Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

14 Hctfő, 1987. július 6. Ma érkezik Magyarországra a spanyol király Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meg­hívására július 6-án, hivatalos látogatásra hazánkba érke­zik I. János Károly, Spanyolország királya. Vendég Madridból Magas, nemes arcvonású, nvilt tekintetű, közvetlen férfi. Kiváló pilóta, síző, vi­torlázó. Hűséges férj, ».el cl ás családapa. Spanyolország ki­rálya, I. János Károly e sze­mélyes tulajdonságai miatt is rendkívüli népszerűség­nek és tiikintélynek örvend. De mindenekelőtt azért a következetes és korántsem protokoll jellegű politikai szerepvállalásért, amely — paradox módon — a spa­nyol demokratikus átalaku­lás letéteményesévé tette. A fiatal Bourbon-herceget, Jüan Carlost, még Franco választotta, neveltette, hogy halála után a királyság visszaállításával garantálja rendszerének folyamatossá­gát. I. János Károly azonban nem a neki szánt szerepet játszotta el. A széles látó­körű, európai műveltségű és gondolkodású uralkodó meg­koronázása után, azon fára­dozott, hogy véget vessen Spanyolország nemzetközi elszigeteltségének, s a II. vi­lágháború előtti időkből itt­ragadt diktatórikus rendszert egy korszerű, polgári de­mokratikus berendezkedésű állammá formálva, vissza­vezesse a nyugat-európai ál­lamok közösségébe. Az 1981-es katonai puccs­kísérlet óta nyilvánvaló: az uralkodó személyes fellépé­sével garantálja, hogy His­pánia demokratikus kibon­takozásának folyamata visz­szafordíhatatlan legyen. I. János Károly kiváló szemé­lyes és munkakapcsolatot tart fenn a jelenlegi kor­mányfővel, a szocialista Pe­lipe Gonzálezzel. Rendszere­sen, hetente konzultálnak egymással minden jelentő­sebb politikai kérdésben. A király szerepet vállal abban is, hogy a helsinki folyamat kereteibe illeszkedően Spa­nyolország kiegyensúlyozott, nemzetközi kapcsolatot tart­son fenn valamennyi európai állammal, így a kelet-euró­pai országokkal is. Nagy je­lentőségű esemény volt a spanyol királyi pár moszk­vai látogatása. Az uralkodót és feleségét néhány napra most hazánkban üdvözölhet­jük. Spanyolország és hazánk kapcsolatait á történelmi időkig visszavezethetjük, a spanyol és a magyar koro­nát dinasztikus szálak fűz­ték össze. De legújabb ke­letű diplomáciai viszonyunk is immár tízesztendős múltra tekinthet vissza.: ez idő alatt két alkalommal került sor külügyminisztere­ink találkozójára, 1985-ben pedig vendégünk volt a spa­nyol kormány második em­bere, Alfonso Guerra mi­niszterelnök-helyettes. Ki­váló pártközi kapcsolatokat tart fenn az MSZMP és a PSOE, a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt. Kapcsolatainkat minden bi­zonnyal magasabb szintre helyezi a mostani látogatás, amely politikai alapot te­remt, és újabb lendületet ad együttműködésünk még ki­használatlan lehetőségeinek felkutatására, gazdasági, kulturális és egyéb területe­ken egyarártt. Vádirat Olaszországban Jegor Ligacsov Budapesten Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának meghívásá­ra szombaton rövid pihenés­re hazánkba érkezett. 0 Róma (MTI) Firenzében szombaton is­mertették a vádiratot a Ná­poly—Milánó vonalon közle­kedő gyorsvonat felrobban­tása ügyében. A több évig tartó vizsgálat során megál­lapították, hogy az 1984. de­cember 23-án elkövetett me­rénylet tetteseit a maffia emberei, valamint a velük szövevényes kapcsolatban ál­ló újfasiszta körök és titkos­szolgálati tisztek között kell keresni. A „karácsonyi merénylet" 15 ember életét oltotta ki és 230-at megsebesített. Azok­ban a napokban követték el, amikor egy elfogott bűnöző vallomásainak köszönhetően úgy tűnt, hogy sikerül sú­lyos csapást mérni a szerve­zett bűnözésre: a palermói hatóságok 492 elfogató pa­rancsot adtak ki. Az ügyész a 600 oldalas vádiratban 8 személy ellen emelt vádat merénylet szer­vezése és fegyveres bandi­tizmus