Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ti. evíolyam, yb. szam 1987. június 11., csütörtök A környezetvédelem az élet védelme Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja tegnap, szerdán a népfront megyei székházában ülésezett. A Szegeden tartott tanácskozáson Juratovics Aladár megbízott csoportvezető köszöntötte a képviselőket, majd Barta József megyei környezet- és természetvédelmi titkár adott tájékoztatót a természetvédelem helyzetéről és feladatairól. Szó volt a vízvédelemről, mert a külterületen a talajvízre telepitett kutakból nyert víz minősége fokozatosan romlik.. A legnagyobb gond, hogy p szennyvízcsatorna-hálózat a hatodik ötéves tervben csak 60 kilométerrel bővült, szemben az Ivóvízvezeték 145 kilométeres növekedésével. A csatornázatlan lakások szennyvizeinek szikkasztása szennyezi a talajt. A megye levegőtisztasága elfogadható, ez összefügg azzal a körülménnyel, hogy szűkebb pátriánkban nincsenek olyan nehézipari üzemek, amelyek telefüstölnék a levegőt. A járművek száma rohamosan növekszik, ezért a forgalmas csomópontokon a gépkocsik levegőszennyező hatása meghaladja az előirt értéket. A szakemberek időben felfigyeltek a különleges élővilágra, így az értékek intézményes védelme már régóta biztosított. A 15 éves lakásépítési program megvalósításával Javult a komfortos otthonok arányszáma, de a többszintes, telepszerű házgyári lakások sok minőségi hibával épültek. Nem megoldott a hang- és hőszigetelésük, belső klímájuk alig elviselhető, megjelenésük egyhangú, a tömbök zsúfoltsága pedig csökkenti a lakótelepek átszellőzését. A városok köztisztasága nem kir elégítő, amihez nagyban hozzájárulnak a helybeli laikosok fegyelmezetlenségükkel, szemetelésükkel. Szó volt még a veszélyes hulladékokról, évente a megyében 23 ezer tonna keletkezik ebből. Ártalmatlanításuk nem könnyű. Csongrád megye végül is a közepesen szennyezett megyék közé tartozik. A beszámolót nagy érdeklődéssel hallgatták a képviselők, és az azt követő vitában több fontos észrevéltelt tettek. Bibók Istvánná hangsúlyozta, a műanyag zsákok, flakonok megsemmisítése nem megoldott. Antalffy György rámutatott arra, a képviselőknek az eddigieknél még fokozottabban kell támogatni a környezetvédelmet. Akkor lesz ez hatékony, ha minden egyes ember tudatába beépül szükségessége. Az állam irányító szerepe és a jogi intézményrendszer csatasorba állítása nélkül elképzelhetetlen a környezetszennyezés meggátolása. Javasolta — mivel a jogszabályok komoly szankciókra még nem adnak lehetőséget —, a paragrafusok alkalmazása mellett a jogi intézményeknek is jobban a sarkukra kell állniuk a tiltó rendelkezések betartatáséban. Szabó Sándor elmondta, a környezetvédelem elsősorban állami feladat, de emellett olyan közmorál szükséges, ami megteremti a megfelelő feltételeket, körülményeket. Szűkebb pátriánkban a legsürgetőbb feladat a szennyvízelvezetés, --csatornaépítés. Nem lebecsülendő a veszélyes hulladékok elhelyezésének kérdése sem. Az országban öt városban, helyen Jelöltek ki erre megfelelő területet, az egyik Szeged lett volna. Az egyetem szakemberei azonban különböző vizsgálatokkal kimutatták, hogy a megye mély fekvése miatt veszélyes lenne ilyen hulladéktárolót ide építeni. Javasolta, minél előbb el kell érni, hogy kiérdemeljük a kőrk nyezetvédelmi mintamegye címet. Király Zoltán indítványozta, a környezetvédelmi beruházás kapjon adókedvezményt, és a kétütemű motorok behozatalát szüntessék meg, illetve használatát évek múlva tiltsák meg. Felvetette, igaz-e, hogy a Délép kihagyta a zajcsökkentő és hőszigetelő anyagokat a lakások építésénél, ugyanakkor költségüket beszámította a vételárba. Felhívta a figyelmet a szemetelésre, és arra, hogy a lakosság minél nagyobb számiban vegyen részt közterületeken a virág- és, faültetésben. Bödöné Rózsa Edit az iránt érdeklődött, hogy a környezetszennyezők bírságát mire költik? Javasolta a Vértó továbbfejlesztését, és az iskolában a tananyagba építsék be a környezetvédelmi ismereteket. Eke Károly, csatlakozva képviselőtársához, a környezetvédelmi beruházások adómentesítését sürgette. Felhívta a figyelmet a szikes talaj gazdag élővilágára, páratlan ritkaságára, amit népszerűsíteni kellene a külföldi kutatók előtt. Szóvá tette; Kecskemét és Kiskunfélegyháza szennyvizét a Dongér a megyébe hozza, s ezt az állapotot mielőbb meg kellene szüntetni. Tóth László a szikkasztók vízszennyező hatása miatt kért szót. és ő is sürgette a csatornaépítést. Javasolta, vizsgálják meg az illetékesek, miképp lehet megszüntetni a csatornaépítő társulások kibontakozásának korlátait, amelyek a vállalkozókedvet fékezik. Tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, a Kurca jelentős mértékben szennyezi a Tiszát. Karácsonyi Sándor elmondta, a lakosság már jobban figyel a környezetkárosító hatásra, de a gyakorlati tanácsadással az érdeklődést tovább lehetne fokozni. Javasolta, a környezetvédő hivatalok hatósági jogkört kapjanak. Az újszetgedl liget tölgyfáinak kiirtása miatt — amelyet választói tettek szóvá — a szegedi tanács elnökétől nem kapott megfelelő választ. Ezért a képviselői csoportnak bejelentette, hogy a választóinak véleményével azonosulva, e kénye« kérdést az Országgyűlés környezetvédelmi szakbizottsága elé terjeszti, a megfelelő orvoslás miatt. Takács Imréné felszólalásában a család és iskola nevelő szerepével foglalkozott, hiányolta a meggyőző felvilágosítást. Elismeréssel szólt a Délmagyarország környezetvédő cikkeiről, és reményét fejezte ki, hogy ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelők megfelelő módon és tudással kezelik a növényvédő szerekkel a zöldségeket, gyümölcsöket. Bódi György (megyei pártbizottság osztályvezetője) elmondta, Zsombó az egyetlen falu a megyében, amely rendelkezik hosszú távú környezetvédelmi programmal. Felhívta.a figyelmet az ivóvízvezetékek és a csatornafejlesztés közötti ellentmondásra. Petrik István (a megyei tanács elnökének általános helyettese) ismertette a környezetvédelemmel kapcsolatai állami teendőket. Hosszú távú koncepcióval rendelkezik' a megye, ám sajnos, egyelőre úgy látszik, a szegedi szennyvíztisztító telepet több milliárd forintos költséggel lehet felépíteni, s ehhez nincs központi támogatás Juratovics Aladár a felhasznált termálvíz viszszasajtolásának fontosságára hívta fel a figyelmei.. A felvetésekre Barta József válaszolt, egyebek közt elmondta: Szentesen épült egy olyan telep, ahol a kiselejtezett fóliát újra hasznosítják, a megye vállalatai évente 20-22 millió forintot fizetnek környezeti bírságként, ebből 10-lt millió forint marad itt. A kétütemű motorok jobban szennyezik a levegőt, mint a négvütemúek, és a Trabantokat csak 1990-ig hozzák be. Egyei-» tett a felszólalókkal, sok olyan primőr kerül a piacra, ami nagyon vegyszerezelt. Ugyanis minden terméket nem tudnak megvizsgálni. A tanácskozás utón a képviselők megtekintették a fehértói természetvédelmi területet. II. M. Magyar fölszólalás Genfben A nemzetközi munkaügyi konferencia genfi ülésszakán felszólalt dr. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bérés Munkaügyi Hivatal elnöke. A magyar küldöttség vezetője kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió leszerelési javaslatai alapján mielőbb olyan megállapodást irnak alá a nagyhatalmak, amely kedvezően hat majd a világ országainak szociális és gazdasági fejlődésére is. Szólt Magyarország és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kapcsolatairól, hangsúlyozta, hogy hazánk kész szakértők küldésével és más módon is hozzájárulni azoknak a programoknak a teljesítéséhez, amelyeket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a fejlődő országokban hajt végre. Befejeződtek a magyarmongol tárgyalások Dzsambin Batmönh elutazott hazánkból Szerdán a Parlamentben megtartott zárótargya lássál befejeződtek a hivatalas magyar—mongol megbeszélések. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az MSZMP főtitkára, a mongol delegációt Dzsambin Batmönh, az MNFP Központi Bizottsága főtitkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnöke vezette. A rövid zárótárgyalást követően két egyezményt irtak alá. Kádár János és Dzsambin Batmönh írta alá a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének fejlesztéséről szóló, 2000-ig terjedő hosszú távú programot. A dokumentuma két ország kialakult kapcso. tótrendszerére alapozva az együttműködés további fejlesztését irányozza elő az iparban, a mezőgazdaságban, a geológiai kutatásokban, a tudomány és a technika különféle ágaiban, illetve a szakemberképzésben. A programmal magasabb szintre emelkednek a magyar—mongol gazdasági kapcsolatok, s az elhatározott eelojj elősegítik a KGST-tagországok integrációjának elmélyítését, a mongol népgazdaság gyorsított ütemű fejlődését. A kormányközi kulturá]is és tudományos együttműködési egyezményt Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes és Szonomin Luvszangombo, az MNFP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese írtó alá. A kulturális és műszaki kapcsolatokat elmélyítő egyezmény — kölcsönösen hasznos együttműködési formák feltárásával — különös figyelmet fordít a kapcsolatok fejlesztésére az oktatás és a tudományok területén. A hivatalos baráti látogatása befejeztével ünnepi külsőségei; között, katonai tiszteletadással búcsúztatták (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt a Közieliedési Múzeum Az 1885-ös Országos Iparklállitás és a millenniumi bemutató után a budapesti Városligetben számos épület maradt kihasználatlanul, s a sok értékes összegyűjtött kiállítási tárggyal ugyancsak kezdeni kellett valamit. A liget szélén állt cgv kupolás épület, ahol a MÁV összegyűjtötte a kiállítósokról visszamaradt vasút, és hujóm< ide I leket, távírógépeket. Ez volt a mai Közlekedési Múzeum őse, amelyet 1899. május elsején avattak fel. A kis múzeum a II. világháborúig alig változott. Abban az időben a MAV oktatási kabinetként is használta az épületet: az 1:5 arányban kicsinyített szerelvények — amelyek világviszonylatban is ritkaságnak számítottak — igen alkalmasak voltak a szemléltetésre. A háború alatt bombatalálat érte az épületet. Szerencsére a legértékesebb modelleket még a bombázások előtt sikerüli biztonságba helyezni 1964-ben a MAVtól a KPM vette át a múzeum kezelését, s ettől kezdve már nem csak vasúti, hanem minden más közlekedési anyagot is gyűjteni kezdtek. Ekkor alapozták meg a ma már tekintélyesnek mondható, utakat, hidakut, a köz- és vasúti, valamint a légi és a városi közlekedést bemutató gyűjteményeket. A múzeum legújabb vállalkozása az az épületbővítés volt, amely üt évig tartott, és kién tavasszal fejeződött be. A napokban megnyitott múzeum kiállítási területe 2000 négyzetméterrel - gyarapodott. Így a mintegy 13 ezer tárgy és 100 ezer fotó korábbinál nagyobb részét láthatja a közönség. Mérnökök a békéért Alakuló ülést tartott — Osztrovszky György akadémikus elnökletével — a Mérnökök a békéért mozgalom vezetősége szerdán Budapesten az MTESZ-székházában. Az ülésen részt vett és felszólalt Barabás Miklós, az Országos Béketónács főtitkára. A tanácskozáson meghatározták a mozgalom fő céljait és idei tervelt. A mozgalom szakmai tudományos ismeretekre támaszkodva kívánja segíteni az atomfegyvermentes világért folyó küzdelmet. Törekszik arra, hogy ébren tartsa a műszaki-tudományos haladásban vezető szerepet betöltő értelmiség körében a békéért értteti felelősséget, ösztönözze a műszaki eredmények békés célú felhasználásáért a cselekvő fellépést. Az ülésen elhatározták, hogy a mozgalom kezdemenyező szerepet vállal a szocialista országok mérnökszervezetei közötti békemozgalmí kapcsolatok erősítésében, s a Mérnökök a békéért világkonferencia összehívásában. MTESZ-tanács alakult Szerdán megtartotta alakuló ülését az MTESZ Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa. A tanács véleményezi a környezet- és természetvédelmet érintő országos jelentőségű koncepciókat, tervezeteket. A tanács részt vesz a természeti környezet megóvására, fejlesztésére irányuló munkában, népszerűsíti és felkarolja a jó módszereket. Mozgósítja az ipar, a mezőgazdaság, valamint az infrastruktúra területén dolga/,«» szakembereket, MTESZegyesü leteket és megyei szervezetek aktivistáit, a környezetkímélő technológiai és technikai megoldások, az úgynevezett környezetbarát eljárások alkalmazására. Az ülésen részt vett Láng István, az MTA főtitkára is. 8 a hajdani „kávédaráló" mozdony < 4