Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-23 / 146. szám

Szerda, 1987. június 24. 23 Vírusmentes növények Tóth Béla felvétele Teljes üzemmel dolgoznak már a Domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet új biotechnológiai laboratóriumában. A táptalajkonyhából, osztó- és nevelőhelyiségből álló, több mint háromszáz négyzetméter alapterületű laboratóriumban. szövettenyésztéscs eljárással, vírusmentes szaporítóanyagot állítanak elő. Főleg burgonya, alma és spárga, kisebb tételben dísznövények szaporítóanyaga kerül ki az új létesítményből a Meriklon 'Gazdasági Társaság megbízásából. A képen az üvegekbe zárt növényi szövetek láthatók, amelyek nevelési ideje — a laboratóriumban — háromtól hat hétig tart A társadalombiztosításról A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság képviselői hétfőn Nagy Sándornak, a SZOT titkárának és Rácz Albertnek, az OTF vezetőjének részvételével megbeszélést tartottak a társadar lombiztosítás helyzetéről, korszerűsítésének kérdéseiről, s a két szervezet együttműködésének tennivalóiról. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy tavaly a nehezebb gazdasági helyzet ellenére is fejlődött a dolgozók társadalombiztosítási ellátása. A gyermekgondozási díjnak a gyermek másfél éves koráig történő kiterjesztésével szélesedett az ellátásra jogosultak köre Fejlődést jelentett a hetven éven felüliek nyugdíja vásárlóértékének megőrzésére tett intézkedés is. Ugyanakkor a nyugdíjak többségének és az egyes társadalombiztosítási ellátásoknak a vásárlóértéke az elmúlt időszakban csökkent. Egyetértettek abban is, hogy a küJönféle társadalombiztosítási szerveknél, az önkormányzati jellegű testületekben és a kifizetőhelyeken dolgozók lelkiismeretes munkájának köszönhetően ellátásukat a jogosultak rendszeresen, időben megkapják. Ellenőrző séta - idegenforgalmi szemüveggel Sokan munkálkodnak a vendég érdekében Szokás immár, hogy az idegenforgalmi szezon kezdetén városunk vezetői szegedi körsétát tesznek, hogy meggyőződjenek' arról, hogyan készült fel a kereskedelem és a vendéglátás az idegenek fogadására, kiszolgálására. Ez alkalomból találkozott tegnap. hétfőn reggel a Városházán egy csapat, melynek tagja volt az érintett tanácsi osztályok, valamint vállalatok vezetőin kívül Papp Gyula, a városi tanács elnöke és Fraknóy Gábor, a városi pártbizottság titkára. Előbb Réti Csabáné, a kereskedelmi osztály vezetője tartott rövid tájékoztatót a város várható ellátásáról. Az évek óta megkülönböztetett figyelemnek örvendő sörellátásban idén nemigen lesz fönnakadás, egyrészt, mert az eladható mennyiség több. másrészt, mert az idén eddig mintegy ötvenezer ládával ' (egymillió üveg) fogyott kevesebb. Részben az áremelés, s az alkoholfogyasztási korlátozások, részben a hűvösebb időjárás miatt. Elmondta még Réti Csabá né, hogy a vendéglátó egy ségeket folyamatosan ellen őrzik, mennyire felelnek meg a követelményeknek, s hogy az ideérkezők talál nak elég szálláshelyet — várhatóan hetvenszázalékos lesz a szállodák telítettsége. A beszámoló után Papp Gyula vezetésével belvárosi sétára indultak a résztvevők. A Széchenyi téri, Klauzál téri házak belső udvarának . megtekintésekor újból felvetődött a régi gondolat: sokak véleménye szerint ezek a hangulatos udvarok megfelelő környezetet biztositanának olyan kisebb üzletek kialakításának, amik főként az idegenforgalmat szolgálnák. A Klauzál téren járva az is elhangzott a tér Virág cukrászda felöli oldaláról rövidesen kitiltják a parkoló gépkocsikat, és sétálórészt alakítanak ki (később ez a tilalom az egész térre kiterjed majd, de jelenleg csak egy kisebb terület „bebútorozására" van pénz) A Kárász utcán sétálva többen megállapították felújításra "szorulna már az épületek tekintélyes hányada, hogy fez az utca méltó lehessen patinás híréhez. Apróságokra is kiterjedt a „szemlebizottság" figyelme hol kellene javítani, szépíteni az útburkolaton, miért