Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 156. szám 1987. július 4., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A szocializmus építésének évtizedeiben népünk munkájának eredményeként gyö­keresen megváltoztak hazánk társadalmi és gazdasági viszonyai: kivívtuk a nép hatalmát, felszámoltuk a nagybirtokrend­szert, az alapvető termelési eszközök tár­sadalmi tulajdonba kerültek, megterem­tettük a szocialista nagyüzemi mezőgaz­daságot. Fejlődésünk nem volt töretlen. A szocialista építés első éveit követő meg­rázkódtatás után azonban pártunkban, társadalmunkban volt erő a megújulásra. Kibontakozott a szocialista demokrácia, társadalmi közmegegyezés jött létre, a szociali/jnus építése nemzeti programmá vált. Rugalmas gazdaságirányítást vezet­tünk be, a népgazdaság féjlődésnek in­dult, nemzetközileg elismert eredménye­ket értünk el. 1960 óta a nemzeti jövedelem mintegy háromszorosára, az ipari termelés három és félszeresére, a mezőgazdasági termelés kétszeresére, a lakosság fogyasztása, reáljövedelme két és félszeresére nőtt. Az ország jelentős anyagi és szellemi ér­tékekkel gyarapodott. Javultak a munka­és életkörülmények: munkalehetőséget, teljes foglalkoztatottságot, szociális és lét­biztonságot teremtettünk. Hazánk gazda­ságilag közepesen fejlett országgá vált. Népünk jogosan lehet büszke munkájá­nak eredményeire. Az utóbbi másfél évtizedben gyökeres változások mentek végbe a világgazdaság­ban. Ezek, valamint a szocialista társada­lom építésének megváltozott feltételei, az intenzív gazdálkodásra való áttérés együttesen új követelményeket támaszta­nak, nagyobb és nehezebb feladatok elé állítják a magyar népgazdaságot. Mind­ennek népgazdaságunk eddig csak rész­ben tudott megfelelni. Késlekedtünk a megváltozott helyzethez való alkalmazko­dásban. A gazdaságirányítás egésze nem ösztönzött és nem kényszerített eléggé az intenzív szakaszra való áttérésre, a ter­melési szerkezet átalakítására, a nemzet­közi versenyképesség javítására. Növeked­tek a gazdasági nehézségek. A fejlődés jelentősen eltér a XIII. kong­resszus határozatában megjelölt iránytól és a VII. ötéves tervben kitűzött céloktól. A nemzeti jövedelem nem fedezi a felhasz­nálást, qz adósságállomány és a költség­vetési hiány tovább nö.vekszik, eközben a közületi és a lakossági fogyasztás emel­kedik. A népgazdaság teljesítménye alapvető­en meghatározza társadalmi életünk min­den területének fejlődését. Ezért a Köz­ponti Bizottság halaszthatatlannak tartja, hogy megkezdődjön a felhalmozódott ne­hézségek felszámolása, a fejlődésünk út­jában álló akadályok leküzdése, a terme­lési szerkezet átalakítása, a műszaki fej­lesztés felgyorsítása. Szocialista fejlődé­sünk, a termelés elkerülhetetlen korsze­rűsítése, az életkörülmények javítása, az életszínvonal további fejlesztése szilárd alapokat követel. A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan stabilizációs sza­kaszra. amelyben meg kell teremteni a termelés és a felhasználás összhangját, és érvényt kell szerezni annak a követel­ménynek, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Ebben a szakaszban vállalni kell az átalakítással együtt járó küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A fő feladat: szocialista társadalmunk humánus alap­elveinek szem előtt tartása mellett hatá­rozottan érvényesíteni a racionális gaz­dálkodás követelményeit. Az egyensúly javítását most a kiadások csökkentésével, tartósan csak a jövede­lemtermelő képesség fokozásával lehet megalapozni. Több területen szakítani kell a helytelen gyakorlattal. Az elosztás nem előzheti meg az anyagi fedezet megterem­tését. Változtatni kell a támogatások es elvonások áttekinthetetlen, a hatékonysá­got elfedő rendszerén. Határozott lépése­ket kell tenni a támogatások leépítésére, mivel az eredményesen dolgozó vállalatok rovására tartósan nem finanszírozható a veszteséges tevékenység. Meg kell valósí­tani a teljesítmény szerinti differenciá­lást. A Központi Bizottság 1986 novemberi ülésén átfogóan elemezte népgazdaságunk helyzetét, és elhatározta, hogy gazdasági­társadalmi kibontakozási programot kell kidolgozni. A tervezetet a párt-, állami, társadalmi és tudományos szervezetek 38 vezető testülete véleményezte. A Köz­ponti Bizottság az észrevételek figyelem­bevételével és mérlegelésével alakította ki állásfoglalását. perációt. Kedvező feltételek megteremtésével elő kell se­gíteni a működő töke na­gyobb arányú bevonását. — A fejlődő országokkal folytatott külkereskedel­münkben a kölcsönösen elő­nyös együttműködést úgy kell alakítani, hogy az job­ban szolgálja a hazai terme­lés szerkezetátalakítási cél­jainak a megvalósítását. 