Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

4 Kedd, 1087. május 5. Magunknak kell megoldanunk Decemberben jelent meg először — egyelőre ideigle­nes engedéllyel — a Ma­gyarországi Cigányok Kul­turális Szövetségének két­nyelvű lapja, a Romano Nyevipe. Farkas Pált, a Cigány Újság felelős szer­kesztőjét arról kérdeztük, milyen visszhangja van en­nek az alig pór hónapra visszatekintő, de nemcsak Magyarországon, hanem Európa es a világ számos országában is úttörő kez­deményezésnek. — Előre szeretném bocsá­tani, hogy mint minden cigányokkal kapcsolatos változásnál, a Romano Nye­vipe megjelenésénél is ve­gyes visszhangra számítot­tunk. Az eddig megjelent (lapszámokra több száz ol­vasói levél érkezett. A ma­gán- és szakvélemények alapján ma már elmondha­tom, kedvezőbben fogadták vjságunkat, mint vártuk. Külföldön is nagy érdeklő­déssel figyelik munkánkat, •több újság adott hírt ró­lunk, levélben, telefonon is gyakran érdeklődnek. — A lapgazda, a Magyar­országi Cigányok Kulturális Szövetsége 198t> nyarán ala­kult meg. Nem sokkal ké­sőbb megjelent az első Ci­gány lljsag is. Mennyire tatja ön időszerűnek a ci­gányokra való fokozott fi­gyelést? — Hosszú évek óta mun­kálkodunk azon, hogy a ci­gányoknak saját szövetsé­gük, újságjuk legyen. A lap megjelentetésével azonkívül, hogy a szövetség munkáját is ' szeretnénk segíteni, fon­tos feladatunk, hogy a ci­gányság kulturális felemel­kedésében. i den t i t ás t u da tá ­nak javításában, a társadal­mi munkamegosztásban va­!ió tudatos, egyenrangú fel­adatvállalásában segítséget nyújtsunk. Célunk, hogy összekötő szerepet vállal­junk a cigány és a nem ci­gány lakosság között. és igyekezzünk csökkenteni, megszüntetni, az egyelőre mindkét oldalon fellelhető előítéleteket. Hogy miért tartom időszerűnek a szö­vetség és az újság megala­kulását? Számolnunk kell azzal, hogy a cigánylakos­ság jó része nem megfelelő végzettségű, képzettségű. A jelenlegi gazdasági helyzet­ben. a teehnika gyors fejlő­désével egyre kevesebb szakképzetlen munkásra lesz szükség. Ha nem tud­juk elérni, hogy cigányaink nagyobb számban tanulja­nak, még hátrányosabb helyzetbe kerülünk, mert nem valószínű, hogy min­den szakkéDzetlen cigány­nak munkát tudnak adni. — Mit tesznek ennek ja­vításáért? - — Arra törekszünk, hogy írásaink egyaránt szóljanak a kulturálisan hátrányos helyzetű cigányokhoz, és az értelmiségi réteghez is. Itt szeretnék kitérni külön az értelmiségi 'cigányokra. Gyakran hallani, hogy ha egy cigány „értelmiségi" lesz, megtagadja cigány vol­tát. Sajnos, valóban elő­fordul ilyen, de sokan van­nak. akik éppen nagyobb tudásuk felhasználósával igyekeznek segíteni torsaik­nak. Mi őrájuk számítunk leginkább, bár tudjuk, még nagyon hosszú időnek keli eltelnie, mire számottevő előrehaladásról tudunk szá­mol adni. — A Cigány Újságban sok szó esik a gyermekekről... — Nem véletlenül. Jól tudjuk, hogy ők azok — a hagyományos gyermekszere­tetünkön túl —, akik böl­csődei, óvodai, iskolai ta­pasztalataikat már hasznosí­tani • tudják, nem úgy, mint akik nem járnak bölcsődébe, óvodába, és csak bukdácsol­va, vagy egyáltalán el sem tudják végezni az általános iskolát. Fontos feladatunk tudatosítani a szülőkben, mennyire fontos az óvodás­korú közösségben való ne­veltetés gyermekeinknek, mert ha rendszeresen jár­mk óvodába, akkor az is­kolában már nem kell hát­ránnyal kezdeniük tanulmá­nyaikat, addigra ugyanolyan szintre emelkednek, mint a többiek. Igazából, a mi hát­rányunkat csak több gene­ráció után tudjuk behozni, de mindenképpen be akar­juk hozni! — Cigány nyelven is je­lennek meg irasok. Ezt ho­gyan f(igailják az olvasók? — Örömmel és időnként bizonytalansággal. Hosszú évszázadokon keresztül szó­ban terjedt nyelvünk, mivel