Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-22 / 145. szám

Hótfö, 1987. június 22. 3 Megnyílt a Pannónia Vásár Ma a szegedi vásár tart tájékoztatót Szombaton délelőtt ünne­pel ves külsőségek között nyi tolták meg a XIII Szabad kai Pannónia Vásárt A vá rosi sportcsarnok főbejárata előtt vendégcsalogatónak ki­állították azt a meggypiros Renault—4-es autót, amelyet a vásár zárásakor kisorsol­nak a látogatók között A belépődíj egyébként 500 di­nár. S hogy még hangulato­sabbá tegyék a nyitást, sza­badkai néptáncosok adtak rövid műsort szerb és ma­gyar táncokat mutattak be A megjelent vendégeket — közöttük a Csongrád megyei, Hékés és BácS megyei, illet­ve szegedi párt- és tanácsi tisztségviselőket — Palincsár József, a szabadkai városi tanács elnöke köszöntötte, megjegyezvén, hogy nem is annyira az üzleti realizálás a Pannónia Vásár legfőbb fel­adata. inkább a jelenlét a fontos, s kialakuló kapcsola­tok később hozhatnak kéz­zelfogható eredményeket Annak a reményének adott kifejezést, hogy Szeged és Szabadka igen jó kapcsolata tovább erősödik, s a két szomszédos városban meg­rendezendő vásárok is hozzá­járulnak a ma még pangó A jugoszláv kiállítók standjainak egy élet föllendülésé gazdasági hez A . ünnepi koszontó után Kovács Oszkár, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja mondott megnyitó be­szédet Ugyancsak a jelenleg nehézségeket okozó gazdasági életről beszélt, a jugoszláviai fizetési mérleghiányról, s arról, a hosszú távú stabili­zációs programról, amelyet kormányuk kidolgozott Eb­ben a programban minden kereskedelmi, gazdasági ta­lálkozónak, így a szabadkai Pannónia Vásárnak is jut egy kis szerep A gyorsítás­ról beszélt, a technikai fej­lesztés fontosságáról, mivel a késedelmeskedésnek, a las­sú alkalmazkodásnak belát­hatatlan következményei le­hetnek. A vásárnyitó után séta kö­vetkezett, amely ugyan nem tartott sokáig, lévén a sza­badkai vásár területe nem nagyobb, mint a szegedi vá­sár. C pavilonja. Úgy- tűnt. hogy a kiállítók nem sok új­donságot vonultattak föl a most megnyílt Pannónia Vá­sáron. s ez alól még a ma­gyar kiállítók sem kivételek. Ha őszinte akar lenni a tu­dósító, el kell mondania, hogy valóban itt a részvétel részlete a lényeg és nem az ered­mény Bár az is igaz, hogy a vásárok későbben, csende­sebb időkben kamatoznak A jugoszláviai kiállítók — nincsenek többen, mint a magyarországiak — a már ismert élelmiszeripari ter­mékeiket vonultatták föl na­gyobb részben. Egy kevéske vegyipari cikk, egyetlen bú­torgyár szépen kidolgozott kombinált szobája, s néhány fogyasztási cikk érdemel említést A szabadtéri terü­let szinte elhanyagolható, pedig évekkel ezelőtt jobban tervezett és szervezett volt a szabad térség, a csarnok előtti szellős hely Csak re­mélni lehet, hogy a határ menti kereskedelemben és gazdasági együttműködés­ben nagyobb szerepre hiva­tott Pannónia Vásár — mire a kiállítás véget ér — vala­ipit lendít a közelebbi kap­csolatokban, amélyek jelen­leg a mélyponton „vegetál­nak" A magyar kiállítók napjára ma, hétfőn kerül sor délelőtt 10 órakor a szabadkai gazdasági kamara székházában Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb­titkára, a Szegedi Ipari Vá­sár igazgató tanácsának el­nöke tart sajtótájékoztatót. „Vendégéjszakák"— másképpen Az átlagember a lelke mé­lyén mindig irigyli a ma­szekokat. Valahogy kifelé csak a többszintes villa, a nyugati autócsoda, a butik­cuccok látszanak, a hajtás, a munka tényleges mennyi­sége nem Félreértés ne es­sék nem csapiam fel fo­gadatlan prókátornak, s va gvok, mi voltam, bérből és fizetésből élő állami alkal­mazol! Nem vagyok viszont híve a kategorikus legyint­getéseknek. az pedig kife­jezetten tetszik, ha bizonyos hiányok pótlását, vagy leg­alábbis erre tett kísérleteket látok Ha az indulótökéből nem. az ezredik butik, piz­zeria, shop nyílik, hanem valami amire égető szükség van. Ezért indultam a magán szállások nyomába örök gond, hogy a szép és vál­tozatos nyarunk csalogatta idegeneket hogyan, hová he­lyezzük el Nem is a szál­lodánk kevés, hanem az ol­csó éjszakázás! lehetőség, a turisták zöme számára is megfizethető ágy Szegeden két, panziójelle­gü magánszállás működik Röszkén most épül eg.v Hogy mit kínálnak? Balogh Sándorék a Füij utcában a két felső szinten 20 ven déget tudnak elhelyezni Szezonban 200-250 forint egy éjszaka, szeptember végé­től május elejéig 150-200. Szerződést kötöttek a Gu­bonakutatóvul a SZÜV-vel az Egészségügyi Főiskolával a MÁV Toursszal Vissza térő vendégeik a Mafilm dolgozói — lásd Szerelem az első, s most a második vé­rig — és sok-sok spoitoló. Nyáron előfordul hogv mai egv lelket sem tudnak fo­gadni, pótágy nincs Az el­ső szinten négy 2 1 1 szemé­lyes, kulturáltan berende­zett szoba, a másodikon a többi és a vendégkonyha, a terasz Kun Sándorék a Hunyadi sugárúton, az állomáshoz közel szobánként 4 sze­mélyt tudnak fogadni, majd­nem minden lakótérnek van kulim fürdőszobája, a föld­szint a dohányosoké, az emelet az antlnikotinlstáké A 200 forintos árban a konyhahasználat is benne foglaltatik minden helyi­ségben van televi/.ió Itt is vannak hűséges, visszatérő vendégek, vállalatok is ke­resik, ez a lehetőség szá­mukra is sokszor megöl dás Forró István panziója az E5-ösön a rös/.kei elágazás­ban a tulajdonos becslése szerint januárban nyílik Az alsó szinten 94 személyes ét­terem készül a felsőn 30 turista alhat majd né­hány fecske máris beköl tözött, az. első fecskék iga­zán valódiak A ház kalá­kában épült, a család keze munkája A határ menti át­menöforgalom szempontjá­ból lesz előnyös Az effajta érméknek is két oldaluk van Természe­tesen ösztönösen adódik a kérdés, miből? Nos, egy­részt megígértem, hogy ei­töl nem faggatózom más­részt valóban nem igazán éidekel Annál jobban a kérdés másik oldala meny­nyire tudnak segíteni ezek a panziók sz.állásinséges időkben7 Csongrád megyé­ber' 9 ezei 500 ágy Van És ez. is kevésnek bizonyul olyankor, mikor egyszerre van hatféle kulturális ese­mény, két tudományos kon­ferencia. filmforgatás és ki tudja, mi még. Elenyésző a megnézett 40 és a jövőre még hozzászámítható 30 fé­rőhely A flzetövepdég-szo­bákkal elég sok gond van, hallomásból tudom, hogy osztályba sorolásuk nem mindig megfelelő, és elő­fordul, hogy véletlenül két­felé is kiadják olykor-oly­kor ugyanazt. A megoldás­sal kecsegtető lehetőségek között előkelő helyre ten­ném a panziókat természe­tesen nemcsak a ma­gánpanziókat A húsz ven­dégre méretezeti szállások családias légköre és vi­szonylag szolid ára minden turista számára szimpatikus. És persze hiába minden­féle kulturális, természeti vonzerő amíg vissza kell utasítanunk bárkit is szál­láshiány miatt .. R. É. Délép-pólyaudvar Az emberekről tudom, honnan jöttek n // A Lechner tér kornyékén lakók a megmondhatói amikor délután fél ötkor a Délép bejáróit .szállító sárga lkaruszok elhajtottak nem volt nap. hogy ne maradt volna valaki a meleget és mámort adó Búza kocsmá­ban vagy a tér árnyas fái alatt Negy óra tájban kezd­tek szállingózni errefelé a cájgnadrágos, pufajkás munkások, kezükben csatos iskolatáskával, reklámsza­tyorral, svájci sapkában, gu­micsizmában vagy nehéz ba­kancsban — Egy rovtd kitérővel húsz év< dolgozom a Délép­nél — mondja Mészáros La­jos, az elsőnek érkező busz sofőrje Csanyteleki vagyok, ott szedem föl az embereket, aztán a tanyavilágban meg Opusztaszeren Amikoi beér kezünk, a kettes telepre vi szem a dolgozókat. — Otthon mit csinálnak a hét végén? — Mindenkinek akad ott­hon munka, a többségnek van háztájija — Érződik a hangulaton, hogy hajban van a vállalat? — Kevesebben vagyunk, a vonalakat is átszervezték, de a hangulat nem rosszabb, mint volt. Most a Délép 900 munkása jár be a környékről, közü­lük 600 Szegedre, a többiek Vásárhely, Szentes, Csong­rád, Makó és Battonya épít­kezéseire. Volt idő azonban, amikor a bejárók, illetve a csoportosan szállított dol­gozók száma elérte a kétez­ret A Délép saállitóeszkozei — szándékosan kerülöm a busz sz.