1. 0 A gazdasági- társadalmi ki- daságos konvertibilis bontakozási program alapve- molású kivitel — főként a tő célja, hogy a társadalmi és feldolgozóiparban — erőtel­elszá- nek eredményesebb kiakná­zására kell törekedni. A •rövid és hosszabb tá­vú feladatok eredményes megoldásának egyaránt fel­tétele a népgazdaság terv­szerű irányításának javítása és a piac fejlesztése, törvé­nyeinek figyelembevétele. A központi irányítás alakítson ki olyan köz­gazdasági és társadalmi környezetet, amely ösztönöz a vállalkozásra, értékeli an­nak eredményeit, kikénysze­ríti a teljesítmény szerinti differenciálódást, és képes elviselni a konfliktusokat. a) A központi gazdaság­irányító szervek döntései meghatározóak legyenek: a szerkezetátalakítás stratégiai feladatainak megoldásában, az energiatermelés és -elosz­tás, a kitermelőipar, az inf­rastruktúra, tlovábbá a KGST-együttműködés nagy horderejű kérdéseiben, a pénzügy- és hitelpolitikai irányvonal kialakításában. A kormány struktúrafejlesztő tevékenysége ösztönözze és segítse á nemzetközi techno­lógiai és technikai fejlődés fő vonalainak követését. b) A feldolgozóiparban, az élelmiszeriparban, az építő­iparban, a fogyasztási cikkek termelésében, a szolgáltatá­sokban tudatosan nagyobb teret kell biztosítani a ke­resleti-kínálati viszonyok ér­vényesítésének. c) A gazdálkodásban aktív szerepet kell kapniuk az — A magyar népgazdaság ¿ru. ^ pénzviszonyoknak, a gazdasági élet minden szfé- jesen növekedjen. Ezt a meg- tudományos-műszaki hala- keresletnek és a kínálatnak, ráját megújítva új lendüle- lévő termelési kapacitások dásában, fejlődésében meg- ^ hitelnek az áraknak az tet. adjunk a szocializmus jobb kihasználásával, azok határozó szerepe van a Szov- árfolyamnak, a jövedelme­építésének, megteremtsük a kiegészítésével és korszerűsí- jetunióval, a szocialista or- bégnek és a nyereségnek gazdaság fejlődéséhez szük- tésével, a termékek minősé- szágokkal kialakított együtt- Szifíorij pénzügyi, hitelezési séges forrásokat, s mégha- gének és műszaki színvona- működésnek. Tovább kell költségvetési gyakorlatot ladjuk a közepes gazdasági Iának emelésével, a piaci fejleszteni a KGST kereté- aikalmazva fokozni kell* a fejlettség szintjét. 1 A ugy munka javításával kell elér- ben kialakult, kölcsönösen vana]ati kollektívák ni. A korábban jóváhagyott előnyös műszaki-tudomá- keltségét és felelőségét érde­az rKSh0mÍgBho0gySáf kÖZpontÍ gazdaságfejlesztési nyos és gazdasági együttmű- eSdménye^ségben!' • , . "utiy t programok felülvizsgalata- kodest, a szocialista gazda­gazdasagi eletben jelen levő val módosításával, a végre- sági integrációt. A szocialista r* a kibontakozás döntő­Keavezouen ioiyamatoK hajtas eszközrendszerének a országok viszonylatában a en azon múlik, hogy megaliitasa, a kedvező ira- javitásával gyorsítani kell az lehetőségek jobb feltárásá- mennyire sikerül a vállala­nyu iorauiat eioKeszitese er- egyes ágazatok szerkezeti át- val. a forgalom kölcsönös bő- tokát, szövetkezeteket, a r^^^S^S^uf^ul^1" alakítását. A fejlesztéseketa vitésével biztosítani kell a gazdálkodó egységeket a gaz­nemzetközileg versenvkepes kiegyensúlyozott áruforgal- dasági élet valódi önállóság­területekre kell összpontosí- mi és fizetési kapcsolatok gaj rendelkező, a jövedelem­megőrzését. Az együttmükö- és vagyongyarapításban köz­dést az igényekhez igazodva, vetlenül érdekelt szervezeteí­a vállalatok közötti közvet- vé tenni. A vállalatok na­len kapcsolatok fejlesztésé- gyobb mozgékonysággal és lizációs és egy hosszabb tá­vú kibontakozási szakaszra van szükség. Az első szakaszban foko­zatosan meg kell állítani az eladóspdás folyamatát, csök­Megkezdődött a szezon a konzervgyárban Uosszú sorokban érkeznek a dobozok, a gépeket csak ellenőrizni kell K tani. 2 A W. m gazdaságtalan ter­melés és export támo­kenteni, majd meg kell szün- gatásának leépítéset határo- , . „ ¿pj0i,,|,.n — - , tetni az állami költségvetés zottabban kell folytatni Azt - ^ 2,S££S ^ék " S hiányát. a fermelest, amely nem tehe- van f s . ...... .. , igénye A kibontakozás érdekében tő gazdaságossá, meg kell "tjan is bovitenikeü ket, kerüljön összhangba a fel kell gyorsítani az inten- szüntetni, egyidejűleg más kmCRESKEDE,MI f^" ÍT^ t fi K aT ziv fejlődéshez, a világgazda- hazai termeléssel vagy im- ?