Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-17 / 167. szám

Péntek, 198?. július 17. folklórbcmutaló az tijsze- képgyűjtemény; Móra-em­gcdi színpadon, este fél 9- lékszoba; A Fekete-ház­kor. ban: Vihart aratva — A pedagógiai nyári Csongrád megye munkás­egyetem előadásai a Sze- ságának élete és harcai gedi Biológiai Központban. 1867—1945; Buday György ,, . , Wieber Mariann jelmez- élete és munkássága; Ma­éZttJCdl ünnep! hetek tervező művész kiállítása a gyar katonai egyenruhák; Bartók Béla Művelődési a Vármúzeumban: Szeged Központban, augusztus 20- múltja, jelene, jövője; a ig. Kass Galériában: Bélye­Papp György grafikus- gek, bélyegtervek, mini­művész tűzzománcai a Pa- és maxikönyvek Kass Já­letta Galériában, augusztus nos műhelyéből. 20-ig. Nemzeti Történeti Em- '* Gubcsi Attila feslőmű- lékpark (Úpusztaszer). vész kiállítása az ifjúsá- Ifj. Lele József néprajzi gi házban, augusztus 31- gyűjteménye (Tápé), ig. Kenderfonó gyártörténeti A Móra Ferenc Múzeum kiállítás (Szeged, Rigó ut­trti Néptáncfesztivál. Meg- állandó kiállításai: Csöng- ca 5—7.). nyitőfinnepseg a Tisza- rád megyei parasztbútorok Paprikamúzeum (Szent­parton, délután 5 órakor; és népviseletek; Lucs- mihálytelek). Edmond Rostand : Cyra­no de Bergerac. A roman­tikus dráma bemutató elő­adása a Hóm téren, este fél 9-kor. Nemzetközi Szakszerve­Ma kezdődnek a szabadtéri Romantikus dráma Nemzetközi folklórbemutatók Rostand: Cyrano de Ber­gerac cimú kétrészes ro­mantikus drámájának bemu­tató előadásával ma, pénte­ken megkezdődnek az 1987­es szabadtéri játékok. A Madách Színház előadásának dómszínpadi változatát Len­gyel György rendezte. Fehér Miklós tervezte a díszlete­ket, Mialkavszky Erzsébet a jelmezeket. A zeneszerző: Nóvák János. A címszerep­ben Huszti Pétert láthatja a premierközönseg, Roxan Moór Marianna. Christian Voís Gábor. Csernák János, Horesnyik László, Juhász Jácint, Papp János, Dengyel Jván, Csűrös Karola és a Madách Színház több más művésze mellett a Szegedi Nemzeti Színház tagjai és színművészeti főiskolások játszanak a sokszereplős Rostand -műben. A 19. szá­zad végén.alkotott szerzőt a két évszázaddal korában élt költő-lovag filozófus Cyrán'o alakja ihlette az erkölcsök es érzelmek tiszteletéről be­szédes verses színmű meg- Az egyik szerelmespár a Rostand-műből: Roxan (Moór írására. Az idei szabadtéri Marianna) cs Christian (Vass Gábor) játékok premierjét két Cy­rano-eloadas követi, szóm- és négy hazai egyattes (köz- ünnepélyes megnyitóval kez­baton és vasárnap. tük szegedi, a Napsugár) dődik. este az újszegedi A Nemzetközi Szakszerve részvételével rendezi meg a szabadtéri színpadon folklór­zeti Néptáncfesztivált két- SZOT, a Szakszervezetek bemutatóval folytatódik, évenként iktatják az ünnepi Csongrád Megyei Tanácsa, a Ezen a lengyel, a jugoszlá­hetek programjába, az idei megyei és a szegedi tanács viai és az NDK-beli vendé­a tizenegyedik a sorban. Ki- a fesztivált, amely ma dél- gek, valamint a dunaújváro­Jenc nemzet tánccsoportjai után 5 órakor a Tisza-parti sí Vasas együttes szerepel. Rádióhallgatóknak válaszolva... A Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának csü­törtök reggeli műsorával kapcsolatban sok hallgató tele­fonált a stúdióba. Az adás fő témája a közlekedés volt. Ezzel kapcsolatban elsősorban a szegedieknek voltak kérdéseik. Ezekre most lapunkban válaszolunk, remél­ve, hogy ily módon minden tapos, jó működő gyakorla­tot alakíthatunk ki. A tegnapi legfontosabb Hösok kapuja és a Tisza­kérdésekre a műsor vendé- part közötti szakaszán fize­ge. Dankó János, a Szeged tő parkolót nyitnak. Az Városi Tanács Közlekedési egyik elhangzott riport kap­csoportvezelője válaszolt. A csán Ságvári telepről telefo­Retek utcai kerékpárút jel náltak. A városrész tanács­zőtábláját hiányolta az egyik tagja sincs megelégedve a 20 telefonáló. Megtudtuk, hogy percenkénti buszjáratokkal, a táblák épp a napokban ér- a lakosság gondja pedig az, keztek meg Budapestről. Ha- hogy a vasúti sorompó miatt marosan a helyükre kerül- a buszok nem tudják tarta­nék. Teljesen jogos az ész- nj az indulási időközöket, revétel. hogy az Árpád téren Sajnos, amíg külön szintű a mozgássérülteknek szóló átvezetést nem tudnak biz­iábla másutt van, mint az tosítani a vágányok felett, erre vonatkozó felfestett jel ez a helyzet nem sokban ja­az aszfalton. Szerencsére az vulhat. Erre viszont — gaz­illetékesnek is épp a napok- dasági helyzetünket ismerve ban tünt fel ez a visszás _ egyelőre nem sok remény helyzet. Az intézkedés meg- Van. történt. Az előzőhöz hasonlóan A Zrínyi utcában a sza- nem tudjuk gyors megol­badtéri játékok idejére meg- dással biztatni azt a telefo­tiltották a parkolást 18 és nálót, aki a Csillag téri út­24 óra között. Erre a törne- kereszteződésben hiányolta a ges esti gyalogos forgalom jelzőlámparendszert. A ter­miatt volt szükség. Megöl- vekben valóban szerepel ez <iás a parkolási lehetőséget a forgalmas hely is, ám a keresők számára: a fesztivál beütemezett jelzőlámpa ki­idejére a Lenin körútnak a építések között fontossági sorrendet kell tartani. Esze­rint a Csillag téren 1990 után.számíthatnak a hely­zet megoldására. Addig ts érvényes áz örök törvény: Vezess óvatosan • Pleskonics András Szemben az órával N éha az utcákat járván a hétközna- Miért, miért, miért? pokon, az ember hideglelősen gon- A ripsz-ropsz lezárt legutolsó „színhá­dolja: nincs erő, mi elmozdítaná, zi" vitában ott a kínos-kétségbeesett kér­s más minőségbe lendítené e fölösleges dés, s tán le kéne váltani a közönséget? és esztelen, erőpazarló rohanásba mere- Meg a gyors felelet, a kultúra ügye nem vült világot. Magamnak is furcsa, de egy- a kultúráé, egyetlen a kiút, nem választ­re bizonyosabb: elsősorban azért szere- hatunk, csak változtathatunk, a legszó­tem e rendre hőségben ránk köszöntő lesebb közegen, melybe a kultúra sajátos szabadtéri szezont, a szegedi nyarat, mert közép-kelet-európai módon ágyazódik, úgy tetszik, bő két hónapra ilyenkor la- Nem le-, föl-, hanem megváltani kell a zul a merevség, a mozgások célra tarta- közönséget, a népszínházét, nem csodá­nak, beidegzödöttségekről hajlamos kop- val, embernek való életközegének meg­ni a rozsda — frissítő szellőket érzünk a formálásával, miben kulturált lehet, csak­legádázabbul moccanatlan forró levegők- is, mert hiszen ilyen a természete — így ben is Mintha városnyi szigeten len- a felelet Rokonszenves, nénk, ahol meg tudott maradni a kezdő- s a pillanatnyi, nem egészen természet­tek lendületéből, bizakodásából — hova- tesnek tartható állapotok közepette hogy­tovább anakronizmusnak tetszik leírni. ne kelíene gondolkodni egy folyamatosan, de mégis: lelkesedéséből, egy nyári hó- de uóitozó hatásfokkal működő népszin­napokra való adag. Azokból a legendák- ház dolgáról? A Szegedi Szabadtéri Játé ba emelkedett idókböl, amikor valódi kok fenntartói alighanem tudják, mu­erófeszítést kívánt, egyszersmind elsői- száj a hagyományt őrizni — és megvál­rangú, de belülről fakadó, természetes toztatni. Nyári színháznak, népszínháznak igényt jelentett — például népszínházat jenni keut mint a hitnek, ami létünk csinálni. És a népszínházba járni, estéről emberiességének lehetőségéről szól. Ne­estére hatezer ülőhelyet elfoglalni, kíván- héz időkben pedig nem elég csak őrizni csian, felhangolva, éhesen várni, mi tör- a hitet, hisz úgy vagyunk megszerkeszt­ténik ott, az egyetem falába épített őrá- ve> üyenkor éppen hogy erősödhet, val szemben, a Dóm előtt, a játéktéren, az évezredes varázslatok folytatásaként I | gy fest, messze kanyarog a gondol­szolgálatba állított csillagos színházban. U lat a szabadtéri szezonnyitótól, mi De mennyi kérdőjelet kapott azóta a — végtére — most a penzum; pe­név, s mögöttese: népszínház? Az óra dig dehogy. Színházban, nyáriban is mu­nem állt meg, s az idővel jött, mi jöhe- tatkozhat bizalom, bizakodás a jövőre, tett, nyomában zűrzavaros, bizonytalan- ha csak apró jeleit is fölmutatja a vál­kodó gondolatok a fejekben. toztatásigénynek. Ha arra tendál, szeren­Színházi viták, óh.. Monotóniájuk és csósebb, gazdagabb idők felé, amikor érdektelenségük sokára vált nyilvánvaló- megszokott hétköznapi örömünk-ünne­vá, mert bár az óra járt. mintha nem pünk lesz leülni a csillagok alá. Hisz vettük volna észre, maradtunk a „kell"- úgy tetszik, bár számlálják még a napi nél, ai szép elhatározásoknál. De hát mi hatezerből eladott jegyeket, nemcsak. is a teendő, ha a jelek szerint a nép Azt is tekintik, értéken, minőségen gaz­nem kíváncsi már a színházára, fogyaszt, dagodhaú-e, aki jegyet vált. S a körűi­mig tud mást, a művészetet! nem sorolja mények által kényszerű furfanggal töre­létének fontos fenntartóihoz, igénye iránr kednek: eredetit) egyedit lássunk, hadd ta nem természetes, s úgy tetszik, azt segítse a sznobériá is átvészelni az élet sem kedveli, ha tölcsért használhak a és a kultúra konfliktusaival terhes időket, kultúra fölkent papjai és papnői, min töl- Bizakodni — jó. Figyeljünk hát az óra­tögetnék a saiát választásuk szerinti, fi- játékra, „első fanfar indul", s nézzük, mi nomnak mondott „étkeket". Svédasztal IV ott, szemben, & színpadon. Vaev akkor? Hja. oda meg a silány tolakszik még inkább: hogy mi történik a néző­iéi, s az választatik. téren. Sulyok Erzsébet RIMII „A Cyrano érzelemhiányt pótol A rendező, Lengyel György —• Rostand művéről •SIF 99 Cyrano de Bergerac, a de­rék gascogne-i kadét igazi romantikus hős: kiváló baj­vívó és alanyi költő, éles eszű gondolkodó és félénk udvar­ló egy személyben. Róla és egyik fölfedezőjéről, Ros­tand-ról beszélgettünk Len­gyel Györggyel, a dómszín­padra állított mű rendezőjé­vel. — Szerb Antal azt írta a Cyranóról, hogy giccs, ön is giccsnek tartja? — Túlcifrázott, túlcukro­zott művekre mondjuk azt, hogy giccs. Olyan alkotások­ra, amelyekben nincs őszinte tartalom, igazi szenvedély. Rostand darabjában viszont valódi érzelmek vannak, és ezt a szenvedélyt átszövi a Elhunyt Mathiász Tivadar Szegeden rövid, súlyos be- Széles körű közéleti tevé­tegség után elhunyt Mat- kenységet fejtett ki: az hiász Tivadar, a Csongrád MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának aktívájaként Megyei Bíróság elnökhelyet- közreműködött a panasz­tese, bírósági főtanácsos. ügyek intézésében. Elnöke Kiskunfélegyházán szüle- volt a magyar Jogász Szö­tett 1932. október 21-én. A vétség Csongrád Megyei Pol­József Attila Tudományégye- gárj Jogi Szakosztályának, tem Állam- és Jogtudomá- A