Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-05 / 131. szám

Péntek, J 987, június 5. S V Újjászülető kastély Erdötarcsán közel hatvanmillió forintos beruházási költséggel felújítják a XVIII. században épült SzentmiklóslKubinyi-ka.stel.vt. mely eddig iskolaként működött. A megszépülő műemlék a Magyar Tudományos Akadémia alkotóházaként működik majd. amelyben társalgót, szabadidős programokhoz szükséges helyiségekét, konyhát és éttermet alakítanak ki. A festői környezetben levő kastélynégy hektáros parkjában pedig sportpályákat építenek Magyar—finn megbeszélések Kótai Géza. az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön fogadta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Klaus Tornud-. dot. a finn külügyminisztérium. államtitkár-helyettesét. A finn vendéggel Kovács László külugyminiszter-helyettes folytatott megbeszéléseket A találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, és a magyar—finn kapcsolatokat. A véleménycserén kifejezésre juttatták a két ország érdekeltségét a konkrét leszerelési megállapodások létrejöttében, az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelében. Orvosegyetemi kiváló kollégiumok Ünnepélyes külsőségek között Kiváló Kollégium címet kapott a SZOTE Apáthy István és Id. Jancsó Miklós Kollégiuma tegnap; az egyetem központi épületének aulájában rendezett ünnepségen Szilárd János rektor köszöntő szavai utón Hutás Imre egészségügyi államtitkár adta át a kitüntető oklevelet a kollégiumok képviselőinek. Kiváló Munkaért kitüntetéssel jutalmazták Kertai Györgyné kollégiumi nevelőtanárt, Miniszteri Dicsérettel Hácz Edit nevelőtanárt. Szilvási György, a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának titkára a KISZ KB aranykoszorús jelvényeit, valamint dicsérő okleveleket; Szilárd János rektori dicséreteket nyújtott át a kollégiumokban kiemelkedő munkát végző hallgatóknak. Az Id. Jancsó Miklós Kollégium 1953 óta áll fenn, jelenlegi helyén 1968 óta működik. A kollégiumi címet 1960-ban nyerte el. Az épületben 226 kollégista lakik, köztük harminc külföldi hallgató. Az intézményt diákönkormányzat irányítja, mely a KISZ mellett önállóan tevékenykedik. Az egyetem professzorai és oktatói gyakran tartónak itt speciálkollégiumokat, előadásokat, kötetlen beszélgetéseken Könyv az AIDS-ről Egyre több szó esik mostanauan a korunk pestisének, vagv az Apokalipszis ötödik lovasának is nevezett új, titokzatos fertőző betegsegröl, amely feltedezése idején csak az Amerikai Egyesült Államokban szedte áldozatait, napjainkra azonban az egész világon elterjedt. Alattomosságára és veszélyességére jellemző, hogy az emberi szervezetnek eppen az ellen a része ellen indít támadást, amely más betegségek ellén megvéd bennünket. Juhai Nagy János könyvvében e titokzatos kór nyomába szegődött, igyekezett rámutatni az első esetekre és nyomon kísérni az orvosoknak a kórokozó felderítése érdekében folytatott — és meg a mai napig is tartó — kutatómunkáját. Megfordult a könyv írója „A halál előcsarnokaiban". az AIDS-betegek nyugat-európai rendelőintézeteiben és az AIDS-segély tanácsadóhelyein Beszélgetett ,a kór által halálra ¡telt betegekkel, bemutatja az ártatlan áldozatok — anyjuk méhében megfertőzött gyermekek, injekciós tűk által halálos vírushoz jutott ápolók és orvosok, illetve véradás révén megbetegedett emberek — sorsát. Az AIDS mindmáig gyógyíthatatlan betegség, áldozatainak száma szerte a világon egyre növekszik, a fertőzöttekét pedig senki sem tudja pontosan megmondani. A kórokozó azonosításában élenjáró amerikai vírológus, R. Gallo Véleménye szerint ,.a megfertőzottek 98",0-a az orvosok tudomása nélkül várja a halált'. Mennyire terjedt el a kór a nyugat-európai „térhódítást" követően hazánkban és a szomszédos szocialista országokban? Tényleg egy afrikai majom szervezetében évtizedek óta kimutatható vírus tómadt-e az emberiségre? Fertőz-e a betegség kézfogás és