nem működik a Dugonics téri szökőkút, mellette miért nem vágták ki a kiszáradt fát, miért feketére festették a fehérnek rendelt hulladékgyűjtő kosarakat stb. A Nagyáruház előtt, az Árpád téren a parkoló átalakítását néztük meg. fizetőhelyet konstruálnak az autósoknak Utunkat helyen ként az egyetemek diákrektor-választásairól ránk maradt, nem épp szemet gyönyörködtető feliratok szegélyezték, no, meg nagyméretű beton virágtartók, amik viszont szépnek ítéltettek. A Fesztivál ételbár ban arról konzultáltak a szakemberek, hogy az ünnepi hetek idején ez az egység hogyan segíti az ellátást, majd a néhány "napja létesült Sórkertbe látogattunk. A tapasztalatok máris kedvezőek — annak ellenére, hogy nem mindenki értett egyet újabb , „szeszmérő' hely létesítésével a Belvárosban Megnéztük a Hágit is itt még folyt a festés, noha a befejezést hetekkel korábbra ígérték Autóba ütt a társaság, s a kempinget céloztuk meg. Az idegenforgalommal, vendégvárással foglalkozó szakembereknek ez a terület okozza a legtöbb fejtörést- no, nem maga a kemping, hisz' az nemcsak területét tekintve tartozik a legnagyobbak, s a legjobbak közé, hanem szolgáltatásait nézve is. Gondot inkább a kamionok, sa kerítések melletti — főként lengyel — -vad kempingezők okoznak, s persze, a velük összefüggő nemkívánatos tevékenységek A Dorozsmai úti látogatást egy Marx téri követte itt rögtönzött tájékoztatót is hallhattunk a tér sokakat érintő átrendezéséről, közművesítéséről, a pavilonok újjáépítéséről. A körút végeztével Papp Gyula, a városi tanács elnöke elmondta: nem konkrétan a kereskedelem, vendéglátás színvonalát, hanem annak felkészültségét vizsgálták, s azt, hogy a város képes-e szebbik arcát mutatni az idegeneknek. A kereskedelmi hálózatot az idén nem bővíti a város, erre tavaly volt lehetőség, amit most kell jól kihasználni. Mindenesetre sokan munkálkodnak azért, hogy a Szegedre utazó, vagy itt átutazó kellemesen érezze magát. B. T. Virágzó kisipar? — Milyen arányban foglalkoznak termék-előállítással. illetve a napjainkban igen gyengélkedő lakossági szolgáltatásokkal, javító tevékenységgel a szegedi kisiparosok? — Az építőipar, a híradástechnika, az autóipar szakemberei részt vesznek a szolgáltatásban, a ruházati ipar, a cipőjavítás mestereinek egy része azonban már termék-előállító: szívesen dolgoznak butikoknak, szövetkezeteknek, vállalatoknak. Noha kerítéseket, garázsajtókat a lakosságnak is készítenek a lakatosok, mégis egyre inkább úgy tartják: a közületi megrendelő a biztos, s ők is a termék-előállítást részesítik előnyben — Mondjuk ki kerek pe rec nem éri meg a kisiparosnak, hogy a bizonytalan és nem jövedelmező javitó szolgáltatással bajlódjék! A Kiosz szegedi alapszervezetének több mint 3 ezer tagja van. A városban esaknem 2 ezer 500 kisiparos tevékenykedik, a többi mesterembernek a környező tizenhét község megrendelői adnak munkát. A kisiparosok közérzetéről és társadalmi megítélésükről kérdeztem Fráter Györgyöt, a Kiosz szegedi titkárát. — Nem, mert — mondjuk sabb villanyszerelőt és a fodrászt is. De igazságtalannak érzik azt is, hogy a szolgáltató iparos kiskereskedelmi áron tudja csak beszerezni a munkájához szükséges anyagokat míg az állami szektor az olcsóbb, nagykereskedelmi áron veszi meg ezeket. A kisiparos szolgáltatási díja azonban nem lehet magakt ezt is — nincs erre fizetőképes kereslet. És itt a fizetőképességen van a hangsúly Az építőipari szakmát űző kisiparos 90—110 forint rezsi óradíjjal dolgozik. Ennek általában felét el is viszi a rezsi Az illető, ha jó szakember, gyárban is megkeresi a 35—40 forintot. Mennyit kérjen a villanyszerelő, mondjuk egy kapcsoló fölszereléséért, amikor maga a kapcsoló 60 forint. Kilencvenet egy havi 3 ezerből élő nyugdíjastól? Nem a 90 forint a magas, hanem az átlagjövedelem alacsony. —• Talán éppen ezért nem mindenki teheti meg, félretaposott cipőjét, kifestett ruháját a szemétbe dobja, és helyette újat vegyen. — Kiment a divatból a cipőtalpalás, a ruhajavitás is. Az iparosnak nem éri meg a fáradságot, ha munkájáért keveset kér, ha meg magasabb az ár, némi kiegészítéssel újat is vásárolhat a megrendelő. — Mi hát a megoldás? — A helyi tanácsoknak kellene nagyobb segítséget nyújtaniuk a javításra vállalkozó mestereknek. Van erre is jó példa: Zsombó és órából áll.. Bordány adóalap-csökkentést ajánl föl azoknak a szolgáltató kisiparosoknak, akik a községfejlesztési munkában is részt vesznek. A domaszékiek hiányolták a helybeli kozmetikust: ha valaki letelepszik náluk, kedvezményesen vehet építési telket. — Tudna-e példát mondani a szegedi tanács hasonló gesztusára? — Nem Nálunk komoly nehézségekkel küzdenek a szolgáltató iparosok. Ha valaki például ruhajavító ipart vált, s a tanácshoz fordul, mert műhelyre van szüksége. a pályázat révén olyanokkal versenyezik, akik több százezer forintot le tudnak tenni egy butikért. A szolgáltatásra csak akkor lehetne ösztönözni az iparosokat, ha adókedvezményt, műhelyt kínálnának nekik, s ha az áram igénybevételének díja elfogadhatóbb lenne A kilowattonkénti 7 ezer forintos ár egyaránt sújtja a — Ha már sorjázzuk a panaszokat, ne feledkezzünk meg az adóról! — Maga az adórendelet, az adóhatóság vizsgálatának módja, a becslési eljárás arra kényszeríti a kisiparost, hogy ne legyen őszinte, „úgyis rábecsülnek" Ez az erkölcsileg is tisztázatlan helyzet csak zűrzavart okoz: olyan körülményeket kell teremteni, hogy senkinek ne legyen érdeke hazudni. Higgye el, a kisiparosok* mesterekét, többsége esténként szeretné nyugodtan párnára hajtani a fejét. — Elhiszem. De nézzük a hogy pult másik oldalát is! Amíg kissé a kisiparosok „sírnak" és tele vannak panasszal, sokukra irigykedve, sőt, ferde szemmel néz a lakosság. A magyarság vagyonosabb része mégiscsak az ő köreikből kerül ki ... — Hogy nekik valamivel jobban megy, mint másoknak? Szabad a pálya: tesséK utánuk csinálni! Nem munka nélkül, zsebre tett kézzel keresték meg a több pénzt. — Mások is dolgoznak sokat, söt, egyre többen látástól-vakulásig, a nap azonban mindenki számára 24 hivatástudatr -szintén nem szab határt a 5munkaidőnek. A kiváló mérnök, kutató, pedagógus életszínvonala például megl sem közelíti a legtöbb kisiparosét. No, de e kérdés rendezése túlnő a Kiosz keretein. — Annyiban mégsem, hogy a kisiparosnak is baj, ha a tanár a legértékesebbet, a szellemi tudást olcsón adja. Bár megtehetné, hogy őrönként 150—200 forintot kapjon, akkor a vargának is lenne kuncsaftja . — Gyakran elhangzó, igaz, helytelenül általánosító vélemény a kisiparosokról az is, hogy a gyors gazdagodás reményében nem riadnak vissza különböző turpisságoktól, söt, tisztességtelen módszerektől sem. > — Való igaz. van, aki megpróbálkozik effélével. Aki nem érti a szakmáját, nem egyesíti magában a legjobb takarítónő és vezérigazgató erényeit, nem tudja szervezni a munkáját, hiányzik belőle a lelkiismeretesség, az ezen a pályán szélhámossá válik. — Es akkor mi történik vele? — Előbb-utóbb megbukik. — A Kiosz, mint az iparosok érdekvédelmi szervezete, ilyenkor kinek az érdekét védi? — Természetesen a megrendelőkét és a tisztességes pélSzerintem a magyar ál— Kizárásra tudna-e dát mondani? — Tavaly kilenc, többnyire építőiparban működő kisiparost zártunk ki a tagok sorából, egy kőműves szintén közel áll hozzá: ő szigorú megrovásban részesült. — Az okok? — A megrendelőket hitegették, előleget vettek föl, a vállalt munkát nem, vagy nem megfelelően végezték el. Nincs helyük közöttünk. A szorgalmas, tisztességes tagok érdekeit pedig — ismétlem — minden fórumon megvédjük, söt, küzdünk azért, hogy a kisipar életképes maradjon. — Mit vár az új adórendelettől? — A progresszív adózás nem fog ösztönzően hatni a lampolgárok átlagjövedelme kisiparban sem. Aki munka mellett váltja ki az ipart, keresni akar, mert rákényszerül, Aki ötvenezer forintot „termel", fizessen viszonylag magas adót, de aki 200—300 ezret, azt degresszív adózással lehet serkenteni. Ellenkező esetben inkább leáll, mintsem a megtermelt 100 forintból 75-öt elveszítsen. S ez egyaránt ártana a megrendelőnek, a kisiparnak és a népgazdaságnak is. Chikán Ágnes túl alacsoYiy — az európai átlagjövedelem lenne a reális —, és nem a kisiparosoké a magas. Aztán: a vállalaton belüli munkanélküliséget kellene fölszámolni. Hányan vannak, akik a 8 helyett csak 4 órát dolgoznak a fizetésükért. A kisiparos 100 százalékos intenzitással kihasználja a magaszabta munkaidejét. — Tudnék mondani jó néhány foglalkozást, ahol a Szrnt-ülés Nök - hátrányban? Szétzilálódnak a családok, üzemek egyre kvalifikáltabb met. Másik tendencia, hogy neveihetetlenek a gyerekek, munkaerőt igényelnek. a létszámcsökkentések, az túlhajszoltak a nők (véle- A nők mind nagyobb rész- átképzések elsősorban a nöményünk szerint nem csak vétele a vgm-ekben a túl- ket érintik. A magányos, ők) — ez lehet a summázata munka további növekedését idős nők helyzetén ugyana tegnapi szmt-ülés egyik té- eredményezi Egyre nehe csak változtatni kellene, májának. A szakszervezeti zebb összeegyeztetni a mun László István az egészségszékházban elhangzottakra kavállalói szerepet és az ügyben dolgozó nőknek az korántsem mondhatjuk, anyai hivatást. Ezért sürgeti országos átlagnál jóval alahogy korszakalkotó elmelke az szmt-állásfoglalás, hogy a csonyabb bérét emlegette fel dések, feLkavaró gondolatok főmunkaidőben szerzett jő keresve az okokat. Szabó G. Lászlónak, a me vedelmek biztosítsák a tár Az szmt tegnapi ülésén gyei tanács elnökhelyettesé sadalmilag elfogadott élet többek között tájékoztató nek szavaiból tudtuk meg, színvonal megőrzését hangzott még el a munkaa fizikai munkakörökben A9"ston József, az szmt védelem helyzetéről, a tisztvezető titkára a közéletben ségviselő-oktatásról, valadolgozók többsége még min- ¡dónként jelentkező nőelle- mint a nyugdíj- és adórenddig szakképzetlen, noha az nességre hívta fel a figyel szerről B. E. A törvényjavaslatokról Az Országgyűlés jogi, »igazgatási (és igazságügyi bizottsága hétfőn az Országházban — a múlt héten megkezdődött ülését folytatva — ismét tanácskozott. A képviselők két magas szintű jogszabály, nevezetesen a büntető törvénykönyv és a büntető eljárásindokoltnál nagyobb mértékben — növekedett a jog és a jogi eszközök szerepe. A joggal szemben támasztott fokozott követelmények azonban egyre inkább felszínre hozták a jogrendszer hiányosságait. A jogi túlszabályozás ^iraminek fő oka, hogy a jogot esetenként nem ról szóló törvény tervezett a rendeltetésének megfelelő — a parlament nyári ülésszakán napirendre kerülő — módosításának előzetes vitája végeztével mindkét előterjesztést elfogadták; s úgy határoztak, hogy a bizottság célra használják fel —, valamint egyéS" jogterületeken a stabilitás hiánya veszélyezteti a jogrendszer egységét, áttekinthetőségét és hatékonyságát. Ez összefügg szövegpontosító indítványait azzal is, hogy a jogszabályírásban is előterjesztik a parlament plénumán. Ezután a bizottság véleményezte a jogalkotásról szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet várhatóan ez év végén terjesztenek az ¿Országgyűlés éléi Miként most a bizottsági elemzés során — a képviselőknek megküldött munkaanyagból és Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjéből — kitűnt: zz elmúlt évtizedek során szo cialista jogrendszerünk kiépült, és a társadalmi, gazdasági változásokkal összalkotásról ma több, különböző szintű jogszabály rendelkezik. A képviselői véleménycserében is hangot kapott az igény fel keli számolni azt a helyzetet, hogy nem mindig állapítható meg a jogszabályok és a jogalkotói jogosítvánnyal felruházott szervek köre, nem egyértelmű, hogy a különböző jogi eszközökkel kikre nézve lehet rendelkezni, és e rendel kezesek kötelező erejűek-e. Az ülést az elnöklő An'lilffy György (Csongrád hangban —- bár olykor az megye) rekesztette be (MTI)