Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

77. évfolyam, 173. szám 1987. július 24., péntek Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Megnyílt a művelűdéselméleti nyári egyetem Agh Attila előadása Tegnap délelőtt Szabó G. László megnyitó jávai elkezdődött a TIT XVI. művelődéselméleti nyári egyeteme. A megyei tanács elnökhelyettese a pedagógiai nyári egyetem résztvevői számához képest jóval kevesebb éndeklödőt köszönthetett. Ennek oka — mondta — valószínűleg abban rejlik, hogy a kultúraelmélet kevésbe vonzó terület. Ok lehet az is, hogy az előadássorozat a művelődés és az innováció kapcsolatairól szól, s az innováció kifejezés — sok más szavunkhoz hasonlóan — elkopott meg mielőtt igazi gyakorlatával találkozott volna. Utolérési kényszer kiséri népünk történelmét — mondta Szabó G. László. Ma is velünk él ez a kényszer, R ha a tudományos, technikai feüődésröl ejtünk szót, akkor ki kell mondanunk: technikai rezsimváltás szükséges. A szocializmus és Magyarország sorskérdése éppen az, hogy együtt tudunk-e lépni a műszaki, technikai haladással. Ebben a helyzetben az iskola és a közművelődés széles körű hálózatára nagy felelősség hárul, de ezek jószerével csak önmaguk meghatározásával, helyük keresésével tudnak foglalkozni. A tanács elnökhelyettesének szavai után Agh Attila, az MSZMP KB Parttörténeti Intézetének tudományos tanácsadója tartott előadást, melyben a tudományos, technikai haladás állandó és a művelődés változó elemének kapcsolatáról értekezett. A művelődés az az elem — hangsúlyozta —. amely a rajtunk olykor áttipró, szükségszerűen létező műszaki haladásra ad választ. A kultúráról alkotott képünk a hatvanas években két alappillérre épült: a társadalom kész a kultúrforradalomra. illetve a szubjektív termelőkben olyan óriási felgyorsítási készség van, amely csak a szocializmusban képzelhető el. Ügy gondoltuk, hogy ebben az általános kultúrálódási vágyban nyilvánul meg a társadalmi formáció történelmi fölénye. Jogos illúziója volt ez rendszerünknek — állapította meg az előadó —, de ma már tudnunk kell: csak arra figyeltünk, azt hittük, hogy a termelési viszonyok szívóhatásában fölfejlödnek a termelőerők. Ennek pontosan az ellenkezője következett be. Műszaki fejlődésünk számára a kihívást nem a társadalmi viszonyok, hanem külső tényezők fogalmazták meg. Az utóbbi három-négy évtizedben tartósan minimális volt a kulturális beruházás hazánkban. Így ma nincs meg az a „kritikus tömeg", amely a kiugrást, a fejlődest elindítaná. /V gazdasági pangás és a restrikciós politika kettős fékhatása még mkabb innováeióképtelenné tette társadalmunkat. A kultúra szempontjából is érvényes a centrum-periféria elmélet, mely eredetileg a gazdasági élet mükodését modellizálta. Bizonyos vélemények szerint mi félperiférián helyezkedünk el: a világhoz képest a centrumban, de Európában a periférián. A félperiféria tulajdonsága az, hogy fölzárkózást és lemaradást egyaránt ígérhet. Mi többször próbálkoztunk a fölzárkózással. többnyire sikertelenül. Ezért kompenzációs ideológiák születnek, melyeket annál inkubb hangoztatunk, minél nagyobb a lemaradásunk. A művelődés innovációjáról: csökkent a kreatív munka morális és anyagi megbecsülése, gyakorlatilag eltűnt a képzett és a képzetlen munka megítélése közötti különbség. A társadalom tart az innovációtól, hiszen szemben áll minden újjal. Görcsök, feszültségek és válságok keletkeznek ezáltal, melyek egyes társadalmakban á „teremtő rombolást" eszközlik, másokban