a mindennapi érintkezés során? Meghal-e minden fertőzött? Igazak-e a hazai AIDS-esetekről terjedő mendemondák? Indokolt-e a világszerte tapasztalható pánik? Hogyan reagálnak az egyes társadalmak a már korántsem csupán egészségügyi problémára? Juhai Nagy János könyve egyebek között ezekre a mindnyájunkat érdeklő kérdésekre keresi a választ, beszámolva az orvostudomány legfrissebb erőfeszítéseiről is. Pályázat kamaraopera írására Kamaraopera írására hirdet pályázatot a Magyar Állami Operaház, a Magyar Televízió, a Szerzői Jogvédő Hivatal, a Magyar Népsőztórsaság Művészeti Alapja, a Körtárs Művészeti Fórum és a Fiatal Művészek Klubja. A pályázatra 4U évesnél nem idősebb zeneszerzők jelentkezését várják, olyan, eddig be nem mutatott magyar nyelvű müvekkel, amelyek két-három szereplőre és kamarazenekarra íródtak. A művek időtartama nem haladhatja nteg a 49 percet; tartalmi, technikai, műfaji megkötés nincs. Az Operaház az arra érdemes — stúdiószínpadra alkalmas — műveket bemutatja, a Zenés Tv-Színház az első díjas és a televíziós feldolgozásra alkalmas pályaműveket megvásárolja. A legjobb alkotósok pénzjutalomban részesülnek. A jeligés pályaműveket lf'88. április 30-ig kell eljuttatni a Fiatói Művészek Klubjának címére (1962 Bp . Népköztársaság útja 112.; tel.: 3111-858, vagy 322-959) (MTI) vesznek részt. A kollégium Hígjainak közéleti tevékenysége jelentős, köztük említésre méltó az egészségnevelő program, a nevelőotthon gyermekeinek patronáLása és a zeneművészeti főiskola hallgatóival kialakított együttműködés. A hallgatók szakmai felkészítését audiovizuális laboratórium és számítástechnikai kabinet segíti. Politikai ismereteik bővítését a „polklub" előadásai szolgálják. Sportrendezvényeket és tanfolyamokat is szerveznek. Az Apáthy István Kollégiumot 1948-ban létesítették, a jelenlegi B épületet a népi kollégisták választottók le a papi kollégiumtól E falak között számos orvos- és gyógyszerész-generáció nőtt fel, sokán ma a tudományos élet és az egyetemi oktatómunka jeles alakjai. Az új épület 1984-ben készült el. A régi szárny felújítási munkálatai miatt mindössze 217en laknak most a kollégiumban. A szakmai képzés biztosítósa érdekében videohálózatot, számítógépes kabinetet, szövettani és audiovizuális laboratóriumot alakítottak ki. A továbbképzést szolgálja a pszichológiai kör, s a kollégiumban működik az egyetemi angol klub is. A kollégium kulturális életében fontos események a tárlatok, az előadói estek. V. E. II színházi hátország Jelképes értelmű véletlennek is tekinthetnénk: miközben a tanács vb tegnapi illésén nagyszínházunk rekonstrukció utáni, s kisszinházutik — kikerülhetetlen — rekonstrukciója• előtti gondokról esik szó (tudósítás az első oldalon), az Optikai, Akusztikai és Eilmtechnikat Egyesület színháztechnikai szakosztálya azért tartja, háromnapos találkozóját Szegeden, hogy az újjáépült színházzal, a felújítás jó és rossz tapasztalataival megismerkedjenek a szakemberek.,. A hátország dolgozói, akiknek munkája nélkülözhetetlen a színházi előadások létrejöttéhez — jobbáru ugyancsak a gondokról beszélnek. A tegnapi megnyitó után — amelyen MüUer József né, Szeged tanácselnök-helyettese, Nagy László színházigazgató és Helmut Grosser, a színháztechnikusok, szeonográfüsok és szinti á/-építészek nemzetközi szervezetének elnöke. a münchenj operaház műszaki igazgatója köszöntötte a 8 színháztechnikai napokra érkezett- hazai és külföldi szakembereket — Hajagos Árpád, a szakosztály elnöke, a Madách Színház műszak i - fej lesztési i ga zga tója tartott' előadást. A színházi hátország működésének személyi, szervezeti, anyagitárgyi feltételeit elemezve beszélt azokról a gondokról. amelyek mielőbbi megoldása nélkül veszélybe korülnek oly sok színházrajongó élményei, a művészeti alkotások létrejötte. A jól képzelt szakemberek hiánya máris sok kárt okoz a napi munkában is, a felújítások során is. Egy évtizede létezik ugvan felsőfokú színházt műszaki tanfolyam, ám a tananyag elavult, a továbbképzésre nincs mód. A korszerű világítási és hangtechnikai eszközök működtetése és karbantartása rendkívül költséges, ha speciális szaktudás hiányában végzik. A Művelődési Minisztérium és az egyesület színháztechnikai szakosztálya több szakmájú utánpótlás képzését — tervezi. Bár több színházépületet üj¡lottók 'cl az elmúlt két évtizedben Magyarországon. s ez önmagában nagy eredmeny, a felújítások során túl sok hibát vétenek. A színpadtechnika korszerűségének igénye nem mindig élvez elsőbbségéi, pedig egy-egy felújítás után hoszszú ideig sem pénz, sem energia nincs arra. hogy hozzányúljanak a beépített berendezésekhez. A karbantartás. javítgatás költségei általaban jóval nagyobbak, mintha eleve tartós, kevéssé karbantartás-igényes berendezéseket vásárolnának meg. A színházi, anyagok beszerzői roppant akadályokba ütköznek: a gyártók egyszerűen nem foglalkoznak a kis tételek rnegiendelőivel, külföldről pedigvaluta hiányában nem tudnak vásárolni. A színházi műhelyek — manufaktúrák, ahol rész.irit szakember-, másrészt anyaghiány miatt megvalósíthatatlan a produkciók művészeti színvonalát emelő sok ötlet. A raktárak nagy részé alkalmatlan. s ez. rengeteg többletköltséggel jár, a szállító gipkocsik sok helyen hiányoznak Az előadó többféle javaslatot is előterjesztett mindezen — és az itt nem említett — gondok oldására Tóbb pénz aligha várható, e/ért jobb szervezéssel, sakkal nagyobb szakmai gondossággal, hazai es nemzetközi Összefogássá 1 is lehelne enyhíteni a bajokon. Javasolta a Művelődési Minisztérium mellett működő szakmai tanacsadó testület életre hívását, s a színháziét hnikai szakosztályegyüttmük<»deset a Színművészek Szövetségévé], Tegnap megismerkedtek a résztvevők a Szegedi Nemzeti Színház müszaki-technikai berendezéseivel, s Helmut Grosser előadásából az elektronika színházi alkalmazásának külföldi tapasztalataival. Hogy miléle korszerű színháztechnikai berendezések léteznek, a/.t az ifjúsági házban megnvilt kiállítás tárja az érdeklődők elé: a 14 hazai szakvállalat mellett lü külföldi cég is bemutalja termekeit. Ma a szakem be r- u tó n pót I ás ró I. „ a színházépületek állapotáról, a technikai fejlesztési elképzelésekről hallgutnak előadasokat. szombaton a kiállításon látható berendezésekkel ismerkednek a színháztechnikai napok résztvevői. S.E. A lakossági szolgáltatások helyzete A lakossági szolgáltatások helyzetét vitatták meg a Fogyasztók Országos Tanácsának szolgáltatási fórumán, csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. A fórumra meghívottakhoz, előzetesen eljuttatott központi statisztikai hivatali felmérés adatai szerint a szolga I tatások összértéke 1985-ben meghaladta a 32 milliárd forintot, s a lakossági szolgáltatások dija 1981 — 1986 között évente átlagosan 6—7 százalékkal növekedett Vitaindító előadásában Simán Miklós, a FOT szolga 1Mától Szegeden Omnibusznosztalgia Százharminc éve két szegedi vállalkozó, Kukovctz és Habi urak elindították az első omnibuszjáratokat ' Szegeden. Tizenkét hintó és négy bérkocsi — azaz omnibusz — rótta a többnyire sáros utcákat a városközpont és a nagyállomás, az Iskola-Oskola és a Feketesas—Bajcsy-Zsilinszky utca között, közel három évtizeden át. Az egykori tórsaskocsi •mai „nosztalgiamását" a közlekedés- és járműtörténészek rekonstruálták, s az S/óKV munkatársainak tervei alapján a füzesgyarmati Univensal Szövetkezetnél készítették el. S mától már menetrend szerint járja korabeli ruhába öltözött hajtó vezetésével a város utcáit. Útvonalára a Somogyi Könyvtár mellől indul, s a Palánk utón a Roosevelt téri halászcsárdánál áll meg. Aztán a múzeum mellett, a Tanácsköztársaság útján, a Dózsa György utcán, a Komócsin Zoltón téren, a Kálmánv I-ajoá utcán át jut a Felső Tisza partra, onnan a Lenin körútra. Takaréktár utóiba. s megv végig a Széchenyi tér fösétónyán. s