Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 144. szám 1987. június 20., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Á tiszta víz kincset jelent L Viz és védelme — Milyen a szegedi ivóvízminőség? — kérdezem Börcsök Lászlót, a vízmű vállalat szakemberét. — Jó. Határozottan jó. — Több ismerősöm is van, aki meg sem issza a csapvizet, inkább az Anna-kútról hordják a vizet demizsonokban. Miért teszik ezt? — Elképzelhető, hogy szeretik az Anna-kút vizét, amj valóban rendkívül egészséges. Fogyasszák továbbra is! A szegedi csapvíznek. azonban semmi baja. Kissé ugyan melegebb a kelleténél, ha viszont behűtjük, ez nem mondható el róla. Ugyanakkor, ha föl akarjuk melegíteni, kevesebb energiát kell rá pazarolnunk. Tiszta haszon. — Mennyire veszélyezteti tisztaságát a talajba szivárgó növényvédő szer, tápanyag, miegyéb? — Ha ezek bekerülnek az ivóvízbe, az könnyen fogyaszthatatlanná válik. Viszont csak akkor kerülnek be. ha a legfölsö vízzáró réteg felül nyerik az ivóvizet. tehát a talajvízből. Szegeden ilyen felszíni vízkivétel még nincs, mi artézi vizet iszunk, öt-hat ví2záró réteg alól. — Elfogyhat az artézi víz? — Tulajdonképpen igen. Illetve: a mennyisége csökkenhet ahhoz képest, amenyTiyit egy növekvő város megkíván. — Es mi lesz ha elfogy? — Akkor máshonnét kell beszereznünk a vizet. Például a Tiszából. Milyen a Tisza? Igaz js, vajon milyen? Itt már bizony van mit vizsgálni a vízminőségen, s az intézmény, mely ezt teszi: az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Fekete Endre osztályvezető-helyettes, laboratóriumvezető felvilágosításából kiderül, hat helyen végeznek vízmintavételt, mégpedig hetenként; egy mintából pedig nem kevesebb, mint huszonhat vizsgálatra telik. Megvizsgálják, milyen mértékű a viz biológiai stabilitása, kimutatják, miből mennyit tartalmaz, s ennek alapján azt, hogy mire használható föl nemcsak a Tisza vize, hanem a Hármas-Körösé, a Marosé, a ikülönféle kisebb vízfolyásoké, holtágaké. Ilyen például a Száraz-ér, a Kurca, a Dong-ér — hivatalos nevük főcsatorna — azonkívül a gyálaréti Holt-Tisza, s a Maty-ér, melyek viszont tározók. A vizsgálatok szerint a Tisza vízminősége eléggé jónak mondható, a biológiai öntisztulás még ma is nagymértékű; a halaknak és azoknak az apró lebegő szervezeteknek, melyekkel a halak táplálkoznak, általában megfelelő. A Maros vizének minősége már rosszabb, s — ha kismértékben is —, de folyamatosan rosszabbodik. Szennyezettsége jórészt határon túli eredetű. — Különösebben szennyező létesítmények nem nagyon vannak errefelé — mondta Fekete Endre. — Szentesei.. Nagylakon, Algyön egyaránt jól működik a vizvedelmi rendszer. Algyö egyébként a legveszélyesebb vízszennyező lehetne A kü stabilitást vizsgáljuk, tehát jelezzük, ha a viz élővilága valamilyen ok miatt veszélybe került. Időnkénti vizsgálatok híján ugyanis — de ezekkel együtt szintén, ha nem követi őket cselekvés — megtörténhet, hogy este még-még jónak látszik a víz, reggelre pedig felfordulnak benne a halak. A sekély, iszapos kis vizek — melyek éppen a mi környékünkön gyakoriak — esetében ez akár évről évre bekövetkezhet. Mi az a csuigalékvíz? — Nem más, mint a felszínre hozott, időközben lehűlt termálvíz — mondja Fekete Endre. — Ismeretes, hogy megyénk az ország legnagyobb termálvizkészletével rendelkezik, a magas hőmérsékletű rétegvizet üvegházak stb. fűtésere na/ iználják fel. — Mit csinálnak vele, ha már lehűlt, tehát használ hatatlan? — Kézenfekvő megoldás lenne visszasajtolni a föld mélyére, majd fölmelegedés után újra felhasználni. Csakhogy ez nagyon drága. A másik megoldás: tárolni kell valahol, ami nem egyszerű, hiszen a terlmálviz toxikus, mérgező anyagokat tartalmaz, azonkívül „lehűlés" után is elég magas hőmérsékletű ahhoz, hogy a vele érintkezésbe kerülő élővilágot kipusztítsa. — A megoldás? — Más vizektől tökéletesen elszigetelt mélyedésbe kell vezetni, majd miután teljesen lehűlt, s a mérgező zárva — a vízben oldott anyaS°k nagy része kivált oxigént tökéletesen elhasz- belőle, a folyóba ereszteni, nálja. Következésképpen az — A folyóba? ott élő halak elpusztulnak. _ Igen> hiszen a folyó Mindez persze rendesen csak nagy víztömegéhez képest a tavasszal derül ki. amikor termálvíz mennyisége elekienged a jég, s láthatóvá nyésző, tehát ott kárt nem lesz a sok-sok mázsa el- okoz. A lényeg, hogy öntöpuszítult hal. zőrendszerbe, kisebb zárt — Mindezek megelőzésére vízbe ne kerüljön. Szentes egyes tavak, holtágak (pél- környékén kísérletezünk jedául a gyálaréti, körtvéiye- lenleg a termálviz-elhelyesi) vizét időnként úgyneve- zéssel; úgy tűnik, még bizett célvizsgálatnak vetjük zonyos halfajok is birják a alá — mondja Fekete End- termált, re. — Itt főként a biológiai Farkas Csaba lönféle ipari és egyéb üzemek gyakran kérik ki véleményünket vízgazdálkodásuk s ezzel együtt vízvédelmük mikéntjével kapcsolatban is. Évente négy-öt üzem keres meg bennünket ilyen célból, legutóbb a kecskeméti Univer Afész és a 6zentmihálytelki termelőszövetkezet tette ezt. Ahol nem folyik..., ... de áll a víz, tehát a tavak, holtágak esetében érdekes gondokkal kerül szembe a vízvédelem. Ha a növénytápanyagok mennyisége megnövekszik a vízben, ebből könnyen következhet akár teljes halpusztulás. A tápanyagok mennyisége pedig úgy növekszik meg, hogy Jancsi bácsi, valamint Julis néni mértéktelen mennyiségű műtrágyát szór ki krumpliföldjére, konyhakertje növényzete számára. No, mármost: Jancsi bácsi kiszórja a műtrágyát, erre jön az eső. a műtrágya a vízzel együtt a talajba, onnan a holtág vizébe szivárog. Jancsi bácsinak eszébe sem jut, hogy a drága pénzen vett művi exerementum az ő palántái helyett a közeli állóvíz hínárjait táplálja, de ettől a tény még tény marad. A vízinövények tehát a bemosódott tápanyagokat fölhasználva éktelenül elszaporodnak, majd télen a vízfenékre süllyednek és bomlani kezdenek. A bomlás pedig, ügye, oxigénfölhasználással jár. A korhadó hinártömeg tehát — különösen, ha a viz befagy, tehát a levegőtől el van Országos tanácskozás A hódmezővásárhelyi tanácsháza dísztermében pénteken „Vásárhelyi disputa" címmel háromnapos országos tanácskozás kezdődött a munkahelyi művelődés feladatairól. A rendezvényen gazdasági vezetők, személyzeti, oktatási, munkaügyi előadók, ipari és mezőgazdasági üzemek népművelői és a közművelődést irányító szervezetek képviselői vesznek részt. Elutazott hazánkból Eduárd Sevardnadze Pénteken reggel elutazott Budapestről Eduárd Sevardnadze, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A szovjet diplomácia vezetője Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. Ütjára elkísérte felesége, Nanuli Sevardnadze is. A vendégeket a zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter és felesége búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ott volt Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. Szabadkai delegáció Szegeden Kombájnok az aratásra A mezőgazdasági nagyüze- gépeket. A gabonabetakarí- kötött szerződést a vállalat, mek készülnek az aratásra, táshoz világbanki hitel- legtöbbet az MTZ—80-asból a Mezőgazdasági Termelő- konstrukcióban 330 Claas— várják, mintegy 1600-at. A eszköz Kereskedelmi Válla- 106 típusú arató-cséplő gé- korábbi években a kereslelat. az Agrotek a nagy mun- pet is beszereznek, és eze- tet csak részben tudták fekához megfelelő gépkészletet ket folyamatosan száLlítják dezni ezekből a gépekből, kínál. a gazdaságokba. A szálas- Előrelépést jelent az is, hogy A kalászos gabona aratá- takarmányt betakarító gé- ezúttal a lánctalpas traktosához szükséges kombájnok- pek közül a Szovjetunióból rokból, amelyek éveken át bó! kielégítik az igényeket. 80 traktoros fűkaszát, az hiányoztak a kereskedelmi Az 580-as kereskedelmi nyi- NDK-ból pedig 100 önjáró, raktárakból, az idén elegentókészlethez, amelynek dön- úgynevezett rendre aratót dő beérkezésével számolnak, tő többségét a gazdaságok hoznak, be. A korábbihoz Világbanki versenyeztetéssel által kedvelt NDK-gyártmá- képest mindkét géptípus 46 Rába—250 szántótraktornyú típusok teszik ki, az iránt növekszik a kereslet, ra. 21 FIAT és 262 John idei évre 600 új gépiét is Világbanki hitelből szerez- Deere nehéz univerzális rendeltek. Ebből a szerződé- nek be 12 Hesston és 5 Vi- traktorra, és 5 Caterpillar sek szerint 340 beérkezésére con típusú óriás bálázógé- lánctalpas traktorra kötött lehet számítani az aratási pet, amelyek szintén jó szerződést az Agrotek. Csehszezon előtt, a többi kom- szolgálatot tesznek majd a Szlovákiából és az NDK-ból bájn az őszi munkák idején határban. Ls érkeznek vontatók, növelvonulhat először a földekre, A nyári munkákhoz szűk- ve a választékot, a kukoricatáblákra- A kom- séges traktorok beszerzése Az aratás egyéb járulékos bájnkészlet típusválaszté- sem okozhat gondot, hiszen munkáihoz szükséges gépek kában is megfelelő, így a például a keresett MTZ és felszerelések is beszerezgazdaságok kiválaszthatják traktorcsaládból több mint hetők a kereskedelmi vállaa számukra legmegfelelőbb négyezer gép behozatalára latok raktáraiból (MTI) Nagy László felvétele A szabadkai delegáció tagjai a szalámigyárban üzemlátogatáson vettek részt Ha elhangzik városunkban re. Ennek jegyében érkezett mányos eredmények gyakorSzabadka neve, aligha gon- tegnap, pénteken reggel vá- lati hasznosításáról tájékozdol valaki is a testvérvárosi rosun-kba a Jugoszláv Kom- tatták a vendégeket, majd kapcsolat protokolláris, vagy munista Párt szabadkai kül- ezt követően a Bioteehnolómondjam így: hivatalos for- döttsége. Szeged vendégei, — giai Rt. tevékenységével tornáira. Szeged és a Vajdaság Svoboda Zagorka, a Szabad- merkedtek. A tegnapi progmásodik városának együtt- ka községi pártbizottság el- ramban szerepelt a Szegedi működése ugyanis olyan ter- nökségének tagja, Boros Nemzeti Szinház megtekinmészetesen vált hétköznap- Gyevi Tibor, a pártbizottság tése, és egy újabb megbesztéjaink részévé, hogy bármi- végrehajtó titkára és Bozo- lés a városi pártbizottságon, kor példaként említhetjük, vic Radovan, a pártbizottság ahol a piártépitési munka ha két szomszédos ország tagja, a közgazdasági egye- tapasztalatairól volt szó. baráti kapcsolata kerül szó- tem tanára — először a sze- Ezen részt vett Székely Sá.nba. Mivel mindkét város ve- gedi városi pártbizottságon dor, a városi pártbizottság zetöinek, lakóinak fontos, folytatott megbeszélést Frak- titkára és Török József hogy ez a barátság a jövő- noy Gáborral Oláh Miklós- b.zottság elnöke ben is gyümölcsöző legyen, sal es Schmidt Józseffel, a . " évente sor kerül delegációk pártbizottság titkáraival, cseréjére, a terveket ilyen- majd a Sze»edi Szalámigyár Ma a delegáció tagjai élkor egyeztető megbeszélések- és Húskombinátba látogat- látogatnak az orvostudomátak. Itt a műszaki fejlesztés nyi egyetemre, ahol tájékozés a pártépités időszerű kér- tatót hallgatnak meg a várodéseiről tájékoztatta a ven- sunk egészségügyi ellátását dégeket Pataki Károly ke- biztosító intézményrendszer reskedelmi igazgató és Nagy működéséről. Ezt követően a Sándor a vállalati pártbi- szemészeti klinikán fogadják zottság titkára. Ezt követően városunk vendégeit, majd a üzemlátogatásra került sor. Finn—Magyar TermelöszöA szabadkai delegáció tag- vetkezettel és a Szegedi Aljai a Tisza Volán szegedi lami Gazdasággal ismerkedközpxintjába látogattak, ahol nek. a • vállalat életéről, a tudo- B. Z. Műszaki fejlesztés, kutatás Tegnap, pénteken Szeged- Csurgai Árpád részt vett és re látogatott Tétényi Pál, az felszólalt a megyei pártOrszágos Műszaki Fejleszté- végrehajtóbizottság ülésén, si Bizottság elnöke és Csűr- amely a Jelentés a megyégai Árpád, a Magyar Tudo- ben folyó tudományos kutamányos Akadémia főtitkár- tások eredményeinek haszhelyettese. A megyei pártbi- nosításáról, a műszaki íejzottságon Szabó Sándor első lesztés helyzetéről, javaslata titkár fogadta őket, majd további feladatokra az megbeszélést folytattak a MSZMP Kózpionti Bizottsága tudományos kutatómunka, a 19ÍK5. december 28-i határoműszaki fejlesztés megyei zata alapján cimú előterfeladatairól Tétényi Pál é§ jesztést tárgyalta meg