miatt. Szovjet kormány­nyilatkozat # Moszkva (MTI) Határozott intézkedéseke! kell tenni a Perzsa-öbölben kialakult helyzet javítására s ezért a szovjet kormány javasolja: az összes, nem a térséghez tartozó állam vala­mennyi hadihajóját záros ha­táridőn belül ki kell vonni az öböl vizeiről, Iránnak és Iraknak pedig tartózkodnia kell iminden olyan cseleke­dettől, amely veszélyeztetné a nemzetközi hajózást — hangzik a Szovjetunió kor­mányának nyilatkozata. ' A nyilatkozat emlékezte« irra, hogy az utóbbi időbe eszélyesen megnövekedett .eszültség a Perzsa-öbölbei, Jelentősen megnőtt az oda­irányított hadihajók száma, köztük e fontos térségtől több ezer kilométerre fekvő államok haditengerészeti egységeinek száma. A hely­zet kiéleződéséhez hozzájárul az elhúzódó iráni—iraki há­ború. Az események alakulá­sa olyan veszélyes forduló­ponthoz érkezett, amelyen túl a helyi konfliktus nem­zetközi válsághelyzetbe tor­kollhat. Megengedhetetlenek azok az álintézkedések, amelyek állítólag „a tengerhajózás biztonságát", illetJe a „tér­ség stabilitásának biztosítá­sát" szolgálják. Az Egyesült Államok éppen ilyen lépése­ket tesz — hangsúlyozza a nyilatkozat. Ami a Perzsa­öbölben tartózkodó néhány szovjet hadihajót illeti — amelyekre Washington hivat­kozik —, jelenlétük kénysze­rű intézkedés. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy az igazságos rende­zésben jelentős szerepet játszhat a világszervezet fő­titkára. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának más tagjaival együtt a Szovjetunió az azon­nali tűzszünet, a harci cse­lekmények beszüntetése, a csapatoknak a nemzetközileg elismert határok mögé tör­ténő haladéktalan visszavo­nása mellett foglal állást. Algéria ünnepére Az Algériai Népi és De­mokratikus Köztársaság, az arab világ egyik legfiatalabb független nemzeti állama, most ünnepli megszületésé­nek 25. évfordulóját. A szó szoros értelmében fiatal or­szág — a lakosság több mint 60 százaléka 30 éven aluli — nagy múlttal rendelkezik, és jelentős, az egész vijágban tiszteletet kiváltó eredmé­nyeket mutathat fel. A francia hódítók 1830. jú­lius 5-én foglalták el az ak­kor névlegesen az Ottomán Birodalomhoz tartozó Algíri Kormányzóság fővárosát, Al­gírt. Ettől kezdve a függet­lenség kivívásáig az algériai nép minden módon és esz­közzel szüntelen harcot foly­tatott a hódítók ellen. A megszállók azonban minden kompromisszumot elutasítot­tak, igyekeztek nemzeti jel­legétől megfosztani az or­szágot, „francia földként" ke­zelték, és „Franciaország tengerentúli három megyé­jévé" nyilvánították. ,«z algériai hazafiak szá­mára egyetlen út maradt a lemzeti függetlenség kivívá­.ára, a népi háború, amely közel nyolc évig (1954. no­/ember 1.—1962. március 19.) ártott. A Nemzeti Felszaba­lítási Front (FLN) vezette üszabaditó háború tárgyaló­sztalhoz kényszerítette a anciákat. A tárgyalások redményeként 1962. július J-én deklarálták a független Algéria megszületését. A népi tömegek részvétele a háborúban lényegében meghatározta a független or­szág társadalmi-politikai út­választását -is. Az FLN el­utasította a kapitalista utat, és hivatalos célként a szocia­lizmus felépítését jelölte meg, felhasználva az arab-iszlám történelmi örökséget. Erről az útválasztásról így nyilat­kozott Sadli Bendzsedid ál­lamfő: „Az iszlám hirdeti a társadalmi igazságot, lelep­lezi a pénz és az anyagi gaz­dagság zsarnoki hatalmát. Ez az amiért mi a szocializmust választottuk, miközben ra­gaszkodunk az iszlámhoz. A nép a fegyveres harc folya­mán jött rá arra, hogy össze­függés van a gyarmati ki­zsákmányolás és a kapitaliz­mus között. Ezért választotta a szocializmust, mint a nem­zeti javakat elosztó módot és mint olyan módszert, amely képes megakadályozni, hogy a tőke kevesek kezében hal­mozódjon fel és 'népelnyomó eszközzé váljon." Gazdasági-kulturális terü­leten egyaránt jelentős a fej­lődés. Az 1970-es években modern nagyipar született. Az olajtermelés — bár az utóbbi években csökkent a bevétel — komoly gazdasági, szociális és kulturális beru­Üdvözlő távirat Kádár János. az MSZMP főtitkára és Németh Károly, az El­nöki Tanács elnöke le­vélben üdvözölte Sadli Bendzsedidet, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság elnö­két, a Nemzeti Felsza­badítási Front főtitká­rát Algéria független­sége kivívásának 25. év­fordulója alkalmából. házások finanszírozását tet­»te lehetővé. Az iskoláskorúak 80 százaléka tud írni, olvas­ni, ami a „harmadik világ­ban" nagyon komoly ered­mény. A gondok egyedül a mezőgazdaságban nem lát­szanak enyhülni — az erő­feszítések ellenére sem. A jól fejlődő magyar—al­gériai kapcsolatok is — szak­embereink révén — hozzá­járulnak a gazdasági problé­mák megoldásához. A kap­csolatok új lendületet nyer­tek 1984-ben, amikor az al­gériai államfő hazánkba lá­togatott. A mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az élelmi­szeripar területén dolgoznak szakembereink, illetve képe­zünk ki algériaiakat. Progresszív társadalomépí­tési programjával és határo­zott antiimperialista külpoli­tikájával nagy tekintélyt ví­vott ki magának Algéria, amelyre negyedszázados nemzeti létét ünnepelve mél­tón lehet büszke népe. J. Nagy László egyetemi docens Kilencven évvel ezelőtt 1897. július 5-én Szegeden született, szegény paraszt­szülők gyermekeként. A népes családot az apa tar­totta el: két hold földön gazdálkodott, ősztói tava­szig alkalmi pályamunkás volt a vasúton. A szoronga­tó szegénység — földjük felét elárverezték — tanul­mányai abbahagyására kényszeritette az egyéb­ként jól tanuló gyereket. A három polgári iskolai év után 1912-ben nyomdász­tanoncnak jelentkezett. Munkásévei a „Dugonics Nyomdában" kezdődtek. A szervezett nyomdászok ré­vén már tanoncéveiben megismerkedett a munkás­mozgalommal. A nyomda dolgozói között többen tag­jai voltak a szociáldemok­rata pártnak. Közöttük Fürdős Sándor és Kiss Ist­ván, akik felkeltették ér­deklődését a szocialista eszmék iránt. A kor társadalmi igaz­ságtalanságait felismerve egyre tudatosabban vállalt feladatokat a mozgalom­ban. 1915-ben, inaséveinek végeztével tagja lett a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezeté­nek. Még ez év októberé­ben az „ötösökhöz" vonult Farkas István emlékére be, majd két év szolgálat következett Galíciában, a többi az olasz fronton. Sok más frontot járt katonához hasonlóan ő is aktív részt­vevőjévé vált az őszirózsás forradalmat megelőző poli­tikai mozgalmaknak. A ka­tonák bizalmi férfiai bevá­lasztották a katonatanács­ba. 1919 elején kapcsolat­ba került a KMP szegedi szervezőivel. Dobó Miklós és Cseh Imre társaságában gyakran megfordult a Kos­suth Lajos sugárúti párt­házban A francia csapatok bevonulása után letartóz­tatták. Szabadulását köve­tően két évig rendőri meg­figyelés alatt állt. Folytatta tanult mester­ségét, szedőként, korrektor­ként dolgozott. 1921-től többféle szakszervezeti funkciót — jegyző, választ­mányi tag, alelnök, elnök — töltött be. 1927-ben tag­ja lett a szociáldemokrata pártnak. Aktív résztvevője volt a Jósika utcai nyom­dászotthonban tartott, Sze­pesi Imre vezette szeminá­riumoknak. Harcostársai­val együtt összejövetelei­ken már messzebbre men­tek pártjuk hivatalos állás­pontjánál, kommunista el­veket vitattak meg. 1933-tól Dobó Miklós il­legális csoportjához csatla­kozott, találkozókra járt a Boszorkányszigetre, a Sár­ga üdülőre, ahol társával Marx, Engels, Lenin, Bu­harin. Zinovjev müveiből tanulták a kommunista eszméket. 1935-ben a cso­port lebukott, 6 szerencsé­vel szabadult. A háború kö­zeledtével a nyomdát hadi­üzemmé nyilvánították, mind többször függesztet­ték fel a szakszervedet ön­kormányzatát, szűkültek az illegális tevékenység kere­tei. A város felszabadulása után rögtön kérte felvéte­lét a Magyar Kommunista Pártba. Nagy része volt ab­ban, hogy Szegeden a nyomdák beinduljanak, az újságok megjelenjenek. A Nagyszegedi Délmagyaror­szág napilap üzemi párt­szervezete tagjaként a nyomdászok körében aktív politikai szervezőmunkát folytatott. 1946-ban nem­zetgyűlési képviselő, 1951— 53 között üzemi párttitkár, később a városi pártbizott­ság külső munkatársaként népnevelő, instruktor volt. 1956-ban az ellenforradal­márok elmozdították állá­sából. 1957-től 1983-ban be­következett haláláig nyug­díjasként élt, amíg egészsé­ge engedte aktív közéleti tevékenységet folytatott. Egyebek között az I. kerü­leti 20. sz. választókörzet tanácstagja volt. Munkabí­rását csodáló barátainak, elvtársainak gyakran mondta: „Nekem ez az élet: a gond, s a megoldás után az öröm." Elkötelezett, politikailag aktív munkáséletét számos kitüntetéssel ismerték el. Többi "között a Szocialista 'Munkáért Érdemérem és a Szocialista Hazáért Ér­demrend tulajdonosa. Szü­letésének 90. évfordulóján az utókor tisztelettel emlé­kezik rá. Wiegand Gyula Farkas István születé­sének 90. évfordulója al­kalmából az MSZMP Szeged Városi Bizottsá­ga és Szeged Megyei Vá­ros Tanácsa ma, hétfőn 14.30 órakor a Belvárosi temetőben lévő urnafal­nál koszorúzást rendez. Rádióteles GANDHI HAZAUTAZOTT Radzsiv Gandhi indiai kormányfő, aki az indiai fesztivál megnyitása alkal­mából tett rövid hivatalos baráti látogatást a Szovjet­unióban, szombaton a kora hajnali órákban Moszkvából visszautazott Üj-Delhibe. ÉLETFOGYTIGLAN A rhone-i esküdtszék Lyon­ban életfogytiglani szabad­ságvesztésre ítélte Klaus Barbie-t, aki 1942-től 1944­ig a lyoni Gestapo vezető­je volt. LÁTOGATÁS Befejezte látogatását az Izraeli Demokratikus Front küldöttsége, amely Uzi Burstein első titkár vezeté­sével június 30. és július 4. között a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívá­sára tett látogatást hazánk­ban. ÍTÉLET öttől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek Szöulban öt rendőrtisztet egy diák halálra kínzásáért. A nyilvános bírósági tárgyalá­son megjelent közönség dü­hödt közbekiáltásokkal je­lezte, hogy enyhének tartja a büntetéseket. ÚJABB TÜNTETÉSEK Dél-Korea fővárosában va­sárnap ismét nagyszabású diáktüntetés volt, a rendőr­ség könnygázzal oszlatta szét a több mint kétezer fös tömeget. A diákok röplapo­kat osztogattak, amelyek szerint a kormány demokra­tikus reformokat ígérget, de valódi célja az elnyomás és a diktatúra fenntartása. KÜLDÖTTSÉGEK A KNDK-BÖL A koreai néppel vállalt nemzetközi szolidaritási hó­nap alkalmából a Hazafias Népfront és a Magyar Szo­lidaritási Bizottság meghívá­sára szombaton küldöttségek érkeztek a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságból. A Haza Újraegyesítéséért Küzdő Demokratikus Front küldöttségét Rju Ho Dzun főtitkár, a Legfelsőbb Né­pi Gyűlés Állandó Bizottsá­gának tagja vezeti. A Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság afro-ázsiai szolida­ritási bizottsága delegáció­jának vezetője Dzong Dong Uk elnökhelyettes. PAVEL HRIVNAK HAZÁNKBAN Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, a Magyar—Csehszlo­vák Gazdasági és Műszaki ­Tudományos Együttműködé­si Bizottság magyar társel­nökének a meghívására va­sárnap Budapestre érkezett Pavel Hrivnák miniszterel­nök-helyettes, a bizottság csehszlovák társelnöke, aki a csehszlovák tárgyaló kül­döttséget vezeti a bizottság hétfőn kezdődő 22. üléssza­kán. Értesítjük tisztelt gázfogyasztóinkat, hogy a földgázüzemű gázfíítí készülékek (konvektorok, egyes gázkazánok, cirko­geiserek) javítását és karbantartását szeptember 15-éig 40 SZAZALÉK MUNKADÍJKEDVEZMÉNNYEL VÉGEZZÜK. Még a fűtési szezon előtt kérjék kazán­készülékeik karbantartását. Üzemegységeink és kirendeltségeink várják megrendelései ket DÉL-ALFÖLDI GÁZSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT. SZEGED

Next

/
Oldalképek
Tartalom