a Kárász utcán a kiindulóvégállomásig. A séta járat körülbelül egyórás, személyenként 20 forintba kerül. A kocsi 24 személyes, tehát turistacsoportok is kibérelhetik — a különulak viteldíja óránként hétszáz forint. Az omnibusznak, mely ma 9 órakor első útjára meghívott vendégeket visz, de aztán már bárki felszállhat rá, azzal kívánunk jó utót. hogy idézzük egy 1884-ből való tórsaskocsi-szabályrendelet 49. paragrafusát: „Társaskocsival a kocsis mérsékelt ügetésben tartozik haladni. Oly utczában, melyben csak két kocsi fér el egymás mellett., midőn utózát kell kereszteznie v^gy egyik utczából a másikba befordulnia . . végre mindenütt és mindenkor, hol s midőn a lépésben hajtás rendőrileg előírva van, — lépésben tartozik haladni... Sebesen hajtania tilos" tatósi szakértői bizottságának elnöke képet adott arról, hogyan vélekednek az egyes megyék lakosai a helyi szolgáltatósok szinvonalam». Általános tapasztalat — hangsúlyozta —, hogy a fogyasztói szolgáltatások minősége többségében nem javult, de nem is romlott. A lakossági jövedelmi viszonyok azonban megváltoztak, széles rétegek életszínvonala stagnált vagy csökkent az. elmúlt esztendőkben. Eppen ezért az emberek napjainkban alaposan meggondolják, hogy mire költik a pénzüket, s azokat a szolgáltatósokat — például a mosást, a hajvágást —, amelyek otthon is elvégezhetők, egyre kisebb mértékben veszik igénybe. Gyakoribb a házi barkácsolás, otthoni javítás, szerelés is, a tartós fogyasztási cikkeket — például az autókat — a kívánatosnál ritkábban viszik el a szervizbe a tulajdonosok. Azokon a területeken — köztük a híradástechnikában —, amelyeken a gyors műszaki fejlődés gátat szab az otthoni javításnak. magasnak tartják az árakat a lakosok, s ezért inkább az illegális szolgáltótókhoz, kontárokhoz. fordulnak Az, 1982-ben megkezdett szervezeti decentralizációtól a lakosság azt várta, hogy a sorra alakuló kisszervezetek jobban igazodnak majd a fogyasztói igényekhez. A kezdeti javulás után azonban visszaállt a korábbi helyzet, s ma is hiányoznak a kezdeményezések, az, ötletek a szolgáltatói piacon. Különösen nehéz, helyzetben vannak a kistelepüléseken élők, a szolgáltatások többségéhez, ugyanis csak a körzetközpontokban jutnak hozzá. Az időigényes, s gyakran nem is olcsó utazásnál az. átlagosnál drágább helyi szolgáltatást is szivésebben vennék, ehhez azonban kedvezőbb adópolitikára, a helybeliek részfoglalkozási lehetőségeinek bővítésére lenne szükség. Nehezményezik a lakosok, hogy gyakorta ellenőrizhetetlenek a szerelési árak, nagyobb nyilvánosságot, részletesebb tájékoztatást kérnek ezen a téren. A FOT javaslata szerint a szolgáltatásokban akkor várható fellendülés, ha a mainál jobban érvényre jutnak a piaci törvényszerűségek, s a központi irányítás csak a valóban indokolt beavatkozásokra szorítkozik. Szilas Pál. a Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság titkára a gondokról szólva kiemelte: a nyolcvanas évek kezdetétől jelentősen nőtt a kisszervezetek száma, ennek ellenére a szolgáltatásban nem alakult ki kínálati piac A létrejött kisszervezetek átvették a korábbi nagyvállalatok stílusát. nem vállalkozásszerűen, a személyes érdekeltség alapján tevékenykednek Éppen e/ert a gazdálkodási érdekeltség szem előtt tartósával olyan szabályozó rendszer kialakítására van szükség, amely a szolgáltatósokban új tulajdoni és tulajdonosi viszonyokat teremt, a mennyiségi fejlesztés helyett a minőséget helyezi előtérbe, s növeli a jövedelemtermelő képességet. A helyzet javítása érdekében a jövőben — hatosági jogkörrel — minőségellenőrző szervezeteket hoznak létre a szolgáltatósok rendszeres figyelemmel kíserésere, s kialakítjuk a helyi tanacsok munkáját segítő társadalmi érdekvédelmi akUvahalózatot is. Távolabbi terv egy olyan gazdasági integráció megteremtése, amelyben a kölcsönös érdekek alapján együttműködnének a gyár tók, a forgalmazók és a szer vizek