Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-29 / 125. szám
5 Péntek, 1987. május 29. Cinkos mámorok ünnepe A napokban megint <z'. a két könyvet lapozgattam, amelyek alighanem a huszadik századi magyar kultúra legmegbízhatóbb szöveggyűjteményei közé tartoznak. A toronyőr visszapillant — ez a cím, a szerző nevét pedig ma már végre a magyar újságírókat képző iskola viseli. A második kötetben Bálint György egyik írása ekképpen szól: Mámor a polcok között. Nincs ebben szó egyébről, minthogy az író „lopva. kissé restellkedve, de mégis elszántan" elindul odahaza különböző könyvek irányába. amelyek „tulajdonképpen tilos könyvek: a kor tiltja őket, az idő parancsa, a magasabb szempont, mely ilyenkor kemény fegyelmet követel, és elvárja, hogy csak a tárggyal foglalkozzunk, a tárggyal, amely beláthatatlanul bonyolult és mindnyájunkat összeroppantással fenyeget." Szerző mindemellett fütyül az egészre, méginkább növekvő mámorban, újabb és újabb bűvös köteteket emel le a polcról, merészen beléjük lapozgat, s bennük mindenféle vigaszokra lel. A szenvedély, célja irányuljon bármire: szokatlan, nem mindennapi. így szinte bűntudattal már-már titkolandó érzemény, legalábbis könnyen ilyenné válhat. Ami pedig titkolandó, máris cinkosságot feltételező: a mámor yreje a cinkosság tudatát erősíti. és viszont. A könyvek pedig nagy cinkosaink. A cinkos mámorok pedig megrakott. végtelenül hosszú könyvespolcok között. érnek föl elképzelhetetlen fényességű csúcspontokra. Az az ünnep, ami ma kezdődik a magaslatok gyönyörűségeinek ünnepe. A Bálint György-i könyveket lapozgató mámor cinkosságának nagy fesztiválja. A tényé, hogy az ő írásait ötven esztendővel később ugyanolyan lázas mámorral lapozgathattam, miiként ő beszámolt arról, hogyan tette ugyanezt a Fausttal vagy Radnótival. A könyvek létének tudata rés?.egitő: időről időre, ha sok könyvet látok együtt, ellenállhatatlannak tetsző vágyakozás fog el, hogy a szó szoros értelmében megfúrödjek bennük, beléjük merüljek, minden pórusommal könyveket érezzek. Ez a most kezdődő ünnepi könyvhét immáron 58. a sorban. El lehetne mondani, hogy a kortárs magyar irodalom e legnagyobb, évi eseményére 75 kötet lát napvilágot 572 ezer példányban, s közel 33 millió forint értékű készlet áll a vásárlók rendelkezésére az országban már mindenütt sorakozó pavilonokban, az erre az időszakra külön készülő boltokban — csakhogy talán nem is ez a legfontosabb. És mégcsak nem is az évről évre.hevesen vitatott kérdések sorozata, hogy sok-e a megjelent jó könyv vagy kevés, rosszul vagy kevésbé dilettáns módon szervezettek a rendezvények, és a meghívások és a meghívottak, azután a kiadók, terjesztők érdekeltsége, és a többi, és a többi. Mindez roppantul fontos, akárcsak Csoóri Sándor új esszékötete, Nemeskürty István legújabb műve, vagy Petőfi újonnan kiadott útirajzai: a cinkos mámor érzete. A könyvek, ember fajtánk kevés számú örök nagy mentségeinek egyik nagy részlege, ez az acélozó-lázító-megnyugtató szellemsereg feltétel nélküli, önfeledt ünneplése. Életünk legmegbízhatóbb cinkosainak mámoros üdvözlése. Hódolat hát néktek, nyomdafesték-illatú, négyszögletes papiroshalmok. Jöjjetek, és hitessétek el velünk, hogy ti vagytok igazán a feltámadás és az élet. Domonkos László Könyvheti programok A mai napon országszerte, így városunkban is megkezdődnek az 1987-es ünnepi könyvhét eseményei: immáron a hagyományoknak megfelelően a Dugonics téren felállított pavilonsor lesz a központ. Itt nyitja meg ma délelőtt 10 órakor a szegedi könyvhetet Rákos Istvanné, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője. Közreműködik Fodor Zsóka, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, á Kalaris folkrocfc együttes, valamint a Délép Napsugár Táncegyüttesének kamaracsoportja. Délelőtt 11 órakor a Kárász utcai Idegennyelvű Könyvesboltban a Balázs Béla Üttöröház kerámia szakkörének hagyományos könyvheti kiállítását nyitja meg Tölcséry Erzsébet, az úttörőház igazgatója, a téma pedig: Olvasmányélményeim — Süsü, a sárkány Meseországban. Ma délután 2 órai kezdettel könyvről könyvért-játékot rendeznek Czenéné Vass Mária vezetésével az Idegennyelvű Könyvesboltban, ugyanebben az időpontban pedig könyvudvar nyílik az szmt Tolbuhin sugárút 14. szám alatti központi könyvtárának udvarán, amelyet Kovács Miklósné, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője nyit meg — s ahol a Népszava, a Népszabadság, a Könyvért mutatkozik be, s könyvújdonságokat kínál a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat és a Kossuth Kiadó is. (A könyvudvar egyébként az ünnepi könyvhét végéig, június 3-ig tart nyitva, naponta délelőtt 10 és délután 6 óra között.) Délután 5 órakor könyvpremiert rendeznek a Somogyi Könyvtárban a városi tanács művelődési osztályának könyvheti kiadványát, Pataki Ferenc grafikai mappáját Tandi Lajos, a szegedi tévéstúdió helyettes vezetője mutatja be, ő beszélget majd a művésszel és az előszó írójával, Apró Ferenccel. Holnap, szombaton délelőtt 10 órakor dixielanddélelőtt lesz a Dugonics téren — szintén hagyományosan a Molnár Dixieland koncertjével, délután 2-től pedig ismét könyvről könyuért-vetélkedő lesz az Idegennyelvú Könyvesboltban, Anyuka mondj egy szép mesét? Készült a gyereknapra rettenetesen. Már régen kinézte az elemes dömpert a játékboltban. Csokrot rendelt mezei virágból és elhatározta, hogy addig megtanul palacsintát sütni, s noha nem ünnepi eledel, mégis azt csinál, hiszen a fia annyira szereti. Megveszi neki a Süsü sárkány kazettáját, mert az még hiányzik, és délután nem fekteti le, hadd játsszon az új játékkal, és hallgathassa Süsü kalandjait. Aztán elmennek a vállalati rendezvényre, ahova neves művészeket hívtak, és állítólag filmvetítés is lesz, no és este a tv-t is megnézr heti. A program tehát készen állt, órára megtervezve minden. Választásait megerősítendő, megkérdezte a fiát, mit szeretne? Hogy a titkot igazából el ne árulja, feltételes módban kezdte a faggatást. Mi lenne, ha . . . Mit szólnál, ha ., bevezetőkkel kezdte sorolni a terveket, ajándékokat. A gyerek vállrándítással intézte el a választ, egykedvűen bólogatott, különösebb öröm, vágyakozás nem látszott rajta. Nem baj, majd akkor és ott és azoknak örülnj fog — gondolta a boldogságszerzés biztos tudatától tántoríthatatlanul, és ezzel befejezettnek nyilvánította az egyoldalú „párbeszédet". A kisfiú magára maradt a szobájában, aztán egy idő után kiment a konyhába, és félig a falnak támaszkodva kezdte kérdezgetni : és a gyereknapon nem fogsz majd reggel korán kiabálni, hogy elkésünk? a kakaót sem kéli ugye gyorsan felhörpinteni' . és ne főzzél se palacsintát, se mást, mert akkor megint egész délelőtt a konyhában leszel. Inkább figyelj csak, tudod mit? Te rajzolsz valamilyen állatot, és én kifestem vízfestékkel neked. Olyan színűre, amilyenre te akarod. ... ugye, nem főzöl, és a boltba sem mész, és nem zavarsz be a szobámba, hanem te is bejössz, és ha festettünk, utána mesélj! Igazi mesekönyvből. De ne a legrövidebbet válaszd ki, aminek olyan hamar vége lesz, hanem a legesleghosszabbakat. Olyan nagyon hosszúakat, amilyet még sohase meséltél. azért sem lenne jó. ha főznél, mert akkor ugye mosogatni is kell ebéd után. Akkor inkább én mesélek neked. En azt mesélném el neked, amit a Tündi néni mesél az oviban. ... és Apát pedig lebirkózom. Ugye a gyereknapon Apa is itthon lesz, és nem fog újságot olvasni, mert akkor ő is játszik majd velem, ©s én lebirkózom. .. ne menjünk el a hivatalodba arra a műsorra. Inkább vigyél a játszótérre, megmutatom, milyen szépen hintázok egyedül. Az oviban is van hinta, és már jól megtanultam. ... és Anyu, ugye nem leszel ideges? ... és ne vegyél dömpert se, már van egy. Apa hozta a múltkor Pestről. Vegyél inkább gyurmát és csinálok neked kiscsibét belőle. ... ne vegyél dömtusolunk, hanem sokáig pancsolhatok, mert nem lesz soha késő? ... a fürdés után pedig nem akarok kazettát hallgatni. Akkor megint te itiesél j! ... és tudod mit, figyeüj csak! Énekelj nekem. Addig, amíg el nem alszom. Kalocsai Katalin Negyedszázados a gedói iskola Huszonöt esztendővel ezelőtt még a régi Gedó-város••csz bokros-ligetes hanguiatai övezték a Snopper Tibor tervei 6zerint készült, vadonatúj iskolaépületet. Azóta igen sok minden történt, s bizony, távolról sem csupán annyi, hogy ma már Tarján és az Északi városrész panel-monstrumai környékezik a Gedói Altalános Iskolának nevezett alapfokú oktatási intézményt: több mint ezer nyolcadikos fejezte be itt negyedszázad alatt általános iskolai tanulmányait, közülük száznál is többen ki• ünő tanulmányi eredménynyel. A 25 év során 93 pedagógus töltött el az épületben rövidebb-hasszabb. ám mindig tapasztalatokban jócskán bővelkedő dologidőt. Az 1962 szeptemberi induláskor 16 fős tantestület ma 35, tagot számlál. A negyedszázados jubileumot tegnap, csütörtökön délután kezdődött rendezvénysorozattal ünnepli meg a Gedói iskola: a jubileumi rapok megnyitásakor Müller József né, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte az intézmény tanárait és diákjait, majd az iskola volt növendékei, Cziffra Eva, Erdei Béla, Kerek Fertncné, Pokorny Kornélia és Teszáry Tamás adtak ünnepi koncertet. Ugyancsak tegnap este nyílt meg az iskola volt és jelenlegi tanáiainak és tanulóinak munkáiból rendezett kiállítás: fíitz Eva, Koromné Tóth Katalin, Lazámé Berkecz Eva, Majomé Lázár Eva, Nagy Károly, Nyári József, Polonkay Éva, Popovics Lőrinc, Tóth Rózsa és Waldmanné Tóth Zsuzsanna tárlatát Cs. Pataj Mihály festőművész nyitotta meg. Ma, pénteken folytódnak a jubileumi rendezvények: délelőtt kiállítás nyílik a tanulók munkáiból és az iskola történetét bemutató dokumentumokból, majd művészeti és sportbemutató következik. Délután kisdobos- és úttörőavatás lesz. Ha már a jubiláló iskola történetét idéztük, nem szabad megfeledkezni arról sem: ¡„a Gedói" belülről "legalább annyit változott 25 év alatt, mint a környék, mint a városrész, ahová épült. Négy éve angoltagozatos oktatás folyik itt, kél esztendeje kísérleteznek azzal, hogy rajz tagozatot honosítsanak meg. 1983 óta 4 ezer ¿.adagot elkészíteni képes, központi napközis konyhájuk van, új oktatási helyiségeket alakítottak ki, az intézmény általános felszereltsége Szegeden a legjobbak között emlegeted. Egy valami persze, jó tudni, ,nem változott: a nevelőtestületnek, az itt dolgozó pedagógusoknak az a heroikus törekvése, hogy az itteni diákok tisztességes, a tudást, a hazát, a munkát szerető és megbecsülő ifjúkká serdüljenek. Olyanokká, akik becsülettel formálják életüket. És — ez a lényeg. D. L. Három szólam - és a negyedik 0 Csörög a telefon, ugyanabból a gyárból harmadszorra keresnek. Először a párttitkár, majd egy üzemvezető, és végül az szb-titkár invitálnak sürgősen magukhoz. Kigyulladt a gyár? — kérdezek vissza. — Rosszabb! — dörmögik recsegve. Rohanok. Érkezésemkor együtt a csapat. Az asztalon a Magyar Közlöny múlt évi 44. száma. A kezembe nyomják. Olvasom: A rendes szabadság kétharmadát — illetőleg, ha a kollektív szerződés ennél nagyobb mértéket állapít meg, annak megfelelő részt — egybefüggően kell kiadni. A párttitkár kezdi. Megtudjuk, hogy a dolgozóik 80 százaléka a szabadidejében kiskertekben dolgozik. Kényszerből, mert a fizetéséből nem tud kijönni. Ha viszont bejön a mezőgazdasági munka dandárja, kénytelenek kivenni esetleg több részletben is 4-5 nap szabadságot. Az új törvény ezt nem teszi lehetővé. Emiatt többen beadták a felmondásukat. Az üzemvezető higgadt, tárgyilagos. Elmondja, hogy ők nem ragaszkodnak a szabadságidő kétharmadához. Náluk termeléskiesést nem okoz, ha a dolgozók igényeik Mikor menjünk szabadságra? szerint ütemezik a szabadságukat. Erre rávágja az szbtitkár, hogy a munkás legfeljebb táppénzre megy, amikor a második gazdaság úgy kívánja. A veszteség kétségtelen. Gondjukat számos fórumon jelezték. Várják a változást. Kérlelem, beszéljenek a kétségeikről. Visszautasítás. 0 0 A közelmúltban elhangzott a rádióban egy beszélgetés, amiből megtudhattuk, hogy a Sziksós-tó iszapjában radioaktív anyagot találtak. A szegediek körében elterjedt — „jó szokás" szerint —, hogy ez a strand veszélyes az egészségre, abban nem szabad fürödni Képtelenség ez — gondoltam s utánajártam az „ügynek" A legilletékesebb szakembert, szederkényi Tibor egyetemi tanárt, a JATE Ásványtani Tanszékének' vezetőjét kérdeztem— Professzor úr! Valóban veszélyes a Sziksós-tó? — Nem1 Tévhit az egész. Az tény, hogy vettünk Fürödhetünk nyugodtan iszapmintát, megvizsgáltuk azt és kiderült, hogy van benne radioaktív anyag. — A kósza hírben ezek szerint van igazság, mert ugye nem zörög a haraszt — A talaj radioaktivitása olyan csekély, hogy az nem veszélyes semmilyen élőlényre. Bár csak több lenne benne — ??? — Vizsgáltuk a soltvadkerti Búdös-tó _ talaját is és kiderült, hogy abban is van radioaktív anyag, de az az érték is hasonló a dorozsmaihoz. Hogy több kellene? Azért mondtam, mert a híres Hévízi tó iszapja éppen az erősebb radioaktivitás miatt gyógyhatású. Egyébként abból szállítják az ország más gyógyintézeteibe az iszapot az úgynevezett .pakolásra. — Mehetünk tehát teljes lelki nyugalommal Sziksósra? — Igen! Azt kívánom mindenkinek, legyep bőven szabad ideje, hogy fürödhessen, pihenhessen Dorozsmán a gyönyörű környezetben levő Sziksóson. Acs S. Sándor Izgatott a fenti téma. Nem hívtak, de elmentem egyik nagyvállalatunkhoz. Szívélyes fogadtatás a szakszervezeti irodában. Az illetékes hölgy határozottan, magabiztosan kijelenti, náluk nem okozott gondot az új szabadságolási törvény. Szigorú munkahely hírében állnak, próbálom kitalálni az uralkodó vezetői stílt. Nem laissez faire — pongyolán fordítva szabados. liberális, nem is demokratikus. Elkezdtem firtani a dolgot; köztudomású, hogy bizonyos területeken munkaerőgondokkal küszködnek. Nem jelent ez a szabadságok kiadásában problémákat? Mi történik a dolgozók második gazdaságával? Mit csináljon az, aki mondjuk házat épít, vagy kénytelen alkalmazkodni az óvoda, a bölcsőde és az iskola nyári szünetéhez? A válasz diplomatikus, dörzsöltségre vall. Igyekeznek minden igényt kielégíteni. Egyeztetéssel, jóindulattal. De hiszen ezt nem teszi lehetővé az új törvény! Hümmögünk, szívélyesen búcsúzunk. Bejelentkeznék egy újabb gyárba. Hívom az szb-titkárt. Kerek perec elutasít. A téma nem aktuális. Próbálom nem lerázni magam. Érdeklődőm, elkészült-e már az idei szabadságolási rendűk. Kíváncsi volnék rá. Miiyen szempontok szerint tervezik a nyarat? A titkár hangján érződik az idegesség. Megtudom, hogy bizonytalanok. Fogalmuk sincs hogy sül el majd az egész Csendesen töprengek. (Mi mást teneineK.:> Eiouem az szmt informacios jelentése. A szöveg fekete-íeheren: Az ápr. 22-i kormányülést követően a szóvivőtől megkérdezték az újságírók, a tizetett szabadság xiadasánaK megváltoztatásáról esett-e szó. Bányász elvtárs azt válaszolta, hogy ilyen irányú kérés a kormány felé nem hangzott el. A dolgozók nem értik a választ, ugyanis a rendelet megjelenése óta majd minden információs jelentésben jelzik (jelezzük); hogy a jelenlegi törvény sem a dolgozók, sem pedig a vállalatok érdekét nem szolgálja. Ügy tudták, a SZOT megtette javaslatát a rendelet módosítására, illetve visszavonására. A SZOT adjon választ, kinek van igaza! Érdeklődve várjuk a fejleményeket. Addig is elmélkedhetünk arról, hogy az egyes munkahelyek miként értelmezik a demokráciát. A fentiek alapján igen szélsőségesen. Ahol eszik, nem eszik, nem kap mást alapon, fejet hajtva, fenntartások nélkül, ellenvéleményt nem tűrve, hatalmi eszközök bevetésével rábólintunk egy rendelkezésre, messze kerülünk vágyainktól. (Amit úgy hívunk, hogy demokrácia, kollektív vezetés — elkoptatott felhangok nélkül.) Ha spártai szigorral végrehajtjuk, esetleg beledöglésúnk árán is a fenti törvényt, a mártírok száma szaporodik meg. De kinek kellenek a mártírok?! Nem tudni, miért tolakszik írógépünk billentyűire a szolgalelkűség szavunk! Mitől és kitől félünk? Miért ne beszélhetnénk aggályainkról? Kár filippikázni? Sejtésünk szerint az első sorokban jelzett telefonáradat, ha nem is ér fel egy „Kigyulladt. lángra lobbant, bent veszett.. ."-hír szenzációjával. talán mégis jelez valamit. Bodzsár Erzsébet