Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

4 Ivcdd, 1987. június 9. A „második mohácsi csata" évfordulója Magyarország török uralom alóli felszabadításának kiemelkedő eseménye volt az 1687. augusztus 11-én és 12-én lezajlott nagyharsányi csata, amit a történészek — Mohács földrajzi közelsége és az ütközet jelentősege miatt — második mohácsi csatának is neveznek. Az eJilenseg felett aratott döntő győzelem 300. évfordulója alkalmából tudományoskulturális eseménysorozatot rendeznek a dél-baranyai községben és a közeli Siklóson. A Szársomlyó-hegy térségében történt összecsapás során Lotharingiai Károly és Savoyaj Jenő hadai megsemmisítő vereséget mértek a török seregre. Az ütközet nagyságát és mozgalmasságát jelzi, hogy a hadmüveletek a Mohács és Siklós közötti egész területre kiterjedtek. Ekkor pusztult el véglegesen a régi Villany, amely a harcok egyik középpontja volt. A csata eredményeként végleg megdőlt a török magyarországi uralma, és a kővetkező időiszakban teljesen felszabadult a magyar délvidék. Az ünnepség keretében a győzelem emlékére emlékkövet avatnak fel. Magvetők Sorozatok, ha folytatódnak, bizonyos szempontból egyre nehez.ebb feladat elé állítják a kritikusan figyelőt. Egyre kevésbé lehet tudni ugyanis, miféle újabb, revelációszámba éppenséggel nem menő megjegyzésekkel lehet illetni a mindenkori legfrissebb darabot. Magyarán: mennyi új megállapítás tehető idővel, s általában ilyenkor a megszokottsáq kísértetével viaskodni — minez bizony, szinte elkerülhetetlen. Sz. Lukács Imre e legújabb kötete a Boldogulok a Bácskában és a Duna mentén, továbbá a Végig az úton cimü, tavaly megjelent „léesz-emberes" könyveinek folytatása: nemcsak a borító. no meg a tartalom — emberi arcélek a magyar termelőszövetkezeti mozgalomból — bizonyítja mindezt, hanem döntő mértékben az írói alapmódszer is. Sz. Lukács Imre történetiéletrajzi közelítésben kérdez, a kiválasztottak ugyanígy válaszolnak. Ez a látszólag pofonegyszerű. mi több, tovább már alig egyszerűsíthető riporteri-port/éké szí tői attitűd, a korábbi kötetekben csakúgy, mint most, voltaképpen csak jó alanyokat és még jobb kérdéseket, a megszólaltató »lakat kellőképpen megnyitni, megnyilatkozni képes „nyomozói" alapállást tételez fel. S mivel a Magvetőkben .megszólaló, az ország szinte minden táját reprezentáló kilenc ember külön-külön kitűnően képes felmutatnia közelmúlt magyar históriájának egyénekre vetülő kínjait, s persze az. emberi sorsok hihetetlen bonyolultságának ezernyi részletét is — jólormán minden egyéb a riporteren, az irón múlik. Vagyis az ilyesféle írásművek esztétikai »minőségét mindig kizárólag a beszelgetéseket irányító szakember teljesítménye határozza meg. Kár, hogy Sz. Lukács Imié csak részlegesen, csak hellyel-közzel tud most ennek a funkciónak megfelelni: kérdései csak itt-ott érdekfeszítőek, eredetiek igazán, túl gyakoriak a szokványos, nemegyszer rutinszerű, a partnert nem orientáló, legföljebb csak illedelmes autobiográfia-föl mondásra késztető módszerek. A „Féltélek?"-tipusú kérdések nem azért kifogásolhatók, mert „igen, féltünk", vagy „nem, nem féltünk" jellegű, egy idegen nyelvi társalgási zsebkönyv alapszintjét idéUj politikai gazdaságtan acta Hét tanulmányt olvashatunk a JATE Politikai Gazdaságtan Actájának nemrégen megjelent huszonharmadik kötetében. Sorrendben az első Jürgen Becher lipcsei profeszszor A gazdasági mechanizmus fogalma, lényege és megjelenési formái a K.GST.országokban cimü munkája. A szerző szerint az európai KGST-tagországok a gazdasági mechanizmus fogalnyit •három aspektusban alkalmazzák, úgymint: a gazdasági mechanizmus elméleti ideáljául szolgáló, még alig •kidolgozott teoretikus modelLt, a jogi szabályozásra épülő normatív , gazdasági mechanizmust, és mint napi gyakorlatban megvalósuló tenyleges gazdasági mechanizmust. Elemzése súlypontját a normatív és a tényleges gazdasági mechanizmus, és azok teoretikus modellhez való közelítése képezi. Égető Emese Az árpolitika és a mezőgazdaság cimü tanulmánya több méltató sort is megérdemelne. Bebizonyítja ugyanis, hogy a mezőgazdasági termelőegységek — az állami gazdaságok kivételével"— valóságos függése kezdetektől fogva nem a fiierarchikus szervezeti és intézményi rendszerben keresendő, hanem az ár-, adó- és támogatási rendszerben. Esetükben az adórendszer nem annyira szabályozó eszközként működött és működik, hanem — mivel a mezőgazdasági ágazatot nagyobb adóteher sújtja. mint az ipart — az elvonás eszközeként. Farkas Beáta Adalékok a közgazdaságtudomány és a gazdaságpolitika viszonyáról című írásában nehéz feladatra vállalkozik, hiszen — mint maga is írja — a „természetrajz" kidolgozása sokirányú megközefítést igényelne. Kitűnő forrásmunkája mégis elegendő alapot szolgáltat számára a következő lényegj mozzanatok kiemelésére: Az 1968as gazdasági reformmal szembeni érvek egyaránt ideológiai és gazdasági megalapozottságúak. A reformmal szembeni Intézkedések a/, „igazi út" megtalálásaként jelentkeznek. Az olfnélcti közgazdászok és a gazdaságpolitikusok álláspontjainak különbözősége 1974-től kezdve válik kitapinthatóvá. Feloky Gábor és Oláh János közös tanulmánya a bérarányok mint „strukturális következmények" címmel jelent meg. A bér- és kereseti viszonyokat ténylegesen alakító hatótényezők es folyamatok vizsgálata során felvetik: a bérrendszer másfajta működéséhez mindenekelőtt másfajta preferencia szükséges, valamint 3Z, hogy a teljesítménynövekedest elősegítő preferált értékek társadalmi elfogadtatásra kerüljenek. Sőt, továbbmenve megállapítják: mivel a bérk¡egyenlítési tendencia nem más, mint strukturális következmény, felszámolása csak a kitermelő viszonyok megváltozása révén lehetséges. A kcitet külgazdasági témával foglalkozó írása Várnay Ernöe, Magyarország és az európai KGST-országok nemzetközi hitelpiaci megítéléséről 1974-től napjainkie címmel. Alaptétele az a felismerés, hogy az 1968-as reform nem hozott számottevő változást a külgazdasági kapcsolatok szervezeti rendszerében. Forrásokkal bizonyítja: a hitelfelvételt nagyban elősegítette a szocialista országok egypártrendszerre épülő politikai stabilitása, habár az afganisztáni események után az amerikai bankok tartózkodtak az európai országoknak történő hitelnyújtástól. A konvertibilis exportképesség alacsony szintje miatt pedig nem sikerült az 1981—83-as válságot megelőző időszak kedvező helyzetébe visszajutni. Az Acta /.árótanulmánya Dragoje Zsarkovics újvidéki professzor tollából a Szocializmus és piac címet viseli. Zsarkovics az elméleti bevezetés után a piac szerepét vizsgálja Jugoszlávia gazdaságában. A termelés alacsony szintű társanaLmasítottsága miatt alapvető hibának tartja a piac és a terv mechanizmus idő előtti helyettesítését a hárommillió társadalmi megállapodással és önigazgatási megegyezéssel, mert így eluralkodtak a parciális és rövidtávú érdekek; gazdasági dezintegráció. voluntarizmus és policentrikus etatíz,mus alakult ki. Dányi László zö válaszokra (is) késztethetik a megkérdezettet — hanem mert önkéntelenül, észrevétlenül is az interjúalany helyett előlép azalapinlormációt közlő riporter. A kérdezőt, azaz önmagát (akár egyetlen kérdőjelezett szó erejéig) előtérbe toló ember. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor a metódus egyben a didakszis, a szajbarágás, az agitatív közelítésmód kísérletével is fenyegető. A Magvetők. amennyire egy sorozat legújabb darabját a szériákra jellemző hátrányokkal — a szokványosság, a rutinszer őség még recer.zensi nehézségeket is okozó jellemzőivel — rendelkezik, ugyanannyira a jó értelemben vehető sorozatszerűség előnyeit is élvezi. Ezeket a portrékat olvasva az ember mindig jól tudja, mire számithat: a históriai félmúlt satujába szorított emberek vázlatos vagy pontosabb arcképeire, megvallatott tanúkra, sok mindent közvetve is eláruló életutak ra, intésként fölfogható történések sorozatára. Könynyen lehet, hogy a magyar közelmúlt fehér foltokkal váltig pöttyözötl világában még ez sem akármi. (Népszava Lap- és Könyvkiadó, 1987.) Domonkos László Lézerpunktúra A Szovjetunióban a grúz orvosok lettek a lézerpunktúra úttörői. Ez új irányzat a szülészetben és nőgyógyászaiban. Az orvosok sikeresen alkalmazzák a lézersugarakat a vérszegénység, a magas vérnyomás és más terhe»sségi komplikáció gyógyítására. — Módszerünk lehetővé teszi, hogy lemondjunk sok, esetleg nem kívánt mellékhatásokat előidéző gyógyszer-preparátumról — mondja Georgij Dzsvebenava. az orvostudomány doktora, a módszer feltalálója. A módszer lényege: a grúz tudósok lézerre cserélik ki az akupunktúra hagyományos eszközét — a fémtűt. A lézersugár garantálja a teljes sterilitást és a kezelést nem kísérik kellemetlen érzések. A grúz orvosok módszere mind szélesebb körben terjed a szovjet klinikákon. (APN—KS) HÁZASSÁG Komárorrli mer Pál és Bánkuti Rila Borbala. Barath Zoltán Sándor és Szonyi Marianna. Setti Honsouna és Sos Zsuzsanna Hozsa. Szabó Emil József és Kubékhazi Marsit. Baló Antal és Ónozó Klára. Kormányos Miklós Sándor és Sárkány Magdolna. MaRony József és Erényi Eva. Venkei András és Acs Maria, Tamaskó CyorRy és Ördögh Eva. Maros Tamás és Molnár Katalin Mária. Koszó György és Király Mária Ildikó. Nagy Zoltán OS Keszel Ildikó, Kiss Péter Lajos és Szébeni Rozália. Szűcs Zsolt Csaba és Bus Júlia Ágnes. Sárdi Csaba és Nyerges Andrea Marta. Gera János Mihály es Kiss Eva. Pusztai Zoltán és Savai Zsuzsanna Katalin. Kováes Sándor és Kélity Ida. Kecskés Zoltán és Heim Gabriella Etelka. Galzó-Polyak István es Koszé íren. Tari Mihály és Fidrich Andrea. Vidacs János és Podonyl Julianna. Bodo Zoltán es Makra Eva Ibolya. Bakos István és Adasz Mtgdolna. Balogh István es Nue. Maria. Bálint István es Juhász Katalin. Kanalas János Károly és Kiss Erzsébet. Kasznár-Toth Ferenc és Horváth Kornélia Kaialin. Szabó Vince és Márkus Mónika. Mihály István és Beloval Veronika. Gaudt Tibor és Molnár Eva. Sáfár László Zoltán és Tósmagi Edit. Farkas István és Hegyesi Erika, Vörös István Imre es Molnár Klára. Soos István és Zolin Murin Magdolna házasságot Unióitok. szl'i.i ií:s Gurun Mihály Tamásnak es szabó Beaiának Havid. Vigh Ferenc .lannsnak és Falusi Marisnak Mariu, Gajdan Bela GeCsaládi események zának és Bugyi Editnek Zsolt. Horváth Antalnak és Mihály Katáimnak Péter Tamás. Kováes Mihálynak és Bognár Klárának Mónika. Vari Istvánnak és Péntek Zsuzsannának Noémi. Mészáros Józsefnek és Miksi Kínra Máriának Réka. Gajdos Sándor Alparnak és Szálkai Erzsébetnek Kata Imola. dr. Haraszti Péter Tamásnak és Soós Mnrlanak Turnus. Petrovszkl Józsefnek és Földvári Máriának Héka. dr. Strehling Istvánnak és Wagner Emesének Attila István. Kakuszi Pal Istvánnak és Nagy Kláranak Norbert András. Magda Ferencnek és Vér Rozáhanak Gábor Zsolt. Márki Istvannak és Gilinger Edit Katalinnak LUcia, Datcsinszky Tantasnak cs Benedek Katalinnak Olivér Tamas, Lonnrt Imrének és Gorzsas Piroskának Tamas. Szabó Jenőnek és Szecsi Máriának Attila, Lüli Lajosnak és Körösi Irennek Marta. Kis Sándornak és Balázs Zsuzsannának Brigitta. Sevaracz Máténak és Krler Marta Arankanak Bence. Pipíez Gábornak es Köteles Zsuzsannának Zsuzsanna. Rózsavölgyi Sándornak es Rostás Irennek Sándor. Pallos Mihálynak es Katona lldlkoi.ak Kitti. Timolity Péternek es Huny Andrea Gyöngyinek Zorán. Earkas Györgynek es Magyar Juliannának Enikő, Gottnek Mihályinak és Szécsi Magdolnának Mihály. Engi Lászlónak és Kiss Ágnesnek Beala. Keresztes Jánosnak és Voneki Irénnek Tibor. Bemak János Jenőnek és Juhász Evanak Andrea Tímea. Kis Ferencnek és Komar Juliannának Ferenc Ádám. Rostás Istvannak es Szabó Ildikónak István Bálint nevű gyermeke született. IIALALOZAS Okrrts Dezsöné Gcrabek Terézia. I'etbó Gyuláné Csonka Julianna. Volenszki Imréné Rúzsait Mária. Zádori-Fokete Karoly. Buri Istvánná Balogh Margit. Dudás András. Kis Ferenc. Egri Kalmánné Prónai Julianna. Szabó Mihály. Gyöngyösi lsivánné Mugsi Julianna. Pintér István. Károlyi Jozsefné Idul Maria. Kadar Antal. Gémes Sandámé Lovrenesies Terezia. Csokásy Ferenc, dr. Wallner Karolymé dr. Mogán Klara. Boros Imre Andrásné Németh Ágnes Julianna. Kalo Anlalné Lcle Ágnes. Rúzsa Jozsefné Igaz Margit Erzsébet. Huszka Luknesné Maior Viktória. Csillag Imre. Csikós Mihály Béla. Vecsernye* Antal. Henrich Jánosne Török Friedrika, Báló Pálné Horváth Piroska. Krecskay Lajos, Takács Károly János, Kollár Dezsöné Beneze Hona. Wirlh Gyula Jánosné Varga Mária Julianna. Herczeg Mihuly, Nagy György. Gaal Maria Zsuzsanna, Schiller lgnac F.rnöné Balaton Julianna Maria, I.cnárt Imre Lajosné Fodí Anna. Tan Aiidrasiii1 Reves/. Rozalia. Kováes Fcrenené Nagy Emili», Egcdi Miliulyné Ileszeg Julianna, Szökési Jnnosné Valkovics Erzsébet, Kováes Gyulané Horák Stefánia, Savanya Ferenc meghaltak. ¡¡¡¡r Mi? Hol? Mikor? 1987. JÜNIUS »., KEDD — NÉVNAP: FÉLIX A Nap kél 4 óra 48 perekor, és nyitgszík 20 óra 3» perekor. A Uniti kel 18 óra 9 perekor, es nyugszik 2 óra 4t perekor. VtZALLAS A Tisza vízállása Szegednél hétfon plusz 436 riti (áradó) SZÁZNEGYVEN ÉVE született Hauszmann Alajos (1847—1926) építesz, műegyetemi tanar, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja Fó müve — A tökéletes koncepciójú Igazsagügyt Palotán <1891 — 97) kívül, a Budái Vár Ybl Miklós által megkezdett kialakítása, és a dumai homlokzat önálló befejezése (1891-19(13) volt Nagyobb munkairól (Vár, Igazságügyi'Palota, a Muogyolom épuletol) maga irt részletes ismertetést. HETVENÉVES E. .1. E. Hobsbavvn <sz. 1917) angol történész, a londoni egyetem tanara. a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Tánekar (szines amerikai film. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Annié (színes amerikai film. III. helyár!), negyed 6 és fél 8 órakor: Csulandra (szines román bűnügyi film). Szabadság: fel 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Biztos halál (szines iapán kalandfilm). Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Az utolsó tangó Párizsban (színes olasz film in. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Kert filmszínház: este 9 órakor: A Boumly (szjnes, m. b. amerikai kalandfilm. III. helyár!). Kiskörössy halászcsárda, (vldeomozi). délután 4 és este 8 órakor: Csendörök New Yorkban (szines francia filmvígjáték). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Leopárd kommandó (szines olasz kalandfilm. III helyár!). Éva presszó: este 8 órakor: Öldöklés San Franciscóban (szines hongkongi bűnügyi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 13/53. számú Dugonics téri gyógyszertár. Telefon: 12-330. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel. sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ugyeletet a II. kórház tart. A R.vermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása az ügvoletes sebészeti osztályon történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a íelnöUlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1, szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelelet 19 órától holnap reggel 7 óráig az Újszeged! Gyermekkórház (Szeged, odeszszai krt. 37.) tartja. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: U-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. 20.23: Férfi kosárlabda EB A szünetben: Kb. 21.10: lliradó 2. 22.00: KCpujság BELGRÁD I. 17.10: Híradó 17.30: Zmaj Játékok 18.40: Vetélkedő 19.00: Minihangverseny 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.05: Jákob üveges fial és lányai — esohszlovák tv-fílm 21.05: Vitaműsor 22.35: llirado 22.55: Műsorráadás BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Dok.-műsor 19.30: Híradó 20.00: Komoly zene 21.00: Népzene 21.50: Muppet show 22.15: Ismeretterjesztő műsor ÜJVIDÉK 17.10: Híradó 17.30: Zmaj Játékok 18.30: Az alkotas szépsége 19 00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Mirado magyarul 20.03: Jákob üveges fial és lányai — csehszlovák film 21.00: Gyöngéd könyórület — amerikai játékfilm Rádió 8.20: 9.44 : 10.05: 10.25: 10.38: 11.31 : 12.30: 12.45 13.45 KOSSUTH Társalgó Muzsika gyerekéknek Kapcsoljuk » miskolci körzeti stúdiót Éneklő ifjúság Verbunkosuk, nóták Szeplőtelen Kelemen — Csák Gyula olvassa fel kisregényét Ki nyer ma? A Debreceni MAV Filharmonikus Zenekar hangversenye A Váci Vox Humana énekkar Drahmskórusokat énekel 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Elő világirodalom 15.20: Johann Strauss múveiböl 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: Gömbvillámok vagy UFO-k? 17.30: Beszelni nehéz 17.45: A Szabó család 10.15: Betúlengcr 20.14: Örökzöld dallamok 20.52: Lrmezrrjúzcum 21.30: Építészet . . . ej Hagyomány 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Régi fúvószene 22.50: Vonzáskör 23.00: Operaest 0.15: Éj tel után 8.05: 8.50: 9.05: 12.10: 12.28: 13.05: 14.00: 15.05: 15.20: 15.30: 17.30: 18 30: 19 05: 20.00: 20.30: 21.05: 21.23: 22.00: 23.20 24.00 0.15 & Tévé BUDAPEST 1. 9.00: Tv-torna 9.05: Görbe utak és más történetek — (ism.) 10.05: Delta — (ism ) 10.30: Mozgató 10.35: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Három nap tv-műsora 16.55: Tizen Túliak Társasága [7.35: Kalendárium, 1987 18.25: Képújság 18.40: Mini-Stúdió '87 18.43: 8» nap alatt a Föld körül Willy Foggal — 10. 19.10: Esti mese l'J.30: Híradó 20.03: Sógun — amerikai tvfilmsoroznt — 8. 20.55: Népzene zenekarra 21.00: stúdió '87 22.00: New York-I járat — norvég bűnügyi filmsorozat — 1. 22.40: Híradó 3. BUDAPEST 3. 18.00: Képújság 111.03: jV'l-íilíöidi Magazin 10.115: Autú-Mütorsport 10.25: Tv-torna 19.30: Angol nyelvlecke 20.00: Liszt: Esz-dur zongoraverseny 8.12: 10.38: 11.49: 12.30: 12.42: 13.05 : 13.56: 11.34 : 15.05: 15.25: 16.00: 17.22: 18.30: 19.05: 19.36: 20.32: 21.32: 22.00: 22.45' PETÖFI Slágermüzeum Tiz perc külpolitika Napközben Füvoszene a szovjetunióból Népdalkörök énekelnek Popzene sztereóban Iránytű Nagy Sándor bráésázik Könyvről könyvért Csúcsforgalom Kamasz-panasz Talpalávaló Csak fiataloknak! Nyolc radio nyolc dala Teljesítmények nyomában Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai — Thackorey regénye Nepdalkórusok. eimbalomkettösök „Megőrizni gyermekvoltomat" A mai dzsessz Toronyzene Éjfél után BARTÖK Mozart: Titus — kétfelvonásos opera Vjlághírú előadóművészek felvételeiből Zenekari muzsika Sosztakovies: Vll. vonósnégyes A Hamburgi Monteverdi kórus énekel A jégmező pereméin — Niels Peter Juel Larsen dok-műsora Magyar zeneszerzők Piaeido Domingo és Sherrill Milnes operakettösóket énekel Carelli Gáborral a rádióaapon Zenei Tükör Tatjana Nyikolajevna Baob-hangversenye ZeneközelOon a magnósok Na maternjem jeziku — szerbhorvát nyelvű nemzetiségi rnúsor in der Muttersprache — német nyelvű nemzetiségi műsor A Délnémet Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye Cliff Richard össze.; felvétele Anita Cerquetti operaáriákat énekel Zenekari muzsika Az európai diszkók világa