Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

Púntck, 1987. július 24. Barack és dohány Amikor a i. üzletiekben megpillantottam a banánnál is drágább őszibarackot, gondolkodóba estem: vajon hol teremhetett, amikor a kornyékünkön 1—2 szemnél alig akad több. Rosszul tudtam, mert Pusztamérgesen egy-egy portán nem fagyott el a termés. így az áfész és a téesz átvevőhelyén is összegyűlik naponta pár mázsányi. A (Rizling Tsz 36 hektáros barackosa nem hozott termést, de a szövetkezetben is akad értékes portékát, Az idén először 30 hektáron termelnek dohányt, ahol epp most szedik az aljleveleket. Lázár Mihály felvételei Mindent a .».jjT!S ed ÍISOiöZAllltfcuit* i, •)»; scki »&•» Manapság szinte mindenre rá lehet fogni, hogy a dolgozók-ér detfeit Védi: Ezt mondjuk -a jútíu* t-Jétéfbevezetésre kerülő üzemorvosi táppénzre vételi jogról is. (Az év második felétől ezzel élhet Szegeden a Défag, a szalámigyár és húskombinát, az Üjszegedi Szövőipari Vállalat, a konzervgyár, a Pamutnyomóipari Vállalat, a'Délép Házgyár, a kábelgyár és az egészségügyi dolgozók üzemorvosa.) Kétségeinket, aggályainkat a gyakorlat szülte. Hova forduljon például a szalámigyári munkás, ha dorozsmai, és feltehetően Kzalmonella fertőzése van? (Estefelé otthon.) Aligha rohan az üzemorvoshoz, a körzetben próbál gyógyulást keresni. Táppénzre azonban csak sz üzemorvos veheti? — Fertőzött betegek hozzánk, a gyár területére nem léphetnek be — kezdj Kiss Ferenc, a Szalámigyár sz'otitkára. — Július elsejétől mi |is megkaptuk a láppénzre veteli jogot. Eszerint azonban a fenti szigorúságtól el kell tekinteni. De a dolgozó akkor is kénytelen utazni, ha gyógyszert akar felíratni, vagy éppen otthon lesz rosszul. Ez a tény elképzelhető, hogy elégedetlenséget szül. Mi többek között, ezért sem lelkesedtünk az új rendeletért. — Önökre testálták? — Az biztos, a véleményünket nem kérték ki. Ennek ellenére möst már kezdjük felfedezni az intézkedés erényeit is. — Például? — Az üzemorvos jobban ismerj a helyi körülményeket. a dolgozókat. A szimulánsokat ők már nemigen fogják kiírni. * Az szmt titkárának, Sebők Jánosnak a fenti témáról az a vélemenye, hogy körültekintőbb előkészítes kellett volna. A negatív vélemények mellett pedig nem szabad elmenni. Ha kell, változtassák meg a rendelési időt. Amennyiben ez sikerül, kisebb lesz a munkaidő — és a szabadidő-kiesés. Az a félelem pedig alaptalan, hogy a rendelet végrehajtása nyomán rohamosan emlkedni fog a táppénzen levők száma. Az üzemorvosok ugyanis mindenkinél jobban ismerik a L beteget. Miért fél tételezzük, a dolgozók mindenáron ki akarják játszani az egészségügyi szolgálatot? Pánikra egyébkent sincs ok, hiszen a járóbetegek elenyésző részét veszik láppénzre az üzemorvosi rendelőkben. A legtöbbször szakrendelésekre irányítják őket. * Mit mond a hivatal? A megyei üzemi szakfőorvostól, Kovács Katalintól megtudtuk, hogy pontosan a szabadságolások idejére esik a minisztertanácsi rendelet végrehajtásának *ezdete. így alig győzik megoldani a helyettesítéseket, előfordult, hogy a körzeti orvosok, gyógyulás előtt — a rendelet életbe lépésével átadták a betegeket az üzemorvosoknak. Emiatt sok reklamáció érkezik a főorvosnőhöz. Az