Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

2 Szombat, 1987. június 27. Szovjetunió A Legfelsőbb Tanács ülése # Moszkva (MTI) Hétfőn Moszkvában, a Kreml Nagypalotájában megkezdte munkáját a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka. A küldöttek elsőként a ta­nácskozás napirendjét és munkarendjét hagyták jóvá. Első napirendi pontként az ülésszak változtatásokat haj­tott végre az elnökség össze­tételében. Második napirendi pont­ként áttekintették a nép­gazdaság irányításának gyö­keres átalakításával kap­csolatos kérdéseket, köztük az állami vállalatokról szóló törvényt, és más törvényho­zási aktusokat. Ezután az elnökség elő­terjesztésében az ülés­szak elé kerül az állami élet fontos kérdéseinek össz­népi vitára bocsátását elő­író törvény tervezete. A napirend és a munka­rend elfogadását követően J?gor Ugacsov, az SZKP KM PB tagja, a KB titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének tagja terjesztette elő az elnökség személyi kérdé­sekről szóló javaslatát. A szovjet parlament fel­mentette az elnökség elnök­helyettesi tisztjéből Akii Szalimovot, az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének volt elnökét, aki más beosztásba került. Rajik Nyisanovot, az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsá­nak jelenlegi elnökét megvá­lasztotta a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége elnökhelyettesévé. Nyikolaj Szljunykovot, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát, akit még a Belorusz KP KB első titkáraként vá­lasztottak meg az elnökség tagjává, új beosztására te­kintettel saját kérésére fel­mentették az elnökség tagjá­nak tisztéből. Egyben az el­nökség tagjává választották Jefrem Szokolovot, a Belo­rusz KP KB első titkárát. A küldöttek ugyancsak felmentették az elnökség tagjának tisztéből Gyinmu­hamed Kunajevet, a Kazah KP KB volt első titkárát és Gennagyij Kolbint, a jelen­legi első titkárt az elnökség tagjává választották. Fel­mentették elnökségi tagságá­ból Midhat Sakirovot, a Bas­kír ASZSZK területi pártbi­zottságának volt első titká­rát. Ezt követően Nyikolaj Rizskov előadói beszédével megkezdődött a második na­pirendi pont áttekintése. PARTKÖZI ESZMECSERE Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára hétfőn fogadta Bemard Jeunet és 1b Nor­lundot, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjait. A szívélyes, bará­ti légkörű megbeszélésen át­tekintették a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom helyzetével és a két párt közötti együttműködés fejlesztésével összefüggő ak­tuális kérdéseket. CUEIXAR MOSZKVÁBAN Az ENSZ szerepéről, a le­szerelés és a fejlődés leg­fontosabb problémáiról, va­lamint regionális kérdések­ről folytatott megbeszélést hétfőn Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és Javier Pérez de Cuellar. Az ENSZ főtitkára szerdán érkezett a Szovjet­unióba — Kijevbe és Minszkbe is ellátogatott —, s vasárnap kezdte meg hi­vatalos megbeszéléseit a szovjet fővárosban. VERNON WALTERS BUDAPESTEN Vernon Walters nagykö­vet, az Egyesült Államok ál­landó ENSZ-képviselöje — aki magánlátogatáson tar­tózkodik hazánkban — hét­főn megbeszéléseket folyta­tott a Külügyminisztérium­ban a világszervezet tevé­kenységével kapcsolatos kérdésekről. Az amerikai diplomatát fogadta Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. FOKOZÖDIK A FESZÜLTSÉG Az amerikai katonai je­lenlét erősödése az öbölben fegyveres konfliktust