a merev ellenállást erősítik. A műveltségi állapotokat tekintve hazánk három részre szakadt. Az alsó harmad nem vesz részt az. általános képzésben, többszörösen hátrányos helyzetben van. A harmadik világ szociológiájából jól ismert kifejezéssel élve: olyan marginális tömeget képez, mely nem lép be a társadalom életébe. A fölső harmad átéli a tudományos és technikai forradalom szükségességét és most frusztrál, mert nem tud bekapcsolódni a bővített újratermelésbe. Ez a két réteg krónikus alulképzettségben, Illetve krónikus túlképzettségben szenved. A túlképzett azt mondja: akkor követett el hibát, mikor hajlandó volt a felsőfokú képzésbe belehajszoltatnia magát. Jogos ez az „önkritika", hiszen a társadalom részéről olykor büntető reflexek nyilvánulnak meg a kreatív munkával szemben. Ismerjük azokat a szomorú statisztikákat. amelyeknek élen mi, magyarok állunk. A kórképet kiegészíti. h< igy közegészségügyön k sem büszkélkedhet: a morbiditás és a mortalitás mutatói alapján Európatian az utolsó helyen állunk. Miért'.' Mért az alsó és a fölső harmad onpusztitást vegez. Ennek köszönhetően a 35—50 éves férfiak halandóságaban világelsők vagyunk. Szintén nem ad okot az örömre az a tény, hogy az ezer főre jutó diplomások számában Európában csupán Albánia előz meg minket. Ez a statisztikai adat is figyelmeztet arra, hogy a fejlett világhoz hasonlóan nálunk is 35—40 százalékra kell emelni a magasan kvalifikáltak számát. A jelenlegi tíz százalék ugyanis nagyon kevés az elörelépeshez. A elmondottakból kiderül, hogy a recentralizált gazdasági szigorpolitika csak akkor lehet hatékony — mondotta Agh Attila —, ha az elosztási viszonyok radikális átalakításával teret kap az innovatív szellem. Ehhez azonban arra is szükség van. hogy fölszámolják azokat a veszteségesen vagy igen gyengén üzemelő termelöegysegeket, melyek az államkassza 600 milliárdjából már 170-180 milliárdot emésztenek föl évente. Befejezésül a következőkre hívta föl a figyelmet az előadó: a helyzet mély, józan s ezért tragikus fölmérésére van ma szükség. Az önfenntartó fejlődés beindításához aldozatokat kell vállalni, de csakis az innovatív szellem jegyében. D. I. Az EGB főtitkára hazánkban Bartha Ferenc miniszterhelyettesnek. a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága vezetőjének meghívására csütörtökön hazánkba érkezett Geráld Hmteregger, az ENSZ Európaj Gazdasági Bizottsága főtitkára. Itt-tartózkodása során a Magyarország és az EGB közötti együttműködésről tárgyal. (MTI) Magyar-szovjet autóipari együttműködés Csütörtökön elutazott hazánkból Nyikolaj Pugin szovjet gépkocsiipari miniszter, aki tárgyalásokat folytatott Kapolyi László ipari miniszterrel a két ország közötti autóipari együttműködés további bővítésének lehetőségeiről. Áttekintettek a személygépkocsi-gyártási kooperáció és a gyártáshoz szükséges technológiai berendezések továbbfejlesztésének módozatait. Megállapodtak az autóipari főegység- és részegységgvártási kooperáció bövitéseben. A szovjet gépkocsiipari minisztert fogadták Berecz Frigyes és Marjai József miniszterelnök-helyettesek. Küzdelmes aratás A MEM adatai szerint a búza termőterületének eddig egynegyeden mentek végig a kombájnok, amelyek az idén a szokásosnál csak későbben kezdhettek munkához. ráadásul menettempójukat is lassítani kell. A gyomok ugyanis az iden az átlagosnál nagyobb mertékben ütötték fel fejüket a gabonatáblákban, és eltömítik az arató-cséplö gépek