Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 150. szám 1987. június 27., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Befejeződött az Országgyűlés nyári • i I r ufese Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly. az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A kepviselők folytatták a vitát Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környezetes Termeszetvedelmi Hivatal elnökenek csütörtökön elhangzott beszámolója felett. Élénk vita környezetünk védelméért A vitában felszólalt: Arvai Lászlóné (Heves m . 1 vk). az Eger és Vidéke Afész szakszervezeti bizottságának titkára; Andi Gábor (Baranya m., 5. vk.), a Mecseki Ércbányászati Vállalat csapatvezető vájára; Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m„ 18. vk), a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelöintézetének osztályvezető főorvosa; Kósa Antal (Bács-Kiskun m., 3. vk ), a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz elnöke; Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m„ 12. vk.). az Özdi Kohászati Üzemek igazgatóhelyettese; Berdár Béla (Pest m„ 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatója; Hankó Mihály (Békés m., 2. vk.), a Békéscsabai Lenin Mgtsz elnöke; Balogh Károly (Győr-Sopron m„ 11. vk.) rábapordányi körzeti orvos; Sasvári József (Komárom m.. 8. vk), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője; Szilágyi Tibor (Nógrád m„ 2. vk ), az MSZMP Salgótarján Városi Bizottságának titkára; Angyal Imre (Veszprém m„ 4. vk.), a tihanyi községi tanács elnöke; Simon Béla (BorsodAbaúj-Zemplén m., 6. vk ), a Lenin Kohászati Művek gyárrészlegvezetöje; Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk.) a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára; Várhelyi József (Zala m„ 9. vk), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója; Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) ráckevei körzeti állatorvos1 és Géczi István (Budapest, 49. vk.) a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a beszámolóval egyetértve üdvözölte, hogy a környezetvédelmi beruházások a jövőben különféle kedvezményeket élveznek majd, s a károkozókkal szemben szigorúbban lépnek fel. Az idejében kezdett nevelésre. a szemléletformálásra is tekintve, megfontolásra ajánlotta: az Országgyűlés hozzon létre ifjúsági és sportbizottságot, amely — mint választott testület — kezdeményező, koordináló és ellenőrző szerepet tölthetne be a feladatok megoldásában. legyen. Üj típusú ösztönzőkre van szükség, hogy a hatékonyabb termelés és a környezetvédelem szempontjai egyaránt érvényesülhessenek. Végezetül nagyrabecsülését fejezte ki mindazoknak, akik jelentős társadalmi munkát végeztek és végeznek annak érdekében, hogy a környezet állapota javuljon. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát — egy tartózkodással — jóváhagyólag tudomásul vette. Válasz képviselőknek Összefoglaló és határozat A vitában elhangzott észrevételekre válaszolva Ábrahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke hangsúlyozta: a képviselők javaslataiból, megjegyzéseiből kitűnt. hogy a környezetvédelem valóban fontos társadalmi üggyé vált. A tanácskozás során az ÍS' megvilágosodott, hogy a kormány környezetvédelmi programja helyes, módosítására nincs szükség, a környezetvédelmi fejlesztések ütemét azonban fokozni "kell. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy hosszú folyamatról van szó. Különös felelősség hárul az OKTHra a környezetszennyezés okozta egészségi ártalmakkal összefüggésben, ezért a jövőben a máinál is szorosabb együttműködésre törekszik a hivatal az egészségügyi kormányzattal — emelte ki az államtitkár. A közlekedéssel kapcsolatos környezeti gondokat érintve megállapította: a helyzet javításához szükséi ges jelentős anyagi források §> megteremtésén túl a közlekedésben résztvevők mindennapi magatartásának befolyásolására, környezetvédelmi szemléletük erősítésére is szükség van. A bírságokról szólva kifejtette: a szankcionálás elsődleges célja mindig is a szennyezés megszüntetése volt, s a továbbiakban is az kell, hogy Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy Szirtesné Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) ügyrendi módosító indítványt kíván az Országgyűlés elé terjeszteni. A képviselő több észrevételt tett a házszabályokkal, közelebbről a törvénymódosító javaslatok benyújtásával, elbírálásával, az illetékes bizottság elé utalásával, a vita menetével, formájával kapcsolatban, majd konkrétan indítványozta: a jövőben ne kelljen a törvénymódosító javaslatokat írásban, az ülésszak előtt benyújtani. Indoklása szerint az ügyrend ilyen értelmű megváltoztatására azért lenne szükség, hogy a parlamenti vita is inspirálhassa módosító javaslatra a képviselőket. Sarlós István indítványára az Országgyűlés efölött nem nyitott vitát, a képviselők az elhangzott javaslatok mérlegelését az illetékes parlamenti testület, a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság hatáskörébe utalták. Elnöki zárszavában Sarlós István visszatért Király Zoltán (Csongrád m , 5. vk.) csütörtöki felszólalására. Ismertette a képviselőkkel, hogy Király Zoltán felszólalása után több kérdésben pontosította, illetőleg módosította a parlamenti plénumon elhangzott szavait. így például a képviselő egyetért azzal, hogy az Országgyűlés ne a nyáron, hanem szeptemberben szenteljen újabb ülésszakot legfontosabb gazdasági teendőink áttekintésének. Sarlós István ezután annak a véleményének adott hangot: szükségtelen külön parlamenti bizottságot létrehozni — ezt a javaslatot ugyancsak Király Zoltán tette —, hogy az több változatban kidolgozza a kibontakozás cselekvési programját. E nagy horderejű feladattal ugyanis az MSZMP Központi Bizottsága már foglalkozik, az Országgyűlésnek pedig nem egyik saját bizottságát, hanem a kormányt kell megbíznia a kibontakozással kapcsolatos átfogó feladatok kidolgozásával. Parlament elé terjesztésével Az elnöki zárszóval — amelynek végén Sarlós István jó pihenést kívánt a képviselőknek — véget ért az Országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb törvényhozó testületünk kétnapos tanácskozásán felváltva elnökölt Cservenka Ferencné. Péter János és Sarlós István. Ismét belvízgondok Másodfokú készültséget rendeltek el Kevés pihenőt engedett az illetékes vízügyi szakembereknek a változékony időjárás. Csendes esők és felszakadások váltották egymást a héten. Helyenkent a lehullott csapadék mennyisége ezen a heten elérte a száz millimétert. A mély fekvésű, úgynevezett ártéri területeken „összeszaladtak", felgyülemlettek a csapadékvizek, ezért az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a szegedi és a hódmezővásárhelyi szakaszmérnökség néhány öblözetében újból másodfokú készültséget rendelt el. Az igazgatóság műszaki ügyeletétől kapott tájékoztatás szerint 5 ezer 400 hektár területet, főként őszi és tavaszi vetéseket, kisebb arányban réteket, legelöket érintenek a foltokban jelentkezett elöntések. Tizenkel torkolati szivattyútelepet üzemeltetnek, amelyek másod percenkent tizenöt köbmeter vizel emelnek át a Tiszába. Mintegy kétszáz ember vesz részt az elhárításban, a szivattyútelepek berendezéseinek működtetésében. a zsilipek es egyeb műtárgyak, a főcsatornák ellenőr zeseben. A vízgazdálkodási társulatok es a mezőgazdasági üzemek is bekapcsolódtak a munkákba. Ahol lehet gépi erővel, máshol kézi eszközökkel mélyítenek levezető árkokat egyengetnek utat a vizek lefolyásának az üzemi csatonákhoz. Mivel csapadékra hajlamos az időjárás, a hét végen: szombaton és vasárnap is vízkár-elhárítási készenléti ügyetetet tartanak. Megalakul az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pénteken a Pénzügyminisztériumban sajtótájékoztatón ismertették az adóhatóságok átszervezésének a programját. Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának főigazgatója elmondta: június 30-án megszűnik a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága, s július l-jén megkezdi működését jogutódja, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési hivatal; ezzel egy időben az adózás más hatóságainak tevékenysége is módosul. A szervezeti változás az adózás korszerűsítését szolgálja, és kapcsolatban van az előkészületben levő új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer bevezetésével, illetve annak végrehajtásával. Az új szervezet feladata lesz a vállalatok, szövetkezetek és társaságok adóinak beszedése, ellenőrzése. valamint gazdasági információk gyűjtése. A jövőben a tanácsok helyett ez a hivatal adóztatja a kisiparosokat, magánkereskedőket és a szerződéses üzemeltetőket. A központi államigazgatási szerv létrejöttével egy időben a fővárosban illetve a megvékben megszűnnek a Pénzügvminisztérium Ellenőrzési Főigazgatásához tartozó igazgatóságok és megalakulnak az üj hivatal igazgatóságai, valamint a felügyelőségei. Módosul a tanácsi adóhatóságok valamint az illetékhivatalok tevékenysége. A tanácsi adómegállapító hivatalokat valamint az illetékhivatalok adórészlegeit átveszi az újonnan megalakuló Adó- és PénzüRVi Ellenőrzési Hivatal. A tanácsok a jövőben csak az úgynevezett tárgyi adók — például a házadó, az ebadó — beszedésével foglalkoznak. A korszerűsítéstől a szakemberek azt várják, hogy egyszerűbbé és jobban áttekinthetőbbé válik az adóztatás. Az előnyök elsősorban abban mutatkoznak majd meg, hogy az eddig külön működő központi és tanácsi irányítású adóhatóságok egyetlen szervezetben hatékonyabb módszereket alkalmazhatnak. A hivatal egyebek között kidolgozza jelenleginél korszerűbb adóztatási formák bevezetésének a feltételeit is. Az adóhatóságok új szervezeti felépítéséről valamint működéséről a hivatal igazgatóságai. illetve felügyelőségei tájékoztatják majd az érdekelteket. (MTI) Üdülés - idegenforgalom A kormány szóvivőjének nyilatkozata Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője az ülés délelőtti szünetében nyilatkozatot adott a sajtónak. Mint mondotta: — A kormány mindig nagy figyelmet fordít az Országgyűlés vitáira, gondosan tanulmányozza az elhangzott véleményeket, bírálatokat, es rendszeresen visszatér a képviselői javaslatokra. A kormány — amint ez képviselőinek az országgyűlési vitában elhangzott beszédeiből is kitűnik — a gazdasági kibontakozás útjára kívánja vezetni az országot. Ennek legfőbb módját a nemzeti egység erősítésében, a szocialista közgondolkodás és demokrácia továbbfejlesztésében, a dolgozó, alkotó emberek megbecsülésében és a megérett gazdasági, társadalmi reformok határozott megvalósításában látjuk. Üj miniszterelnökünk, Grósz Károly eddigi pályafutása, személyisége, következetes törekvései jól ismertek az ország népe előtt. — Külföldi szövetségeseink, barátaink, partnereink is bizonyosak lehetnek abban, hogy továbbra is kipróbált külpolitikai irányvonalunkat követjük. A jövőben is aktív részesei kívánunk lenni a békéért, a leszerelésért, az enyhülésért, a helsinki folyamat kibővítéséért folyó nemzetközi küzdelemnek, s fejleszteni kívánjuk kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésünket minden országgal. mmmtmmt 'Am Pénteken a Duna Intercontinental Szállodában ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács. Egyebek közt megvitatta Sopron-Kószeghegyalja, valamint Győr és környéke idegenforgalmának helyzetét, s továbbfejlesztésének feladatait. A testület az írásos előterjesztés alapján megállapította, hogy a nyugat-dunántúli üdülőkörzet látogatottsága egy évtized alatt megkétszereződött. Az ideérkező vendégek 43 százaléka külföldi. Az igényeket figyelembe véve főként a szolgáltatások minőségi színvonalát, az infrastruktúrát kell javítani, és nagy figyelmet fordítani a környezeti értékek megóvására. Mivel elsősorban a gyógy- és terflM&WIWi» •• málfürdök kedvéért keresik fel a legtöbben a nyugatdunántúli üdülőhelyeket, ezek fejlesztése is elsődleges feladat. Célszerű lenne az országos, illetve a nemzetközi rendezvények számát gyarapítani, valamint a hobbiturizmus lehetőségeit bővíteni — hangzott el az ülésen. Győr és környéke ugyancsak jelentős idegenforgalmi körzet A megyei határokról érkező turisták mintegy 60 százaléka Győrön is keresztül utazik, am sokan nem tudnak megállni itt, a szálláshelyek száma ugyanis csekély. Egyre súlyosabbá válnak a város közlekedési gondjai is. Jelentősen bővült viszont Győrött a kulturális szolgáltatások köre