ót olyan útvo­nalat választottak, hogy a dolgozóknak legfeljebb egy kilométert kellett gyalogol­niuk a járműig. A hőskor­ban — amit nyugodtan ne­vezhetünk a bejárás őskorá­nak is — ponyvás teherautó­kon szállították a munkáso­kat, mígnem közbeszólt a Szabad Európa Rádió. Neve­zett adó 1966-ban szertekür­tölte, hogy Magyarországon embertelen körülmények kö­zött szállítják a dolgozókat, mínusz húszfokos hidegben is csak egy ponyva védi őket A válasz, egvik hétről a másikra fabódék kerültek a teherautókra. A Délépnél is harminc ilyen szállította ez­után a bejárókat. 197H-ig szolgáltak ezek a bódék, mígnem rendeleti úton betil­tottak azokat Nem volt végzetesen nehéz az. átállás, hiszen korábban is voltak forgalomban autóbuszok, ez­után „csak" azt kellett meg­szervezni, hogy minden vo­nalra jusson Ikarusz. — Mindennap négykor kelek, fél ötkor jon a busz. Hatnál hamarabb sohasem érek haza — mondja Bang Lajos, aki Vásárhelyről jár be. Bádogos szakmunkás, most éppen a színháztól jött. — Részben tetőfedési hiba miatt beázik a lapostető. A forrasztások srjrra eltöredez­tek, most popszegecsckkel erősítjük meg. — Munka közben érzékel­hető a nagyobb szervezett­ség? - Nem, mert most is elő­Külföldi nyelvtanfolyam Több mint másfél száz budapesti és vidéki nyelv­tanár angol szakos egyete­mista es középiskolás diák utazik a közeli napokban az Amerikai Egyesült Államok­ba ahol a Soros Alapítvány támogatásával óthetes inten­zív nyelvi kurzuson vesz részt A Soros Alapítvány és a Művelődési Minisztérium áprilisban meghirdetett pá­lyázatáru több mint ezren lelentkeztek közülük vá Jasztotta ki a bizottság azt a 162 tanárt, illetve diákot, akik július 1-jélől az USA három egyetemén tökélete­síthetik angol nyelvtudásu­kat, s ismerkedhetnek meg behatóan a kortárs amerikai irodalommal és művészetek kel A Soros Alapítvány mintegy félmillió dolláros támogatásával első ízben szerveztek ilyen nyelvtanfo­lyamot fordul, hogy két-három na­pig nem kapunk anyagot, fölöslegesen ingázunk egyik helyről a másikra — Hiányszakmában dolgo­zik. Meg is fizetik? — Három éve dolgozom, de a derekamat már érzem, a lábam is fáj Télen-nyáron a tetőn vagyunk, ezt nem fizetik meg kellőképpen Az. idők során két pálya­udvara lett a Délépnek az egyik a házgyárban, a másik a város szívében, a Lechner téren. Utóbbi nemrég költö­zött át a szomszédos Szent István térre. A személyszállítás irányí­tója Békési Károly, akJ min­dennap öt órakor a Délép­pályaudvaron várja a buszo­kai Nyolcvanesztendös, de tizenötöt bátra letagadhatna, olyan eleven mozgású Föl­pattan az egyik piaci asztal­ra, köszönget, válaszol a kérdezósködőknek — Most rövidpéntek lesz. Tudja — fordul felém — mi már elkezdjük a karácsony utáni munkanapok ledolgo­zását. — Sok dolgot hallhat a melósoktól. Mit gondol, mi lehet a bajok oka? — Nem kell ide pótmű­szak, meg kommunista mű­szak, hanem meg kell véde­ni a munkaidőt. Ha a két­kezi dolgozó azt látja, hogy odabent nincs hajtás, akkor kint se nagyon megy a mun­ka és nem töltik ki a mun­kaidőt. Ugy látom, hogy a sok sikertelenségben elfásul­tak az emberek — Hány járatról érkeznek az ingázók? — Tizenkét busz jön, az induló állomások: Csongrád, Mindszent, Csengele. Kiste­lek, Opusztaszer, Pusztaszer, Kiskun ma jsa, Kömpöc, Sán­dorfalva és Dóc. Tizenöt éve vagyok itt, a buszokon nem nézem a föliratot, az embe­rekről tudom, honnan jöttek. Minden bizonnyal nem