is kiderült, az érintettek nehezen igazodnak el az ügyelet, a körzet és az üzemorvosi rendelő között. Azt tanácsolják, sürgős esetben odamenjen a beteg, ahol a leggyorsabban kaphat ellátást. Ezt követően pedig jelenjen meg üzemorvosánál. Remélik, ez a rendelet a dolgozók érdekeit szolgálja. Feltehetően ugyanis kisebb lesz a tortúra. De talán az üzemorvosok tudásának gyarapodása, presztízsének növekedése is bekövetkezik. * — Nem tagadom, a kollégák közül talán én féltem a legjobban a táppénzre vételtől. Pedig már egy negyedszázada vagyok a Pa-' mutnyomóiparí Vállalat üzemorvosa — kezdi Vörös Mária. — Úgy tűnik, a jöJvöben mád nem „labdázunk" a beteggel. Míg korábban elment a körzeti orvosáhog, utána betegen még nálunk is meg kellett jelennie, must már nincs ilyen tortúra — HngV fogadta a váííalaí a fenti TfnttélrtH:? - 1 • — Ügy érzem, titokban azt remélik, elveszik tőlük a táppénzre vételi jogot. Az én aggályaim viszont kezdenek szűnni. Bár a betegségek csúcsideje — ór>ztöl tavaszig tehető — még ezután következik. Nálunk korábban igen magas (hét százalék) volt a táppénzesek aránya. Engem itt mindenki ismer, éppen ezért attól tartottam, megrohannak, hogy írjam ki őket. Nem így történt. Nehezíti viszont a helyzetet a hozzánk tartozó két leányszállás. Eddig azokon sem volt gond. Igaz, közős megegyezéssel másfél-két órával nőtt a rendelési idő. A rendelet igazi megmérettetése azonban majd ősszel kezdődik. * Ezúttal summázat nincs. Csupán néhány elkoptatott Szó kívánkozik ide: rugalmasan, az igényeket, érdekeket ismerve, tolerálva, kellene a rendeletet végrehajtani. Ezek után lehetetlen, hogy az „ezerfej ü" beteg, az egészségügy közkatonái és a gyárvezetők meg ne nyugodjanak. B. E. Szöged a „százezresek klubjában" Rekord a vízfogyasztásban Nem sok hazai város büszkélkedhet azzal, hogy napi vízfogyasztása eléri vagy túllépi a százezer köbmétert. Persze, hogy lehet-e ezzel igazából dicsekedni, vagy inkább intő jelzésnek kell tartani, az nézőpont kérdése. Mindenesetre az, hogy Szeged — „fennállása", óta először — hétfőn, július 20-án többet ivott, fürdött, használt el 10(1 ezer köbméter első osztályú ivóvíznél, mindkét nézőpontból értékelhető. Egyrészt: igen-igen örvendetes, hogy a hétfői 102 ezret üzemzavar és vizkimaradás nélkül regisztrálhatták a műszerek, s másnap, kedden sem merültek ki a tározók a 105 ezer köbméter el folyása után. Másrészt azonban figyelmeztető az adat, hogy a vizműtelepek együttes kapacitása 108 ezer köbméter — s ehhez bizony már vészes közelségben jártunk. (Akarom mondani: úsztunk.) Ennyi előrebocsátása után talán magyarázni sem kell, miért kérdeztük meg a vízművek főmérnökétől, Kovács Gábortól: kell-e korlátozásokra, iltetve jelentős víznyomáscsökkenésre számítanunk. Ez az egyre felfelé tornás/.kodó vízfogyasztás szerencsére szerdára némiképp csökkent, de még akkor is fölötte volt a száznak. Ezért azt kell mondanom, hogy ésszerű és semmiképp sem pazarló használattal, s ha a szivattyúk valamelyike nem romlik el,-nos, akkor Szegeden nem lesz korlátozás. De többet ennél nem tudunk kifácstirnT a kutakból. — És ha üzemzavar lesz valamelyik telepen? — Az Északi vízmű termeléskiesésekor 