Egy NSZK-beli gazdasági szaklap, a Handelsblatt számítása szerint évi 100 ezer márka jövedelem esetén Svédországban 75, Svájcban 37.4 százalék a jövedelemadó mértéke. Tipikus adózási jelenség, hogy az adóalapot a családi állapot és a gyerekek száma csökkenti. Amennyiben az upa az egyedüli kereső, két gyerek esetén a bruttó kereset 30-40 százaléka adómentes. (Az NSZK-ban körülbelül 30, az USAban negyven, Hollandiában körülbelül 60 százalék.) Az Európai Gazdasági Közösség létrejötte — kezdetben hat alapítóval —, majd kibővülése 12 országra, alapvetően befolyásolta egyrészt az EGK}-tagországok, másrészt az integráción kívül maradó, többi fejlett európai ország adórendszerét. Az köztudott, hogy a többletértékadó bevezetése is az EGK létrejöttéhez kiapcsalódik. Kevésbé ismert, hogy az Európai Gazdasági Közösség a tőke, a munkaerő, az áruk és szolgáltatások szo£>ad áramlásának megkönnyítésére a tagországok adórendszereinek harmonizálását, hasonlóvá tételét tűzte »célul, a többletértékadó bevezetése, alkalmazása ennek csak egvik — kimagasló jelentőségű — intézkedése, eredménye volt. Az adórendszerek egyeztetése, harmonizálása részben politikai, részben objektív akadályokba ütközik, és lassan halad. (Politikai: a harmonizálás lemondást jelent a szuverenitásról; az objektív akadály az adóterhelés, GDP/ adó arány, történetileg kialakult, fejlettségtől is függő eltérései.) Az adóterhek könyörtelen növekedésének évtizedeit, úgy tűnik, hogy mostanában és mind több országban az adómérséklés váltja fel. A legtöbb tőkés ország és kormány arra a felismerésre jutott, hogy elsősorban a jövedelemadó maximális rátáit kell csökkenteni. Ennek közgazdasági indítékai, illetve magyarázatai: a magas adóráta csökkenti a munka- és kockázatvállalási kedvet, az adózás alóli kibúvásokat ösztönzi, a magas adókulcsok kivételeket és engedményeket szülnek. Az OECD által készített tanulmány szerint: „A jövedelemadó-rendszer az igazságos jövedelemelosztás kevésbé hatékoniy eszköze, mint a teljes folalkoztatottság és a jól működő szociálpolitika." A tőkés kormányok által — az USA-ban, Franciaországban — már alkalmazott, illetve a többi országban tervezett adóügyi intézkedések a legmagasabb adókulcsokat — Franciaországban például 65-ről 58-ra — csökkentik, ám egyidejűleg az adósávokat szélesítik, s megszüntetik a kedvezményeket, kivételeket. Az adózási változásokat az Egyesült Államok gerjeszti: ott ugyanis a vállalati adók 46 százalékról 34 százalékra, a jövedelemadó maximális kulcsa pedig 58 százalékról fokozatosan 28 százalékra mérséklődik. A számottevő adórátacsökkentéseket az eurÓDai kormányok sem hagyhatják figyelmen kívül, s valószínűsíthető közeijövőbeni reagálásuk. Am az is bizonyosra vehető, hogy a nemzeti jövedelem, a GDP-adózással elvont hányada nem mérséklődik — ehhez a költségvetési kiadásokat kellene csökkenteni —, ta vállalati és a személyi jövedelemadózás enyhítését a közvetett adóknál fogják kompenzálni. Garamvölgyi István Weizsäcker látogatása 0 Moszkva (MTI) Az NSZK államfője moszkvai látogatásának eredményessége attól függ, mennyire sikerül megszilárdítani a két ország közötti bizalmat — jelentette ki keddi moszkvai sajtótájékoztatóján Borisz Pjadisev szovjet helyettes külügyi szóvivő. Bejelentette. hogy Mihail Gorbacsov a Kremlben a nap folyamán megbeszélést tartott Richárd von Weizsáckerrel. Pjadisev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a nyugatnémet szövetségi elnök látogatásának