le­pi meg az olvasót, hogy a bejárók többsége, mintegy hetven százaléka segédmun­kás. 28 százaléka szakmun­kás, a fennmaradó két szá­zalékot pedig a termelésirá­nyitók teszik ki Több száz dolgozó szállítása egyáltalán nem olcsó dolog. A tavalyi csoportos személyszállítási költség harminchat és fél­millió forint volt. Az idei tervezeti — a munkáslét­szám csökkentésével és a vonalak ésszerűsítésével •**­húszmillió forint. A vállalat szállítási osztá­lyának vezetőjétől, Kapovics Gábortól — az előbbi szám­adatokon kívül — azt is megtudtam, hogy az autóbu­szok kihasználtsága immár 70 és 100 százalék között mozog. Korábban nem min dig volt így előfordult, hogy hetekig járt a busz Békés megyébe öt-hal emberért. — Mennyit fizetnek a be­járók ezért a „szolgáltató sért"? — A személyvonat másod­osztályú jegyárának körül­belül húsz százalékát — Gondolkoznak azon, hogy a nem kellőképpen ha­tékony járatok helyett ki­sebb jármüveket indítanak? — A megszigorodott gaz­dasági helyzetben néhány útvonalon jelentősen csök­kent a bejárók száma. Mivel a dolgozókról nem akarunk lemondani, de a nagyobb buszok gazdaságtalanok, mik­robuszokat indítunk ezeken a Vonalakon. — A gazdaságtalan jára­tok megszüntetésével mun­kásokról is le kellett monda­niuk? — Inkább ászervezzük a járatainkat, új vonalakat je­lölünk ki. hogy a munkások is jöhessenek, mi is éssze­rűbben gazdálkodjunk. Ko­rábban volt úgy, hogy egy­két hónapig is járattunk nem kifizetődő útvonalon autóbuszokat, de ezt már nem tehetjük meg, mert gazdasági nehézségeinkhez ezek is hozzájárultak. Dlusztus Imre Aki a gém tetejére is kimenne A Püspök utca környékén mostanában mindenki emelt fővel jár. Tobb eme­lel magasban egy kis em­ber ül hatalmas daruja fülkéjében és mesteri mó­don „legózik" tonnás ele­meket rakosgát — centi­méteres pontossággal. Czellár Zoltán valamicskét nö, mire földet ér A 33 éves darussal a pénteki ebédszünetben beszélget­tünk — A budapesti Építő­ipari Gépesítő Vállalat szegedi kirendeltségénél dolgozom, tizenöt éve va­gyok darus. — Milyen szakképesítés kell ehhez a munkához? — Eredetileg csőszerelő­nek tanultam, de aztán megszerettem a daruzást. Féléves tanfolyamot vé­geztem Debrecenben, azután ülhettem föl. — Nehéz volt az alkal­massági vizsga? — Nem, egyáltalán nem Altalános orvosi vizsgalat van évente, azaz nekem már csak három évente. — Milyen magasan ül? — A fülke negyvenná­rom méterre van a földtől, a gém pedig hatvannégy méterre. De dolgoztam már nagyobb daruval is. — Mikor volt a csúcson? — Amikor az újszegedi víztornyot építettük, akkor hatvanhét métei magas­ban ültem. De magasabban voltam, amikor a rökusi víztornyot, az. újszeged! ina­gasházat a szalámigyár érlelőtornyát vagy a Somo­gyi Könyvtárat építettük. — Nem szédül, vagy nem fél?~ — Sohasem szédülök, a gém tetejére is kimennék. Félr.i pedig nem szabad. Ha egyszer azt érzem, hogy felek. nem megyek föl többé. — Ha fúj a szél, menr.yi a fülke kilengése? — Szél nélkül is lehet egy méter Ha fúj, akkor több. — Mennyi időt szabad fönt tölteni? — Elvileg tizenkét óra a maximum, de ha nagyon meg kellet nyomni a me­lót, akkor reggel hattól este tizig fönt játszottam. — Eddig melyik volt a legnehezebb munkája? — Ez, a Püspök utcai. Annylru keskeny az utca, kicsi a terület és viszony­lag szélesek az. elemek, hogv centimétereken múlt minden.' A nagy szélben percekig csak lógattan a tonnákat, meg kellett vár­ni a szélcsendet. Az egvik trepni két centiméterre volt a faltól, ahonnan tol kellett emelni Ügy izgul­tam, hogy a torkomban dobolt a szívem. — Azt mondjak, mindent tud n szakmábó' Vannak céljai? — Ti zen négyféle daruból van vizsgám, de van még egy pár, ami hiányzik Ha a/ egészségem engedi, 'e­tesz.ek meg néhány vi/seát. Ü. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom