Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

6 Szumbe!, Il SOT. jàinihats 20. Dg] I magazin ••3 £••• Elmélet és innováció Az innováció latin szó, magyar megfelelője: újítás, felújítás. Napjaink egy divaUis kifejezésévé vált, sokszor — minden alap nélkül — az alkotás, újitas vagy a korszerűtlenség fogalmát helyettesítve. Az innováció szó alapjelentése valóban az újítás, de ennél jóval több, lagabb értelmében pedig az általán«« értelemben vett megújhodás rejlik a fogalom mögött. Szűkebb értelemben az irtnováció az a folyamat, illetve annak a folyamatnak az eredménye, amelynek során egy új termék, egy új technológia vagy új szervezési eljárás a gyakorlat részévé válik. Az innováció megközelítésének különféle meghatározásai azonban nyilván függnek az. egves országok fejlettségi szintjétől is. Tény, sajnos ma sincs fejlett szocialista technológia a legtöbb területen. Ifjú Marosán György szellemes hasonlatával mást. úgy vagyunk, mint az Alice Tükörországban című könyv egyik szereplője: már ahhoz is hétszer olyan gyorsan kell szaladnunk, hogy egy helyben maradhassunk. A mai szocialista Magyarországon nemcsak a gazdasági fejlőde.s kulcskérdéseként van jelen az innováció. Veleménvem szerint tobbnil van szó. Mégpedig: a gyakorlatban kellene bebizonyítanunk, van elegendő alapunk •annak feltételezésere, hogy a marxizmus—leninizmus hatékony eszközként szolgálhat a modernizáláshoz. Be kellene látnunk: nem lehet egy központilag tervezett gazdaság teljesítőképességét' emelni vagy pontosabban korszerűsítési ütemét emlitesre méltó mértékben növelni anélkül. hogy átfogóan ne változtatnánk meg az intézményi kereteinket. A marxizmus—leninizmust végső soron egy olyan rendszernek kell tekinteni, amelyen keresztül a fejlődésben elmaradott országok és régiók a fejlettebb országok kényszerű támogatásának ¿segítségével továbbfejlödnek. Az innováció tágabb értelmében a szocializmus megújulási vagy ha úgy tetszik, átalakulási képességéről beszélhetünk, melynek hiánya esetén a nemzet és a rendszer — Bognár József akadémikus szavaival — veszélyes helyzetbe kerül, ami a vezető réteg és a tömegek közötti konfliktusra. kormányozhatatlanságra és nemzetközi értelemben vett elmaradásra vezet. Az I95(l-es években. amikor nőtt a marxista ideológia megvalúsulásával kapcsolat«« csalódottság a fejlett országokban, az akkori helyzetre értve, gyakran utaltak ..az. ideológia végére"'. I'ara«toxnak tűnhet, de éppen a gondolat ellenzői értelmezték ugv. hogy eszerint már soha többé nem lehetnek ideológiák. Egyetlen társadalom sem létezhet azonban megismerő, erkölcsi és kifejező kultúra nélkül, s az ideológia végül is az ember azon szükségletének terméke, hogv intellektuális rendet kénvbzeritsen a világra — mondja ki a polgári filozófus Edward Shils. A probléma inkább nálunk is abban áll. hogv az ideológia, amely a szocialista átalakulás idején a politikai harc egyik formáját jelentette, a későbbiekben nem vált a valóság megismerésének és elemzésének egyik formájává, nem serkentette új problémák megismerésére és korszerű formában történő megoldására a társadalmat. Abban. hogy az ideológusok és más elméleti szakemberek a jelen kepét nem a konkrét viszonyok elemzése alapján alakították ki, hanem a jövőkép különböző elemzésének a jelenbe tcirténö visszavetitésének útján, az játszott döntő szerepet, hogy „A szocializmussal kapcsolat«« elméleti elképzelések sok tekintetben megmaradtak a harmincas és a negyvenes évek színvonalán... A szocializmusra vonatkozó lenini megállapításokat leegyszerűsített módon magyarázták, gyakran megf««ztva ázokat elméleti mélységüktől és jelentőségüktől . .. Ez viszont csökkentette a s/'K'ializmus történelmi jolentoséget. gyengítette a szocialista ideológia hatását." (Mihail Gorbacsov). Az 1960-as reformévekben nem Nemcsak az embereknek, a szavaknak is van karrierjük. Hazánkban viszonylag új keletű az innovárió fogalma, még az 1976-ban megjelent Gazdaságpolitikai kisszótárban sem szerepel. 1978-ban a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése keretében, a gazdasági és jogtudományok osztályán tartott előadásában viszont Szabó Kálmán már megállapította: az innováeió tartalmánál és funkciójánál fogva szervesen beilleszthető a marxista politikai gazdaságtan alapkategóriáinak rendszerébe. sikerülhetett a sztálinizmus átfogó cáfolata, és ennek nyomán egv világos érvrendszerű reformideológia megteremtése. Egv társadalom innovativitásanak nagyon sok összetevője van. Ezek között komoly szerepe van annak, hogy a világgazdasági hatásokra milyen rugalmasan és gyorsan reagál. Igazából egy társadalom megújulásra való képessége azonban azon áll vagy bukik, vajon képes-e hatékony, mégis emberközpontú, humanista megoldásokat találni társadalmi problémáira. Ha a VII. ötéves terv úgy valósulna meg, ahogy az elfogadásra került, annak az lenne a következménye. hogy 15—20 hellyel esnénk vissza fejlettségi mutatóink tekinteteben a nemzetközi listán. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején a létező szocializmussal szemben jelentkező kritikák még a politikai moralizálás szintjén mozogtak. de a 80-as évekre a szocialista fejlődés eljutott abba a szakaszba, amelyben a saját maga által életivhivott és korubban kiépített szükségleteket nem tudja tovább kielégíteni. De nehézségeinkre nem neolibereális választ kell adnunk a munkaidő meghoszszabbitásával. valamint az állam közösségi fogyasztásra szánt kiadásainak csökkentésével mert ezzel társadalmi stabilitásunk forrásait éljük fel. A szocialista szektor belső , problémáit szükséges megoldani, ennek a szektornak kell az emberek számára az alapvető- megélhetési lehetőséget, anyagi boldogulásuk, számításaik forrását képezni. No' hány éve vállalataink 52 százaléka v«ilt állami támogatás révén nyereséges, ma kétharmaduk. Elég-e a műszeriparnak öt évre 21 milliárd forint, ha a kohászat egy évre 17 milliárdot kap? Mit ér az önálló külkereskedelmi jog, ha az export-import továbbra is engedélyhez van kötve? Egyetérthetünk ifj. Marosán Györgynek a szegedi III. műszaki-fejlesztési konferencián adott megfogalmazásával, miszerint a 80-as évekre meg kell, hogy változzon a műszaki fejlesztés állami irányítása, de ehhez a merev, szűk sávon mozgó és bürokratikus konzervativizmusban szenvedő ágazati cselekvési rendszert olyan ipnovativ és mozgékony információs-döntési és cselekvési rendszerrel kell felváltani amelyet a végrehajtás technikájával összefüggő részkérdések helyett az átfogó, alapvető döntések foglalnak le. A társadalomtudojnányök megállapításai és következtetései az össztársadalom érdekeit szolgálják. de gyakran beleütközünk olyan kialakult vagy megmerevedett struktúrákba, jól kifejlett pa rti k u lá ris érdek v iszon yok ba, amelyek hatalmi és ideológiai mixiszerek kombinációjával védekeznek. Az elmélet elakadása nem idézi elő szükségszerűen a politikai gyakorlat megrekedését, vannak viszont olyan esetek, amikor az elmélet befagyaszthatja vagy akadályozhatja a politikai gyakorlatot is. Soha nem alakultak még ennyire kedvezően számunkra a külső körülmények, m««t Jfiár van hova vetnünk vigyázó szemeinket. Lenin is sűrűn idézett Napóleontól egy gondolatot: ,.On s'engage et puis... on voit". Szabad fordításban: „Először fogjunk bele az igazi harcba, aztán majd meglátjuk, mit teszünk". DANYI LASZLÖ WmtÊM r . ... -'/vV ¿M RÉKASSY CSABA GRAFIKÁJA PÁKOLITZ ISTVÁN Sírhatnékom A lélekvesztönek elkeresztelt vékony bordázatú és billenékeny halászcsiklivel csurgók völgymenet a kityekotya alkonyi folyón A vizfodor-locsikázásban aranytallér-hold• virágzik Hiába meritgetem a szapalyt penészles rézpeták se kerül csónakomba A csillag-kiszögezte víztükör mérhetetlen csöndességében szivszoritó sírhatnékom támad ZELEI MIKLÓS Lettország riga a madáretetők periszkópok a hó fölött szobrok kővé változtatjuk az arcunk hogy ne tudjuk elfordítani üzenet a fűszál nyomata a bőrön a halottak üzenete a bór nyomata a fűszálakon 0 Szerepek — életfogytig? Hosszas egyeztetés után végre fogad a vár«« főépítésze. Telefonálás közben toppantam be hozza; néhány perc alatt megértettem, nem miatta halasztódik a beszélgetésünk. Szívélyes, türelmes, felajánlja a segítségét. Gondolom. nem a kedvünkért játssza el ezt a szerepet. Ilyen. Üj ember a torony alatt, néhány hete kapta megbízatását. Fél óra alatt öt telefont bonyolított le. A csöngetések között azonban lassan kiderült „szimatom"' ingoványba vezet, így hát témát váltottunk. Nem mondhatni. hogy. magáról beszélt, mégis kikerekedett vázlatos portréja. Miközben idézgette Granasztói emiekeit — a jeles építész, író katedráról elhangzott bölcsességeit — annyit konstatálok magamban, megszállott szakemberrel van dolgom, akinek reflexei, érzelmei sem mentesek teljesen a foglalkozásától. Ezek után azon sem csodálkozom, hogv állampolgárként el merte olyan helyeken is mondani kritikai — építészetkritikai észrevételeit, ahol más halandó csendben meghúzza magát. Elvégre nem tudni, nem származik-e baj a nyílt, őszinte beszédből. Es.nem származott, bár beszélgetőpartnerem utalt rá. néhányszor megütötte a bokáját. G«indok>m. ezt sem bánta meg, talán még szakmai tekintélyének gyarapodását is eredményezte. Mindezek után döbbenten hallom, negyvenévesen mérlegre tette magát. Valahogy így. Elteit épp elég idő ahhoz, hogy eldöntsd. mit érsz. Érdemes ezen a pályán futnod. vagy válts? Csináltál valamit? Esetleg belesimultál a középszerbe. avagy mások vállán jutsz előre? Megalkudtál. hü maradtál önmagadhoz? Vannak meg álmaid, terveld, ötleteid? Kenyelemböl, rutinból maradtál a helyeden? Ütálod a nyüzsgő, "ambiciózus kollégákat? Hónapokig tarthatott a mérlegelés. Az érzés ismerős; vagy fölégetünk magunk mögött mindent, vagy új, még feladatnak tünő munkába vágunk. Ez utóbbi történt. De feltehetően az a bizonyos mérleg mindig kéznél van. akár a hervadó szépasszony fürdőszobájában a karcsú kis mázsáló. 2. Lassan egy éve lesz — az idén júliusban —. hogv önkezével vetett véget életének (e méltóságteljes zsargon helyett nem jut eszünkbe más) Molnár Csilla Andrea szépségkirálynő. Friderikusz Sándor, ha ajánlásában nem is szenteli könyvét a leendő szépségkirálynőknek (hogy is juthana az eszébe, hiszen megtorpantak az ilyesféle versenyek), mégiscsak nekik is szól a szomorú mese. A szépségverseny felmelegitője, a Magyar Média ex-igazgatója hiába utazott e) tapasztalatokat gyűjteni Ausztriába, hiába érezte, kisujjában van mindaz, amit az Európa Corporation tud, roszszul sült el a vállalkozás. Ország, s Európa előtt mérlegre került Molnár Csilla Andrea. Az összesített pontok alapján őt illette a Magyarország-, Európa szépe cím. Ez utóbbi mégsem következett be. Nem tudjuk, Máltán miért került egy svéd lány lejére o korona. Mint ahogy egymásra tornyosulnak a kérdőjelek Magyarország szépét illetően is. Tizenhat évesen Mi.ss Magyarország megmaradhat-e fonyódi diáklánynak? A szépség nem követel-e magúnak tágabb teret, nagyobb nyilván««ságöt? Hol késtek a szerződések? Be lehet-e törni a nemzetközi szépiparba a magunkfajta kisországnak? Szükségünk van-e egyáltalán szépségkirálynőre? Ügy tűnik, felkészületlenül ért bennünket a szépségverseny. A jogi tisztázatlanságon túl a szervezők aligha gondolták végig, mi lesz, ha majd lezajlanak a látványosságok. Mi történik a szépsegkirálynövel ? Legalizált szerepet tudnak-e neki adni, avagy ki-ki hasznot.akar húzni belőle, esetleg kegyeiért folyik majd az ádáz harc? Szomorúan veszem tudomásul — illetve nem is annyira elkeseredve —, hogy nem nőttünk fel még a szépségversenyekhez. Szegény lány komolyan vette a Media nagy ötletét. Egyenlőtlen volt a küzdelem? Egyik oldalon Miss Magyarország kétségeivel, családi konfliktusaival, a másikon egy befuccsolt menedzser, a Médiától megvált ex-igazgató rutin««nak mondott beosztottjaival. Molnár Csilla Andrea nem vállalta a sokszorosan hátrányos pozíciót, az aljas pletykákat, a légüres teret, a beszoritoltságot. De végül is ki és mi marad a mérlegen? Bolyai-intézetben. Már negyedéves korában gyakornok lett Ries Frigyes mellett. Egy évvel később képes volt kijelenteni, hogy a fenli területen csupán receptiv képességei vannak. Azaz inkább befogadó, mint alkotó. Sőt •kerek perec ki is mondja: elég jó matematikus voltam ahhoz, hogy felmerjem, érre a munkára nem vagyok alkalmas. Hogy ezek után mihez kezdett? Nagy titok számomra, miként talált rá majdani hivatására. Persze az is igaz, akkor „kezdett a parasztság forró szeretete a fiatal szívekbe törni". Hamamsan befogadták a tápéiak is a szociálpszichológus Tomorit. Hü maradt foglalkozásához évtizedeken ál. Matematikusból szociálpszichológus? Tomori Viola is mérlegelt, a változtatás mellett döntött. Mindezek után azt kell gondolnom. sok más egyéb mellett a szembenézés éppúgy hiányzik belölünk, mint a szellemi nyugtalanság. Persze kérdés, szükség van-e egyáltalán ilyesmire. 0 0 Aligha normális, ha már a magunk fajta harmincéves is nosztalgiázni kezd. Tomori Violáról a Szegedi Fiatalok kapcsán 'hallottam valamicskét. Derengett, hogy ő a szociálpszichológiával jegyezte el magát. Visszaemlékezéseit nem mondhatom, hogy faltam. de amikor belekezdett szegedi dilemmáinak taglalásába, gyorsan fogytak az oldalak. Maiematikusnak készült a Természetesen legkönnyebb másokról beszélni. Elszörnyülködni például azon, hogy a hetvenéves iskolaigazgató miért ragaszkodik foggal-körömmel a beosztásához. Vagy a Fényes szelek egykori diákvezére — ma üzemvezető — miért nem adja át a helyét a fiataloknak? Bennünket úg.v indítottak az ÉLETnek, azt csináljátok, amihez a legtöbb kedvetek és tehetségetek van. Nem hjszem, hogy valaha is komolyan mérlegeltünk. Rizikós? Hát persze! De ki tegye meg? A főnökeink? És ha esetleg szubjektivek? A negyedik X-ig van még egy kis egérutunk. Utána azonban ajánlatos rajta maradni a mérlegen. Mégha faj is! BODZSAR ERZSÉBET