Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-02 / 154. szám

8 Csütörtök, 1987. június 18. 115 Amatőr művészek tábora AsoUlialmon rendeztek meg a már hagyotnárvosnak mondható amatőr művészek táborát. Az itt készült alkotásokat ma, csütörtökön zsűrizik, és a tábor holnap, pénteken zárja kapuit. A művésztelepon voltak festők, fafaragók, mintázok és éremkeszitők is. A fafaragók az itt készült gyermekhintát a szegedi makkosházi általános iskolának ajánlották fel. Felvételeinken a művésztelep pillanatait örökítettük meg Schmidt Andrea felvételei Az alkohol- és drogfogyasztás Az alkoholfogyasztás napjainkban a világ nagy részén az egyik legfontosabb társadalmi és közegészségügyi gondok közé tartozik. A mértéktelen alkoholizálás visszaszorítására a Minisztertanács 1984-ben dolgozott ki átfogó programot — 3004/1984. (I. 5): MT. sz. határozat —, amely alapján fontos feladat hárul a rendőrségre is. Az utóbbi években egyre inkább terjedő drog- és kábítószerpótló anyagok fogyasztása feladatokat hárít a belügyi szervekre is. Az e területeken végzett legutóbbi két esztendő munkájának tapasztalatait értékelték A rendőrség tapasztalatai megyénkben az illetékes tanácsokhoz. Az alkoholmámorba kerülök közül az utóbbi két évben több, mint 2 ezer embert vittek be a Szegeden működő detoxikáló állomásra — azok kétharmadát a rendőrök — s amellett több mint 500 esetben kezdeményezték a tanácsok szakigazgatási szerveinél a notóriusán részegeskedök alkoholelvonó kezelését. Az alkoholfogyasztás és a bűnözés kapcsolatának statisztikailag mérhető adatai 6zerint az ismertté vált bűnHorváth Sándor ezredes fő-, elkövetők 20-r22 százaiéira, kapitányhelyettes vezetésével vagyis közülük minden ötöa Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányságon Olasz József őrnagy, a megyei bűnüldözési osztály vezetője előterjesztésében. Az alkoholizmussal összefüggő jogsértések felderítése és lehetséges megelőzése az említett minisztertanácsi határozat előtt is feladatköre volt a rendőrségnek. Köztudott, hogy közterületen például mindig a szolgálatot teljesítő rendőröknek kellett, kell fellépniük az alkoholisták ellen. A körzeti megbízottak, közbiztonsági és közlekedési járőrök évente közel 5 ezer embert kísértek be megyénkben valamelyik ^kapitányságra vagy rendőrőrsre, egy részüket botrányos részegség, más részüket erőszakos, garázda jellegű cselekmények miatt. Jól ismert, hogy helyi tanácsi rendeletek alapján közterületen — az utcákon — ma ¡nár nem lehet s/.eszes 'talt fogyasztani. Ilyen ok miatt tavaly 163 szabálysértési feljelentést tett a rendőrség dik, különböző mértékben alkoholos befolyásoltság miatt követte el cselekményét. A közúti közlekedésben az egyre gyakoribb ellenőrzés, szigorodó, már-már a kiszabható öszszeg maximumához közeledő bírságolás és a mind erőteljesebb propagandatevékenység sem volt képes erősíteni e vonatkozásban a közlekedési fegyelmet. Tavaly S96 járművezetői engedélyt vontak be megyénkben ittas vezetés miatt A kábítószert pótló anyagokkal történő visszaélés — az úgynevezett „szipózús", kábító hatású anyagok, gyógyszerek fogyasztása — elsősorban a nagyvárosi életvitelben érzékelhető negatív jelenség, így megyénkben Szeged „érdemel" e tekintetben nagyobb figyelmet. A megyei ifjúsági ideggondozó és lélektani intézet adatai szerint az utóbbi 11 évben összesen 476 narkoman beteget vizsgáltak és kezelteK. Ez a megye gyermek- és fiatalkorú lakosságának mindössze 0,4 százaléka, évekre bontva pedig 0,33 százalék. Az egészségügyi miniszter javaslata alapjáp a megyeszékhelyen januárban megalakult a narkotikumokat fogyasztó fiatalok gondozását előkészítő kísérleti program keretében egy társadalmi tanácsadó, koordináló testület, amely a szegedi drogambulancia munkáját hivatott segíteni. E társadalmi testület munkájában részt vesz a rendőrség képviselője is. Általában nagyon sok vonatkozásban tapasztalható az állampolgári fegyelem és a törvénytisztelet lazulása, a jogszabályok, a hatósági rendelkezések megsértése. így a rendőrségnek a legkülönbözőbb állami és társadalmi szervekkel kialakított együttműködése ellenére sem sikerült alapvető fordulatot elérni a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és a terjedő kábítószer-pótló anyagok „élvezetének" visszaszorítása terén. Z. P. Az orvosi etikáról kritikusan Beszélgetés Szilárd Jánossal, a SZOTE rektorával Gyakran foglalkozik mos- még azt tanácsolta a latkustanában a sajtó a gyógyító- nak, hogy „az orvost imádd, munka színvonalával, körül- mint az Istent, mert az menyeivel, a betegellátó in- Olümposzról származik tézmények felszereltségével, Ügy hiszem, ettől a szemlés az orvos—beteg viszony- tettől már elég távol ványai is. Sajnos: megsoka- gyünk. sodtak az orvosperek. A hír- — A gyógyító és a paci) adások olyan személyek el- ense kapcsolata századunkig ítéléséről tudósítanak, akik az ókorihoz hasonló, misztimulasztásaikkal emberek kius elemékkel bírt. A máig életét veszélyeztették, vagy rövidítették meg. Hogyan változik a hagyományos orvosi etika? Miként ítéli meg a gyógyító embeirek munkáját a társadalom? Miként éliki át az egészség hivatásost védelmezői e változásokat? A többi között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szilárd János professzorral, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorával, az Országos Orvosetikai Tanács tagjával. használt terminológia is erre utal! A „tudós" ember ma is rendel, vizsgál, tilt vagy kiír... A kjúrát igénylő ember „hitt" a mesterének. A mai ember — leegyszerűsítve a dolgot — teste, egészsége és élete felett szabadon rendelkező személy, aki probléma, betegség esesősorban a betegeknekl ártanak az ilyen tudósítások szerzői. S harmadsorban , nem feledkezhetünk" meg a mai magyar értelmiség általános közérzetéről sem. — Miért „szenvednek" az újságírók bűnéiért a páciensek? — Mert ha azt olvassa valaki, hogy „borzasztó esetek történtek szülészeti osztályokon", fél odamenni, és azt kjercsi fel, aki hiányzó szakismerettel „segít": például lakáson vezeti le a szülést, elvégzi az abortuszt — Valóban, nagyon figyelni kell a fogalmazással, de azért egy-egy kórházi osztály vagy — tágabban — egy hitén átruház az orvosra nq- lMlás presztízsét a tények. hányat jogai közül, mert ö ért a terápiához, diagnosztizáláshoz. Azt azért naivságnak érzem, amit a szocioló— Gyógyítani, feltétel nél- gusok oly tetszetősen szoktkül! — talán ez az igazi tak leírni: az orvos—beteg summája a hippokráteszi viszonya, a modern társadaldoktrinának. Am úgy hi- makban, egyenlő felek szimszem, hogy az elmúlt fél metrikus partnerkapcsolata. évszázadban sok olyan elem,- Az. ágaz, hogy a mai ember mel gazdagodott az orvostu- rákérdez a gyógymód miértldomány, amelyek az ókori jére; és nem elégszik meg Görögországban definiált el- akármilyen válasszal, de — vek bizonyos fokú újraérté- ha nem is „olümposzi" erqkelését követelik meg. detről van szó, a szakmá— A hippokráteszi tanítás ban jártasság, a specializálólassan már kétezer-ötszáz dás mindig jelent egy bizoéves, de még egyik tétele nyos fokú szakmai (és nem dolgozó Hippokrátész-utódok sem vesztette érvényét! Az emberi) minőséget, különb- szemét7 emberi történelem első séget. amely bármely, kü„aranykorában" olyan vilá- lönféle tudással rendelkező gos és igaz teória született, emberek között fennáll vagy amely a gyógyitófoglalkozás kialakul. Ehhez járulnak még szinte minden lényeges kér- a betegségből adódó lelki dését érintette. Sokan vétik tényezők... ma úgy, hogy nem kell új — Szerintem épp ezek: a etikai kódexeket fogalmazni, meghittség és a bizalom hibizottságot szervezni: be ányzik ma leginkább. A bajkell tartani azt, amire a ba jutott nem érzi, hogy medikus vagy a medika feV vizsgálójának fontos az, hogy ő rendbe jöjjön. — Valóban, van egy biaz érintett személyek tapasztalatai rontják vagy emelik elsősorban. Engem például bosszant, hogy a kórházainkban méterenként olvashatom a figyelmeztetést: „Intézményünkben a kezelés ingyenes, dolgozóinkat ne háborgassák a -hálapénzzel-." Ugyanakkor a feliratok alatt várakozó betegek és hozzátartozók — okkal '— másról sem beszélnek, mint hogy „Mennyit szoktál vagy kell, esetleg illik adni ennek vagy amannak?" Nem bántják ezek a táblácskák az ott esküszik az avatásán. Ez a vélemény szerintem túlzón leegyszerűsiti a problémát. Nem vesz tudomást arról, hogy a technika és a tudodolgozók és többi tagjai a társadalom közölt. Ennek many jóvoltából a gyógyítás okát elsősorban a tömeges. elvi lehetőségei milyen nagymértékben megnövekedtek. Húsz-harminc évvel ezelőtt nem jelentett, nem jelenthetett problémát a szervátültetés, a mesterséges megtermékenyítés, a génmanipuláició, vagy a géppel való életben tartás megítélése. Vannak persze új jogi, s legfőképpen szakmai előírásaink, de a hozzáállás, a magatartás kérdéseiben a lelkiismeret, az erkölcs az igazi iránytű. — Ügy hiszem, az orvos— beteg kapcsolat módosulása is befolyásolja a szakma megítélését. Hippokrátész — Valóban, így akar a kocsmákban is ki kellene írni: „A bicskázást a törvény bünteti." Bántó éa bosszantó a mostani helyzeti — de az orvosok számára is! A paraszolvenciát, a politikusoktól az egyszerű emberekig, sokféleképpen ítélik meg. Szerintem a forint születése idején történt hiba a bérek megállapításánál: a . . ., . . .. . nem termelő szakmákat alát2 TZ&E* becsülték, csaknem haszontalannak nyilvánították. A kérdés az: lehet-e egyáltalán a beteg—orvos viszonyban olyan tényező, hogy „hála"? Szerintem létezhet ilyen! Talán egy reálisabb bérpolitikával ós a biztosítási szolgáltatások korszerűsítésével fel lehet számolni rnojtl ezt — a mindkét félnek problémát jelentő — kérdést. Jóllelhet, tudom, ez nem mecr egyik évről a másikra, de már knáskor, máshol sem titkoltam véleményemet: minden társadalom jövőjének kulcskérdése, hogy milyen mértékben becsüli meg „kiművelt emberfőit", anyagilag, erkölcsileg egyaránt. Farkas P. József „nagyüzemi" betegellátásban — túlzsúfolt rendelők, egyperces diagnózisfelvétel, túlzott gyógyszerezés stb. — látom. A másik ok: az utóbbi tíz-tizenöt évben sok általán<*san fogalmazó — nem egy konkrét személy vagy eset, hanem az egész orvostársadalom ellen írt — cikk jelent meg a sajtóban. Én fontosnak tartom a kritikát Ne kendőzzük el a visszaéléseket, a mulasztásokat! Az őszinte szó a tisztulást segítheti, de az orvosperek vagy műhibák kapcsán igy fogalmazni: „az orvosok", „több orvos", etikátlan. ElA zsaru szava ÍPÍ it« r.i n Uj him Színes francia film. frta: Philippe Setbon. Fényképezte: Jean-Jacques Tarbes. Zene: Pino Marchese. Rendezte: Jósé Pinheiro. Főbb szereplők: Alain Delon. Jacques Pennin, Eione Gélin. Krimiről lévén szó, sejtvén sejtem, gyors kinyilatkoztatást vár az olvasó. Nos, egy szóban — jó-e vagy sem — legalább olyan nehéz elintézni Jósé Pinheiro Jegűjabb vállalkozását, mint hosszasan értekezni róla. Ügy vélem, hasonló érzéseket vált ki gyakorlott és újdonsült kriminézökből. tucatjait, kábítószerezőket, mégpedig langyosakat. Az kisstílű tolvajokat „patkányKitüntetések a MEM-ben Az Elnöki Tanács nyugállo- nács 70. születésnapja alkalmányba vonulásuk alkalmá- mából a Munka Érdemrend ból eredményes munkássá- arany fokozatát adományozguk elismeréseként az Apri- ta Bolgár Pálnak, a Szeszlis Negyedike Érdemrendet ipari Szolgáltató Közös Váladományozta Bagi József- lalat nyugalmazott műszaki nek, a Gabona Tröszt vezér- igazgatójának. A kitüntetéigazgató-helyettesének és seket Váncsa Jenő mezőgazDóra Bélának, az Öcsai Vo- dasági es élelmezésügyi Pörös Október Mglsz állami di- niszter szerdán adta át a jas elnökének.. Az Elnöki Ta- MÉM-ben. (MTI) előbbiek különösebb szenzációra, utóbbiak arra ne számítsanak, hogy ez az opusz vonja be őket a műfaj kedvelőinek amúgy igencsak népes táborába. Ami egyértelműen tetszett: az operator munkája, egyéni látószöge, remek felvételei — no és persze Alain Delon. ötven körül is megnyerő, vonzó jelenség — a magafajta rendőrtől akár büntetést is szívesen az ember (lánya), könnyedebb külföldi lapokban olvasni, szilárdan tartja pozícióját, mármint a nők listáján, ellenfelével, az ifjú francia sztárral. Anthony Delonnal szemben, aki (következzék egy kis pletyka) fiúi alázat ide vagy oda, jelenleg apja második exbarátnőjét, Valérie Kapriskyt „fogyasztja". A film központi problémája — melynek segítségével beleapplikálható vér, lövöldözés, autós hajsza és némi meztelenség — az önbíráskodás. Méghozzá duplán egy öttagú halálbanda önhatalrnúlag nyírja ki emberek irtás" címén. őket veszi célba, miután kislányával is kegyetlenül végeztek, a volt zsaru, Pratt Am, mivel már 10 éve letette a szolgálatot, civilként hivatalosan maga is gyilkosnak minősül. Az olyasféle általános következtetések levonására, miszerint Franciaországban (vagy bárhol Európában) vészesen szaporodnának, eluralkodnának az effajta tettek, a lávenne tottak kevésbé inspirálnak; Mjrit inkább többé-kevésbé jól kitalált, korántsem bravúros sztoriról, nem pedig — bízunk benne — a valóság ábrázolásáról van szó. A főhős természetesen különféle veszedelmekbe keveredik, ám minden helyzetben szuper — ki tudja, hányadik zsarubőrt húzzák le róla a rendezők —, s persze összejön egy csinos, fiatal lánynyal is. A „csavart" nem áruljuk el. Annyit megjeevzünk azonban, az iskoláskorúaknak nem feltétlenül ebből a meglehetősen véres filmből kell megismerkedniük Delon művészetével. Varjú Erika i|«»h»«kií;-»a-i-—„w^«¿ah/u-mfaM-J. n -mi >n »'l»h i ,. n-„ inrts-jt -,-r, vi, -,i,f r .,-•• .tmím,'„n rfrtw i i-TMn.nrMiriMiii.Tis»•»•»wi.^i.,«.n.<«.<t-..«liraiejnitMrr-^tWUora-fri.11