nem is tudtunk írni. Choli Daróczi Józsefnek megje­lent ugyan egy cigány szó­tára. de olyan kevés pél­dányszámban. hogy csak ke­vesekhez jutott el. Lakatos Menyhért, Karcai Ervin, Rostás Farkas György is so­kat tett a cigány nyelv, a cigány irodalom népszerűsí­tésében. de sorolhatnám még a neveket. Ugy véljük. hagyománuaink megőrzésé­hez nélkülözhetetlen nyel­vünk megtartása, ezért na­gvon fontos, hogy kétnyel­vű írásainkkal, nyelvi ma­gyarázatainkkal. a hangtani törvény rendszabályozásá­val. nvelvúiítással segítsük nyelvünk fennmaradását. A Magyar Tudományos Aka­démia munkatársai ebben komoly segítséget nyújtanak nekünk. Tervben van egy újabb cigány szótár kiadá­sa, a cigány nyelv szerve­zett tanítása is. — Hiába kéri az olvasó, nem tudja megrendelni a Cigány Újságot. Mikor ren­deződik a terjesztés kérdé­,, t.'. — Egyelőre ideiglenes lapengedéllyel dolgozunk. Amíg nem kapjuk meg az állandó engedélyt, addig a posta terjeszti az újságáru­sok bevonásával. Nagyon szeretnénk, ha minél gyor­sabban lehetőségünk nyílna megrendelések elfogadására, mert több nagyüzem, kul­túrház, iskola, közintézmény nagy példányszámban sze­retné megrendelni lapunkat. — Kik írják az újságot? — Az anyagok egy részét belső munkatársak, de sok külső munkatársunknak is rendszeresen jelentetünk meg írását. Közöttük ci­gány és magyar írók, költők, cigány és magyar értelmi­ségiek egyaránt megtaláiha­'tók. — Kérem, mutatkozzon be a Délmagyarország olvasói­nak. — Békés megyében szü­lettem. 1952-ben. Sokgyer­mekes cigánycsaládban a legfiatalabb fiúgyermek va­gyok. Tizenegyen vagyunk testvérek. Apánk a munka szeretetére tanított bennün­ket. tőle is azt láttuk. A MAV-nál volt kovács. Az is­kolát minden testvérem rendben kijárta. Tizenkét éve foglalkozom újságírás­sal, de előtte segédmunkás­kent. hegesztőként, csőszere­lőként is dolgoztam. Fiata­lion nősültem, Mindig csi­náltam valamit a cigányo­kért, aktivistaként dolgoz­tam a Hazafias Népfrontnál, a KISZ KB-nál, a Művelő­dési Minisztérium gyermek­és ifjúságvédelmi osztályá­nál. A közeljövőben jelenik meg első verseskötetem. A hosszú éves kitartó küzde­lem eredményeként megszü­letett a szövetség, a Cigány l'jság most lehetőséget adott a kezünkbe: közösen, egymás munkáját jobban megismerve, gyorsabban be­hozhatjuk évszázados elma­radásunkat. Ebben a Haza­fias Népfront, a már több megyében megalakult ci­gányszövetséggel való kap­csolatunk is nagy segítséget jelent. De hogy igazan si­kereket érjünk el. ahhoz maguknak a cigányoknak is többet kell akarniuk. Sági Margit Szegedi tanulmányok Két'szegedi, illetve Csong­rád megyei kutatásokat ösz­szeg/.ö tanulmánnyal megje­lent a József Attila Tudo­mányegyetem legújabb tudo­mányos szocializmus actáju. Kovács László munkájával — melyei a kötet A Függet­len Kisgazdapárt tevékeny­sége Szegeden (1944—194 7) címmel ad közre — arra tö­rekedett, hogy a Független Kisgazdapárt szegedi szerve­zetének törekvéseiből, el­lentmondásos politikai tevé­kenységéből, sajátos arcula­tából minél többet feltár­jon. A felszabadulás utáni újjászervezésétől 1947 őszéig dolgozza fel, jellemzi, véle­ményezi a párt tevékenysé­gét. Gazdag korabeli doku­mentumanyaggal mutatja be a birtokos parasztság politi­kai mozgalmának három jellemző periódusra tagolódó alakulását, irányváltásait, belső problémáit, és a helyi politikai küzdelmekben ját­szott szerepét. A tanulmány értékesebbé, gazdagabbá te­szi a Csongrád megye felsza­badulás utáni időszakának tudományos igényű feldol­gozását szolgáló munkák so­rát. Az actában közölt másik tanulmányban Harangozó József — A szakmaközi bi­zottságok és a területpoli­tika kérdései címmel — a szakszervezeti mozgalom ak­tuális, napirenden levő szer­vezeti és tartalmi problé­máival foglalkozik. A szak­szervezetek társadalomban betöltött szerepének módo­sítása, növelése, s ezzel ösz­szefüggésben a területi szakszervezeti szervek helye, szerepe, feladatai .