dobjait. Annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest csökkenjék a szemveszteség, lassabban járnak a gépek, komótosabban vágják a termést, A mezőgazdászok sokfelé azzal igyekeznek „kikerülni" a gyomokat, hogy a kombájn vágószerkezetét. az úgynevezett vágóasztalt a A természetes érés folyamata az elmúlt napokban alaposan felgyorsult, mind több helyről érkezik jelentés arról, hogy a buza kényszeréretté vált, ami egyértelműen kedvezőtlen jelenség, hiszen a hozam csökkenésével jár. szokásosnál magasabbra állíttatják. Így a gép csaknem közvetlenül a kalászok alatt vágja a búzát; az alacsonyabbra nőtt gyomok nem kerülnek bele a eseplesi folyamatba, ám ennek a megoldásnak az az ára. hogy az értékes szalma nagy része odavész. Másutti nem egy Uborkaszezon - -. (?) Nagy László felvétele A Szegedi Konzervgyárban az uborkaszezon gondos munkát es folyamatos termelést jelent. Idei tervük ltü vagon feldolgozása volt. Ráadásul Svédországból és az NSZKból is érkezett uborkamegrendelés. Igy több uborkára lett volna szükség. Sajnos, az időjárás, a lisztharmat a növényben súlyos karokat okozlak. Ezért a szakemberek már annak is örülnének, ha az eredeti tervüket, a szerződésben foglalt kötelezettségeiket teljesíteni tudják. menetben aratják és csépelik el a termést, hanem levágják a búzát, s ott hagyják a szántóföldön száradni, majd az ügynevezett rendfelszedő gépekkel gyűjtik össze ismét és ezután kerut sor a cséplésre. Ily módon .szinte megíonnyaszijak a gyomokat, s igy a eseplesnel kisebb lesz a szemveszteség. A mezőgazdák tehut igyekeznek alkalmazkodni a kialakult helyzethez, ám meglehetősen nehez dolguk van. hiszen a szemek a kalászokban megszorultak, másutt pedig peregnek. !ehullanak. jeléül annak. hoRy az .érési folyamat az idén nem volt egészséges. Megyénkben a hét elején a rozs aratásához is hozzáfoglak, a búzának körülbelül 40 százalékát takarították be. 'A gabonnJorgalmi vállalat még a szerződött mennyiség kisebb részarányát vette át eddig. Az elkövetkezendő napokban várható a szállítási csúcs. A szegedi József Attila Téeszben a hét végére befejezik az aratást. Az. 560 hok tárnyi terület nagy ítészén a szokásosnál rosszabb át,lagra számíthatnak. A 3,8 tonna körüli hozam a vártnál l tonnával kevesebb. A 35 vagonos szerződésre még csuk J vagonnyit szállítottak a GMV-nek Van olyan területük, ahol az aszály miatt igen gyengen fejlődtek. ki a szemek, s az ocsu aránya eleri a 40 százalékot. Ezt igy nem lehet eladni, egyelőre a saját tarolójukba iszik be. ahol átrostálják. Az értéktelenebb reszt helyben fogják takarmánynak felhasználni. A sándorfalvi Magyar— Lengyel Barátság Tsz-ben naponta 80—90 hektárnyi búzát tudnak levágni. Az 1700 hektárnyi gabona egyharmadat takarították be eddig. Érdekes ellentmondás a nagy szárazság ellenere a korábban belvízzel sújtott területeken meg akad nedves folt a búzatáblán, ahol a sár miatt várni ikell az aratással. A kukorica es a zoldsegnovenyek szenvednek a kánikulában, igy itt is nagyon vár iák az esőt. A Rúzsai Népszabadság Tsz-ben az aratás mellett a korai burgonya szedése adta a legtöbb munkát. ötven hektárról 70 vagonnyi krumplit értékesítettek, közel 8 forintos átlagáron. Az ászi burgonya szinte teljesen kiszáradt, ha egy-kot napon belÜJ nem kap csapadekot, a 160 hektáros terület csak aprókrumplit terem. VetómagTiak 60 hektár tarlóburgonyat szánnák, szerencsére a két viztár"/"ból öntözni tudják . ( ' ( —3 y a.^7 J } JF \ > VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA