Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

Péntek, 1987. június 26. = Serdülő labdarúgók országol döntője Budapest lépéselőnyben A 85. magyar bajnokavatás után Szombaton a Kertész utcában Admirál — Lászlók Szombaton délután 3 óra­kor az MKSE Kertész utcai pályáján mérkőzik a koráb­bi hagyományoknak megfe­lelően a 20 éves fennállását ünneplő Admirál és a volt szegedi labdarúgókból válo­gatott Lászlók csapata. A rendezők kérik, hogy akinek valamilyen köze is volt & két csapathoz, várják szom­baton jelentkezésüket a Ker­tész utcai pályán. Ma és holnap Marika Kupa Marika Kupa tömegsport­szintű nagypályás labdarú­gó-mérkőzéseket rendeznek ma, pénteken és holnap, szombaton a Szabadság téri pályán. A résztvevő csapa­tok: Alsóvárosi MÁV, Sz. Postás, Kinizsi Húsos, IKV Short vezet Szabadkán A megyei serdülő labda­rúgó-válogatottak országos döntőjének második napi mérkőzéseire a Metripond szabadidőközpont füves pá­lyáján került sor. Az A cso­portban először a szabolcsi­ak léptek pályára, ellenfe­leik az előző napi vesztes Fejér megyeiek voltak. A két együttes nem bírt egy­mással, bár a második fél­idő közepétől fölénybe ke­rültek a Fejér megyeiek. Azonban körülményes, lassú támadásszövéseik miatt meg kellett elégedniük az egyik ponttal. Mentségükre szol­gál, hogy mérkőzések soro­zata után érkeztek Vásár­helyre. Az A csoportban két nap után megyénk fiataljai vezetnek és már egy döntet­len esetén is a tornagyőze­lemért küzdhetnek szomba­ton. A B csoportban is bemu­tatkozott a harmadik részt­vevő, Somogy megye válo­gatottja, akik az előző na­Pi győztes, Budapest serdü­lőivel mérkőztek. A főváro­siak már a találkozó elején kezdeményezően léptek fel, támadásaik azonban csak a 27. percben vezettek ered­ményre. A második játék­részben is az erőfölényben levő pestiek irányították a játékot, a somogyiak apróbb termetű játékosai jól küz­döttek. de a fővárosi csa­pat jobban kihasználta hely­zeteit, így szombaton már biztosan a döntő egyik reszt­vevője. A mérkőzések jegyző­könyveiből: Szabolcs m.— Fejér m. 0-0. Vezette Zsem­bery. Budapest—Somogy m. 3-0 (1-0). Vezette: Vezér. Gól­lövők Bárányi. Koltai, Szurgent A torna állása 2 nap után: A CSOPORT: J. Csongrád 1 1 • • 4-1 2 Z. Szabolcs 1 • 1 • 0-0 X 3. Fejér 2-111-41 B CSOPORT: 1. Budapest 2. Békés 3. Somogy t I - - 4-0 4 1 - - 1 0-1 ­1 - - 10-3­A vásárhelyi serdülötorna szombaton fejeződik be. Az A és B csoport harmadik helyezettjei 8.30 órai kez­dettel a Metripond szabad­időközpontban mérkőznek az 5—6. helyért. Ugyanakkor a városi stadionban a két csoport másodikjai a bronz­éremért küzdenek, míg 10 órakor az aranyérem sorsát dönti el a két csoportgyőz­tes. Totózóknak 24. HÉT A szabadkai férfi sakk­világbajnoki zónaközi dön­tőn a harmadik fordulóban az angol Short vette át a vezetést Az állás: ShOrt (angol) 2.8. Ribll (magyar), Speclman (an­gol) 2—2, Tal (szovjet) 1,8 (1 el­halasztott Játszma). Rodriguez (kubai), Marjanovlcs (Jugoszláv) 1.5—1,8 (sz-sí), Kavalek (ame­rikai) 1.5. szmiszlov (szovjet), Zapata (kolumbiai) 1—l (1—1), Alburt (amerikai) 1 (sz), Cser­nyin (szovjet), l'opovics (Jugo­szláv). Prasati (indiai), Hamed (egyiptomi), Ernst (svéd) 1—1, Sax (magyar) 0,5 (1 függő, 1 el­halasztott Játszma), H-szu Csün (kínai) 0,5 pont. INTERTOTO KUPA 1. CSOPORT а. Vasas <«.)­Jena (NDK. 6.I III. CSOPORT 2. O. Dózsa (2.) — Halmstadt (svéd. 11.) IV. CSOPORT 3. Naestved (dán. 6.)­Tatabánya (3.) I. CSOPORT 4. Aarhus (dán. 3.)— l.ausanne (svájci 8.) II. CSOPORT 5. Chaux-de-Fonds (svájci, 16.)—Hammarby (svéd. 5.) III. CSOPORT б. Szpartak Várna (bolgár, 10.)—Wismut Aue (NDK, 4.) IV. CSOPORT 3. Dunajska Streda (cseh. 1 x 1 X 1 1 2 x 2 X X 6.)—BeUinzona (svájci, 9.) V. CSOPORT 8. Malmö (svéd, 4.)— Grasshoppers (svájci, 2.) 1 * VI. CSOPORT 8. Aik Stockholm (svéd. 8.)—Lech Poznan (lengyel, 1.) 2 10. Lyngby (dán, 10.)­Nltra (csen, 8.) X 2 VII. CSOPORT 11. Etlr (bolgár, 7.)—RH Cheb (cseh, 6.) 1 x VIII. CSOPORT 12. Beitar Jerusalem (izraeli, 1.)— Brömdby (dán, 1.) 1 X 13. Yehuda Tel-Aviv (izraeli. 2.) — Bochum (NSZK, 13.) 2 PÖTMÉRKOZÉSEK: 1, X, X. A Kaposvár az NB II. bajnoka A Nyíregyházától 10 büntető pontot levontak Az MLSZ csütörtökön tár­gyalta a Kaposvár óvását a június 10-én lejátszott Ka­posvár—(Nyíregyháza NB II. osztályú mérkőzéssel kapcso­latban. Az 1-1-re végződött találkozót a Kaposvár Váczi Béla (Nyíregyháza) jogosu­latlan szereplése miatt óv­ta meg. Váczi Béla büntetése le­töltése nélkül öt bajnoki mérkőzésen (így Kaposvá­rott is) lépett pályára, köz­ben több sárgalapos figyel meztetésben részesült. Váczi ót jogosulatlan sze­replése miatt a Nyíregyházá­tól az öt mérkőzésről két két büntetőpontot levontak Így összességében a Nyíregy­háza 10 pont levonással fi­zetett, a 17 győzelemmel és 10 döntetlennel elért 44 pont helyett 34 ponttal zárta az idényt A kaposvári mérkőzés két fontját 3-0-é|> gó® különb­séggel a Kaposvárnak ítél­ték. Így a Kaposvár 52 pon­tos és az NB II bajnoka lett. A döntés után az NB il sorrendje 1 Kaposvár 52 pont, 2 Vác 51, 3 Bp Volán 46, 4 Csepel 46, 5 Komló 41 6 Szeged 40, 7 Szolnok 39, 8. Metripond 38, 9. Veszprém 38, 10. Salgótarján 36, 11 Ganz-MAVAG J6, 12 Nyíl egyháza 34 A további helyezések vál­tozatlanok. A döntés ellen a Nyíregy­háza fellebbezett. Az NB II. bajnoka jogán a Kaposvár indul a Közép­európai Kupában. Ugyancsak csütörtökön tárgyalták az MLSZ-ben Pecsics Tibor (ZTE) átiga­zolási ügyét. A bizottság a Rába ETO-nak adott igazat, így a volt ifjúsági váloga­tott védő Győrbe igazolásá­hoz járult hozzá. A Zala­egerszeg fellebbezett. A DMVSC vezetősége, valamint Kiss László, az IMTTK-VM jelenlegi) pálya­edzője között szóbeli megál­lapodás jött létre A mag­kötésre kerülő szerződés alapján július 7-től Kiss László lesz a DMVSC ve­zető edzője 1989 június 30-ig. A játékosállományban vál tozás Supka Attila és Ma­gyar Zsolt a Videotonhoz igazol. * Az új idényben Francia országban jótszik Garaba Imre, a Bp Honvéd 62 szeres válogatott labdarúja. A francia első ligából ki­esett Rennes szerződtette. — Már aláírtuk a szer­zódést -- mondotta Garaba Imre Július 1 jén kez dődik a Rennes felkészülése, addig meg kell érkezni a csapathoz. Családommal együtt néhány napon belül elutazunk Franciaországba. Három évre kötöttünk meg­állapodást. Rögzítettük, hogy amennyiben a magyar válo­gatott igényt tart játékomra, elengednek. Garaba Imre 1979 nyarán került a Váctól a Bp. Hon­védba, 1979. augusztus 29-én játszotta első NB l-es mér­kőzését és 23 elsőosztályú bajnoki után 1980. április 30-án, Kassán, a csehszlo­vákok ellen már bemutat­kozott a válogatottban. Két világbajnokságon szerepelt, háromszor volt bajnokcsapat tagja. — Korábban más külföldi klubbal is folytak tárgyalá­sok — mondotta Garaba Imre. — A Rennes illeté­kesei közölték egyetlen céljuk, hogy visszakerülje nek az első ligába. Ezért erősítenek több játékossal, ezért szerződtettek engem is. * Új szakvezetője lesz a Keszthelyi ATE HSC NB II-ből kiesett labdarúgó­csapatának. Az eddigi ve­zető edző, Szőcs János két éves szerződése lejárt és tá­vozik. A volt szövetségi ka­pitány egyelőre szabad, utódjáról még nem dön tottek Eldőllt az 1986—87. évi el­ső osztályú bajnokság. Nem kis meglepetésre az indu­láskor még egyáltalán ,,nem jegyzett" MTK-VM SK nyerte, a klub 99 éves tör­ténetében 19. alkalommal végeztek az élen a kék-fe­hérek. Hányadik hivatalos magyar pontvadászat volt ez? Mikor és mely edzők közreműködésével nyerte az MTK korábbi bajnoksága­it? Mellettük kik szereztek még elsőséget? Ehhez ha­sonló kérdése^ tucatszámra hangzanak el manapság, a „holtszezonban" a szurkolók körében. Valamennyire együtt próbálunk válaszolni azzal, hogy közülijük az ed­digi élvonalbeli bajnoksá­gok rövid krónikáját A BTC kezdte... Az 1901. január 19-én ala­kult MLSZ legelső teendője a bajnokság kiírása volt Az aranyéremért még csak öt csapatunk küzdött, és a BTC (Budapesti Torna Glub) végzett az élen a MUE (Magyar Üsző Egye­sület), valamint a Ferenc­város, a MAFC (akkor Mű­egyetemi FC volt a neve) és a BSC (Budapesti Sport Club) előtt Az élvonalbeli bajnokság „úttörői" közül ma csupán a Ferencváros (mindig az első osztályban) és a MAFC (jelenleg a BLSZ-ben) működik, a többiek viszont régen meg­szűntek. A BTC 1902-ben ismételni tudott, és akkor a Ferencváros lett az ezüst-, míg az újonc budai együt­tes. a 33 FC a bronzérmes. A későbbi „nagyok", az MTK. illetve UTE játéko­sai az első két idényben még csak alacsonyabb osz­tályban küzdöttek .:. Az FTC és MTK folytatta 1903-ban már nyolc első osztályú gárda kézdte el a küzdelmeket, és a Ferenc­város — fennállása negye­dik évében — máris bajno­ki címet szerzett! A védő BTC lett a második, míg az újonc MTK a harmadik. Egy kuriózum: az addig ide­haza veretlen BTC-t a kék­fehérek győzték le először 3-1 arányban. Egy évvel1 később újabb nagyszerű MTK-sikernek tapsolhattak a nézők: a 19 éves átlag­életkorú csapat magyar baj­nok lett! S az 1926-ig tartó amatőr korszakban kizáró­lag zöld-fehér, illetve kék­fehér elsőségeket jegyezhet­tek föl a krónikások. Az MTK 1904 után még 11-szer (1908. 14, 17, 18, 19. 20, 21. 22. 23, 24 és 25), az örök ri­vális FTC pedig összesen 9­szer (1903, 05, 07, 09. 10, 11, 12. 13 és 26 lett akkoriban az ország legjobbja Ha profizmus — akkor Újpest! A kilenc esztendőn át záj­iló profi ligában új együttes, az Újpest iratkozott föl a bajnoki tablóra, melynek — Aschner Lipót elnök. Lang­felder Ferenc igazgató és a Szegedről jött Bányai Lajos edző irányításával — 1930­ra alakult ki az első arany­csapata. Az újpestiek négy profi bajnoki címe mellett (1930, 31, 33, 35) a Ferenc­város szintén négy elsőséget szerzett (1927. 28, 32, 34). míg a Hungária néven sze­replő MTK mindössze egy­szer, 1928—29-ben volt aranyérmes. NB I. — újabb bajnokok feltűnése A profizmust követő Nemzet] Bajnokság első osz­tályában 1935 és 1944 között öt klub osztozkodott a baj­noki címeken. Először a Hungária (1936, 37), mely­nek akkori edzője. Schaffer Alfréd létrehozta az MTK második „álomcsapatát" (Az első .aranyos" gárda a skót Jimmy Hogan irányí­tása alatt a Kropacsek — Mándi, Senkey — Kertész II., Nyúl. Vágó — Braun, Molnár, Orth, Schosser. Opata összeállítású' gárda volt) Nem is talált egyszer sem legyőzőre az első NB l-es évadban a Szabó — Mándj (később Kis Kal­kusz). Bíró — Sebes, Turay. Dudás — Sas, Müller, Cseh, Kardos, Titkos tizenegy! A Hungária-korszakot három Fradi-elsőség (1938- 40, 41) és egy újpesti diadal (1939) mellett újabb klubok sike­rei követték. Először a Cse­pel (Weisz Manfréd Futball Club néven) szerzett kétszer is aranyérmet (1942. 43), majd 1944-ben vidékrői el­sőként a Nagyváradi AC lett a sorrendben 6. magyar bajnokcsapat. A felszabadulás után 1945-től napjainkig ponto­san 44 alkalommal kerültek kiosztásra a bajnoki érmek. Ez a szám most 45 lenne, ha az ellenforradalom esemé­nyei miatt nem szakad menthetetlenül félbe az '56­os küzdelemsorozat, meg­fosztván ezzel a Bp. Hon­védot, vagy a Bp. Vörös Lobogót (ma MTK-VM) egy újabb aranyéremtől... Íme, a felszabadulás utáni 44 győzelem megoszlása: Új­pesti Dózsa 13- Bp. Honvéd 9, Ferencváros 7. Bp. Vasas 6, MTK-VM 4, Rába ETO 3, valamint Csepel SC 2 elsőséggel. összesítésben pedig: Ferencváros 23, MTK-VM 19. Újpesti Dózsa 18. Bp. Honvéd 9, Bp. Va­sas 6, Csepel SC 4, Rába ETO 3, BTC 2, Nagyváradi AC 1 elsőséggel. Mint láthatjuk- 1945 óta alaposan megváltoztak az erőviszonyok. Megszűnt a „nagy hármas" (FTC, MTK, Újpest) egyeduralma, hi­szen 1901 és 1944 között a lehetséges 41 bajnoki cím­ből 36-ot (88 százalékát) ők nyerték! Ez a szám a szá­zalékkal! együtt az elmúlt négy évtizedben igencsak módosult: a 44 aranyérem­ből 24 lett hármuké (54 szá­zalék). míg húsz elsőségen négy másik klub osztozott. A csepeliem mellett újabb •bajnokcsapatként a Bp. Honvéd (először 1949-50­ben), a Bp. Vasas (1957 ta­vaszán) és végül a Győri ETO (1963 őszén iratkozha­tott föl az örök dicsőséget hirdető táblóra. 24 év óta viszont nem akar megszü­letni a sorrendben 10. ma­gyar bajnokcsapat... Persze ez most cseppet sem zavar­ja a „hosszú böjt" után új­ra önfeledten ünneplő kék­fehér-híveket! Csapatuk tel­jesen megérdemelten, nagy bravúrral szerezte meg az idei bajnoki címet, s így Verebes József lett az MTK 10. „aranycsináló" mestere! Közülük csak hét a magyar (Verebesen kívül Kertész Sándor, Szösz Hugó, Frontz Döme, Révész Béla, Schaffer Alfréd és Bukovi Márton), míg Holmes (1914). illetve Burgess (1922) az angol, a feledhetetlen Jimmy Hogan pedig a skót labdarúgó-is­kolát 'képviselte — sikerrel. S ha már az MTK-l?ajnok­ságoknál tartunk, föltétlenül meg kell említeni a patinás múltú klub eddigi legered­ményesebb góllövőit, gól­csúcsait! MTK.gólrekordok Már az amatőr korszak­ban rekordarányú győzel­mek sokaságát érte el a csapat: Törekvés ellen 14-0 (1903), MAFC 15-1 (1905). BEAC 10-0 (1915), MAC 18-0, vaJamint Kispest 10-0 (1916). MAV 17-0 és MAC 18-1 (1917), TTC 14-1 és MAV 13-0 (1918), Nemzeti 12-2 (1919), Zugló 11-0 (1922), valamint Ferencvá­ros 11-2 (1924)! Ez idő alatt Schaffer (159), Schlosser (135). Károly (106), Kon­rád II. (81), Ker­tész II. (53), majd Orth (138), Molnár György (szin­tén 138), és Braun (78) vol­tak a legeredményesebb góllövöi. Akkoriban a gárda 113 (1916—17), 147 (1917— 18), majd 117 (1918—19) és újra 113 gólt (1919—20) szerzett — 12-es mezőnyök­ben! A Hungária-korszak leg nagyobb arányú sikerei: Va­sas ellen 8-0 és 7-0 (1928— 29). Kaposvári Somogy FC 8-1 (1932). Miskolci Attila 9-0 (1933), Kispest 8-0 (1935), Soroksár 10-0 (1936), Győ­ri ETO 12-3 (1937), és Szombathelyi Haladás 7-2 (1939). Ennek az időszaknak volt kiváló gólgyárosa Cseh 11. László (197 találattal), valamint Titkos Pál (95). Az ötvenes évek egyik aranycsapata (Textiles. Bástya, majd Vörös Lobogó néven) és gyakran kitett magáért: Szeged ellen 14-0 (1954), Dorog 10-0 (1953), Tatabánya 10-1 (1950), és Sal­gótarján 9-0 (1955). Ekkor már Hidegkúti Nándor (222 találat, soha senki nem lőtt ennél több gólt az MTK­ban!), továbbá Sándor ..Csi­kar" (182), Palotás Péter (156), Molnár János (75) és Bodola Gyula (38) voltak a csapat „gódgyárosai". s ez­zel együtt „aranyszerzői". Most, 29 év után újra nagyszerű MTK-diadal ré­szesei lehettek — góljaikkal is — Szeibert, Boda. Bog­nár, Kékesi, Varga és tár­saik! Vajon mi várható jö­vőre, a klub 100 éves jubi­leumán? Vitos György Á minta önostorozó nemzet va­gyunk. Képesek vagyunk a differenciáltan önmocsko­lásra: szervezetlenül élünk, lakhatatlanok a lakótelepe­ink, drága a hús, langyos a sör és rossz a foci. Igen, ha valamit hosszasan, mély átéléssel tudunk szidni, az csakis a magyar labdarúgás lehet. Mintha a nemzet összes búját és baját alka­lomadtán a focira szórt szitkainkkal sírhatnánk ki magunkból' így dühöng a magyar En is a fociról írok most, pedig másról is formálhat­nám a mondandóm, csak hát nagy úr az élmény, elébe tolakszik az elemző szándéknak. Minap egy fo­clpálya mellett vitt el az utam, tíz-tizenkét éves gyerekek hajkurászták a labdát. Középütt enyhén it­tas úr állt, aki torkasza­kadtából üvöltött a gyere­kekre: „rúgd föl, vágj alá, lépj a lábára!" Meg kellett állnom, mert jól edzett fü­lem és szemem sem akart hinni önmagának: korunk­ban, midőn az összes lab­darúgó-tudományi szakem­ber másról se papol, csak az utánpótlás fontosságáról, szóval ma, itt és most meg­történhet ez? Alltam és ámultam: a gyerekek rendesen utána rúgtak egymásnak, rende­sen elnyekkentek, majd rendesen visszaadták a köl­csönt. Az edzői hivatást sárba tipró egyed pedig üvöltve kószált a kezdőtkör­ben, nedves ajkáról fröcsö­gött a gyönyör: „Rúgd föl, vagy haza zavarlak'" így élünk mi itt, mond­tam magamban a pályát övező korlátra támaszkod­va. Minták is vannak, úgy tűnik, megfelelő helyen. Persze én csak a fociról beszélek D. I. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom