Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-12 / 137. szám

Péntek, 1987. június 12. 5 Diákterror Jövőre lesz 20 éve, hogy a Thátia Színházban bemutatták Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című*darabját. Itthon Miskolcon és a Játékszínben, külföldön Erlangenben és Klaagenfurtban. valamint Sepsiszentgyörgyön játszották eddig — nagy sikerrel. Á Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője a szerző, aki ezúttal saját színmüvének megrendezésére vállalkozott (nem először, az NSZK-ban is ö állította színre a „Stukkert"). Ma, pénteken este 7-kor Nagy Lá.sZló felvételei nyilvános főpróba lesz a Kisszínházban. s az előadást a jövő szezonban „játsszák ki", ezzel kezd szeptemberben a prózai tagozat. Az ötszereplős Görgey-darab ironikus-groteszk hangvételű, s mint a szerző más müveiben, ebben is találni krimi izgalmásságú fordulatokat. Molnár Zsuzsa színpadán és jelmezeiben Király Levente (Méltóságos), Kovács Zsolt (K. Müller), Kaszás Géza (Cuki), Bácskai János (Márton) és Jakab Tamás (Kiss) játssza a szerepeket. Bethlen István politikai pályájáról Nem szabad, hogy meglepje az olvasót a tény. Homsics Ignác újra kitűnő könyvet irt. A nagyszerű könyvélményhez minden adott ugyanis: az alaposan fölkészült, láthatóan nagy munkabírású szerző, a monográfia választott témáját szolgáltató érdekes történelmi időszak (a XX. századi magyar história első két évtizede) és a vizsgálódás nagy figyelmet érdemlő központi alakja, gróf Bethlen István, akiről nem túlzás állítani: nagy formátumú politikus volt. Romsics könyve (Gróf Bethlen István politikai pályája, 1901—1921) nem szűkölködik politikatörténeti érdekességekben, szemelyekhez köthető, látszólag jelendés igenlését, valamint a társadalmi és felekezeti ellentétek jelentőségének tagadását, illetve bagatellizálását sugallták. A jogi és a gazdasági akadémiai tanulmányok befejeztével 26 évesen, átlagon felüli tudás és képességek birtokában viszszatért Erdélybe. Szülőföldjén rövidesen határozott gazdaként és a kapitalista viszonyokhoz való alkalmazkodást sürgető agrárius politikusként lépett föl a közösségi fórumokon. Gazdapárti politikáját később kiegészítette erdélyi programja. amelyben következetes védelmét hirdette meg a székelységnek. Ugy ítélte meg, a románság célja az, hogy „az ország keleti részén először társadalmilag, téktelen, ám fontossá váló azután kultúrailag és ha ledöntések ismertetésében. A központi személy, a későbbi miniszterelnök politikusi pályáját úgy mutatja be a szerző, hogy minden olyan számba vehető adalékot figyelembe vesz, amely hatással lehetett Bethlen kimondott vagy leírt szavaira. Ezért a könyv első fejezete az erdélyi nemesi familia több évszázados politikusi pályáját irja le. megemlítve többek között azt a Bethlen Miklóst is. akit a legnagyobb: emlékiratírók között tart számon a magyar irodalomtörténet. Sorra jönnek az iskolák: a bécsi tereziánum. a pesti jogi egyetem, az angliai tanulmányok és a mosonmagyaróvári mezőgazdasági képzés. Nem jelentéktelen elem. hogy a bécsi gimnáziumban németül, latinul és görögül kötelező volt tanulni, és emellé választhattak a diákok annyi nyelvet, ahányat elbírtak. Az itteni iskolai szellem, a könyvek — bármily hihetetlen — a történelmi haladás gondolatának elismerését, az egyén politikai sza bads. "a" •" a i» hangoztatását, a liberális-parlamentáris államberendezkehet, nyelvileg is egységes területet alkosson, hogy erről a területről minden más elemet, főleg a magyart, kiszorítson, kipusztítson, ho'gy ezen terület azután, egy kedvező alkalomkor, a független román királysággal veszéJy nélkül egyesíthető legyen." A háború alatt is az erdélyi magyar szupremáciáért folytatott politikai küzdelmet. Az elmenekült lakosság visszatelepítésenek és a szétzilált gazdasági élet helyreállításának irányítására 1916 szeptemberében a kormány Kolozsvárott bizottságot hozott létre. Mint ellenzéki politikus, Bethlen elháríthatta volna a kormánymegbízatást, mégis vállalta, hogy „szolgálaton kívüli viszonylatba helyezett" katonaként ide oszszák be. A béketapogatózások idején politikai programjában két döntő elem figyelhető meg. Az egyik az Erdély megmentéséért folytatott küzdelem úgy. hogy a pártok félretették eddigi ellentéteiket.- A másik a birodalom megőrzését célozza. Amiként mondotta „Ausztria és Magyarország nem egyéb mint kis nemzetek vétója a nagyokkal szemben, amelynek szétszakadása, illetve felbomlása azzal a következménnyel járna, hogy az itt élő népek oroszokká vagy németekké válnának". Az 1918 és 1921 közötti időszakot az erdélyi poli'ikusból vezető magyar politikussá válás időszakaként jellemezhetjük. Ebben a korszakban lett a jobboldal vezetője, de miközben a magyar társadalom kis- és középtulajdonosi rétegeinek körében — a proletárdiktatúrára való visszahatásként — a konzervatív és jobboldali radikális törekvések erősödtek, addig Bethlen neokonzervativizmusa — a győztes államokhoz belpolitikai lag |is hasonulná kívánván —• mérséklődött, liberalizmusa pedig erősödött. Ez a konzervatív-liberális reálpolitika — amely az erős kormány és a kiegyensúlyozott kormányzás alapelvein nyugodott — elvezetett a nagykoalíció, tehát ez érdekegyeztető párt létrehozásához. Innen pedig csak egy lépés volt a miniszterelnökség. 1921. április 14-én állt a kormány élére, majd egy évtized elteltével az európai miniszterelnökök doyenjeként távozott. Ezt az időszakot Romsics Ignác következő könyvében fogja bemutatni. D. I. Történelemórán ülünk. A hátsó padsorokban hospitáló követelményein. Többségük tanárjelöltek, előttük a cipőfelsőrész készítését tanuló szakmunkásképzősök. Szokásos mederben hömpölyög az óra, a többség beszélget, néhányan azonban figyelnek. A tanárnő a lovagkorról beszél, ha valami érdekes, ez mindenképpen számot tart a figyelemre. Mégis, kikerülhetetlen zátony magasodik. — Ki veszi meg egy ron- világát vesztette el. A gyegyért? — kérdi egy punk- rekek nem ismerik a Him- hetetlen az összetűzés. Hafrizurás fiú, aki széles moz- nusz és a Szózat teljes szö- zánkban 16 éves korig kötenem tud írni, lassan és rengeteg hibával olvas, kifejezéskultúrája a nyolcéves gyerekek szintjén áll. Tanulni vágyó alig van közöttük, ám ezeket is visszahúzza a közösség elszürkítő ereje. Mivel a pedagógus — hivatásánál fogva — a tudás eszményét hirdeti, elkerüldulatokk.il táskájából a pad lapjára emel egy pár diva— Nam tudjátok, mit akar ez a ribanc? A tanárnő arca lángba borul, megdöbbennek és kissé vegét sem, a szerelmesver- lező iskolába járni. Ha az sekkel meg az a baj, hogy általános iskola időben megtos vonalú, narancssárga nincs bennük semmi szex. A szabadul a rossz tanulójától, félcipőt. A duruzsolás föl- pályáról elmenekült ismerő- akkor a továbbiakban a erősödik, a vagányabb fiúk som mondja: „Szakmunkás- szakmunkásképzőben vervillámgyorsan zsibvásárt képzőben esztétikai, tárgyat gődnek vele. Ott az első két rendeznek, a lányok érdek- oktatni annyi, mint süket- évben kirúgni képtelenség, lődve figyelik az eseménye- némákból álló szimfonikus harmadévben pedig fölkerül ket. A tanárnő néhány gyen- zenekart vezényelni." a korongra az a lemez, megédebb próbálkozás után ha- ^ lyen a következő szöveg hútározott kísérletet tesz a zódik a barázdák mélyén: rend helyreállítására, mire a — Ha a tanárnő meg mer „Ha már idáig kibírtuk, ezt punkfrizurás: buktatni, akkor megölöm — az egy évet akar fél lábon mondja a táblát támasztó, is." S ha mégis akad egy tizennégy éves fiú. A tanár- bátor tanerő, ki buktatni nő meg sem tud szólalni a merészel, az jól megnézheti megrökönyödéstől és a fé- magát: kiderül róla, hogy leiemtől. Reszket az, egész nem oktatott eléggé színesen, megszeppennek az egyete- teste, mintha kitört volna kevés módszertani változamisták is. A zsibvásár foly- rajta a láz. Eszébe jut a tosságot épített be óráiba, tatódik Képtelenül hosszú, testnevelő tanár, akit az ut- nem bizonyult érdekesnek ^ kínos percek után kiesőn- cán leparasztoztak a tanít- szemléltetés, valamivel több getnek. ványai; kolléganője, akire korrepetálást kellett volna * az egész osztály üvölt/itt; beiktatnia számtalan ráérő Több, szakmunkásképző- idős, . munkatársa, akinek ben oktató pedagógustól az orf->an m-nden kerdesre érdeklődtem, milyen útja az yolt a valasz, hogv fogja be a száját, venember . Nagy találmány volt a bukásmentes iskola. Fölnőtt élünk Az aulóbó] egy generáció, amely az igénytelenséget és a cinizmust tűzte zászlajára, s e lobogó alatt bemasírozott a sok csak azt tudják, hogy selejtgyártók társadalmába, nagyon bonyolult, időigényes Ma ennek a korosztálynak a eljárásról van szó. írásban gyermekei ülnek a szakki kell értesíteni a szülőt az munkásképzők padjaiban, esetről, meg kell felelni egy fenyegetve és megalázva nap szorgalmast. Nem tudok kérdőív minden pontjának, nap után azokat az embere- olyan foglalkozást mondani, részletezni a fegyelmezetlen- ketj akik mar egyre kevéssé amelyet önmagáért tisztelne séget. A gyerek is leírja az merjk önmagukat érteimisé- a magyar. Az orvos pénzesetet, ezt is meg kell szer- ginek nevezni. Fizikai és hajhász, a pincér csal, a kövezni. Azután összeülnek a nyelvi terror uralkodik ezek- műves lop, az újságíró hafegyelmi tárgyalás szereplői: ben az intézményekben. A zudik, a tanár pedig senkiaz elnök, az osztályban ta- legdurvább trágárság annyi- házi mitugrász alak. nító nevelők, a KISZ-titkár, ra mindennapos, hogy kikel- Az értékVesztés mögöu a diaktanacs kepviseloje, az ni sjncs ¡dő ellene. A mun- félelmétes mértékű részvétosztálytitkár és a gyerek, ka és a teljesítmény iránti lenség húzódik meg. Nagyon annak szülője vagy gyámja, igénytelenség szellemében kevesen törődnek azzal, ami végül a sértett fél, aki már fölnőtt generációt követik rajtuk klvull: a társsal a , luuiuiL geueidtioi. «.oveuK. hagyományos emberi értebelefaradt az egeszbe, es az az újak: ők már agresszíven kek'kel, a jövővel, a hazával. odacitált nevelök előtt is követelik jussukat, a szelle- önmagukba mind jobban szégyelli magát. mi és erkölcsi nincstelensé- bezárkózó emberek ideges ^ • terrorját éljük. Mintát is ge" ^ kapnak tehát a szakmunkásAz irodalomtankönyvben tanulók, és e társadalmi pélPetőfi, Arany, Ady, Juhász Az általános iskolából ki- dákat erősítik föl, mert teGyula és József Attila ké- kerülőknek több mint a fe- hetik, mert a fegyelmezés pe a fölismerhetetlenségig le szakmunkásképzőkben eszközét kicsavarták a pedameggyalázva. Az egyik hor- folytatja tanulmányait. Az gógus kezéből, roralakká aljasul, a másik- ide jelentkezők túlnyomó nak homlokára horogkereszt többsége kegyelemkettessel került, a harmadik szeme evickélt át a nyolc osztály Dlusztus Imre van egy fegyelmi eljárásnak. Egyáltalán: hogyan lehet felelősségre vonni azt a diákot, aki kihívóan megszegi az elemi emberi szabályokat. Pontos választ nem kaptam, a gyakorló pedagóguidejében. Ha valaki hibázhat, az csakis a pedagógus. * Tiszteletlen társadalomban szörnyű dolgokat kiabálnak egymásnak az ingerült sofőrök, a boltban a vevők jelenlétében kapnak hajba az elárusítók, baromnak nevezik azt, aki hibázik, és güzünek a Erről kellene beszélgetni. Otott Béla köszöntése A Népszabadság olvasása közben találtuk Otott Bélát az újszegedi kertes házban. Körülötte könyvek, az infarktus óta ezekkel múlatja az időt. A szegedi munkásmozgalom ismert alakja a napokban ünnepli 75. születésnapját. Gyorsan előkerülnek életének fontos dokumentumai. Az asztal megtelik iratokkal, képekkel. Egy fotó, ami elárulja hogy Béla bácsj a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének örökös tagja. Szervezett munkás ugyanis, 1926-tól. — Én már tizenegy éves koromban dolgoztam. A Volánnál. Életerőben romszor-négyszer h-észt hettem pártszervezetek rehozásában. Voltam háve1 étpártMegemlékezés A Hazafias Népfront újszegedi bizottsága és a Rózsa Ferenc Sugárúti Általános Iskola tanácsa koszorúzási ünnepséget rendez Rózsa Ferenc halálának 45. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre ma, pénteken délután 4 órakor kerül sor. A kommunista újságíró életútját és munkásságát Bátyi Zoltán, lapunk munkatársa idézi föl az MSZMP!-székház melletti lakóházon elhelyezett emléktáblánál (Újszeged. Rózsa Ferenc sugárút 5 ). Közreműködnek a Rózsa Ferenc Sugárúti Altalgjios Iskola tanulói. titkár, tanácstag, pártvezetőségi tag. Nézegetjük tovább a dokumentumokat. Az élre kerül a Szocialista Hazáért Érdemrend, melyet 1968-ban vett át Béla bácsi. Két évvel később megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával 1972ben tüntették ki. — Az az igazság, hogy most már fáradok. Azért még, erőm hoz mérten, dolgozom az újszegedi I/A körzeti pártalapszervezetben. Béla bácsi nagy megtiszteltetésként fogadta a szegedi városi pártbizottság mesterem révén, aki cipész meghívását. Tejnap, csütörvolt, hamar bekapcsolódtam tökön délután ugyanis Oláh a szociáldemokrata párt Miklós titkár és Horváth munkájába. Kezdetben rop- Károlyné, a megyei pártbicédulákat hordtam, plakáto- zottság titkára köszöntötte kat ragasztottam. Gyakran 75. születésnapja alkalmából, megfordultam a munkásott- Mindketten jó egészséget kíhonban. A pártnak 1930 óta vánva, kértek Otott Béla tovagyok tagja. Dolgoztam a vábbi eszmei támogatását es rendőrségen, az autóközieke- tényleges munkáját, dési vállalatnál, a szegedi B. E.