Hazafias Népfront Csong­nyi Karán szerzett diplomát, rád Megyei Bizottsága Csa­majd 1957 óta bíróként, bí- ládvédelmi Tanácsának tl­rósági vezetőként igazságügyi nőkéként jelentós munkát dolgozó volt, 1966-tól pedig végzett a család intézményé­a Csongrád Megyei Bíróság nek megszilárdítása, a csa­polgári ügyszakos elnökhe- ládjogi ismeretek terjesz­lyetteseként tevékenykedett, tése terén. Munkatársai szakmai tudá- Munkásságát az Igazság­sát elismerték, kiváló em- ügy Kiváló Dolgozója, a beri tulajdonságaiért pedig Munka Érdemrend bronz, szerették. Sokoldalúan tájé- ezüst, majd arany fokozata kozott polgári jogász volt. kitüntetésekkel ismerték el. Tagja volt az Országos Jogi iMathiász Tivadart az Szakvizsga Bizottságnak. Igazságügyi Minisztérium Adjunktusként hosszú évek saját halottjának tekinti. Te­óta oktatott az Állam- és metésére ma, pénteken 13 Jogtudományi Karon, a hall- órakor kerül sor a szegedi gatók körében nagy megbe- Belvárosi temető ravatalozó­csülésnek örvendett. jából francia szellemre oly lemző irónia és humor. Vi gyázni kell a címkék ragasz- alak: tásával, mert ha ez giccs, ak kor megfosztjuk az érzelmektől. — ön szerint megfigyel- Zjk hetö az érzelmesség iránti igény fokozódása? — Üg/- gondolom, hogy nem szabad Lukács György­tói közeledni a Cyrano felé, hisSénö'á reálista és natu­rista drámft alapjairól szólt. — Korábban rendezett már romantikus darabot? — Nem, ez az első. Még Victor Hugótól sem rendez­tem, s ettől is féltem kezdet­ben. Azután megérintett az igazi szenvedély és a humor, így közelebb'kerültünk egy­máshoz. ií; — Rostand másik ismert darabja a Sasfiók. Vélemé­nye szerint nemsoká eljön ennek az ideje is? — Ezt nem hiszem, hiszen a Sasfiókban hamis történe­jel- lemképpel találkozhatunk. Cyrano viszont valóságos tehetséges, kihívó, egyezkedni képtelen, groteszk magunkat jelenség, aki mindenestül a legnemesebbek közé tarto­— Milyen problémákkal ,_„_ ,„ „ . találkozott a „belőtt" kő­Z.lf^Jl színházi előadás szabadtéri­re állításakor? — Az maga egy nagy kérdés, hogy miként lehet széles­vásznúvá tenni a mi kes­nosztalgiára hajló idősebbek­ben, hanem a fiatalságban is egyre erősebb a vágy az érzelmek iránt. Ugyanolyan érzelemhiány tapasztalható, ^ny ^műnket Gyakorta" mint az ötvenes években. KenyIllmLinKet; uyaKoriati Akkor más okból volt meg­fosztva az ember a szenve­délyektől, miht most, de ugyanúgy reagált, mint a ma embere: a hiányt pótolni lag újrapróbáljuk az egé­szet, mert a nagyobb tér és a sok új, szegedi szereplő ezt diktálja számunkra. A szabadtérire állítást indokol­ja, hogy a Cyrano igazi nép­az embereket, hanem szerte a világon. Az utóbbi évek­ben a Cyranót bemutatták Shakespeare színházában — akarta. Ez az új érzelmesség y ° nemcsak nálunk öntötte el stínháki darab m.ndenk.hez szol. Nagy látványosságot ígérő színház ez, melyben a színészeknek ritkán adódó lehetősége van arra, hogy sswwar t agsftsasc'­Moszkvában nagy sikerrel. A francia fő­városban hét színész követte egymást a főszerepben. — Rostand-t Lukács György A modern fejlődésének történetében Victor Hugó epigonjának 1ókedvű „ munka nevezi, s e mondaton túl J°kedvu a manka­többet nem ál'doz rá. Dlusztus Imre ^e™ é.f — Hogy érzi magát, milyen is, mindenütt Q munka Q csapattal? — Nagyon élvezem a mun­kát, mert kellemesek a fel­tételek Sok fiatallal dolgo­wrZ zunk együtt, ezért lendületes arama sodrasúak a pröbák. Ügy érzem, hogy gördülékeny és * UAX/T.K+O'.'. Y «

Next

/
Oldalképek
Tartalom