rob­banthat ki az Egyesült Ál­lamok és Irán között —je­lentette ki Teheránban Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke. Az iráni' haditengerészet egyik parancsnoka ugyancsak úgy vélekedett, hogy az ame­rikai flotta felvonulása fel­ér egy Iránnak intézett had­üzenettel? A hadijelentéseK szerint heves harcok foly­nak a front északi szaka­szán, ahol Irak megpróbálja visszafoglalni az irániak ál­tal elfoglalt területeket. A harcokban 5600 iraki katona meghalt, illetve megsebe­sült. EGK-csúcs 0 Brüsszel (MTI) Teljes bizonytalanság kö­zepette kezdődött meg hét­fon délután a nyugat-euró­pai közösség állam- és kor­mányfőinek szokásos félévi értekezlete. Francois Mitter­rand francia elnök és a 12 kormányfő, Wilfricd Mar­tens belga miniszterelnök elnökletével úgy ült össze a brüsszeli miniszteri tanács épületében, hogy a napiren­det sem sikerült előzetesen tisztázni és rögzíteni. A külügyi főtisztviselők és a közösségi illetékesek egész vasárnap és hétfő délelőtt dolgoztak, hogy egyeztessék a nézeteket Martens különmegbeszélést folytatott még a Benelux­országok kormányfőivel és Jacques Delors-ral, a brüsz­szeli főbizottság elnökével. Delors előzőleg kifejtette: az EGK pénzügyi válság előtt áll, halaszthatatlanul meg kell oldani a közös kassza pénzforrásainak bőví­tését és a mezőgazdasági ki­adások befagyasztását. Az EGK-főbizottság az javasol­ta, hogy a nemzeti összter­mékekkel arányos üj hozzá­járulásokkal bővítsék a kö­zös költségvetés forrásait. Margaret Thatcher brit miniszterelnök a tanácsko­zás előtt azonban kijelentet­te, hogy nem hajlandó ad­dig a költségvetési források bővítéséről tárgyalni sem, amíg nincs jelentős előrelé­pés a mezőgazdasági támo­gatások visszafogásában és a költségvetési takarékosság és szigor érvényesítésében. A nemzeti össztermékkel arányos hozzájárulások rend­szerét a közösség szegényebb országai (Portugália, Íror­szág, Görögország és Spa­nyolország) támogatják ma­radéktalanul, mert ap szá­mukra kedvezőbb feltétele­ket biztosítana. Az NSZK — a közösség legnagyobb te­herviselője — csak bizonyos feltételekkel iárulna hozzá hangoztatják a bonni illeté­kesek. Franciaország és Olaszország eddie nem köte­lezte el magát egyértelműen. Iparpolitikai kérdések Iparvállalati vezetők, szo­ciológusok és filozófusok, neves írók, közgazdászok, közéleti személyiségek rész­vételével hétfőn ankétot ren­deztek az Ipari Minisztéri­umban! )tAz ipari szerkezet­átalakítás és az emberi erő­forrás fejlesztése" cimmel. Kapolyi László bevezető előadásában ismertette a mi­nisztérium által kidolgozott iparpolitikai elképzeléseket., a szerkezetátalakítási prog­ramot. Hangoztatta, hogy nem lehet hatékonyan meg­valósítani az ipari termelési szerkezet váltását a társada­lompolitikai összefüggések figyelembe vétele nélkül. Különösen nagy súlyt kell helyezni az infrastrukturális fejlesztésekre, a kulturális­oktatási alapok megteremté­sére. A képzési tematiká­iban elsődlegesen kell szere­pelniük az információs tech­nikának, az elektronikának, a menedzseri tevékenység­nek, a korszerű üzemszerve­zésnek. Kapolyi László hangoztat­ta, hogy a vállalati gazdál­kodásban mind nagyobb sze­repet kell kapniuk a külön­böző belső vállalkozásoknak, mégpedig egyenlő esélyek mellett. Az autonóm munka­csoportok megalakulása, a különböző belső vállalkozási formák elterjedése lényege­sen javíthatja a kapacitások kihasználását, a ma még igen- magas arányú, mint­egy 20-25 százalékos „kapun belüli" munkanélküliség fel­számolását. A miniszter ar­ról is szólt, hogy egyre töb­ben beszélnek hazánkban a munkanélküliségről, ezzel kapcsolatban kifejtette: az ipari húzóágazatok kihasz­náltsága ma nálunk csak 50 százalékos, s amíg ilyen a helyzet, addig a magyar ipar foglalkoztatni tudja a mun­kaerőt. A felszámolásra ke­rülő üzemek vagy üzemré­szeik dolgozóit alkalmazni kívánják az ipari szolgáltató szektorban is, amelynek bő­vítése, fejlesztése szintén ki­emelt fontosságú feladat. Az ÁSOTTHALMI FELSZABADULÁS TSZ felvételre keres: erőgépvezetőket, mezőgazdasági gépszerelőket, lakatost, gépjármű-ügyintézőt Fizetés: a 25/1983. (XII. 29.) MEM számú rendelet alapján, megegyezéssel. Érdeklődni: 81-514, 81-484 te­lefonon, a személyzeti vezetőnél. Az Alföldi Tüzép Vállalat értesiti kedves vásárlóit, hogy az 1981. évi árengedményes tüzelő vásár-akció június 30-án üzletzárással befejeződik! A Csongrád Megyei Zöldért eladásra felkínál S0 százalékos áron gépkocsi- és targonca­pneumatikusgép­alkatrészeket, csapágyakat és egyéb műszaki cikkeket. Árusítás naponta: 7 órától 13 óráig a Szeged, Csongrádi sgt. 33. szám alatt. János Károly király hazánkba látogat Németh Károlynak, az El­nöki Tanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik I. János Ká­roly, Spanyolország királya. A Magyar Népköztársaság és a Spanyol Királyság ál­lamközi kapcsolatai rende­zettek; a két ország egyez­mények alapján fejlődő együttműködését nem terhe­lik megoldatlan, vitás kér­dések. Napjaink viszonyrendsze­rének alapját 1970-ben kon­zuli és kereskedelmi kép­viseletek kölcsönös létesí­tésével vetették meg, majd hét évvel később a diplo­máciai kapcsolatok helyre­állítása nyitotta meg az utat a fokozatos fejlődés előtt. A politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésének új lendületet adott a Spanyol Szocialista Munkáspárt — PSOE — hatalomra kerülé­se 1982-ben. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a PSOE magas szintű vezetői­nek kölcsönös látogatásai kedvezően hatottak az ál­lamközi együttműködés ala­kulására is. A pártközi kap­csolatok fejlődésének jelen­tős állomásaként 1984-ben hazánlkban járt el spa­nyol szocialisták küldöttség ge, majd a rákövetkező év­ben az MSZMP XIII. kong­resszusára érkezett delegá­ció Spanyolországból. Szű­rös Mátyás, a Központi Bi­zottság titkára 1984-ben, Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB tit­kára 1985-ben, az idén pe­dig Aczél György, a Poli­tikai Bizottság tagja tett lá­togatást a dél-európai or­szágban. A pártvezetők találkozóit a két kormány tagjainak megbeszélései, parlamenti vezetők tapasztalatcseréi egészítik ki. E látogatások sorában Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese 1985-ben Budapesten tárgyalt Alfonso Guerra mi­niszterelnök-helyettessel, akinek magyarországi út­ja lehetőséget adott a gaz­dasági együttműködés kér­déseinek, illetve a kapcsola­tok más területeinek átte­kintésére is. Sarlós István­nak, az Országgyűlés elnö­kének vezetésével 1985-ben magyar parlamenti küldött­ség járt Spanyolországban; látogatásukat az idén má­jusban viszonozták spanyol képviselők a szenátus el­nökének vezetésével. Emel­lett gyakoribbá váltak a kü­lönböző szakminiszteri talál­kozók; elsősorban a mező­gazdaságot, az igazságügyi t és a turizmust érintő prob­lémákban, illetve a kül­ügyi kérdésekben rendszere­sek a konzultációk. A kapcsolatok fejlődésé­nek kiemelkedő