Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

p" Csütöriök, 1987. május 28. 5 Pergola az emlékműnél Nagyhatalom az időjárás. Bizonyította ezt a tavalyi tél is. A Lidice-cmlékmü előtt volt rózsafák nem bírták a zord időjárást, kifagytak. Az emlékparkot most felújítják. A városgondnokság ötletet, hogy pergola készüljön, Boldog Mária kertészmérnök tervei szerint állították fel. A parkban a városgazdálkodási vállalat szakemberei még Somogyi Károtyné felvétele ezen a héten különböző színű, egynyári virágokat ültetnek, a park mögötti rézsűn pedig felújítják az elgyomosodott pázsitot. Ősszel újra dolgoznak majd itt a kertészek. Akkor bokorrózsákat, a pergolához futórózsákat. a rézsűbe pedig kúszó örökzöldeket telepítenek. Á megyei neb ülése A Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi, szerdai ülésen — melyen részt vett Véghelyi Andor, a K.NEB tagja, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — a szentesi neb beszámolóját vitatták meg. A testület 1984 és 1987 közti munkájának értékelésében részt vett Dóczi László. a szentesi pártbizottság titkára és Dóczi Gábor szentesi tanácselnök is. A megyei neb-ülés napirendjén szerepelt még a temetkezési szolgáltatások helyzetet feltáró vizsgálat összefoglaló jelentése. A népi ellenőrök Szegeden, Makón és Csongrádon a köztemetőket fenntartó szervezetek, s a temetéseket szervező irodák munkáját vizsgálták. A népfront munkatársai egyidejűleg kérdőíves felmérést végeztek a közelmúltban elhaltak hozzátartozói körében — a nebvizsgálat kiegészítéséül. A megkérdezettek egynegyede volt elégedetlen a temetkezési szolgáltatások színvonalaval — az elmarasztalások okai közt halottcseret, a közreműködők gondozatlan megjelenéset, a temetési kellékek piszkosságát emiitették a véleményt mondók. Többségük azonban dicsérte a szertartásvezetők tapintatát, figyelmességet, az alkalomhoz illő viselkedését. Ez a felmérés összecseng a népi ellenőrök megállapításaival; a temetkezési szolgáltatásban közreműködő szervezetek alapvetően alkalmasak feladataik ellátására, a hiányosságok legtöbbször szervezetlenségre, gondatlanságra vezethetők vissza, s csak kisebb részben az anyagiak hiányára. Más a helyzet a temetők üzemeltetéseben, illetve felújításában és fenntartásuk eseteben. Csak példaképp részletezzük a belvárosi temető sajátos helyzetét. Az üzemeltetés a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat feladata, míg a létesítési, a felújítási, fenntartási költségek a szegedi tanácsot terhelik. E kettősségből adódóan En a vízilovakkal vagyok Színes, szinkronizált olasz film. Irta: Barbara Alberti, Amadeo Pagani, Vincenzo Mannino és Italo Zingarelli. Fényképezte: Ajace Parolini. Zene: Walter Rizzati. Rendezte: Italo Zingarelli. Főbb szereplők: Bud Spencer, Terence Hill, Joe Bugner. Belátom: tulajdonképpen nem is igen kéne írni róla. Hogy mégis, két okkal magyarázható: szívósan létező ökörségek valóságára szívósan létező módszerekkel muszáj reagálni, máskülönben előfordulhat, hogy fenti szívósan létező állatságok idővel egyszerűen maguk alá temetnek bennünket. (Ha esetleg félig-meddig éppen már meg nem történt eme aktus.) Azután: mivel a Bud Spencer-filmek gyakori kelléke (szereplőt nemigen mondhatok) ama Joe Bugner, magyarán a szegedi Bugner Jóska is, ki pár éve még itt, a Sajtóházban is megfordult, s egybehangzó állitások szerint kedves, szerény, aranyos magyar, mi több, alsóvárosi gyerek, nosza, ne tagadjunk meg hát tőle efféle nyilvánosságot sem, A/, előbbi okukon túlmenően: senki ne számítson semmi jóra (Altnlános élett A 11* £íl 11 Uj hím tani tanácsnak is ajánlhatom.) így aztán még az is kellemes meglepetés lehet, hogy az immáron patologikusán dagadt Bud Spencer nyakában cucli lóg, feltehetően amulett gyanánt, gyermeki (csecsemő) lelkét, vagy éppen a film színvonalát ekképpen is demonstrálandó. Az sem akármi, hogy a környezet afrikai, vélhetően csak azért, hogy a sok állatság közepette klassz egzotikus állatokat is lehessen mutatni, miközben Bugner Jóska olyan baromian gengszteri gengsztervezért játszik, aki azért tudja, hogyan kell enni a kaviárt meg a rákot, és a mai bűnös vilagban. ha belegondolunk. azért ez sem utolsó. Bud az ő hű Terence Hilljével (s viszont) pedig legvégül szabadjára engedi a vadakat, lévén mindkettő természet, s szabadság hű fia, tudja meg. ki eddig még nem döglött volna utánuk kellőképpen. Gyaníthatóan innen a cím is. hogy én (mármint ő vagy ők) a vízilovakkal vagyok. Egyébként: én ís, Mert azt hiszem, ebből a szériából már nekik is jócskán elegük lehet. Az értelmesebbjének mindenképpen. Domonkos László a vgv a szolgáltatások színvonalát csak ráfizetéssel képes megtartani is. Az ügyfélforgalmi helyiségek zsúfoltságát megszüntetni, a temető legértékesebb helyén lévő műkőüzemet kitelepíteni, a méltatlan szociális helyiségeket felújítani, a ravatalozó közelébe nyilvános telefont telepíteni, a nyilvános illemhely téliesítését (egyáltalán nyitva tartását) megoldani, a villamosmegállók és a bejárat között járdát építeni — a vállalat önerőből képtelen. A népi ellenőrök megállapításai szerint a megye többi városában — ahol csak felekezeti temetők vannak — a helyi tanácsok a temetők felett felügyeleti jogkört nem gyakorolnak, az üzemeltetés és fenntartás — váltakozóan — a tanácsok és a Csongrád Megyei Temetkezési Vállalat közt oszlik meg. A tanácsok által juttatott kisebb-nagyobb összegek altaiában csak a hősi sírok gondozására, fásításra, esetleg a vízdíj kifizetésére elegendőek. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a szertartások kegveletességét. kulturáltságát fokozzák. a temetkezési szolgáltatások színvonalát emeljék, a hozzátartozókat terhelő ügyintézési folyamatot egyszerűsítsék. Mi még nem emeltünk Terjedelmében jóval változatosabb az elődöknél az MTESZ Csongrád Megyei Szervezete által nemrégiben kiadott Bulletin '86. Idén tizenhetedik alkalommal látott napvilágot e kiadvány, s a hagyományokhoz híven ezúttal is egy esztendő — az 1986-os — MTESZ-munkáját kívánja érdemben összefoglalni. S hogy azért-e a nagyobb terjedelem, mert a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Csongrád Megyei Szervezete többet tett a műszaki-tudományos haladásért, a megye gazdaságpolitikai célkitűzéseinek következetesebb megvalósításáért, az egységesebb cselekvési szemlélet kialakításáért? Nos, ez kiderül mindazok számára, akik veszik a fáradságot, és belelapoznak a kiadványba. A bulletin bevezetője mindenesetre figyelemfelkeltő adatokat tartalmaz, már ami a megyei szervezet taglétszámát illeti. Ezek szerint 1986-ban 28 tagegyesületben sikerült közel 8 ezer 500 műszakit mozgósítani, Üj egyesület is alakult, mégpedig a Híradástechnikai Tudományos Egyesület, 1986. január 31-í dutummal. Az állandó bizottságok közül V

olt olyan időszak, amikor egv banlondzscki hároni.szá/.nyolcvan forintot ért, ma, nagyjából ugyanolyan, ezernynlcszázkilencvenel. Erőteljesen másznak fölfelé tehát áraink a ruházati iparunkban, de talán nem kell bizonyíték rá, hogy máshol is. legalább enynyire. , Biztosan jobban tudják, akik jobban értenek hozzá, hogy olyan időszakunk is volt. amikor* az áremelések többségét — bocsánat, akkor még csak árrendezésnek mertük mondani — avval magyaráztuk, mennyire tarthatatlan állapot, ha a belföldi érték más, mint a külföldi. Akkortájt született bűvös szavunk, a begyűrűzés is. Igaz. idegenből hazatérő hazánkfiai hihetetlenül magas árakról beszélnek most is, ha csak simán számolják át az egyes tételeket, és nem az. ottani bérekből indulnak ki, de ha az előbbi követést torvénynek fognánk tol, jó néhány cikkünknek már olcsóbbnak kellenne lennie. Ittott eladhatatlan húshegyekröl beszélnek, nálunk mégis tovább emelkedett a hús ára Kigyürúzésnek kellene mondanunk» de be kell látnunk, gyöngék vagyunk mi ahhoz, hogy komoly szót tudjunk szólni a világpiacon. Sajnos, nálunk a lift még mindig fölfelé tud csak menni. Hallani lehet néha olyan hangokat is, ez vagy az a cég azért kenytelen emelni, mert eddig még nem emelt. A logika, ami mögötte van, első pillanatra is világos és erős, mint a vas. Annak a cégnek is a piacról élnek á dolgozói, a béreket ott is emelni kéne, ha egyáltalán akarjuk még párhuzamban futtatni az árakat es a fizetéseket. Ahogy minden fölemelt ár mintává, etalonná változik azonnal, még ha gombostű gombjáról van is szó, ugyanúgy változik példává minden tólemelt vágy föl nem emelt ber is. Nem mondhatjuk senkinek, nyugodjon bele természetes elszegénvedésebe, ha csak átmeneti időre is, mert úgyse nyugszik bele. Akkor kezd azonban fejre állni a dolog. amikor valaki azt is piszkálni kezdi, mennyire vettek figyelembe a szinte évtizedé tartó központi intelmeket, és menynyire akarták vagy mennyire nem akarták csökkenteni az önköltséget. Mennyivel lett kevesebb például az értéket nem termelő, tehát munkaerőnek se nevezhető munkaerő? Hány körömpiszkálós hivatal szűnt meg például úgy, hogy nem lett helyette azonnal másik öt körömpiszkáiós hivatal, ahová csak át kellett fordítani az íróasztalokat? Mennyire sikerült fölszámolnunk a teljes munkaidőben, teljes fizetésért működő ti accsklubokat, időnkénti telefonálgatásokkal és állandó ki-bejárásokkal fűszerezve? Bemegy a dolgozó az irodába, és azt látja, amitől veit izzad már a szalag melleit, annak semmi nyoma sincsen odabent, és az. ügyét éppertr úgy nem intézik el, ide teszik, ooa K, mint azelőtt tették Mintha odabent még mindig a teljes kánaán légkörében sütkéreznének. A/ intéseket meg mindig akkor tudjuk csak észrevenni, amikor törik es szakad minden? Amikor a szó szoros értelmében beleszalad a madzag a korcba, és ott állunk — bocsánat a frivol kifejezésért — alsónadrágunkat is elveszilve már? Kerülgettem többször is a tanulságos példát, elő kell hozakodnom vele megint. Egyik nagyvállalatunk pénzügyi mérlegkezelöi úgy látták a föntebbi évek egyikeben, hogy közeleg a mérleghiány. Tudták, ha bekövetkezik, szankciókkal jar majd a szanálás, es meghatározzak, mennyivel kell csökkenteniük a létszámot. Vészes igyekezettel lolvettek tehát annyit, «menynyit várhatóan el kell majd küldeniük, gondolván, így nem lehet, semmi ba Cifra dolog történt azonban, mindenféle bukfencekkel -- ma mar törvénytelennek minősített elöszamlazasokkal — sfkerült időlegesen elkerülniük a mérleghiányt. A Munka Törvénykönyve azonban nem tar talmaz. olyan formulákat, hogy önnek most, uram, azért mondunk tol, mert nem léttünk mérleghiányosak Az átlagosan tolduzzasztott létszámnak is a többszöröse szívta (oltái a vergődő vállalat veret, miközben áraik a teltegekig emelkedtek Reccsenés és whbanás. teljes megrokkanás lehetett csak a vege a dolognak Igaz. az. is velejárt az egésszel, hogy a jól dolgozni es jól keresni is szerető, kiváló szakemberek hagyták ott leghamarabb a céget, mert ok vetlek észre leghamarabb a veszélyt, Foldanak eleg lenne normális körülmények kozott ez az. egyetlen esel. hogy tanuljanak belőle inasok is, de úgy látszik, nem oleg. A tisztességes munkai nagy ívben elkerülök nem szerelnek tanulni a más példáján, ók inkább kitartanak az utolsó pillanatig. Ök meg mindig a kártyát keverik, es a lehetetlenen is nyerni akarnak. Sajnálni lehet őket. mert hallják ugyan, hogy zúg körülöttük az erdő, de meg mindig nem érzik a szelek másként járását. Életerős emberek vannak meg mindig látszattevékenységekre kárhoztatva, évi rendes fizetésemeléssel kombinálva. Formálódik meg csak új adórendszerünk, de l'urcsa mcllékondulásuk is hallatszanak. Az. hogy hihetetlenül megnőtt a szerencselovagok száma, sőt befolyása is, nyilvánvalóan birizgálja egészséges közvéleményünket, és nem nagyon bánja, ha akár érvágással is, de gyógyítani akarjuk a bajt. Erősen hallatszik azonban, hogy tilos lenne a valóban egeszsege.s pezsgést egybevenni az. ügyeskedők haltának erjesztő valóságával, mert akkor azok elől zárhatjuk el megint a napfényt, akiknek legnagyobb szükségük lenne az éltető sugárra. Hiába mondják kóbor igehirdetők, hogy az. adórendszer minden nyugati országban — értsük bele Amerikát LS! — komoly es kijátszhutatlan, ideje hozzájuk csatlakoznunk, mi azonnal kontrázni tudunk: azokban az országokban sok m,ís is másként van. egyedül az adózással utolérnünk a világszinvonalat, bún. Megint hátulról akarjuk elérni Amerikát? 0 A

mezögazdasagban évekkel ezelőtt kipróbálták már, hogy évi százötvenezer forint loliitt préssé változott az adókulcs, ennélfogva normális ember nem ment a százötvenezer forint fölé, inkább nem hizlalt disznót, vagy nem termelt barackot. Ha most, már a tervezgetés korszakában azt olvassák kl erős nyugdíjasaink, hogy ráfizetnek, ha ráérős Idejüket hasznosítani akarják, akkora rés támad. az ugyancsak készülő új nyugdíjtörvényünk se tudja befoltozni majd. Be kellene látnunk, annyira meg vagyunk szorulva, hogy semmi olyat nem szabad tennünk, ami nyiladozó munkakedvünket akarja megkötni. Nem szabad úgy forgatnunk az ostort, hogy magunkat csapjuk meg vele. Nálunk már csak egyet szabad: okosan gondolkodni De az kötelező is! Horváth Dezső Egy év tükre MTESZ, kiadvány 1986-ról kettő szerveződött újjá, és vállalt föl több feladatot: az ifjúsági tanács és az úgynevezett klubbizottság. A kiadvány a legsikeresebb nagyrendezvények között tartja számon a tavalyi huszonhatodik májusi műszáki hónapot, annak fő eseményeként pedig a biotechnológiai kutatásokkal foglalkozó műszaki fejlesztési konferenciát. Ez utóbbin 31 korreferátum hangzott el a biotechnológia legkülönfélébb alkalmazási területéről, s tíz intézmény munkáját ismerhették meg az érdeklődök poszteren. A nagyrendezvények sorában a második helyet foglalta el — jelentőségét tekintve — a júliusi ipari-tudományos konferencia, amelyet kétévenként rendeznek meg, s 1986ban a gazdaságirányítás kérdéseivel foglalkozott plenáris előadás és referátumok keretében. S végül:októberben a Csongrád megyei MTESZ a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezetével közösen megrendezte a közgazdasági napokat. Vállalat és vállalkozás címmel, A nagyrendezvények mellett emlékezetünkbe idézi a kiadvány a nevezetesebb kerekasztal-beszélgetéseket, ankétokat, felsorolja azokat a tanfolyamokat, amelyeken a műszakiak továbbképezhették magukat, részletezi a tanulmányutakat, a megkötött együttműködési szerződéseket többek között a Csongrád megyei és a szegedi városi tanácsokkal, a KISZ megyei bizottságával, valamint a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-alföldi Bizottságával. Szakemberek látogatták meg az elmúlt évben az NDK-beli, a jugoszláv, a lengyel és a bolgár test vérszervezeteket, amelyekkel már régi a kapcsolat, valamint egy uj partnert, az odesszai műszakiak egyesületét. Az egyesületi kapcsolatok közül feltétlenül kiemelendő az MEE Csongrád Megyei Szervezete és a Tiroli Vízi Erőmüvek Részvénytársaság együttműködési szerződése, amely első lépcsőfoka lehet az MTESZ es az osztrák mérnökszervezet további közös munkájának. A ..száraz" adatok, felsorolások. összegzések után a bulletin teljes terjedelmükben közli azokat az előadásokat. amelyek a Technika Házában í986-ban elhangzottak. egy-egy nagyrendezvény megnyitóján. E referátumokat én személy szerint korhű dokumentumnak tekintem. Véleményem szerint par év múlva érdemes lesz újra elővenni a kiadványt, s megnézni: mik voltak a gazdaságpolitika főbb kérdései 1986-ban. mely területeket kezeltünk prioritásként. Újraolvasható tehát többek között Kapolyí László ipari miniszternek a műszaki. hónap megnyitóján elhangzott Az iparfejlesztés stratégiai célkitűzései című előadása, s Madarassy Attila pénzügyminisztériumi államtitkárnak a közgazdasági napok megnyitáján elmondott, A pénzügyi politika aktuális kérdései cimü vitáin dtlójaF- K.