°^auLkUJö^sére^a fei dosk°dm kel1' ,h,OKy a do1; sági folyamatokhoz történő porttal gondoskodni kell a ' kancsó , a kovetelmenveknek igazodást, a tartós változáso- szükségletek kielégítéséről. a?ok etmXítésére keütö- kepzesben ~ t?' kat szolgáló szerkezetátala- A fizetésképtelen vállalatok *l1vabbkepzesben részesüljenek, kítást, a műszaki fejlődést, a és szövetkezetek esetében rekedni. Kmaiatunkban ^no- javítani kell a munkafegyel­rekedni. Kínálatunkban ráfordítások csökkentését, s szigorúan a felszámolási és YelnLke!í f_,n.a^y.obb;.f,eId,°i: met> a munkaerkölcsöt, mindezekkel a hatékonyság szanálási jogszabályok javítását. A gazdasági re- rint kell eljárni. A felszaba- Tf^mékök nránvát „íio, l-kwi 1,; rlulA tökát pc munkaerői a aranyai. , - a sze- SozottsáS' íokú es a jelentós munkakultúrát. Jelentősen szellemi munkát igénylő fejleszteni kell a vállalatok formfolyamat széles körű ki- duló tőkét és munkaerőt a ífr^k^^^Kutn kíwetT közötti együttműködést, erő­bontakoztatására van szük- nagyobb hatékonyságú ter- atamKnaK joDDan Keii segi- síteni a ko0perációs és szer­melésben kell hasznosítani. e"luk a bazai m.us,zakl baT ződéses fegyelmet; biztosíta­ladast, a korszerű termelesi ni kelI hogy a vállalatok A A nepgazdasag egyen- eljárások elterjedeset. Ero- megállapodásaikat követke­súlyának átfogó javítá- síteni kell a vállalatok kö- zetesen betartsák portképesség növelését szem sa érdekében a nemzetközi zötti tartós és közvetlen kap­előtt tartva fejlődjön. A gaz- együttműködés lehetőségei- csolatokat, a termelési koo-- (Folytatás a 2 oldalon) seg. 2 A termelés differencf­• áltan, elsősorban azex­SomoKyl Karoly»«- (elvetelel Zsugorfóliás csomagolásban szállítják el a konzervet Háromhetes késéssel indult idén a zöldborsószezon a Szegedi Konzervgyárban, most azonban egymást követik a szállítmányok — csak győzzék földolgozni. Kétszer ti­zenkét órás műszakban,.megállás nélkül dolgozik a mo­dern, automata gépsor, összesen 320 ember munkája ered­ményeképpen 36 vagon borsószemet dolgoznak föl napon­ta. Az idei terv 1150 vagon készáru, ebből eddig 270 va­gonnyit teljesítettek. A borsókonzervet elsősorban szovjet exportra készítik, de hazai üzletekben is kapható a do­bozos és üveges kiszerelésű, főtt borsószem. Vegyi cikkek exportja A Chemolimpex külkeres­kedelmi vállalat az év első felében mintegy 10 millió dollárral túlteljesítette idei konvertibilis export-elő­irányzatának időarányos ré­szét. Az első hat hónap ered­ményei alátámasztják a vál­lalatnak azt a törekvését, hogy az idén a múlt évihez képest körülbelül 4-5 száza­lékkal bővítsék a magyar ve­gyi'cikkek tőkés exportját. Kedvez a kivitel növelésé­nek, hogy a vegyi cikkek vi­lágpiacán fokozatos élénkü­lés tapasztalható. A kőolaj világpiaci ára a tavalyi mélypont után — amikor volt olyan időszak, hogy 10 dollár alá esett — most 17 dollár körül ingadozik. A kő­olaj árának emelkedését ki­sebb-nagyobb mertékben kö­vették az ebből készült vegyi termékek árai is. Főként az aromás vegyületek, s közöt­tük is elsősorban a benzol ára változott számunkra kedvezően, ez a termék a magyar vegyiexportban je­lentős tételt képvisel. Dratási ügyeletek A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban július 6-tól kezdődően az aratás befejezéséig rendkí­vüli ügyeleti szolgálatot tar­tanak. A MEM ügyelete mun­kanapokon 7-től 19 óráig, szombaton 7-től 17 óráig és vasárnap 7-től 14 óráig áll a segítséget igénylő üzemek rendelkezésére. A miniszté­riumi ügyelet közvetlenül az 532-82tí-as telefonszámon hívható Ügyeletet szervez a Gabo­na Tröszt is július 3-tól au­gusztus 20-ig munkanapokon és munkaszüneti napokon egyaránt 7-től 20 óráig. Az ügyelet telefonszáma 186-725. Az Agrotek június 29-től augusztus 9-ig tart ügyeletet munkanapokon 7—19, szom­baton 7—17, vasárnap 7—13 óra között. Az ügyelet tele­fonszáma: 637-283, 630-066 vagy 635 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom