Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

Péntek, 1!)S~. május 8. 3 A győzelem napja alkalmából Koszorúzás, békenagygyűlés Szegeden Európa 42 éve békében él Negyvenkét éve erezhetjük át, milyen nagy lehetőség ez arra. hogy valóban bol­doggá tegyük legszűrkébb hétköznapjainkat fls. ,Egy napoij májusban, a győze­lem napján pedig azokra emlékezünk, aktiktöl meg­kaptuk ezt a lehetőséget Szegeden, a hagyományok­nak megfelelően az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Taná­csa, a Hazafias (Népfront Szeged Városi Bizottsága, valamint a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság szegedi tagcsoportjai a 42. évfor duló lisztelet. 1 koszorú­zási ünnepségeket rendez­nek. Május 9-én. szombaton délelőtt 10 órakor a Dugo­nics temetőben levő szovjet hóisi emlékműnél, valamint a Belvárosi temetőben, a román hősi emlekműnél lesz koszorúzás Ezt kővetően 11 órától a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél helyezik el a megemlékezés virágait. Az f.júsági szövetség egész­napos programmal tiszteleg a győzelem nap.án Delelölt .H'azánk Magyarország" címmel rendeznek vetélke­dőt az ifjúsági házban, majd délután a KISZ Szeged Vá­IOSÍ Bizottsága békenagv­gyúlesl szervez A Széchényi téren este fél H-lól a Kápa együttes műs ra fogadja a város fiataljait, majd a Himnuszt követően Gyene­sey Edina, a városi KISZ­bizottság titkara mond be­szedi Ez kó etön a város fiataljainak képviselői a Szécheny térről fáklyákkal vonulnak ál a régi közúti hídon a városi Sportcsarno­kig. aho ki ncertet rendez­nek Fellép Katona Klári, valamint verdege. Bernjén Ferenc es Presser Gábor Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Átadták a dijakat Magyar-szovjet barátsági nap Az „Atomfegyver mentes világért" gondolat jegyé­ben szervezett beke- ?s ba ráksági hónap vásárhely . rendezvényei megkezdőd­tek A június elsejeig tartó programsorozat nyitánya­Vént tegnap, csutortokor a megyei magyar—szc vjet ba rátsági hel kereteben a délelőtti órákban Vásár helyre érkezett Alekszandr Kaverznyev. a Komsz« ­motszkaja Piavda magyai ­országi tudósítója A vende get Milialik Hajnalka a megyei népfrontbizottság munkatársa kísérte A Ha­zafias Nepliont város bi • zottságán. ahol a fogadáson jelen volt fehérné Zsoldos Erzsébet, a városi párlbi zottság munkatársa is. Kiss né Bnrbás Eva népfionttit kár adott tájékoztatót Vásárhelyről és a népfront városi bizottságának tevé kenységéről Ezutár a Franké. Lei Közgazdasági és Egészség­ügyi Szakközépiskolában f-.lyta'ódott a program A szovjet újságíró harmadik évfc iyamos diákoknak tar­ti t rendhagyr óra kereté­ber. előadást a szí vje' ifjú­ság szerepéről, a pár! stratégia terveinez megva lósitásábar Utána Nagyillés Mihály igazgató isméi tette C verdégge. az JSK ia életet és az t< múKod MSZBT tagcsopx ' tevékenységét Delutár a népfior' város bizottságának nagytei meben Alekszandr Kaverznyev A nyilvánosság, rintiKa .és önkritika, mint a szc vjet társadalom derra zratizá lásának alapja" c'mmel tai­tott tájékoztatót a béke- ?s barátsági munkabizottság, a népfrontbizottsá'g, az MSZBT tagcsoportod tagjainak es astiváknak A találkozó ba­rát. beszélgetéssel záiult Életmentőt tüntettek ki Berezeg Sz.ilveszter átveszi a kitüntetést I'etrik Istvántól „A hajnali órákban sziu gáláiból mtmtúnk hazafele kollégámmal taxival A Csa ba utcáin jártunk amikor e.szrevettük. hogy egy ga rozsban lángol egy Trabant A/onnal megállíttattam az autót, odamentünk A garázs ajtaját valaki már kin.vitot ta. s vagy tizen nézték, hogy eg a Trabant Gondolkodni nem volt idö (mondta is ké­sőbb a feleségem .te biztos nem gondoltad át hogy mit csinálsz'"), szóltam az ott le­vöknek. hogy toljuk ki a ko csit. Nehéz dolgunk volt, mert sebességbe volt téve, de csak kitoltuk az utcára az égő járművet Aztán visz szamentem a szintén lángolt garázsba, és elkezdtem olta ni — jórészt a kabátommal — a tüzet Olt futott a le jom fölött a gázvezeték, el­képzelni is rossz, mi lehetett volna ha tovább terjednek a lángok Tüzoltóké/zurél pedig egyik lépcsőházban sem volt Mire a tűzoltók, a helyszínre ertek a garázs már nem egeit a Trabant viszont még mindig A rendőrségen az eletvo delmi osztályon dolgozom tudom hogy ebben a hely zetben rám fokozott felelős sés hárul De mint magán­ember sem mehetek e se­gítségnyújtás nélkú. riyen eset mellett Azéit. amikoi hazamentem, s tudatosodott bennem hogy mr történt el kezdtem remegni, ezért meg­ittam egy féldecit A Minisztertanács elnöké nek megbízásába é elmen­tés sorári tanúsítói fejú dozó magatartásáéi' teg p délelőtt Petrik István a me g.vei tanács elnökének álta­lános helyettese életmentő emlékéremmel tüntette ki Herczeg Szilresztei rendőr zászlóst B t Kitüntetések Ezt követően Berertd T Iván átadta az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1987 évi Akadémiai Aranyérmet Szőkejalvi-Nagy Bélának, az MTA rendes tagjának, tudo­mányos tanácsadónak, a Jó zsej Attila Tudományegye lem Analizis Tanszéke nyu galmazott tanszékvezető egyetemi tanárának Ítélte oda a matematika, ezen be lul elsősorban a funkcionál­analízis területén elért nem­zetközileg kiemelkedő ered menyeiért, széles körű és magas szintű tudományos és társadalmi, közéleti aktivitá sáért valamint közel ötven éves. rendkívül igényes és színvonalas oktató-nevelő tevékenységéért. Akadémia díjat kapott Dörnyeiné Németh Judit ic-L,c turnéiét Fizika Tan szék Bocz Ernő (Debrecen­Agrártudományi Egyetem, Spát András (SOTE Eletla ni Intézet), Andrássy István (ELTE Állatrendszertani ' és Ökológia Tanszék), Sajó András (MTA Állam es •Jogtudomány Intézet), Szi­tás A Pál (Nehézipar Mű­szak Egyetem Olajtermelés. Tanszék Megosztott Akadé­! mia díjban részestilt Illés­László és József Farkas (MTA Irodalomtudományi Intézete Szász Zoltán, Barta Gábor és Miskolczy Ambrus (MTA Történettu­domány Intézet- Bóna lst van (ÉLTE Régészet Tan­szék Péter Katalin (MTA Történettudomány Intézet­R Varkonyi Ágnes (ELTE ; Bölcsészettudomány Kar> Tóth Endre (Magyar Nem zet Múzeum Trócsányi Zsolt nyugalmazott fölevél­1 táros és Vékony Gábor (EL­TE Régészeti Tanszék az ] Erdély történele című műért ,• Bokor József (Csepel Művek ' Szám táslechnika Intézet,. Horváth Sándor (Budapesti Műszaki Egyelem), Keresz­tes Albert, Nándori Ernő és Varlaki Peter (BME) jármü­vek dinamika, vizsgálatának ' és méretezés . elméletének alapvető továbbfejlesztésé­ért, Galamb Vilmos (Alka­loida Gyógyszergyár Pályi Gyula (ELTE Általános és Szervetlenkémia Tanszék) és Ungvary Ferenc (Veszpré m Vegyipar Egyetem Szer­veskémia Tanszék) iparilag jelentős homogénkatalitikus karbon ilezés reakciók me chan izmusának tisztázása óit Fehér Zsófia és Nagy Géza (MTA Műszaki Anali tika Kémia Tanszéki Kuta •ócsopi rt, es Horvay György (Budapesti Műszaki Egye­tem, az áramlóoldatos elekt ni,analitikai méréstechnikák kifejlesztéseben tanulmá­nyozásában és alkalmazásé ban végzett úttörő, nemzet kozileg is elismert munkáju kért Az idén másodízben jutái mazta az Akadémia elnök sége a magyar tudomány eredményeinek népszer üsíté seben kiemelkedő munkássá­got kifejtő újságírókat Aka' démiai Újságírói díjjal Egyéni dijat kapott Kováis Denes, a Népszabadság ro vatvezetője Megosztott díj ban részesült Simonffy Gé za Eke Károly Egyed Lász­ló (Magyar Rádió, Pál Lénárd koszontoje Az Akadémia közgyűlését az MSZMP Központi Bízott sága és a kormány nevében Pal Lénárd köszöntötte Ki­fejtette a tennivalók kellő időben toiténő felismerésétől és főként azok késlekedés nélkül, ponti . elvégzésétö, alapvetően függ a társadal mi gazdasági fejlődés üte me. A gazdaság szerkezeté nek átalakításában kiemel­kedő jelentősége van a mű­szak, fejlesztésnek Ezér' ezt c apvet" pr i ü. ttiit ken Csütörtökön az MTA székházának dísztermében meg­kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1987 évi köz­gyűlése. A sorrendben 147. közgyűlés ünnepélyes megnyi­tásán az elnökségben foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csehak Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese A közgyűlést Berend T Iván akadémikus, az' MTA elnöke nyitotta meg. Elöljáróban ki­emelte: az Akadémia munkában telt gazdag évet zárt, az önelemzésre, számos korábbi nézet felülvizsgálatára és korrekciójára azonban változatlanul nélkülözhetetlen szük ség van. Ezt az MTA kutató- és kormányzati szakértő-vélemé­nyező tevékenysége során hosszú évek óta. s a most eltelt esz­tendőben is a legteljesebb mértékben vallotta, költette. Szem­léletváltozásért szállt síkra például olyan lényeges kérdé­sekben, mint a szellemi tevékenység kedvezőtlen megíté­lése A továbbiakban emlékeztetett a jelenlegi ötéves terv koncepciójának akadémiai vitájára; a szakemberek rámu­tatlak, hogy gazdaságunk — ha csak a rövid távú felada­tok megoldására koncentrál — kedvezőtlen irányban ha­lad. A mostani ötéves tervidőszakban a reform társadalmi és politikai intézményekre is kiterjedő továbbfejlesztésére, a piaci automatizmusok és az ennek megfelelő árrendszer kialakítására, az érdekeltséggyengités megszüntetésére van szükség — hangsúlyozta az MTA elnöke kezelnünk még abban az esetben is, ha ez a fogyasz­tás korlátozását, illetve csök­kenését eredményezi A mű­szaki fejlettség színvonalát és annak alakulását az anya­gi tényezők mellett döntően befolyásolja a kutatásban, a fejlesztésben, a termelésben és az értékesítésben részt ve­vő emberek szakértelme, tu­dása műveltsége és tenni akarása. A kö/ponti irányí­tás azonban nem hozott lét­re olyan politika, és gazda­sági feltételeket, amelyek mellett — a megfelelő eszkö zök birtokában — az intéz menyeknek érdekük lett vol na a szellemi alkotómunka teljesítmények szerint diffe­renciált kiemelkedő anyagi elismerése Ezen a helyze­ten változtatni kell Bejelen­tette, hogy a Minisztertanács, elismerve az Akadémia ren­des és levelező tag jainak, va­lamint a tudományos minő­sítéssel rendelkezőknek a hazai szellemi eleiben betöl­tött meghatározóan fontos szerepét elhatározta. hogy az alkotó tevékenység ösz­tönzése a teljesítmények fo­kozása érdekeben olyan új akadémikusi illetményrend­szert — a tudományok dok torai esetében pedig olyan új illetménykiegészítést — ve­zet be, amely hazai viszo­nyaink között kiemelkedő jövedelmek elérését teszi le­hetővé A Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben vég­zett tevékenységet méltatva utalt arra, hogy az akadé­mia kutatómunkának jó a híre a tudományos világban Ugyanakkor tolmácsolta azt az aktuális követelményt hogy az akadémiai kutatás a jövőben segítse sokkal köz­vetlenebbül az új gyártási eljárások bevezetését, a ter­mékszerkezet korszerűsítő sét, a gyártmányok korössze­tételének javítását. világ­színvonalú termékek kifej­lesztését. Ugy vélte nem ki­elégítő a társadalomtudomá­nyok hozzájárulása a tár­sadalmi tudat, az ideológia formálásához, a modern .szo­cializmusfelfogás elméleti megalapozásához mond ta Pál Lénárd A kutatómunka áttekintése Ezután az MTA intéz­ményhálózatában a VI öt­éves terv során elért kuta tási eredmények értékelése következett A témához Láng István mondott beve­zetőt. Az Akadémia kutató­helyein 197(5—19H0 között 11,5 milliárd, az elmúlt öt évben pedig 15 milliárd fo­rintot használtak fel kuta­tásra Ennek a fele az álla­mi költségvetésből szárma­zott, a másik fele pedig szer­ződéses munkákból Éz 41 százalékkal több, mint amennyit az előző ötéves tervben értek el az akadé­miai kutatóhelyek Az állami költségvetésből finanszíro­zott beruházások a korábbi 1.9 milliárdról 1.1 milliárd forintra csökkentek a VI ötéves terv időszakában Nem mutatható ki ponto­san, hogy a költségvetésből kapott hét és fél milliárd forintért cserébe mit adott vissza az államnak az aka­démiai kutatás. Ennek elle­nére nyugodtan és magabiz­tosan nézhet az Akadémia bármilyen összehasonlítás elébe, mert például egyedül a martonvásári űj búzafaj­ták vetésterülete utón szá­mított terméstöbblet értéke az ót év alatt 2,5 milliárd forintot jelent. Az akadé­miai szabadalmak hasznosí­tásából eredő kutatóhelyi bevétel 510 millió forint volt, a licencértekesitésekböl pe­dig több mint 300 millió fo­rint származott. Epp ezért megkockáztatható az. a bi­zonyára nagy vitát kiváltó tétel, hogy az allam szá­mára talan az egyik legkifi­zetőbb üzleti vállalkozás lenne a tudományos kutatás fokozottabb pénzügyi támo­gatasa — mutatott rá Láng István. Kulcsár Kálmán akadémi­kus, az MTA főtitkárhelyet­tese a társadalomtudományi kutatások eredményeiről, a tudományág és a magyar társadalom viszonyáról be­szélt. Csurgay Árpád akadémi­kus, az MTA főtitkárhelyet­tese beszámolt arról, hogy a természettudományi kutató­helyek az elmúlt öt év során több mint ezer belföldi és külföldi találmányi bejelen­tést tettek, s szabadalmaik száma meghaladta a (500-at. Az ebből származó bevétel 510 millió forint volt. Az akadémiai intézetek kutatói jelentős szerepet vállaltak a nemzetközi tu­dományos munkában is Ak tív részesei voltak az anyag építőköve, a topkvark felfe­dezésének, a középnehéz, atpmmagok szerkezete meg­ismerésének, a szupraveze­tés leírásának, a folyadék­kristályokban lezajló fázis­átalakulások megismerésé­nek A magyar kutatók ész­lelték elsőként a világ leg­gyorsabb bioelektromos je­lét. Ök állították elő az úgy­nevezett pikoszekundumos léz.erimpulzusokat. kidolgoz­ták az izolált kromoszómák átvitelének metodikáját. Csurgay Árpád hangsú­lyozta. mivel továbbra is szűkösek az anyagi lehetősé­gek, az intézeteknek az ed­digieknél jobban ki kell használniuk a nagy értékű, korszerű mérőrendszereiket, számi tógépeiket Ezután vita következett. Az Akadémia közgyűlése pénteken zárt üléssel foly­tatja munkáját az MTA vár­beli kongresszusi termében. Akadémiai aranyérmes ! Szőkefalvi Nagy Béla 1/ 1913' július 29-én született Kolozsváiott. ahol édesap­| ja. Szőkefalvi-Nagy Gyula, i a kiváló matematikus ak­koi középiskolai tanár volt 1929-ben Szegedre költöztek gimnáziumi ta nulmányait a Klauzál Ga bor Reálgimnáziumban fe jezte be Egyetemi tanul mányait a Szegedi Tudo­mányegyetem Matematika és Természettudományi Karán folytatta. 193(5 ban középiskolai tanán okleve­let szerzett, ugyanebben az évben .summa cum laude ' letette a doktoi i szigorla­tot matematikából, kísér­leti és elméleti fizikából. 1937-ben sub auispiciis" kitüntetéssel avatták dok toná. Ezt követően mint csereosztondíjas. L'pcsé ben folytatott tanulmányi) kat 1939 őszétől a szegedi Eötvös Loiánd kollégium­ban mint gimnáziumi he lyettes tanúi szolgált Ké söbb t szegedi Polgái Is kolai Tanát képző Főiski, Ián nevezték ki a mate matika rendes tanárává, majd az egyetem magán­tanárrá habilitálta Szőkefalvi-Nagy Béla Tudományos munkássá gáert 1942-ben König Gyu­la jutalommal tüntették ki 1945-ben a Magyar Tu­dományos Akadémia leve lezö tagjának választották. 194H ban egyetemi ren­des tanai i a nevezték ki !949-ben az Akadémia újjáalak ulásakoi változat­lanul megmaradt levelező tagnak. 1956-ban lett az Akadémia rendes tagja. Tobb szakmai folyóirat szerkesztője és szerkesztő­ségi tagja. Magyai részről főszerkesztője az. Analysis Mathematica című szovjet —magvai folyóiratnak. 1950-ben és 1953-ban Kos suth-díjjal !96H-ban és 1973-ban a Munka Ér­demrend arany fokozatá­val tüntették ki 1972-ben az Oktatásügy Kiváló Dol­gozóija kitüntetést kapta. Díszdoktora a Drezdai Műegyetemnek és a Tur­kui Egyetemnek Tagja a szovjet, az ír és a finn akadémiának. Négy ízben volt vendége a Szovjet Tudományos Akadémiá­nak és kétszer a Párizsi Sorbonne-nak. A New York-i Columbia Egyete­men 1964-ben, az Indiana Egyetemen pedig 1970-ben egy-egy szemeszteren át vendégprofesszorként mű­ködött. Számos szakmai és társadalmi bizottság szer­vezet tagja, többek között az Állami és Kossuth-dí jakat odaítélő kormánybl zottságnak is A Magyar Tudományos Akadémia Aranyérmével a kiváló, skoiateremtö ma­tematikus eletművét isme­ri el f

Next

/
Oldalképek
Tartalom