Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

Kedd, 1987. június 16. Elhunyt Vitos György Fájdalommal tudatjuk, hogv Vitos György elvtárs, a Szeged Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának osztályvezető főorvosa 1987. június 13-án, 61 éves korá­ban elhunyt. Vitos György elvtárs, egye­temi tanulmányai befejezté­vel. az Szeged városi kór­házban orvosgyakornokként, majd — 1954-től folyamato­san — a városi tanács I. fo­kú egészségügyi osztályán, osztályvezető főorvosként dolgozott. 1979 óta az MSZMP-alapszervezet titká­ra. Osztályvezetőként, párt­alapszervezeti titkárként szakmai munkáját, társadal­jni megbízatását példamuta­tó szorgalommal, odaadással végezte. Eredményes mun­kássága következtében a, ha­tósági egészségügyi, szociál­politikái munka jelentősen fejlődötj. Kiemelkedő, lelkiismeretes szakmai, társadaLmi tevé­kenységének elismeréseként három alkalommal Kiváló Munkáért és Honvédelmi Érdemérem, valamint a Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetésben része­sült. Vitos György elvtársat a Szeged Megyei Városi Tanács saját halottjának tekinti. Temetése 1987. június 18­án, 14 órakor lesz, a Belvá­rosi temető ravatalozójából. Szeged Megyei Város Tanácsa A nők világ­kongresszusa A nők világkongresszusá­nak előkészületeiről tájékoz­tatta a sajtó képviselőit Czerván Mártonné, a Ma­gyar Nők. Országos Tanácsá­nak alelnöke hétfőn, az MNOT székházában. Elmond­ta: a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség — több más nemzetközi szervezettel együttműködve —' június 23. és 27. között Moszkvában rendezi meg a nők világ­kongresszusát. A nagyszabá­sú nemzetközi találkozón csaknem 150 országból több mint 2000 vendég: különbö­ző politikai, világnézetű nő­szervezetek, 'valamint moz­galmak küldöttei vesznek részt. Rádió­figyelő Tényleg: mi lesz? Tisztes tanárember szólí­tott meg minap. Érdeklő­dött. hogy megy sorom, megpöccintett néhány, a túl jó idővel kapcsolatos, mos­tanában kihagyhatatlan frá­zist. Vártam a súlyosabb mondandót. — Igaza van a kollégájá­nak — bökte ki zavartan. — Arra a diákuralomról szóló cikkre gondolok. Hm. bólintok. Tényleg eszeveszett meleg van. nincs túl nagy kedvem beszél­getni. — Mert, hát valóban meg­fosztották a pedagógust a fegyelmezés eszközeitől — vág a közepébe. — Ha leke­verek egy megérdemelt frászt, feljelentenek. Hát ugye, mégsem akarná bör­tönben végezni az ember. Félő. ha maradnak a mai ál­lapotok. egyik-másik gyerek vegzj ott — pislant rám a szemüvege alól­Hány éve taníthat? Hu­szonöt, vágy harminc? Min­denesetre az értékek rend­jenek idején a hozz.á hason­ló korú, nagy tapasztalatú tanárokat kétségtelen meg­becsülés övezte, történetük volt, szokásaik, becenevük, melyeket az egész iskola számon — s tiszteletben — tartott. Talán ilyesforma pá­lyakép remenyeben válasz­totta annak idején hivatá­sát. Most pedig megérteni próbálja, miért is alakult másképp. — Tudja, folytatni kéne ezt a témát. Írjanak róla so­kat, harcolják ki a válto­zást .... Mipdez egy riportműsor hallatán jutott eszembe. Igaz, épp nem az ifjúságról — a nyugdíjasok helyzetéről esett szó. Mire elég hatvan forint? — tudakolta.az érin­tettektől Gácsi Sándor (a válasz előre sejthető: sem­mire). Egy idős, magatehe­tetlen néni, megragadva^ az alkalmat, elpanaszolta, nem tudnak róla a tanácsnál, nem kap segítséget: „Talán, ha bemondják a rádióban.." Tényleg, ha bemondják, mi lesz? Nem szándékom — természetesen — az újságíró kenyerét elvitatni, kétségte­len, hogy számos jogi vagy szociális probléma megoldó­dott a tömegkommunikációs eszközök közreműködésével, jó párszor elgördítették a bürokrácia sziklaköveit. Bi­zonyos esetekben. Jobbára, mikor csak egy-két ponton kell mozdítani a dolgon, s már megy is magától, mint a dominó. A társadalmat,át­szövő krónikus „betegségek" orvoslásához azonban igen alapos vizsgálat, átfogó te­rápia szükséges. Ha meg is keresi az említett asszonyt a szociális gondozó, a többi kisnyugdíjas hatvan forintja még mindig ugyanolyan ke­veset ér. Kedves Tanár Ür! Meg sem kell ígérnem: bizonyára találkozik még e hasábokon az ön által olyannyira fáj­lalt gondok tárgyalásával. Mint ahogy rengeteget fog­lalkozunk majd az anyanyelv romlásával, a pályakezdők nehézségeivel, a dohányzás ártalmaival, az elkeserítő tévéműsorokkal, a levegő- és környezetszennyezéssel és az aggasztó gazdasági helyzet­tel is. Hogy mire jutunk? . .. Ez attól is függ, az illeté­kes helyeken olvassák-e a Delmagyarországot. .. Varjú Erika Micsoda dráma! ©11KéPernyö Biztosan emlékeznek a brüsszeli Heysel-stádionban Hörtéatekre: elszabadult a pokol, foci helyett az őrület uralkodott a két esztendővel ezelőtti BEK-döntőn. Emié­kezetünkben bizonyára nem­csak a szörnyű képsorok, az egyenesben közvetített tra­gédia rögződött, hanem a magyar honi sportriporter elképesztő hebehurgyasaga is: zenét kért Budapestről, mikor embertársai végórá­jukat élték. Gulyás ezáltal maradandó jelképpel szol­gált a magyar televízióban meghonosodott, sportriporteri magatartásról. Ha nincs pusztulás, ha nem dühöng a terror, akkor riporterünk a tőle megszo­kott 40—60 beszéd- és szak­mai hibával lekonferálja az-eseményeket: az egyik csapat beáll, tehát kontrákra épít. a másik támad, tenát óhatatlanul fölkínálja fölla­zult védelmét. Aztán kikap­csoljuk a tévét és szolid háborgással, mint áltálában, a fal felé fordulunk. És megnézzük-hallgatjuk Knézyt is, mint az elmúlt héten, a kosárlabda Európa­bajnokság mérkőzései miatt, Alert ki kiváncsi a kommen­tátor szavaira, azokra a panelekre, hogy. a nagy tét rányomja bélyegét, még hogy igazi kupacsata? Ki hiszi el. hogy őszinte a ri­porter kurjantása, midőn öt­ezredszer süvíti a mikro­lonba valamely döntő utolsó pillanataiban: „micsoda dráma!" És meghallgatjuk a trium­virátus legifjabb tágját is, aki kitűnően clajátitóttá a sportnyelv sztereotípiáit Olyannyira, hogy úgy képes vegigközvetíteni egy labda­rúgó-mérkőzést — lásd a legutóbbi olimpiai selejtezőt —i hogy egyetlen önálló gondolatot sem közöl ve­lünk, az előfizetőivel. Va­sárnap este is hozta meg­szokott formáját Komiisi Gábor: negyedórát beszélge­tett az MLSZ elnökével és kérdései nyomán egyetlen információhoz sem tudtunk hozzájutni. Nem is az a nagy baj, hogy gyakran és hosszú ide­ig elfoglalják a képernyőt, a gyenge képességű sport­riporterek — hisz a talá­nyos nép letekeri a hangerőt és bekapcsolja Vass István Zoltánt —, hanem az, hogy a televízió sportosztályán egyszerűen nem törődnek a tévénézők igényeivel. Sőt: tudnak arról, chogy meny­nyire elégedetlen a publi­kum, mégsem változtatnak. Forrong a magyar sportélet, botrány botrány hátán és nú nézzük a nézhetetlen vivó­versenyeket, az áLkérdéseket feszegető álinterjúkat. Szomorúan tudatom ma­gammal: amíg a televízió­ból is csak egy van, semmi sem ¡kényszeríti a sportripor­tereket az igazi teljesítmény­re. Tehát a szerdai MNK­döntőn is hallhatjuk: „bedo­básnál nincs les, ezt használ­ták ki az újpestiek". S ha netán hosszabbítás is lesz, melynek végén valaki „ki­lövi a hosszú sarkot" őszin­tén fölhördül a vox huma­na: „micsoda dráma!" Dlusztus Imre TIT-küldöttgyűlés r Értelmiség ismeretterjesztés A tudományos ismeretterjesztésben végzett eredmé- ország legnépesebb jlyen in­nyos munkája elismeréseként a TIT Országos Elnöksége a tézményei között vannak. Bugát Pál Emlékérmet adományozta Dömötör Jánosnak, a Ebben Jelent°s annak a sze­w " , ' repe, hogy ezek a forumok hódmezővásárhelyi Tornyai János Muzeum igazgatojanak, az évtizedek során az okta­a TIT városi szervezete elnökének. A Munka Érdemrend tásügy, a közművelődés leg­ezüst fokozata kitüntetést. Nemes Csaba, a TIT megyei aktuálisabb kérdéseivel fog­szervezetén&k főmunkatársa; a Szocialista Kultúráért ki- lalkoztak. egyes témakörök ......... j • . • . legismertebb szakemberei­tuntetest Megyeri János címzetes egyetemi tanar, a TIT nek közreműködésével- Fel­biológiai szakosztályának vezetőségi tagja; az Országos Bé- sorolni is hosszú lenne az ketanács kitüntető jelvényét pedig Hegedűs Gábor, a TIT ugyancsak jeles szakembe­üllési szervezetének elnöke vehette át azon az ünnepségen, rek kbzreműködésével meg­amelyet a múlt hét végén, pénteken tartottak Budapesten, S.^rozaSa"0'^A^Mag^ar az építők szakszervezetének székházában. A kitüntetési Nemzeti Függetlenségi Front ünnepség a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — megalakulásának 40. évfor­szombaton megtartott — IX. küldöttgyűlését előzte meg. A dulóján tartott tanácskozás jelentős fórumon megyénket 15 küldött képviselte, közülük éPPú8y. s^les körű volt, mint , ' a nepi demokráciák első Jakucs Laszlo tanszékvezető egyetemi tanart, a TIT éveinek áttekintése, vagy a Csongrád Megyei Szervezetének elnökét az országos el- szocialista mezőgazdaság, a nökség tagjai sorába delegálták. A küldöttgyűlésen írásban parasztság útjának a vizsgá­adta be felszólalását Koncz János, a megyei pártbizottság í?,a' Lukfcs György, Erdei .... - -• . „ ..., , , Ferenc, Nemeth Laszlo es titkara is. Ebből ismertetjük az alabbi reszteteket. mások életútjának áttekin­tése. Ilyen és hasonló téma­Szegeden 1987. február 19— - kérdések iránt, de erre is a vizsgálatokra a jövőben is 21-én, az MSZMP Központi jövőben még hatványozot- szükség lesz. Ezek sorából Bizottsága agitációs és pro- tabban lesz szükség. A TIT- csupán azt kívánom kiemel­pagandaosztálya és a Csöng- nek megkülönböztetett fi- ni> b°gy rövidesen elérkezik rád megyei pártbizottság gyelemmpl kell foglalkoznia a honfoglalás 1100 évfordu­szervezésében „ A szocializ- a gazdasági, a műszaki fej- lója, amely időben egybe­lesztés új feladatainak tár- esik a felszabadulásunk, a sadalmi elfogadtatásával. Ez földosztás fél évszázados év­egyszerre társadalmi érdek, fordulójával, amelyre idő­dé társulatj érdek is. ben fel kell készülnünk. Külön fontos foglalkozni A jövő munkáját illetően 4 a tagság ifjúsági utánpótlá- két tényezőt említek a sok rült az olvasókhoz, az ér-Hsának helyzetével. E téren közül. A településfejlesztés deklődőkhöz. A konferen- tapasztalunk erőfeszítéseket utóbbi években kialakított cián aktívan közreműködők egyetemeinken, főiskoláin- új hangsúlyait, amelyben fi­közül minden hatodik, hete- kon, munkánk hatékonysága gyelemre méltóan változik a dik megyénkből került ki, azonban korántsem ad okot kisebb települések szerepe, a ami önmagában jelzj az ér- az elégedettségre. Csongrád TIT munkájában is figye­megye 1600 TIT-tagja közül lembe kell vennünk. Ugyan­alig 100 egyetemi, főiskolai csak át kell gondolni a tö­hallgató van, és az utóbbi megkommunikáció fejlődé­két évben a pályakezdők so- sének és az ismeretterjesz­rából is körülbelül ennyien tés új kapcsolatainak lehe­kerültek a társulatba. Itt a tőségeit. Itt az országos té­taglétszám annál inkább is nyezők mellett a helyi jel­növelhető, mert több száz leg kiemelése különösen ismeretterjesztés. Fontosnak egyetemista, főiskolás -vesz fontosnak látszik, a konk­tartom, hogy erre a jövőben részt aktivan a kulturális, rét gazdasági, társadalmi, is fordítson megkülönbözte- egészségügyi ism'eretterjesz- kulturális feladatok ugyanis tett figyelmet a TIT, hiszen tésben. Lehetséges, hogy az mindenütt konkrétan jelent­eddigiek mellett esetleg új keznek. Éppen ezért megnö­tartalmi, szervezeti megol­dásokat is keresni kell. A TIT-nek sokirányú munkája sorából csupán né­hányat kívánok kiemelni. A TIT szegedi pedagógiai nyá­ri egyeteme 23, művelődés­elméleti nyári egyeteme 15 mus fejlődésének időszerű kérdései" címmel rendeztek elméleti konferenciát. A ta­nácskozás tartalmi összefog­lalása „Szocializmus, önigaz­gatás, reform" címmel ke­deklődést, az új kérdésekkel való foglalkozás iránti nyi­tottságot. A tanácskozás óta alig tudunk eleget tenni az e* témájú tájékoztatás, be­szélgetés iránti igénynek, és ebben-is találkozik á párt­mozgalom és a tudományos a tanácskozáson sok tapasz­talat összegezésére került sor, történelmi utunkról éppúgy mint gazdasági, tár­sadalmi, ideológiai helyze­tünkről, politikai intéz­ményrendszerről, céljaink­ról, törekvéseinkről- Az ott elhangzottak a TIT-munka tártalmi területein éppúgy jól hasznosíthatók, mint a TIT helyének elemzésekor intézményi rendszerünkben. Az utóbbit illetően fontos ta­pasztalatnak érzem, hogy a társulat az elmúlt évtize­dekben rugalmasan alkal­mazkodott á társadalmi, gazdasági feltételek változá­sához, és erre a jövőben is nélkülözhetetlenül szüksége lesz. Azt tapasztaltuk, hogv a TIT jól igyekszik hasznosí­tani a tudomány új eredmé­nyeit, a felnőttek körében éppúgy, mint a diákok so­raiban. A különböző tanfo­lyamok, diáktáborok sora, és az irántuk megnyilvánuló érdeklődés jól mutatja a társulat nyitottságát az új vekszik a tévéstúdiók, a rá­dióstúdiók, kábeltelevíziók, a helyi rádiózási lehetősé­gek, a videózás szerepe a társadalmj közgondolkodás formálásában. Ez az isme­retterjesztést is új helyzet­be hozza, amelynek haszno­évet tudhat maga mögött, és sítható konzekvenciáit végig amint a számok is jelzik, az kell gondolni. Évadzáró a szimfonikusoknál Tegijap Szegeden, Festő utcai székházában táftotta évadzáró társulati ülését a Szegedi Szimfonikus Zene­kar. Ahogyan Szelezsán Ist­ván zenekari titkár elmond­ta, sokat dolgoztak a szep­tember 8-ától június 17-éig tartó szezonban: 339 szolgá­latot teljesítettek, 93 opera­előadást (ebből 17-et kül­földön), 35 hangversenyt, a többit a próbák töltötték ki­Új tagokkal gyarapodott az együttes. Pintér Attila (trom­bita). Csikós Margit (oboa), Erdei Eleonóra (fuvola) és Gorelik Leonyid (cselló-szó­lamvezető) csatlakozott a ré­giekhez, Ily módon a brá­csaszólam követeiével az összes vonós és fúvós szó­lam „telített". A jövő tér- bateremmel szomszédos la­vei közt szerepel, hogy kások mentesítésére, s ez európai méretűre, nagyobb azt jelenti, hogy jövőre ki­létszámúra fejlesztik a ze- ürítik, s felújítás után a ze­nekart, elsősorban a vonós- nekar birtokába veheti azo­és fafúvós szólamokat. Az kat. Szelezsán István beje­idén nem növekedett a hangi- lentette: a következő évad szerállomány, bár igény len- szeptember elsején, a Boly­ne, a szállítók azonban nem gó hollandi próbáival kez­tudták teljesíteni a megren- dődik. delést. A meglevő hangsze- Oberfrank Géza fő-zene­rek. javítására 22 ezer forin- igazgató szakmailag értékel­tot fordít|ottak. Ha már az te az évadot, a különböző anyagiaknál tartunk, meg- hangszercsoportok tevé­emlitjük, hogy a szimfoni- kenységét, majd törzsgárda­kusok rezsije az elmúlt esz- jutalmakat adott át. Ezúttal tendőben 372 ezer forintra is megválasztották titkos rúgott, a kisegítő művészek szavazással az év zenekari honoráriumára pedig majd művészét. A kitüntető cí­90 ezret költöttek. Örömteli met Mojzer Antal fagott­hír, hogy megérkezett a me- művész kapta gyei tanács engedélye a pró V E Hol étkezhetnek a diákok nyáron? Hol ben a ezer ezer ebédeljen a szünidő- szágszerle összesen 23 gyerek? — évről évre általános iskolás, s 8 visszatérő gondjuk ez a tam- középiskolás ebédel egyéni év befejeztével a szülőknek, előfizetéssel, a naipközis ta­A Belkereskedelmi Minisz- rifához hasonló összegért, tériumban elmondták: a ta- Számukra ez a lehetőség nítási idő alatt országszerte nyáron is adott, s többnyire 1,1 millió tanuló veszi igény- igénybe is veszik. A ven­be a szervezett étkeztetést, déglátóhelyek döntő többsé­többségük az iskolában, ki- généi kötelező előírás az ol­sebb hányaduk pedig egyéni csó előfizetéses menü kiszol­előfizetőként a vendéglátó- gálása, s ezt az igénybevétel helyeken. előtti hét közepe táján kell Az általános iskolák java- általában befizetni. Mivel részét a fővárosban«.a Juni- azonban nyáron az iskolák ör Vendéglátó Vállalat látja nem vállalják, az ilyenfajta el. Naponta 130 ezer adag étkeztetés megszervezését, a étel elkészítésére lenne mód- befizetésről, s szükség sze­juk, ám ez a kapacitás még rint a gyerekek kíséretéről, télen sincs kihasználva. a szülök'nek kell gonduskod­A vendéglátóhelyeken or- niuk. Virágzik a búza A mezőgazdászok most elégedettek: június közepe tá­ján a talajban van elegendő nedvesség, és végre a nap is kisütött, felmelegedett az idő. A növények asszimilációja erőteljessé vált, és ez meglátszik a határ képén is. A növények fejlődésében azonban természetesen továbbra is megmutatkozik az a két-három hetes hátrány, ami az őszi gabonák késői kikeléséből, illetve abból adódott, hogy ta­vasszal, az esőzések miatt, sokfelé a szokottnál későbben tudták csak indítani a vetőgépeket. A növények azonban szépen nőnek, erősödnek, színük is sokkal élénkebb most, mint akár csak két héttel ezelőtt, amikor a hűvös időjárás a meleget kívánó kukoricát, napraforgót es cukorrépát még sanyargatta A búza az ország déli vidékein virágzik

Next

/
Oldalképek
Tartalom