30 ezerrel, három telep meghibásodásakor 25—25 ezerrel, s két kisebb kútcsoport üzemzavaránál pár ezer köbméterrel kevesebb víz jutna a hálózatba. A gépházak mindegyike szinte százszázalékos teljesítménnyel dolgozik, s ez különösen újszegeden, Szöregen élezi ki a helyzetet,, ott ugyanis nincs számottevő vízbázis, s a torony ott gyorsabban kiürülhet — a hét elején, egy este 8 és 9 óra között ez meg is történt. — Talán nem véletlenül, hiszen az ottani kertekben nyilván estefelé locsolnak a legtöbbet és a legtöbben. — Már csak emiatt is kívánatos volna az egyenletesebb terhelés. Mondjuk: a hajnali locsolás. Mi abban bízunk, hogy a városrészek lakói megértik: saját érdekükben változtatniuk kell vízhasználati szokásaikon. Akkor biztonsággal átvészeljük a kánikulát. — Mert ha — adja az ég — esne végre, javulna a kutak vízhozama? — A mi mélyfúrású kútjainknak az eső nem nyereség, csak azzal, hogy akkor kevesebb víz fogy öntözésre. S ez lassanként kulcskérdése lesz a város ivóvízellátásának. Ugyanis a kutak vízszintje — a feszitett tempójú terhelés miatt — folyamatosan csökken. Ugyanazt a vízmennyiséget nugyo'ob energiával nyerjük, a gépek is erőltetett tempóban, szünet nélkül dolgoznak, nagyobb a hibásodás eselye — szóval gyorsan záruló kör ez, arríiri tényleg egy hagy eső segítene. — Nem a szójáték kedvéért fogalmazok igy, de egy negyedszázada a város vízfogyasztása a mostaninak negyede volt. Hogy lehet ezt győzni fejlesztéssel? — Meg kellett négyszerezni a kapacitást. Es most sem lehet leállni. A mostani mélyfúrású réteg tovább nem terhelhető, tehát előkészítjük az átállást n parti szűrésű kutak telepítésére. Bővítenünk kell a tárolókapacitást — de hát egy új torony mai áron 150 millió forint volna —, meg a hálózat áteresztő képességet Is. S ami talán a legfontosabb: az elosziási rendszert korszerűsítenünk kell, hogy a meglevő készletekkel okosabban gazdálkodhassunk. A számítógépes irányítás első ütemét már az idén szeretnénk megvalósítani. Mindig azt a telepet működtetnénk, ahonnan a leggazdaságosabban nyerhető a víz. — Az az ivóvíz, amit mi ugyanúgy használunk főzésre, mint viráglocsolásra, vagy ipari célokra. Nem túlzás ez' — Kettős hálózatot kiépíteni ez idő szerint lehetetlen volna. — Végül még egy kérdés: nem szaporodott meg a vízmüvek szerelőinek munkája, az utóbbi napokban? — A felső emeletek esetleg csökkenő viznyomását Szeged lakói megértéssel fogadták. nem szaporodtak a telefonjaink. Hálózati hiba sWmrwilt- tobto -a szokásosnál. Mégis irja le kérem, a telefonszámunkat. a I0-I55-öt. Azonnal megyünk, hogy a hibát elhárítsuk. Most minden liter víz számit. Fálfy Katalin Ellenőrzés helyett: Pusztított a tűz Nyugodtan gurultunk a megyei tűzoltóság Ladájával aratást ellenőrizni a tűzvédelem szemszögéből. Lassan a magtárakba kerülnek a szemek, cs szerencsére a környékünkön a betakarítás alatt nem volt tűz. Erről beszélgettünk amikor — Itt a központ! Pusztaszeren a Tanya 482-ben eg a tetőszerkezet. Nádból van. Riadó! — hallottuk a rádióból. Nem várt fordulat. Azonnal felsüvitelt a sziréna, pislogtak ti kék lámpák. Villamossín ide, piros jelzés oda a Kossuth Lajos sugáruton Száguldunk Pusztaszerre. Hegteltek a kempingek A szokatlan hőségben a kirándulók, üdülők jó része a tavak, folyók mellett keres felüdülést. Ez látszik is a kempingek, fizetővendégszobák forgalmán: az idegenforgalmi központokban szinte alig található szabad szoba, vagy hely a sátraknak, lakókocsiknak. A Balaton partján lévő kempingek zsúfolásig tele vannak. Szabad helyet az elmúlt hét közepe óta nem lehet találni. Az északi parton Balatonakarattyától Badacsonyig összesen 16 350 hely van a kempingekben, ezzel szemben azonban 19 300-an zsúfolódnak az itteni a sátor- és lakókocsita bonokban Ennél többen csak két évvel ezelőtt töltötték itt szabadságukat, amikor is 20 400-an kempingeztek az északi parton. A tó déli partján is túlzsúfoltak a kempingek, az itt lévő csaknem húszezer sátor- és lakókocsi helyen egyötödével többen pihennek. A Dunakanyar is kedvelt helye a kempingezőknek. A Pap-szigeti tábor csaknem teljesen tele van. Itt a vendégek túlnyomó része Hollandiából és az NSZK-ból érkezett. Leányfalun már nem tudnak fogadni újabb vendégeket, teljesen telitett a kemping. Az itt lakók több mint kétharmada NSZK-beli turista A tanya gazdája Somodi Gézáné. Messzire mereng. Mozdulatlan szemével a romot nézi. Könnye patakzik. — Nem tudom mi történt, de ez lehetetlen. Ilyen nincs. Ez a harmadik tüz a kornyékén egy ev alatt Csak hétvégeken járunk ki. Szándékosan gyújtották meg Szörnyű. A szomszéd hajnali négy órakor látta meg a tüzet, neki azonban fontosabb volt leadni a disznóit, minthogy azonnal értesítette volna a tűzoltókat. Szólt ugyan reggel fél 3 körül Kisteleken, ám akkor is csak a tulajdonosnak! Mire a tűzoltók lokalizálták a tüzet, csak az üszkös falak maradtak. Jövünk haza. A kocsiban csend. Nem tart sokáig, mert újra szól a rádió. — Öföldeákon búzaszalma ég. A tábla középén egy MTZ áll a lángokban. Riadó! Lehangoló látvány a hamuvá vált vidék, a vasvázzá zsugorodott traktor. Molnár István traktoros így emlékszik — Húztuk össze a szalmát, R egyszer csak belobbant a kazal Annyi időm volt, hogy bicskával levágtam az oltókészüléket es kivetettem magam a gépből. Egyszerűen nem birtam tovább a rettenetes hőséget. Nem tehettem mást. Sajnálom. — Mi okozta a tüzet? — kérdeztem Sípos Sándortól, a másik traktorostól. — Fogalmam sincs. Minden előírást betartottunk, a kipufogón ott a szikravédö, de a legapróbb dolgokat is ellenőriztük. Arra gondolok, hogy a kardántengelyre fellekeredetit a szalma, ami a súrlódástól tüzet fogott. A tudósítónak végül is mindegy az ok, csak sajnálkozhat, hogy nem bekes aratási ellenőraesröl számolhat be. Mindkét eset végződhetett volna tragikusan is. Szerencsere „csak" anyagi kár keletkezett, de hogy milyen ertekben azt majd kiderítik a szakemberek. Acs S. Sándor Banktámogatás az öntözéshez A Magyar Hitelbank Rt. igazgató tanácsának határozata alapján az aszálykárok megelőzése érdekeben pénzügyi támogatást nyújtanak a termőföldek öntözéséhez a banknál számlát vezető államj gazdaságoknak es szövetkezeteknek Eszerint az MHB a július 22. es szeptember 15. közötti időszakban átvállalja a mezőgazdasági üzemek által fizetendő öntözési vízdijak 50 százalékát. A bank kezdeményezése a mezőgazdasági nagyüzemek 40 százalékát érinti (MTI)