eseménye a spanyol uralkodó, I. János Károly közelgő magyaror­szági látogatása, amely mind szélesebb területen adhat to­vábbi lendületet az együtt­működésnek. A politikai kapcsolatok kedvező alakulását lassab­ban követi a két ország gaz­dasági együttműködésének fejlődése. Ezzel kapcsolat­ban magyar és spanyol rész­ről egyaránt rámutatnak, hogy a kereskedelmi for­galom nincs összhangban a két nemzetgazdaság adott­ságaival. A tavalyi eredmé­nyeket alapul véve — 26 millió dollár értékű magyar export és mintegy 45 mil­lió dolláros spanyolországi behozatal mellett — hazánk csaknem 19 milliós deficit­tel zárta az évet. Üj áru­alapok felkutatásával, a kölcsönös kereskedelem ha­gyományainak hiányából fa­kadó „érdektelenség" áttöré­sével azonban jelentősen nö­velhető a szállítások meny­nyisége. Emellett az áruszer­kezetet is összhangba lehet hozni az újabb követelmé­nyekkel. A gazdasági kapcsolatok alakulásának új fejleménye, hogy Spanyolország 1986 elején az Európai Gazdasá­gi Közösség tagjainak sorá­ba lépett. Ezzel kapcsolat­ban magyar részről hang­súlyozzák, hogy az árucsere­forgalom bővítésében, az együttműködés fejlesztésé­ben — tekintettel hazánk GATT-tagságára — korláto­zásoktól, hátrányos meg­különböztetésektől mentes kapcsolatokat kell kialakíta­ni. A magyar megítélés sze­rint a gazdasági kontaktu­sok elmélyítése még szá­mos kiaknázatlan lehetősé­get tartogat a gazdálkodás minden ágában. Ennek megfelelően hazánk min­denekelőtt az együttműkö­dés korszerű formáinak — köztük tartós termelési kap­csolatok kialakításának, kö­zös vállalatok létrehozásá­nak — elterjesztését szor­galmazza az iparban és más ágazatokban egyaránt. A tö­rekvésekhez megfelelő hát­teret biztosít az egyezmé­nyes kapcsolatok elmélyí­tése; így magyar részről ja­vaslatot tettek a vállalko­zóknak kölcsönös garanciát nyújtó beruházásvédelmi megállapodás megkötésére. A kulturális kapcsolatok a két ország érvényben levő megállapodásainak megfe­lelően alakulnak, azonban ezeket is a fokozottabb ma­gyar érdeklődés jellemzi. Az egyezményes kapcsolatok ígéretesen fejlődő területe a magyar—spanyol műszaki­tudományos együttműködés, amelynek két évre szóló új munkatervét márciusban ír­ták alá. Ennek megfelelően kölcsönösen szorgalmazzák közvetlen ' közlekedési, pos­taügyi, vasúti kapcsolatok kiépítését, s a főbb ku­tatási témák között jelöl­ték meg a növénytermesz­tést, az állattenyésztést, a geológiát, a hidrobiológiát, az energiagazdálkodást és az egészségügyet. Az egyezményes együtt­működés kereteit hasznosan egészítik ki a két ország történelmét, kulturális örök­ségét bemutató kiállítások, rendezvények, évfordulós megemlékezések, s egymás megismerésében mind fon­tosabb szerepet kap a nö­vekvő turizmus. /V Áruajánlatunk LAJOÓ- ÉS TÜRASÁTRAK, MATRACOK, KERTI BÚTOROK, HÁLÓZSÁKOK, KEMPING­FŰZŐK, GÁZPALACKOK, SPORTSZEREK, STRANDCIKKEK G'AZDAG VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT FÖLDSZINTI OSZTÁLYAINKON! -ÍJ­Házhoz szállítás, gyorsított OTP­ügyintézés, gyermek- és csomagmegőrzés, valutaváltás, színes filmek előhívása, másolása, nagyítása, büfé, tombola. SZEGED NAGYÁRUHÁZ AFESZ) m •IDŐBEN- ELŐRE­•HITELRE­# ÁRUVÁSÁRLÁSI HITELAKCIÓ A CSONGRÁD MEGYEI ÁFESZEKNÉL 1987. JÜLIUS HÓNAPTÓL külön lista alapján — a kijelölt üzletekben — legkülönbözőbb áruféleségeket kínáljuk tagjainknak, vevőinknek egyaránt, a megye egész területén. ÁFÉSZ-HITEL-ÁFÉSZ-HITEL­V

Next

/
Oldalképek
Tartalom