Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-29 / 151. szám
92 Péntek, 1987. június 26. Csongrád megyéé lett a kupa SPORT Úszás Szegedi sikerek Gyulán, a Várfürdő Kupa elnevezésű úszóversenyen kitűnően szerepeltek Vida Csaba, Nagy Pál és Banka Péter tanítványai. A Szeged SC versenyzői az alábbi eredményeket érték el. 50 m delfin fiú gyors: 1. Pálinkó Tibor, 2. Ohát Csaba. 200 m gyermek fiú mellúszás: 2. Galambos Levente. 100 m úttörő fiú gyors: 2. Molnár János. 8X50 m növekvő korosztályú női gyors: G. Szeged SC (Alexa Zsuzsa, .Haraszthy Daniella, Szalai Szilvia, Oláh Ágnes, Széli Anita, Széli Ágnes, Komlódi Gabriella, Pintér Orsolya). Ugyancsak Gyulán rendezték meg az ORV csapatverseny 3. fordulóját. Mindhárom leánycsapat biztos továbbjutó az országos nyolcas döntőbe, a gyermek korosztályú fiúknak is jók az esélyeik. Eredmények: Gyermek (14). Leány 100 m hát: 1. Pintér Orsolya. 400 m gyors: 1 Széli Ágnes. Úttörő <12) leány 50 m gyors: 1. Alexa Zsuzsa. 100 m mellúszás: 1. Alexa Zsuzsa. 400 m gyors: 1. Szalai Szilvia. Delfin (10). Fiú 50 m gyors: 1. Ohát Csaba. 400 m gyors: 1. Pálinkó Tibor. Leány 50 m gyors: 1. Bózsó Beáta. 400 m gyors: 1. Pataki Ágnes. Atlétikai Európa Kupa f B" döntő, Göteboig Vasárnap Göteborgban folytatódott az atlétikai Európa Kupa B döntője, amelyen a nőknél és férfiaknál egyaránt érdekelt volt Magyarország válogatottja is. A második nap eredményei: NOK: 1500 m: 1. Doina Melinte (román) 4:03.03 p, . .. 4. Rácz Katalin (magyar) 4:14.59. Távol: 1. Vali Ionescu (román) 6,92 m, ... 4. Vanyek Zsuzsa (magyar) 6,30. FÉRFIAK: 110 m gát: I. Stephane Caristan (francia) 13.71 mp, ... 3. Bakos György (magyar) 13.97. 800 m: 1. Szlobodan Popovics (jugoszláv) 1:46.41 p, . . 8. Vasvári Sándor (magyar) 1:52.50. 3000 m akadály: 1. Raymond Pannier (francia) 8:22.11 p, ... 3. Vágó Béla (magyar) 8:31.56. (A bolgár Sztrahilovot diszkvalifikálták.) Kalapács: 1. Johann Lindner (osztrák) 75,34 m, .. . 3. Slnka Albert (magyar) 74,40 bn«.., . ..•*...»... •oáMH.m.ifc Szombaton Hódmezővásárhelyen mintegy 300 néző előtt befejeződött a helyosztó mérkőzésekkel a megyei serdülő labdarúgó-válogatottak országos döntője. A már csütörtökön véget ért csoportküzdelmeken eldőlt, hogy az azonos helyezettek mérkőznek a végső helyekért. Megyénk válogatottja számára nagy sikert hozott a döntő, mert mint az A csoport győztese, az első helyért folyó mérkőzést az igen erős budapesti válogatott ellen 2-0-ra megnyerte, s így itthon maradt a kupa az aranyérmekkel együtt. Igen szép siker ez, mely az edzők jó munkáját dicséri. A Himer István és Csernus András által felkészített csapat megérdemli, hogy név szerint felsoroljuk a diadal részeseit: Cziráki László, Csányi József, Gréczi Gábor, Juhos Péter, Kopschitz Péter, Krajczár István, Kun Tamás, Lévai László, Nagy Szabolcs, Nóvák Zsolt, Puskás István a Szeged SC-ből, Juhász Ferenc, Terhes Norbert a Szegedi Dózsából és Király István a Kinizsi Húsosból. A döntőben nem ijedtek meg a fővárosiaktól sem, s bár eleinte a pestiek szorongattak, a 20. percben Kun góljával a mieink jutottak előnyhöz. Ez megnyugtatta őket, szépen kombináltak, és szünet után a 2. percben Puskás beállította a végeredményt. Az ellenfél nem adta fel, keményen harcolt az eredmény módosításáért, de a hazai védelmet nem tudták feltörni. A kétgólos csongrádi győzelem mindenképpen reális. Az előmérkőzések során a Metripond Szabadidő Központban az 5. helyért folyó találkozón a csoportküzdelmekben balszerencsés békésiek — akik mindkétszer 1-0-ra vesztettek — megtalálták a gól lövő cipőjüket, és a tavalyi győztes Fejér megyét 4-1-re lelépték. Utóbbiak fáradtan, több mérkőzéssorozat után érkeztek Vásárhelyre, s így csak az utolsó, 6. helyet tudták elérni. A Stadion előmérkőzésén a 3. helyért Somogy és Szabolcs vívott nagy csatát. Bár utóbbiak öngóllal vezetést tudtak szerezni, végül is az igen lelkes somogyiak fordítani tudtak, s megszerezték a bronzérmet, melynek nagyon örültek. A tornán a csapatok végső sorrendje így a következő lett. 1. Csongrád, 2. Budapest, 3. Somogy, 4. Szabolcs-Szatmár, 5. Békés, 6. Fejér. A záiómérkőzések jegyzőkönyvéből: Az 5. helyért: Békés—Fejér 4-1 (3-0), vezette: Magyar Z. Góllövő: Brakszatorisz (2), Janis, Démusz, ill. Vass. A 3. helyért: Somogy— Szabolcs-Szatmár 2-1 (l-l). Vezette: Köböl. Góllövő: Simon, Takács, ill. Papp (öngól). Az 1. helyért CsongrádBudapest 2-0 (1-0). Vezette: Deme. Csongrád megye: Kopschitz — Cziráki, Krajczár, Nagy, Csányi — Puskás, Gréczi (Juhos), Terhes (Lévai) — Nóvák, Király, Kun (Juhász). Edző: Himer István és Csernus András. Góllövő: Kun és Puskás, jó: Csányi, Puskás, Gréczi, Király, Kopschitz. Az MLSZ jelenlévő képviselői kiválasztották az ötnapos torna legjobb kapusát és mezőnyjátékosát, akik különdíjat kaptak. A legjobb kapus a Csongrád megyei Kopschitz Péter, míg a legjobb mezőnyjátékos a budapesti Jezsek Attila lett. Ugyancsak különdíjat kapott a torna legeredményesebb góllövője, Puskás István Csongrádból, aki győztes csapata 7 góljából 4-et szerzett. A negyedik különdíjat a mezőny legfiatalabb játékosa kapta, a Békés megyei Podmaniczki Zsolt: 22én töltötte be 13. évét. Az MLSZ képviselői megállapították, hogy a csapatok jobb színvonalon játszottak, mint a korábbi években, és dicsérték a szervezők munkáját, a győztes csapat teljesítményét. Csernus András, a bajnokcsapat társedzője elmondta, hogy a csapat jugoszláviai túrán volt a döntő előtt, ahol két mérkőzésen nyertek 4-0-ás összgólkülönbséggel. Itt jól öszszerázódott a társaság, s bizakodva vártak a vásárhelyi megmérettetést. A győzelemre egyértelműen nem mertek gondolni, mert igen jó képességű ellenfelekről érkezett a hír, s ezért is nagyon örülnek a sikernek. HARMAI LÁSZLÓ Négy keréken a sivatagon át...? (A Teleki Sámuel-emlékexpedíció már negyedik hete úton van) Úttörők vizilabdás sikerei Nagykanizsán rendezték az úttörő II/B korcsoportban az országos bajnokság 2. fordulóját, ahol a Szeged SC fiataljai a Debrecent 12-2a Nagykanizsát 13-8-ra, a Csongrádot 12-4-re legyőzték, a Szentestől 11-6-ra kikaptak, így a Kurca-partiak mögött másodikok lettek. Az ezüstérmes csapat; Gonda, Madarász, Fodor, Csányi, Zsemberi, Majer, Király, Balázsa, Németh, Szirányi, Faredin. Takács, Kiss. Edző: Lihótzky Károly. Szolnokon rendezték az úttörő I/A korcsoportban az országos bajnokság középdöntőjét. A szegedi gyerekek a Honvédot 14-4-re, a Tatabányát 15-2-re verték, a Szolnoktól 10-7-re kikaptak. A csapat az országos döntőbe került, ahol a KSI, Szentes és az Ü. Dózsa lesz az ellenfele. A szép sikert kiharcoló játékosok: Csányi, Bük, Szilasi. Molnár, Lőrincz, Gyenes, Bús, Horváth, Berta, Debreczeny, Papp, Hajdú, Péter, Bihari, edző: Kárász Sándor Totóeredmények A totó 26. heti jfttékszelvényón szereplő mérkőzések eredményei : 1. Vasas—CZ Jena végeredmény 0-2 2 2. V. Dózsa—Halmstad végeredmény • 4-2 a 3. Naeslved—Tatabánya végeredmény 0-4 2 4. Aarbus—Lausanne 2-1 1 5. Chaux-Fonds— Hammarby 1-3 2 6. Szpartak Várna— Wismut Aue 2-2 X 7. Dunajska Streda— Hellinzona 4-0 1. I. Malmö FF— Grasshoppers 2*0 1 4-1 1 9. AIK Stockholm— Lech Poznan 10. Lvngby—PLastlka Nitra 2-1 1 11. F.tir—Cheb 5-2 .1 12. Beitar Jerusalem— Bröndby 0-1 2 13. Yehuda Tel-Aviv— VfL Bochum 2-2 x POTMERKOZESEK • 14. Vasas—CZ Jena, 1. félidő 15. (J. Dózsa—Halmstad, I. félidő 0-1 2 2-2 x 16. Naestved—Tatabánya, I félidő 0-0 x Június 8-án egy nagyon vidám társaság búcsúzott a Szőke Tiszánál levő buszparkolóból Magyarországitól. Teleki Sámuel útját ismétli meg 100 év elteltével kilenc vakmerő fiatalember. A szegedi «búcsúztatás utolsó pillanatáig együtt voltam a fiúkkal. Hámos István 'úgy indult a nagy útra, hogy délelőtt még infúziót) kapott. Sápadtan és egykjedvűen ült a helyén. Bezzeg a többiek: Bezdán Sándor, Vincze Attila, Lévai Örs, Kármán Balázs, Suha György, Simon Wintermans, a holland diák, és a két gépkocsivezető, Lovrek Zoltán és Hollós Géza, olyan hangulatot varázsoltak a buszba, mint a végzős diákok egy országjáró kiránduláson. A jókedvük rám ragadt Bevallom őszintén, irigykedve szálltam le a Dóm téren este 11-kpr az autóbuszukról. A határ átlépését követően mindössze háromszor adtak hirt magukról. A szegedi műszaki egyetemista fiú édesapjával, Bezdán Sándorral, közvetlen telefonkapcsolatban vagyunk a nevezetes nap óta. Az utolsó telexhír június 18-án érkezett Jordániából. Ebben azt írták, hogy júni\is 20-án, a terveknek megfelelően Kairóban lesznek, és onnét ismét jelentkeznek. Júniusi 22-én még mindig nem jött a hír, 24én már tanácstalanok voltunk. Jobb ötlet híján 25én felhívtam az MTI kairói tudósítóját Eszes Tibor jó hírrel szolgált Találkozott az expedíció tagjaival, akik június 23-án érkeztek Kairóba. Azt ds megígérte, hogy telefonközeibe viszi a fiúkat délután 4-re, és akkor beszélgethetünk. Első teendőm természetesen a szülők értesítése volt Négy órakor tárcsáztam a megadott számot. A harmadik nekirugaszkodásra kicsöngötJt a telefon. — Halló, Kairó...! — Igen, Lévai Örs beszél, a Telekú-emlékexpedíció egyik tagja. — Szervusztok. Polgár Gyula vagyok Szegedről. Végre előkerültetek! ,Honnét tudtok telefonálni? — A Kairóban levő ikaruszosoktól. Most itt is lakunk, főúri helyünk van, magyaros ételeket kapunk, fürödhetünk, ágyban alszunk. Most nem a busz a szálláshelyünk. — Nem sok életjelt adtatok magatokról. Mi ennek az oka? — Kevés helyen tudtunk hosszabb időre »megállni, ahol ilyesmit lehetett volna intézni. Ammanból bírtunk, csak) először telexezni. — Szülök, feleségek, barrátok, ismerősök aggódtak... — Egészségesek! vagyunk, szerencsére nem volt problémánk. Az etióp vízummal van gondunk. Ugyanis a bepecsételés napjától volt érvényes, és így már lejárt, de itt el tudjuk intézni, igaz, pénzünklbe kerül. — Jordániában több napot töltöttetek, mint ahogy terveztétek. Mi volt ennek az oka? — Az Akabai-öblön komppal keltünk át Egyiptomba, és ennek az indulásához kellett igazitanunk magunkat. Ezt az időt vit. szont kellemesen töltöttük, ugyanis vagy egy tucat Magyarországon végzett mérnökkel találkoztunk, akik bemutatták az országot. — Az eddigi útvonalatokon volt-e kritikus pont? — Szerencsére nem, jobb volt a vártnál. A Sínai-féLszigeten a legnagyobb meglepetésünkre kitűnő aszfaltozott úton haladhattunk, de a java még csak most következik. — Hogy tetszett Jordánia? — Kellemesi csalódás volt számunkra. Szegény, háború nyomait magán viselő vidékre számítottunk, és helyette egy tiszta, viszonylagos jólétben élő országot taitáltunk. Nagyon tetszett a Petra nevű, homokkőbe ivájt város, ez Jordánia déli részén van, egy hatalmas nagy szurdokban alakították ki. Ma már nem lakják, de lenyűgöző látvány. — Melyik nép a vendégszeretőbb? — Nehéz különbséget tenni. Törökországban kevés időt töltöttünk, Jordániában viszont fantasztikus fogadtatás volt. — Nagyobb tömeg gyűlt össze, mint Szegeden? — Körülbelül akkora. Viszont búcsúztatáskjor a házigazda beöltözött csikósruhába és így szolgálta fel a harmincnegyedik születésnapi tortáját Meghatódva intettünk búcsút a fővárosnak. — A második üzenetetekben 1000 dollárt kértetek. Nem tudta senki, hogy miért? — Arról (volt szó, hogy a Mahart kifizeti a kompot, de ez nem törtónt meg. Még mi sem tudtuk kideríteni az okát — Milyen az időjárás Kairóban? — Magyar szemmel tombol a kánikula, hiszen 35 fok van, de ezt most kellemesen hűvösnek érezzük, ment tegnap 42 fok volt Délebbre nagyobb lehet a hőség, de ezzel itt nem foglalkoznak a napilapok. — Kármán Balázs láttál-e valami érdekeset, mint profi madarász? — Ilyen szempontból nagyon sivár volt az utunk. Egyedül Törökországban láttam olyan madarat, ami nálunk nem fészkel a tüskésbújkálóról van szó, le is fényképeztem. — Szegeden az induláskor Suha Gyuri kivételével nagyon optimisták voltatok. — Mindannyian továbbra is bízunk utunk sikerében, talán még Gyuri is. Utunk problémásabb része még csak most következik. Szudánban a Núbiai-sivatag leküzdhetetlen akadálynak tűnik az utak megbízhatatlansága miatt. Valószínű a buszunkat vonatra kell tennünk. — Történt-e veletek valami érdekes sztori? — Itt Kairóban egy illatszerárus beinvitált bennünket a boltjába. Végig próbáltatta velünk az összes kölnijét. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a kezünkre kent mindegyikből egy mintát. Nagy nehezen megértettük vele, hogy mi nem akarunk vásárolni. Fantasztikus ordítozás közepette kidobott bennünket az utcára. Leírhatatlan illatorgia lebegett körülöttünk. A járókelők meglehetősen furcsán nézegettek utánunk. — Lassan már harmadik hete vagytok összezárva, hogy tudjátok egymást elviselni? — Voltak már kisebb öszszezördülések. Olyan problémákkal küszködünk, mint a takarítás és a főzés. — Most csak ketten vagytok a telefon mellett a többiek mit csinálnak? — A vízumkérelmeket intézik. — Mikor indultok tovább Kairóból? — Ha minden vízumot sikerül elintézni, akkor június 26-án. — Honnét fogtok legközelebb jelentkezni? — Ez teljesen bizonytalan, talán Szudánból. — Kairóból jobban látjátok Afrikát. Merre fogtok menni? — Változtatni kellet az útvonalon. Nem a Nílus mentén haladunk, mert nagy a forgalom, és itt közlekedni kész életveszély, hanem a Vörös-tenger partvonalát követjük Szudánig. — További szerencsés utazást Afrikában (már csak azért is, mert ezzel a kirándulásotok végére értetek, és most nagyon nehéz két hónap következik, szakmai megfigyelésekkel, sok munkával kiegészítve.) Polgár Gyula Kócsó ötödik Vasárnap délután Debrecenben, a (Hajdú Volán Gázvezeték utcai pályáján 4000 néző előtt bonyolították le a salakmotor egyéni bajnokság 3., egyben utolsó fordulóját. A debreceniek nagy fölényét hozta a végső sorrendet is eldöntő forduló. A harmadik forduló eredménye: 1. Adorján (Hajdú Volán) 15 pont, 2. Bódi (¡Hajdú Volán) 14, 3. Petrikovics (Nyíregyháza) 13, 4. Tihanyi (Haidú Volán) 11, 5. Hajdú (Hajdú Volán) 10. 6. Kócsó (Tisza Volán) 10. A három forduló eredménye alapján a salakpályás motorkerékpározás egyéni bajnoka: Adorján 30 pont, 2. Petrikovics 28, 3. Bódi 24, 4. Tihanyi 22, 5. Kócsó 21. Nem kell a foci? Városszerte hírlik, hogy Szeged és a megye reprezentáns egyesülete össze kívánta terelni e helység termelőegységeinek képviselőit — némi pénzért persze —, ám azok aligalig jelentek meg a találkán. S aki jött, az se hozott pénzt, de még ígéretet sem. Morfondírozhatunk, hogy kell-e a foci, valóban politikai kérdés-e a labdarúgás, vagy csak akkor az, ha a gazdaság megengedi? És eltűnődhetünk azon is, hogy nem lenne-e kézenfekvő gazdasági alapokra helyezni egy-egy sikerre áhítozó együttes működését?. Két példát mondok. Az egyik igen jól ismert lehet, mert a sajtó rengeteget foglalkozott vele. Ez a vásárhelyi „gebinfoci". Az egyesület vállalkozik, pénzt termel, a játékosok dolgoznak is a foci mellett, s — nem utolsósorban a Szegedről elküldött, elengedett, eltanácsolt futballistákkal — olyan eredményt értek el a 2. vonalban, mint a szegediek. De, ha a 21 kilométer túl nagy távolság, hozok egy közelebbi példát is. Bizonyítandó, hogy igenis kell a foci, az elmúlt hét végén Alsóvároson négy alacsonyabb osztályú csapat részvételével nagy érdeklődéssel kísért tornát rendeztek. Győztek a hazaiak, de mondandómban nem ez a lényeg, hanem az ötlet és a megvalósítás. Tanulmányozni sem nehéz, hisz oly kicsi cég volt a szervező: a Szabadság tér sarkán üzemelő Marika vendéglő. I. D. -,« » i hMiWiju'Dkiim —ii<r«Mi .«»ni«»— »MM**,«»*«—«MIM»«kHMI-l A 4