Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

Csütörtök, 1987. június 11. 5 À szobroknak életük van Először csak felháborod­tam, mikor megláttam a kelchupot Somogyi Károly köbe vésett, szép arcélén. Valaki — nagyon szelleme­sen — megetette a szobrot hot doggal. Később, mikor találkoztam a szobor alkotó­jával, azon tűnődtem, nagy sebet ütök-e a lelkén, ha elmesélem neki szomorú ta­pasztalatomat. Végül is el­kottyantottam a dolgot, s kiderült, a hír nem új szá­mára. Tőle tudtam meg, hogy a nemes szívű adomá­nyozó kóből megszobort fe­jét folyamatosan érik kü­lönböző atrocitások Dugtak már fülébe cigarettacsik­ket, ragasztottak homlokára sebtapaszt, kentek szájára rúzst is. Emlékszem még a műte­remben áLló lekerekített kő­tömegre, amibe Somogyi Ká­roly szellemiségét, finom, derűs vonásait próbálgatta a szobrász. Szerette, ezért aztán meg is küszködött ve­le. Támpontja egyetlen ho­mályos fotó volt, amiről egy halhatatlanságra nemigen vágyakozó szelíd arc nézett rá. Ebből, s még néhány in­formációból kellelt kihá­moznia egy személyiséget. Nem volt könnyű feladat, s lám, most a szobornak is meg kell küzdenie saját méltóságáért. A szobroknak életük van. Méghozzá legtöbbször hosz­szü életük. ,.A művészei örök, a többi por, a népet túléli a szobor" — mondja a veretes bölcselet. Persze csak az a szobor éli túl á népet, amit a nép nem dönt le és nem zúz porrá. S en­nek már kevesebb köze van a művészethez. No de nyes­sünk túlzásokba, ez esetben „apró csínytevésről" van szó csupán, de ez is sok min­dent elárul a szobor és az utca emberének viszonyáról. Például azt, hogy nincs is viszony közöttük. Mert vall­juk be őszintén, nem sok köze van manapság a város polgárának ahhoz, ami utcá­ra, térre, előcsarnokba, parkba kikerül. Magyarul a köztéri szobrokat és emlék­műveket a hivatal állítja. A mű megrendeltetik, felállít­tatik, lelepleződtetik. (Sót, már az se nagyon divat, mostanában jnkább csak úgy odakerül valahova.) Tudom, nagy káosz lenne, ha min­denki annak állíttatna szob­rot, akinek akarna, aztán az emberek is mással vannak elfoglalva, manapság nincs idejük szobrot állítgatni. De ha egy szép napion 'beleüt­köznek a köztérre elhelye­zett műalkotásba, nemcsak az jut eszükbe, mibe ke­rült ez nekik, hanem arra is kíváncsiak, ki az a személy, akit nevében is megtisztel­tek az emlékezéssel. Sajnos, attól tartok, ese­tünkben nagyon kevés fo­galma' van az embereknek arról, ki is volt valójában a Somogyi Könyvtár gyö­nyörű épülete előtt szeré­nyen meghúzódó mellszobor modellje. Lefogadom, a vá­rosban tíz emberből nyolc nem tudja Somogyi Károly keresztnevét. Talány, miért törölték ki láthatatlan radí­rok a nagylelkű könyvtár­alapító utónevét a közgon­dolkodás anyakönyvéből. Persze mindez nem menti föl a jópofának aligha mondha­tó viselkedést, amit a vi­szonylag alacsony talapzatra helyezett szép szobor iránt tanúsít az utókor. Az ifjabb generációra gya­nakszom, aki még sokszor nehezen tud különbséget tenni egészséges diákcsinyés ízléstelenség között. De meg­győződésem, hogy a tiszte­letlenség alapja a tudatlan­ság. S abban, hogy gyerme­keink keveset tudnak múlt­ról és elődökről, mi is vét­kesek vagyunk. S ha időben nem kapunk észbe, nem is marad már hely a követke­ző generációk szivében az emlékezésnek. Pedig kompu­terek felé tülekedő utódaink labilis hitét nem ártana az elődök tetteinek példáival megtámogatni. Különben en­nek a korszaknak nemigen fognak majd emlékművet állítani. Vagy talán mégis. A Dóm téren egy másik katedrálist, káromkodásból!? P. E. Uj film Színes, szinkronizált ame­rikai film. Gordon Buford ötletéből írta: Don Tait. Fényképezte: Frank Phil­lips. Zene: Frank De Vol. Kendezte: Vincent McEve­ety. Főbb szereplők: Joa­quin Garay, Stephen W. Burns, Charles Martin Smith, Cloris Leachman, llarveny Kormán, John Vernon, Elyssa Davalos. A kicsi kocsiról hazánk mozilátogató állampolgárai immáron hetedik esztendeje tudják, hogy márkájára nézve bogárhátú Volkswa­gen. képességei tekintetében meg maga a tökély, mert ugyanúgy mindent tud, mint annak idején, zsenge gyer­mekkorunkban a Csimm­bumm cirkuszban Bukfenc. Ez a kicsi kocsi, gondolkod­tam rajta, ötletét véve ala­pul, gyaníthatóan egyfajta érzelmi természetű ellen­A kicsi kocsi legújabb kalandjai reakció vadul elgépiesedett világunkra: maga a meg­személyesített, persze, an­gyali lelkű, antropomorfizált gépezet. Egy autó, amelyért meg kell dögleni, ügy a hatodik és a tizenharmadik (vagy ki tudja) életév kö­zött. A honi sorban eme leg­frissebb kicsi kocsi-darab a harmadik; néhány,- fölöttébb halovány emlékkép jóvoltá­ból visszarévedvén rémlik, az előzőek után tán a leg­nézhetőbb, már csak azért is, mert nem akármilyen szépségű fölvételeken látni Mexikót, Panamát, dzsun­gelt meg egyebeket, sőt, még egy előkelő óceánjárót is. Ugyan hazánk állampol­gárai minden bizonnyal leg­alább olyan szokványos biz­tonsággal, olyan, a megszo­Zenei tábor Csongrádon Az idén — június 17-töl 26-ig — tizenkilencedszer szervezik meg a csongrádi zenei tábort, hangszeres ze­net tanuló növendékeknek és tanáraiknak. Az ország legrégibb tábora; történeté­hez tartozik, hogy Kardos Pál irányításával 1972-ig kórustáborként működött, némelyik év nyarán kétszer is megszervezték. Régi nevét megtartva, de új tartalom­mal 1976-ban hívták életre újra. s azóta az iskolai te­hetséggondozás szintere. A zeneiskolákból Csongrádon nyaranta összegyűlt tehetsé­"ges hangszeresek képzését mindig művésztanárok irá­nyították. A Csongrád me­gveiek mellett neves külföl­diek is, mint Pierre Yves Artaud, a párizsi konzerva­tórium fuvolaművésze. Ruha István Kolozsvárról, a prá­gai Dolezsál quartett művé­szei. Joseph Podhoransky világjáró csellista; vagy — a hazaiak közül — Kocsis Al­bert. Onczay Csaba, Roh­ni--í>i>i Imre <\s mások. Az vojív sorún valódi al­kotóműhellyé vált u tábor: a délelőtti közös órák. ame­lw'- -> tanárok és tanítva nyaik együtt tanulnak, a művésztanárok beszélgetései, tapasztalatcseréi, az esti koncertek, más kulturális események egyedülállóan hangulatos és hasznos napo­kat jelentenek a résztvevők­nek. A csongrádi példa és gyakorlat országszerte nagy hatást tett, 1979 óta sorra szerveztek hasonló koncep­ció alapján táborokat — ta­valy nyáron már tizenkettő működött szerte az ország­ban. A Jennesses Musicales, a Csongrád megyei, a csongrá­di városi tanács és a hely­beli zeneiskola a tábor ren­dezői, a vezetője Kocsis Andrásné, az iskola igazga­tóhelyettese. Elsősorban me­gyei zenei intézményekben tanulók és tanáraik jelent­kezését várják. A tábornyi­tó díszhangverseny 17-én 9 órakor lesz a csongrádi ze­neiskolában. Az idén a kö­vetkező művésztanárok irá­nyítják a képzést: Delley Jó­zsef és Kerek Ferenc (zon­gora). Stanics Béla (hege­dű). Sin