ösztönöz­ték vizsgálódásra a széntat. A munkahely kapuin túlra kilépő, a dolgozók érdekeit azok lakóterületén képviselő, a település- és területpoliti­kában részt vevő szakszerve­zeti szervek lehetőségeit, fel­adatait. jelenlegi helyzetét és jövőbeni szerepét, szerve­zeti felépítési kérdéseit tag­lalja a kutatásait összegző dolgozatban. A gyakorlati munka vizsgálata alapján rámutat arra, hogy a terület­politikai feladatok megoldá­sát jelentősen segíthetik a városokban, községekben te­vékenykedő szakmaközi bi­zottságok, illetve azok he­lyett — a párt. a tanács, a népfront, a KISZ helyi szer­vezeteihez hasonló struktú­rájú, s azokkal partnerként együtt dolgozó — városi és községi szakszervezeti taná­csok. Sz. M. Mi? Hol? Mikor? Nem vagyok se magas, se szőke, se kékszemű. Azt sem mondhatom, hogy szeretnek a lányok. Persze, azért ahány kikötő, annyi nő. Álta­lában ugyanazok. Hongkongban a lányok egy napra 15-20 dollárt kér­nek. De olyat lehel tőlük kapni, ha a doki meglátja, kihívja a tévét, és kezet fog a kuncsafttal. Itt is terjed az AIDS. Gyakori vendégek ezen a tájon az amerikai tengereszek is. A lányok egyébként szépek, formásak, érzékiek. Itt egyébként tudnak élni az emberek. Sok szép rizspuszlitó várost hoztak létre. Kár, hogy a maffiák keze mindenhová elér. Nem ritka az ember-, a kábítószer- és a fegyverkereskedelem Ezen a vidéken meg divat az úgy­nevezett orosz rulett. A fene tudja, ki nevezte el így. Az a lényeg, hogy egy forgópísztolyba töltényt tesznek, s megpörgetik a dobtárat. Közben vérfagyasztó csönd, hallani a muki szívverését. A halántékához emeli a pisztolyt. Ha szerencséje van, nyer pár ezer dollárt, ha nincs, kitapétáz­za az agyvelejével a falat. Láttam néhány ilyet. Majd' elhánytam ma­gam. A vállalkozók egyébként a legtöbbször narkósok. Én a hajófenéken dolgozom, és ha az ég is úgy akarja, csupán 40-42 fok van a gépházban. Elég hösszú egy szolgálat, így aztán utána jól­esik a mókusvíz. Mi a piát hívjuk unnak Már nem élünk rummal, a Nor oltja legjobban az ember s/.om­Tengerészmonológ ját. A hajón van egy kis bárunk, oda szoktunk visszavonulni. Néhány óra után úgy nézünk ki, mint a szabadnapos partizánok. Bocsánat, a szokatlan szóhasználatért. Mi a munkánk? Teherhajóval evezünk. Rengeteget melózunk. Hol Bangkokban rizst raktunk be, más­kor Sandakanban fát, Szumálrán kávét, kakaót, Tawauban is meg­fordultunk, ez Borneó keleti részén van. Kisváros, dzsungel veszi kö­rül. A szóbeszéd szerint itt még szo­kásban van a fejvadászat. A len­gertől 100-150 kilométerre élnek ezek a törzsek. Tawauban egy al­kalommal elhatároztam, körülnézek. A taxis be akart csapni. Mondtam neki, ne nézzen turistának, tenge­rész vagyok. Es ha nem adja visz­sza a pénzem, nyakon vágom, hogy becsenget a környéken mindenho­vá. (Ehhez természetesen tudni kell, én túl vagyok az egy mázsán. Egyéb apróságok? 'Honkong előtt átéltünk egy tájfunt, az oda­valósiak azt állították, hat éve nem volt olyan erősségű forgó istennyila. Szümátran egy mocsár melleit ra­kodtunk, el lehet képzelni az ózont. Megismertük az araboknál a ruma­dánt, ez a szent ünnepük. Ekkor egy hónapig vesztegeltünk. mert nem voltak hajlandók dolgozni. Sandakanban voltam az orangután­rezervátumban, mondhalom, szép látvány. Labuanban is jártam, ott forgatták a Sandakan-filmet. Dél-Afrikában olyan az élet, mint Nyugat-Európában. Néha azért van balhé. Ezeket általában a mozdony­szőke csibészek csinálják, de leve­rik őket. Olyan fazonok is akadnak ezen a tájon, akiknek egy jó kedvű bíró tíz évet is adna. Láttam Dur­bant. Afrika déli részén. Itt külön­ben sok a magyar, közülük egy en­gem végigkalauzolt a városon. . Sokat videóztunk a hajón. Az én kedvencem a Caligula volt. Akad ebben minden; politika, szerelem, szex. Miután két könyvet elolvastam hozzá, meg is értettem. Az egyik az Én, Claudíus, a másik a Claudius, tíz Isten volt. " Különben, aki végigjárja a fél vi­lágot, különösen a kikötőket, az ta­nul egy-két dolgot. Kemény helye­ken szereztem a tapasztalataimat. Szóval, így fest a tengerészélet! Utószó: Ennyi maradt utánad, kedves ten­gerész. Szörnyülködhetünk a stíluso­don. megbotránkozhatunk az élmé­nyeiden. Otthagytad a fogad, ahogy mondanád, harmincévesen mondta fel a szíved a szolgálatot. Újra itt­hon vagy, ebben a csöndes alföldi városban. Te már tudod, milyen az utolsó, utáni utazás. Rád már hiába várnak a kikötőkben a lányok. Bodzsár Erzsébet 19*7. MÁJUS 5., Künn — NÉVNAP: GYÖRGYI A Nap kel 5 ilra TI perckor, es nyugszik 2« óra <*i perekor, A Hold kel 10 óra 42 perckor, es nyugszik 2 óra 15 perekor VIZAlt.AS A Tisza vízállasa szegednél hétfőn plusz 247 cm (apadó) NYOLCVANÖT ÉVES K. Sz, Moszkalenkó (sz, 19112) szovjet katonai vezető, a Szov­jetunió marsallja, Készt volt a polgárháborúban. A második vi­lágháborúból! hadlcsiparancs­nuk. Egy időben miniszterhe­lyettes és a Legfelsőbb Tanács tagia. HETVENÉVES Bódls tajos (sz. 1917) szülész, és nőgyógyász, az orvostudomány kandidátusa, korházi főorvos, éimzoiés egyetemi docens. KLUBSZINT AD F.sle 8 urakor: Az. örült ós az a paca (bcrlclszunct). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt in, dél­után lel 4. háromnegyed 6 es 8 órakor: Silverado (színes, ni. b. amerikai westernfilm. IV. boly­ai!). Fáklya: háromnegyed 3 Óra­kor: Kismaszat (színes magyar film), negyed 6 és fel 8 urakor: Silverado (színes, m. b. ameri­kai westernfilm. IV. helyár!). Szabadság: fel negy. három­negyed hat Órakor: llaróm férfi, egy mőzeskosár (színes, m. b. francia filmvígjáték. II. helyár!) 8 órakor: Gondviselés (s/tnes magyar film). Kiskorössy halászcsárda: dél­után 4 és este 8 órakor: A si­kátor -hercegei. Filmtéka: fél 6 és fél 8 óra­kor: A gyerekek figyelnek ben­nünket (olasz. főm). Éva presszó: eslo 8 órakor: Érezd a mozgást! (színes ameri­kai zenésfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős cselben. BALESETI, SEBÉSZETI És UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszt fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhln sgt. 57.) tart. Gyermrksérüllck és gyermek­sebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika sebészeti osztá­lyán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a fel nőtt la kosság részére: Sze­ged, Hunyadi "János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 lírától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős cselek orvosi ellátása. GYERMEK FÜLL-ORK-GÉC.ÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 10 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek ful-orr-gégé­szeti ügyelet az. IJJszegedi Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Tel.: 22-85.». Egyéb napokon a Ful-Orr-Gége Klinika tart ügyelelet. (Szeged, Lenin krt. 111). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 urától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zold Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. SOS LELKISECÉLY­SZOI.GAl.AT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. >& T« leve BELGRÁD t. Ki.4.V Magyar nyelvű tv-nalpó 17.10: Krónika I? 30: Kicsiny világ 18.00: Házi eseménynaptár 18 40: Vetélkedő I9.no: Tv-k ilendárium 19.10: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.09: Lottóhúzás 20.85: szász, ragyogás és porosz dicsőség — filmsorozat 21.00: Kontakt-magazin 22.15: Tv-napló 22.35: Műhold útján 23.05: Ilinek Rádió BUDAPEST 1. 8.55: Tv-lorna 9.00: Iskola-tv 9.55: Delta — (ism.) 10.20: A SuIIens nővérek — angol film — (ism.) 11.10: Mozgató 11.20: Képújság 18.40: llirek 16.45: Három nap tv-műsora 16.50: Suliirodalom Régi idők mozija — tv-jaték — (ism.) 18.nn: Nemcsak nőknek! 18.15: Képújság 18.30: Álljunk meg egy szóra! 18.40: Mini Studió '87 18.45: 80 nap alatt a Főid korul Willy Foggal — 5. 19.10: Esti mese 19.30: lliradő 20.05: Nyolc évszak — 7. — tv-filmsorozat 21.10; Stúdió '87 22.10: Felkínálom 23.00: lliradő 3. — (Isin.) BUDAPEST 2, 17.05: A hajózás története 17.50: Képújság 17.55: Tv-lorna 18.00; Dél-alföldi magazin — a szegedi körzeti stúdió műsora 19.00: A Kuk Lighlsey Trió és barátai 19.30: Angöl nyelvlecke 20.00: Mutató 20.45: Hamvas volt a hit ... — l. 21.20: Híradó 2. 21.40: Miat tu vagy én — NSZK tv-film 22.40" Képújság KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Szokolay Sándor gyermekkórusaiból 10.05: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiói 10.25: Echó tündérjátékai — 1. 10.40: Az Állami Népi Együttes felvételei bői 11.24: Oriastök — Bákosy Gergely regénye — 7. 12.30: Csongrád Megyei Húdiós Zenei llét — Ki nyer ma — Makón? 12.45: A szovj«>t sajtó napja 13.00: Nagy mesterek, világhírű előadó­művészek 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: D/.scsszmelódiák 15.00: Elo világirodalom — Belgium 15.20: Fiatalok muzsikálnak 15.40: Poggyász 16.05: Kélhetek valamit? 17.00: Társadalom és iskola 17.30: Búváry I.ivin népdalokat énekéi 17.45: A Szabó család 19.15: Túlságosan zajos magány — Hohumll líra bal kisregénye 20.11: Három szólamban 21.11: Dankó-nóták 21.30: Tudomány és gyakorlat 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Fábián Márta és Sz.akály Ágnes cimbalmozik 22.47: Tízszer tiz perc a turizmusról 22.57: Operaest — Margaret Sheridan és Aurcliano Pertile felvételeiből n.in: Himnusz 0.15: — 4.20: Éjfél után ... PETŐFI 8.05: Slágermúzrum 8.50: Tiz. pere külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Filmzene 12.30: Népdal körük ős eltern­zeneknrok felvételeiből 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Az. utolsó háború — Kirill Bulicsov rádió­játéka — 1. 14.58: Hanglemez MK 15.05: Uj nóta­fel vételeinkből 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Mint(a)film — Banánhéj­koringó 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak! 2«.oo: I.oo Fali operettjeiből 20.41: Nemes Barry Lyndon űr emlékiratai — Thaekeray regénye — 2—3. Harangozó Teréz és Koos János énekel Az. élo népdal — (ism.) Sokfele (szlovák) Böngészde a Zenei Antikváriumban 0.15: — 4.20: Éjfcl után ' 3. MŰSOR 8.12: Luganói fesztivál — 3. 9.27: Magyar előadóművészek felvételeiből 10.00: XX. századi zene 10.40: Nirolai: A windsori vig 71»,k — három­íelvonásos opera J3 00: Ilirek J3.05: Ez mind én vagyok 13.50: Népballadák 14.00: A Kádiúzenckar fúvósötöse játszik 14 45: Zenekari muzsika 15.30: Labirintus 15.45: Muzsika gyerekeknek 16.00: Hamari Júlia és Dénes Zsuzsanna opera­felvétoleiböl 16.30: Iskolarádió 17.00: Csongrád Megyei Rádiós Zenei Hét — Ház.imuzsika 18.30: Na maternjem jeziku — a Magyar Rádió szerb­horvát nyelvű nemz.etiségi műsora Pécsről 19.03: Jn der Muttersprache — a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.35: Csongrád Megyei Rádiós Zenei Hét — Mihail Petuhov zongoraestje Közben: Kb. 20.25: Deveeseri Gábor versel Kb. 20.30: Külföldi tudósoké a sió Kb 21.30: A Conoort of Musieke Gesualdo­madi igalokat énekel 21 50: Francia muzsika 22.19; A/, európai diszkók világa — 10. 23.04" Zenei panoráma 21.15: 21.50: 22.00: 23.20: 0.14:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom