Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-16 / 140. szám
Kedd, 1987. június 16. Elhunyt Vitos György Fájdalommal tudatjuk, hogv Vitos György elvtárs, a Szeged Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának osztályvezető főorvosa 1987. június 13-án, 61 éves korában elhunyt. Vitos György elvtárs, egyetemi tanulmányai befejeztével. az Szeged városi kórházban orvosgyakornokként, majd — 1954-től folyamatosan — a városi tanács I. fokú egészségügyi osztályán, osztályvezető főorvosként dolgozott. 1979 óta az MSZMP-alapszervezet titkára. Osztályvezetőként, pártalapszervezeti titkárként szakmai munkáját, társadaljni megbízatását példamutató szorgalommal, odaadással végezte. Eredményes munkássága következtében a, hatósági egészségügyi, szociálpolitikái munka jelentősen fejlődötj. Kiemelkedő, lelkiismeretes szakmai, társadaLmi tevékenységének elismeréseként három alkalommal Kiváló Munkáért és Honvédelmi Érdemérem, valamint a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült. Vitos György elvtársat a Szeged Megyei Városi Tanács saját halottjának tekinti. Temetése 1987. június 18án, 14 órakor lesz, a Belvárosi temető ravatalozójából. Szeged Megyei Város Tanácsa A nők világkongresszusa A nők világkongresszusának előkészületeiről tájékoztatta a sajtó képviselőit Czerván Mártonné, a Magyar Nők. Országos Tanácsának alelnöke hétfőn, az MNOT székházában. Elmondta: a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség — több más nemzetközi szervezettel együttműködve —' június 23. és 27. között Moszkvában rendezi meg a nők világkongresszusát. A nagyszabású nemzetközi találkozón csaknem 150 országból több mint 2000 vendég: különböző politikai, világnézetű nőszervezetek, 'valamint mozgalmak küldöttei vesznek részt. Rádiófigyelő Tényleg: mi lesz? Tisztes tanárember szólított meg minap. Érdeklődött. hogy megy sorom, megpöccintett néhány, a túl jó idővel kapcsolatos, mostanában kihagyhatatlan frázist. Vártam a súlyosabb mondandót. — Igaza van a kollégájának — bökte ki zavartan. — Arra a diákuralomról szóló cikkre gondolok. Hm. bólintok. Tényleg eszeveszett meleg van. nincs túl nagy kedvem beszélgetni. — Mert, hát valóban megfosztották a pedagógust a fegyelmezés eszközeitől — vág a közepébe. — Ha lekeverek egy megérdemelt frászt, feljelentenek. Hát ugye, mégsem akarná börtönben végezni az ember. Félő. ha maradnak a mai állapotok. egyik-másik gyerek vegzj ott — pislant rám a szemüvege alólHány éve taníthat? Huszonöt, vágy harminc? Mindenesetre az értékek rendjenek idején a hozz.á hasonló korú, nagy tapasztalatú tanárokat kétségtelen megbecsülés övezte, történetük volt, szokásaik, becenevük, melyeket az egész iskola számon — s tiszteletben — tartott. Talán ilyesforma pályakép remenyeben választotta annak idején hivatását. Most pedig megérteni próbálja, miért is alakult másképp. — Tudja, folytatni kéne ezt a témát. Írjanak róla sokat, harcolják ki a változást .... Mipdez egy riportműsor hallatán jutott eszembe. Igaz, épp nem az ifjúságról — a nyugdíjasok helyzetéről esett szó. Mire elég hatvan forint? — tudakolta.az érintettektől Gácsi Sándor (a válasz előre sejthető: semmire). Egy idős, magatehetetlen néni, megragadva^ az alkalmat, elpanaszolta, nem tudnak róla a tanácsnál, nem kap segítséget: „Talán, ha bemondják a rádióban.." Tényleg, ha bemondják, mi lesz? Nem szándékom — természetesen — az újságíró kenyerét elvitatni, kétségtelen, hogy számos jogi vagy szociális probléma megoldódott a tömegkommunikációs eszközök közreműködésével, jó párszor elgördítették a bürokrácia sziklaköveit. Bizonyos esetekben. Jobbára, mikor csak egy-két ponton kell mozdítani a dolgon, s már megy is magától, mint a dominó. A társadalmat,átszövő krónikus „betegségek" orvoslásához azonban igen alapos vizsgálat, átfogó terápia szükséges. Ha meg is keresi az említett asszonyt a szociális gondozó, a többi kisnyugdíjas hatvan forintja még mindig ugyanolyan keveset ér. Kedves Tanár Ür! Meg sem kell ígérnem: bizonyára találkozik még e hasábokon az ön által olyannyira fájlalt gondok tárgyalásával. Mint ahogy rengeteget foglalkozunk majd az anyanyelv romlásával, a pályakezdők nehézségeivel, a dohányzás ártalmaival, az elkeserítő tévéműsorokkal, a levegő- és környezetszennyezéssel és az aggasztó gazdasági helyzettel is. Hogy mire jutunk? . .. Ez attól is függ, az illetékes helyeken olvassák-e a Delmagyarországot. .. Varjú Erika Micsoda dráma! ©11KéPernyö Biztosan emlékeznek a brüsszeli Heysel-stádionban Hörtéatekre: elszabadult a pokol, foci helyett az őrület uralkodott a két esztendővel ezelőtti BEK-döntőn. Emiékezetünkben bizonyára nemcsak a szörnyű képsorok, az egyenesben közvetített tragédia rögződött, hanem a magyar honi sportriporter elképesztő hebehurgyasaga is: zenét kért Budapestről, mikor embertársai végórájukat élték. Gulyás ezáltal maradandó jelképpel szolgált a magyar televízióban meghonosodott, sportriporteri magatartásról. Ha nincs pusztulás, ha nem dühöng a terror, akkor riporterünk a tőle megszokott 40—60 beszéd- és szakmai hibával lekonferálja az-eseményeket: az egyik csapat beáll, tehát kontrákra épít. a másik támad, tenát óhatatlanul fölkínálja föllazult védelmét. Aztán kikapcsoljuk a tévét és szolid háborgással, mint áltálában, a fal felé fordulunk. És megnézzük-hallgatjuk Knézyt is, mint az elmúlt héten, a kosárlabda Európabajnokság mérkőzései miatt, Alert ki kiváncsi a kommentátor szavaira, azokra a panelekre, hogy. a nagy tét rányomja bélyegét, még hogy igazi kupacsata? Ki hiszi el. hogy őszinte a riporter kurjantása, midőn ötezredszer süvíti a mikrolonba valamely döntő utolsó pillanataiban: „micsoda dráma!" És meghallgatjuk a triumvirátus legifjabb tágját is, aki kitűnően clajátitóttá a sportnyelv sztereotípiáit Olyannyira, hogy úgy képes vegigközvetíteni egy labdarúgó-mérkőzést — lásd a legutóbbi olimpiai selejtezőt —i hogy egyetlen önálló gondolatot sem közöl velünk, az előfizetőivel. Vasárnap este is hozta megszokott formáját Komiisi Gábor: negyedórát beszélgetett az MLSZ elnökével és kérdései nyomán egyetlen információhoz sem tudtunk hozzájutni. Nem is az a nagy baj, hogy gyakran és hosszú ideig elfoglalják a képernyőt, a gyenge képességű sportriporterek — hisz a talányos nép letekeri a hangerőt és bekapcsolja Vass István Zoltánt —, hanem az, hogy a televízió sportosztályán egyszerűen nem törődnek a tévénézők igényeivel. Sőt: tudnak arról, chogy menynyire elégedetlen a publikum, mégsem változtatnak. Forrong a magyar sportélet, botrány botrány hátán és nú nézzük a nézhetetlen vivóversenyeket, az áLkérdéseket feszegető álinterjúkat. Szomorúan tudatom magammal: amíg a televízióból is csak egy van, semmi sem ¡kényszeríti a sportriportereket az igazi teljesítményre. Tehát a szerdai MNKdöntőn is hallhatjuk: „bedobásnál nincs les, ezt használták ki az újpestiek". S ha netán hosszabbítás is lesz, melynek végén valaki „kilövi a hosszú sarkot" őszintén fölhördül a vox humana: „micsoda dráma!" Dlusztus Imre TIT-küldöttgyűlés r Értelmiség ismeretterjesztés A tudományos ismeretterjesztésben végzett eredmé- ország legnépesebb jlyen innyos munkája elismeréseként a TIT Országos Elnöksége a tézményei között vannak. Bugát Pál Emlékérmet adományozta Dömötör Jánosnak, a Ebben Jelent°s annak a szew " , ' repe, hogy ezek a forumok hódmezővásárhelyi Tornyai János Muzeum igazgatojanak, az évtizedek során az oktaa TIT városi szervezete elnökének. A Munka Érdemrend tásügy, a közművelődés legezüst fokozata kitüntetést. Nemes Csaba, a TIT megyei aktuálisabb kérdéseivel fogszervezetén&k főmunkatársa; a Szocialista Kultúráért ki- lalkoztak. egyes témakörök ......... j • . • . legismertebb szakembereituntetest Megyeri János címzetes egyetemi tanar, a TIT nek közreműködésével- Felbiológiai szakosztályának vezetőségi tagja; az Országos Bé- sorolni is hosszú lenne az ketanács kitüntető jelvényét pedig Hegedűs Gábor, a TIT ugyancsak jeles szakembeüllési szervezetének elnöke vehette át azon az ünnepségen, rek kbzreműködésével megamelyet a múlt hét végén, pénteken tartottak Budapesten, S.^rozaSa"0'^A^Mag^ar az építők szakszervezetének székházában. A kitüntetési Nemzeti Függetlenségi Front ünnepség a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — megalakulásának 40. évforszombaton megtartott — IX. küldöttgyűlését előzte meg. A dulóján tartott tanácskozás jelentős fórumon megyénket 15 küldött képviselte, közülük éPPú8y. s^les körű volt, mint , ' a nepi demokráciák első Jakucs Laszlo tanszékvezető egyetemi tanart, a TIT éveinek áttekintése, vagy a Csongrád Megyei Szervezetének elnökét az országos el- szocialista mezőgazdaság, a nökség tagjai sorába delegálták. A küldöttgyűlésen írásban parasztság útjának a vizsgáadta be felszólalását Koncz János, a megyei pártbizottság í?,a' Lukfcs György, Erdei .... - -• . „ ..., , , Ferenc, Nemeth Laszlo es titkara is. Ebből ismertetjük az alabbi reszteteket. mások életútjának áttekintése. Ilyen és hasonló témaSzegeden 1987. február 19— - kérdések iránt, de erre is a vizsgálatokra a jövőben is 21-én, az MSZMP Központi jövőben még hatványozot- szükség lesz. Ezek sorából Bizottsága agitációs és pro- tabban lesz szükség. A TIT- csupán azt kívánom kiemelpagandaosztálya és a Csöng- nek megkülönböztetett fi- ni> b°gy rövidesen elérkezik rád megyei pártbizottság gyelemmpl kell foglalkoznia a honfoglalás 1100 évforduszervezésében „ A szocializ- a gazdasági, a műszaki fej- lója, amely időben egybelesztés új feladatainak tár- esik a felszabadulásunk, a sadalmi elfogadtatásával. Ez földosztás fél évszázados évegyszerre társadalmi érdek, fordulójával, amelyre idődé társulatj érdek is. ben fel kell készülnünk. Külön fontos foglalkozni A jövő munkáját illetően 4 a tagság ifjúsági utánpótlá- két tényezőt említek a sok rült az olvasókhoz, az ér-Hsának helyzetével. E téren közül. A településfejlesztés deklődőkhöz. A konferen- tapasztalunk erőfeszítéseket utóbbi években kialakított cián aktívan közreműködők egyetemeinken, főiskoláin- új hangsúlyait, amelyben fiközül minden hatodik, hete- kon, munkánk hatékonysága gyelemre méltóan változik a dik megyénkből került ki, azonban korántsem ad okot kisebb települések szerepe, a ami önmagában jelzj az ér- az elégedettségre. Csongrád TIT munkájában is figyemegye 1600 TIT-tagja közül lembe kell vennünk. Ugyanalig 100 egyetemi, főiskolai csak át kell gondolni a töhallgató van, és az utóbbi megkommunikáció fejlődékét évben a pályakezdők so- sének és az ismeretterjeszrából is körülbelül ennyien tés új kapcsolatainak lehekerültek a társulatba. Itt a tőségeit. Itt az országos tétaglétszám annál inkább is nyezők mellett a helyi jelnövelhető, mert több száz leg kiemelése különösen ismeretterjesztés. Fontosnak egyetemista, főiskolás -vesz fontosnak látszik, a konktartom, hogy erre a jövőben részt aktivan a kulturális, rét gazdasági, társadalmi, is fordítson megkülönbözte- egészségügyi ism'eretterjesz- kulturális feladatok ugyanis tett figyelmet a TIT, hiszen tésben. Lehetséges, hogy az mindenütt konkrétan jelenteddigiek mellett esetleg új keznek. Éppen ezért megnötartalmi, szervezeti megoldásokat is keresni kell. A TIT-nek sokirányú munkája sorából csupán néhányat kívánok kiemelni. A TIT szegedi pedagógiai nyári egyeteme 23, művelődéselméleti nyári egyeteme 15 mus fejlődésének időszerű kérdései" címmel rendeztek elméleti konferenciát. A tanácskozás tartalmi összefoglalása „Szocializmus, önigazgatás, reform" címmel kedeklődést, az új kérdésekkel való foglalkozás iránti nyitottságot. A tanácskozás óta alig tudunk eleget tenni az e* témájú tájékoztatás, beszélgetés iránti igénynek, és ebben-is találkozik á pártmozgalom és a tudományos a tanácskozáson sok tapasztalat összegezésére került sor, történelmi utunkról éppúgy mint gazdasági, társadalmi, ideológiai helyzetünkről, politikai intézményrendszerről, céljainkról, törekvéseinkről- Az ott elhangzottak a TIT-munka tártalmi területein éppúgy jól hasznosíthatók, mint a TIT helyének elemzésekor intézményi rendszerünkben. Az utóbbit illetően fontos tapasztalatnak érzem, hogy a társulat az elmúlt évtizedekben rugalmasan alkalmazkodott á társadalmi, gazdasági feltételek változásához, és erre a jövőben is nélkülözhetetlenül szüksége lesz. Azt tapasztaltuk, hogv a TIT jól igyekszik hasznosítani a tudomány új eredményeit, a felnőttek körében éppúgy, mint a diákok soraiban. A különböző tanfolyamok, diáktáborok sora, és az irántuk megnyilvánuló érdeklődés jól mutatja a társulat nyitottságát az új vekszik a tévéstúdiók, a rádióstúdiók, kábeltelevíziók, a helyi rádiózási lehetőségek, a videózás szerepe a társadalmj közgondolkodás formálásában. Ez az ismeretterjesztést is új helyzetbe hozza, amelynek hasznoévet tudhat maga mögött, és sítható konzekvenciáit végig amint a számok is jelzik, az kell gondolni. Évadzáró a szimfonikusoknál Tegijap Szegeden, Festő utcai székházában táftotta évadzáró társulati ülését a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Ahogyan Szelezsán István zenekari titkár elmondta, sokat dolgoztak a szeptember 8-ától június 17-éig tartó szezonban: 339 szolgálatot teljesítettek, 93 operaelőadást (ebből 17-et külföldön), 35 hangversenyt, a többit a próbák töltötték kiÚj tagokkal gyarapodott az együttes. Pintér Attila (trombita). Csikós Margit (oboa), Erdei Eleonóra (fuvola) és Gorelik Leonyid (cselló-szólamvezető) csatlakozott a régiekhez, Ily módon a brácsaszólam követeiével az összes vonós és fúvós szólam „telített". A jövő tér- bateremmel szomszédos lavei közt szerepel, hogy kások mentesítésére, s ez európai méretűre, nagyobb azt jelenti, hogy jövőre kilétszámúra fejlesztik a ze- ürítik, s felújítás után a zenekart, elsősorban a vonós- nekar birtokába veheti azoés fafúvós szólamokat. Az kat. Szelezsán István bejeidén nem növekedett a hangi- lentette: a következő évad szerállomány, bár igény len- szeptember elsején, a Bolyne, a szállítók azonban nem gó hollandi próbáival keztudták teljesíteni a megren- dődik. delést. A meglevő hangsze- Oberfrank Géza fő-zenerek. javítására 22 ezer forin- igazgató szakmailag értékeltot fordít|ottak. Ha már az te az évadot, a különböző anyagiaknál tartunk, meg- hangszercsoportok tevéemlitjük, hogy a szimfoni- kenységét, majd törzsgárdakusok rezsije az elmúlt esz- jutalmakat adott át. Ezúttal tendőben 372 ezer forintra is megválasztották titkos rúgott, a kisegítő művészek szavazással az év zenekari honoráriumára pedig majd művészét. A kitüntető cí90 ezret költöttek. Örömteli met Mojzer Antal fagotthír, hogy megérkezett a me- művész kapta gyei tanács engedélye a pró V E Hol étkezhetnek a diákok nyáron? Hol ben a ezer ezer ebédeljen a szünidő- szágszerle összesen 23 gyerek? — évről évre általános iskolás, s 8 visszatérő gondjuk ez a tam- középiskolás ebédel egyéni év befejeztével a szülőknek, előfizetéssel, a naipközis taA Belkereskedelmi Minisz- rifához hasonló összegért, tériumban elmondták: a ta- Számukra ez a lehetőség nítási idő alatt országszerte nyáron is adott, s többnyire 1,1 millió tanuló veszi igény- igénybe is veszik. A venbe a szervezett étkeztetést, déglátóhelyek döntő többsétöbbségük az iskolában, ki- généi kötelező előírás az olsebb hányaduk pedig egyéni csó előfizetéses menü kiszolelőfizetőként a vendéglátó- gálása, s ezt az igénybevétel helyeken. előtti hét közepe táján kell Az általános iskolák java- általában befizetni. Mivel részét a fővárosban«.a Juni- azonban nyáron az iskolák ör Vendéglátó Vállalat látja nem vállalják, az ilyenfajta el. Naponta 130 ezer adag étkeztetés megszervezését, a étel elkészítésére lenne mód- befizetésről, s szükség szejuk, ám ez a kapacitás még rint a gyerekek kíséretéről, télen sincs kihasználva. a szülök'nek kell gonduskodA vendéglátóhelyeken or- niuk. Virágzik a búza A mezőgazdászok most elégedettek: június közepe táján a talajban van elegendő nedvesség, és végre a nap is kisütött, felmelegedett az idő. A növények asszimilációja erőteljessé vált, és ez meglátszik a határ képén is. A növények fejlődésében azonban természetesen továbbra is megmutatkozik az a két-három hetes hátrány, ami az őszi gabonák késői kikeléséből, illetve abból adódott, hogy tavasszal, az esőzések miatt, sokfelé a szokottnál későbben tudták csak indítani a vetőgépeket. A növények azonban szépen nőnek, erősödnek, színük is sokkal élénkebb most, mint akár csak két héttel ezelőtt, amikor a hűvös időjárás a meleget kívánó kukoricát, napraforgót es cukorrépát még sanyargatta A búza az ország déli vidékein virágzik