Katalin (gordonka), Székely Csaba (gitár). Lass Zoltán (fuvola) Varasdy Frigyes trombita) kottság diktálta természe­tességgel mozognak az ilyen, és hasonló környezetben, anyagi helyzetük miatt sű­rűn szervezett világkörüli útjaikon, miként a két iöy hős amerikai fiatalember —, de a látvány, valljuk be, így sem akármilyen. Hát, még ha bejelentem, hogy a gyönyörű, fekete bogársze­mekkel és igen nagy já­téktehetséggel megáldott fő­szereplő kisfiú neve Joaquin Garay, tehát feltételezhető­en valamilyen úton-módon legalább valamennyire ma­gyar származású ifjú — feli tehetően végképp kicsi ko­csi-ügy pártjára állítom az érdeklődő olvasót. És, még ha mindezekhez holmi hét végi délelőttökön szerte szé­les Tarjánban rituálisan autót mosó százak buzgal­mát és nyilvánvalóan autó­"ímádó nagy szívét hozzá­számítom, a mozik, a mozi­üzemi vállalat vonatkozó bevételi növekményeit csak sejteni vagyok képes. Per­sze, hogy ezen ügyben nem tévedek-e. az más kérdés a mai világban. Domonkos László Cikkünk visszhangja „Szemenszedett valóság a méregről ! 99 Horváth Dezső újságíró tollából 1987. május 25-én megjelentetett, „Könyökig méregben" című cikkre az alábbi észrevételeinket tesz­szük: Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a cikk író­jának semmiféle szakmai hozzáértése nincs a növény­védelemhez, és a növényvé­dő szerek nagyüzemi fel­használásához. Az általa le­írtakból ez egyértelműen ki­derül. Mi is sok, megszám­lálhatatlan embernek árta­nánk, ha erről a tényről hallgatnánk, és ezzel a va­lótlanságokat hitelesítenénk. Leírt kifogásolás, hogy termelőszövetkezetünk üveg­házában nem minden dolgo­zó használ gumikesztyűt uborkaszedés közben. Jó, ha tudja az újságíró, az újság­olvasó, hogy nem is kell a dolgozóknak gumikesztyűt használni, mert ilyen mun­kavédelmi előírás nincs. Az uborkaszedésre minden eset­ben ugyanis csak akkor ke­rül sor, ha az előzőleg per­metezett növényvédő szer élelmezés-egészségügyi vá­rakozási ideje már letelt. Ezeket a várakozási időket a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályának kiadványa és engedélyezési okiratai minden növényvédő szerre vonatkozóan egyértel­műen tartalmazzák. Ez azt jelenti, hogy szedéskor az uborkára permetezett „mé­reg" már lebomlott, az uborka emberi fogyasztásra alkalmas, egészségkárosodást nem idézhet elő. Amit most itt leírtunk, az nem „újságírói vélemény", hanem bizonyított tény. Alá­támasztja a Csongrád Me­gyei Növényvédelmi Állo­más üvegházunkban vég­zett uborkaszermaradvány­vizsgálati eredménye is. Megjegyezzük, hogy a dolgozók közül, aki gumi­kesztyűt használ, azt azért teszi, mert az uborka köztu­dottan szúrós levélfonákja és termése irritálhatja a kéz bőrfelületét, és mikrogyul­ladást okozhat, azonban en­nek semmi köze nincs a nö­vényvédekezésnél használt méreghez. A kertészeti dol­gozók részére — nemcsak uborkaszedésre — 1986-ban 1171 pár, míg 1987-ben 536 pár gumikesztyűt adtunk ki használatra. Termelőszövetkezetünk nem termel mindenfajta zöldsé­get, így a gyökeret is még az ősz folyamán vásárolja fel, kistermelőktől, illetve nagyüzemektől, hogy szerző­déses partnereinek igényeit egész éven keresztül ki tud­ja elégíteni. Nyilvánvaló, hogy a hűtőházba betárolt zöldségféléket tavasszal, má­Készülő tévéműsorok Újabb irodalmi, zenés műsorok, ismeretterjesztő összeállítások forgatása kez­dődik meg júniusban a Te­levízióban. Áprily Lajosra, a száz esztendeje született költőre, műfordítóra emlé­kezve 50 perces irodalmi összeállítás készül. A műsor ¡— lamelyetl , Nemes Nagy Ágnes szavai vezetnek be — négy tételben, a költő négy életszakaszához kapcsolódva ad ízelítőt verseiből, prózai írásaiból, leveleiből és eddig kiadatlan naplójából. A no­vemberi centenáriumra ké­szülő produkció áttekintést nyújt a pedagógusként, köl­tőként és műfordítóként egyaránt kiváló, 1967-ben elhunyt művész pályájáról. A televízió komoly zenei osztályának egyik új műsora lesz a Kobajasi Kenicsiro­portré. Az 1974-ben rende­zett első Nemzetközi kar­mesterverseny győztese ma a Magyar Állami Hangver­senyzenekar vezető dirigen­se. A film elsősorban a ze­nekarral kialakított emberi és munkakapcsolatán Ke­resztül, zenész kollegái meg­szólaltatásával kíván átfogó képet adni a jeles művész munkásságának utóbbi egy­két évéről. Június 10, és 16. között Keszthelyen forgat a tele­vízió komoly zenei stábja: részt vesznek az Interfórum elnevezésű immár hagyomá­nyos keszthelyi koncertsoro­zaton. a Nemzetközi Kon­certigazgatóság egyik legran­gosabb rendezvényen, össze­foglaló műsort sugároznak a fiatal művészek hangver­senyeiről jusban már előkészíteni, vá­logatni és lemosni is kell, ezáltal három dolgozó nő­nél észleltünk bőrgyulladást, mely a napsütés következté­ben keletkezett. Az or­vosi, klinikai diagnó­zis és kezelés is ezt tá­masztja alá. Nem a „mé­regtől" származott, mint ahogy azt a cikkben leírt, fantáziadús képzelgés tar­talmazza. Valóság az, hogy a zöld­ség mosásakor használt kád­ban tavaly káposztát sava­nyított a termelőszövetke­zet. Mélységesen felháborította a termelőszövetkezet tagsá­gát és vezetését az a kije­lentés, hogy tudatosan mosat mérgezett kádban gyökeret, valamint az, hogy a mosást azért végezte, hogy ezzel megnövelje a nedvességtar­talmát az említett gyökér­nek. Talán azt gondolja az új­ságíró, hogy a termelőszö­vetkezet tagjainak, vezetői­nek nincsenek gyermekei, családtagjai? A nagyüzem nem használ­hat fel növényvédő szert szakmérnök foglalkoztatása nélkül, akinek a munkáját állandóan felügyeli és ellen­őrzi a növényvédő állomás. A felügyeleti munka bár­mely esetben is, a legkisebb hiányosság esetén, komoly szankciókat helyez kilátás­ba. Egyébként a növényvédő szerek felhasználásának kü­lönösen szigorú szabályai vannak, kezdve a raktáro­zástól, a felhasználás tech­nológiájának betartásáig, ad­minisztrálásáig, és ez kizár­ja a növényvédő szerek el­tulajdonítását. Termelőszövetkezetünk tíz alkalommal nyerte el a ki­váló szövetkezet., egy alka­lommal a Minisztertanács Vörös Zászlója kitüntetést, és évek óta 50-70 millió fo­rint nyereséggel zárja gaz­dálkodásának eredményét. Éppen ezért nevetséges fel­tételezni a termelőszövetke­zetről, hogy ilyen hiányos­ságokat és felelőtlenségeket követne el. Érthetetlen számunkra, miért volt szüksége az új­ságírónak azokat a valót­lanságokat cikkében lekö­zölni, amelyeket leírt, és ez­zel az olvasókat félretájé­koztatva, termelőszövetkeze­tünket is kellemetlen hely­zetbe hozni, úgy az egysze­rű újságolvasó állampolgá­rok, mint a felügyeleti szer­vek és a kereskedelmi part­nereink előtt. Itt említenénk még meg jogos elvárásun­kat, hogy bármikor hajlan­dók vagyunk minden szak­mai segítséget megadni min­den újságírónak, de ehhez az szükséges, hogy az új­ságíró a termelőszövetkezet elnökét vagy szakvezetőit a cikk megírása előtt megke­resni szíveskedjék. Tanulság: az ilyen meg­alapozatlan cikkek ártanak az egész magyar mezőgaz­daság szakmai hitelének, a növényvédelem fontosságá­nak és szakmai ellenőrzésé­nek, felügyeletének, és nem utolsósorban felesleges bi­zalmatlanságot keltenek a belföldi és külföldi fo­gyasztók, vevők körében egyaránt. A Forráskúti Haladás Mgtsz vezetősége nevében Szabó Imre elnök * E mellett írásunkra leve­let kaptunk meg a Csong­rád Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomástól, Hódmezővásárhelyről. A le­vél egyebek között a követ­kezőket tartalmazza: „Magyarországon a legszi­gorúbb nemzetközi előírá­sokkal összhangban, kizáró­lag olyan növényvédő szerek gyártásáról, forgalmazásáról és használatáról lehet szó, melyek valamennyi alapkri­tériumnak megfelelnek... A négylépcsős vizsgálati rend­szer biztosítéka annak, hogy csak olyan növényvédő sze­rek kerüljenek gyártásra és felhasználásra, amelyek ve­szélytelenek, vagy a lehető legkisebb veszélyt jelentik az élő környezet számára. A Forráskúti Haladás Mgtsz-ben rendkívüli ha­tósági ellenőrzést tartottunk, melynek során Á szedés alatt levő kultúrákból min­tát szedtünk növényvédő­szermaradék-vizsgálat cél­jából. A vizsgálat megálla­pította, hogy az engedélye­zett érték 15 százalékát tar­talmazza a termék. A szervezett és irányított árutermelés viszbnyai kö­zött a kémiai védekezés jól ellenőrzött és biztonságos, amit az a tény is bizonyít, miszerint az eltelt három évben 28 ezer 465 vagon me­zőgazdasági termék került exportra, és egyetlen tétel sem került visszautasításra növényvédőszer-maradék mi­alt. A megkérdezett körzeti orvos is alátámasztotta és elmondta, hogy növényvédő szer okozta megbetegedés csak a kistermelőknél for­dult elő. Ez valóban intő, és egyetértünk azon törek­vésekkel, mely az egyéni gazdálkodók, kiskerttulajdo­nosok szakmaisegítését, a szélesebb körű felvilágosító munkát célozzák ..." * Hosszú évek óta sírja a közvélemény, hogy irtózik a méregtől. Ha ásványvizet iszik, az üveg oldalán fölír­va találja, mi minden van a vízben, de ha uborkát eszik, halvány gőze sincsen, mi le­het abban, pedig nem sze­reti, ha tudatlansága bármi­kor is ártalmára lehet. Ügy is mondhatnánk, világmére­tűvé dagadt a pánik az emberiségben a gyógyszerek és vegyszerek ellen, és til­takozik, ahogy tud. Magam tizennyolc évvel ezelőtt ír­tam az első' cikkemet a rosszul használt mérgek el­len — akkor kerültem az újsághoz —, és azóta min­den esztendőben áldoztam rá valamennyit. Meggyőző­désem, komolyabb dologról van itt szó annál, hogy az egészet kizárólag a szuper­érzékeny szakemberekre bízhatnánk. A zöldségterme­lés kényszerű velejárója a permetezés, de a zöldséget nemcsak termelik, hanem meg is eszik, és itt szokott kezdődni a baj. Védekezés helyett arra kérném olvasóinkat, ha te­hetik, vegyék elő a május 25-i újságot, és olvassák együtt a mostani válasszal. Egyébként ezúton szeretném megköszönni figyelmét és rokonszenvét mindenkinek, aki véleményre méltatta írá­somat. A nyomomba induló ellenőrt meg arra kérném, ne hagyjon támadási felüle­tet a jegyzökönyvében, ak­kor se, ha mindössze ötig kell számolnia. Ha pénteken permeteznek' ötnapos vára­kozási idejű szerrel, és ked­den már szedik az uborkát, akkor tiltott időben dolgoz­nak. Hqrváth Dezső I

Next

/
Oldalképek
Tartalom