Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 7 7. évfolyam 124. szám 1987. május 28., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Tennivalók a homoki térség • ii rrm r r _ jovojeert Tanácskozás Szegeden Tegnap, szerdán délelőtt az MTA Biológiai Központ­jának tanácstermében a ho­moki gazdálkodás főbb kér­déseiről és fejlesztesének le­hetőségéről csereltek ki né­zeteikel a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek. Szabó Jánosné, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyet­tese köszöntötte a megjelen­teket, köztük Szabó Sándort, a megyei pártbizottság első titkárát. Magyar Gábor. MÉM-miniszterhelyettest és Láng István akadémikust, az MTA főtitkárát. Szabó Sándor megnyitójá­ban szólt arról, hogy a nép­gazdaság egészének intenzív fejlesztése szüksegessé teszi, hogy egy-egy terület sajá­tosságait megismerjük. A homoktalajok hazánkban 1,3 millió hektárt tesznek ki, s megyénkben is a földterület ötödrésze ilyen. Errefelé ha­gyománya van a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, er­dőgazdálkodásnak, s a víz­zel és tápanyaggal jobban ellátolt részeken a zöldség­termesztésnek. A konferen­ca témája túlmutat a szűk szakmai kérdéseken. A tsz­ek és szakszövetkezetek ak­tív alakítói környezetünk­nek, a települések fejlődésé­nek meghatározó részesei. Ha felszínre kerülhetnek a szét­szórtan meglevő kutatási és gyakorlati ismeretek az elő­relépés feltételeit is megala­pozottabban alakíthatjuk. A kutatásban úttörő szere­pet vállalt a Gabonatermesz­tési Kutatóintézeti kiskundo­rozsmai telepükön, a homo­kon vizsgáztatják a kalászo­sokat, immár 2 éve. A ta­pasztalatok kiugró eredmé­nyek lehetőségéről árulkod­nak, miért ne lehetne ezt más területeken is folytatni? A tudomány gyakorlati eredményeinek hasznosítá­sa, a termelőkkel való aktív együttműködés egy össze­hangolt, átfogó program ke­retében lehet a leghaszno­sabb. Magyar Gábor óva intett, hogy a homoktalajokat egy kalap alá vegyük. Mert léte­zik savanyú és meszes, gyenge futóhomok, vagy jól termő barna homok — mind­egyik más sajátosságokkal. Az üzemek is sokarcúak, a jól gazdálkodók szomszéd­jában fitt van az egyik nap­ról a másikra élő. Ez a tény rávilágít arra, hogy a szak­értelemnek is mekkora sze­rep jut. Az egyes körzetek termelési szerkezete eltérően alakult ki, míg Szabolcsban az alma, Somogyban a bur­gonya, nálunk a kertészeti kultúrák a meghatározók. Az utóbbi években össze­torlódtak ennek a tájegy­ségnek a gondjai. A világ­gazdasági kihívás nagyobb hozamokra insprirált, de a növekvő költségek csökken­tették a termelés gazdaságos­ságát. Az aszály is e rossz vizgazdálkudású területe­ken okozott jelentős károkat, s a szőlőterületek nagy része vált a fagy martalékává. A minőségi és piaci problémák miatt az almáskertek egy ré­szét felszámolták. így a nem kimondottan erre a vidékre való, s az országos, átlagnál rosszabb eredménnyel ter­melhető szántóföldi növé­nyek a kívánatosnál na­gyobb arányt képviselnek. A természtéstechnológiák az átlagos, jobb talajokra ké­szültek, ennek adaptációja nehézségekkel jár. A más­hol elfogadható, nagy tábla­méretek itt nem váltak be. A hiányzó fasorokra a sűrűsödő homokverések kárai emlé­keztetnek. A szerves trágya, nélkülözhetetlen a homo­kon, mivel az istállótrágyá­ból a kelleténél kevesebb van, érthetetlen, hogy a zöldtrágyázás hagyománya hogyan merülhetett feledés­be. A gyepterületek jobb, intenzivebb kihasználása ad­hat csak lökést a nélkülöz­hetetlen állattenyésztési ága­zatok fejlődésének. A szövetkezetek 96 száza­léka foglalkozik kiegészitóte­vékenységgel, s a jövőben is szükség lesz erre a gazdál­kodás jövedelmezősége érde­kében. A legkézenfekvőbb az élelmiszer-feldolgozás, melynek fokozása áruink pi­acképességét is javítja. A gyengébb termőhelyi adottságú üzemek támoga­tásának átalakítása segített a szerkezet átalakításában. Az erőforrások szűkössége azon­ban új gondolkodásmódot követel. Az évek óta gyen­gélkedő szövetkezetekben a költségek és a kiszolgáló ap­parátus csökkentése nem ha­lasztható. Eredményre ve­zethetne egyes területeken az egyéni érdekeltségen ala­puló géemkák, szakcsopor­tok létrehozása. Az új föld­törvény lehetővé teszi lege­lők bérbe adását, s megköny­nyíti, hogy azokat a szántó­földi területeket, amelyek veszteséggel múvelhetők gyepként vagy erdőként hasznosítsák. Az agrártermelés fejleszté­se csak szelektíven képzel­hető el. A tervidőszak végé­re fél millió tonnával több kukorica és árpa kell az elő­zetesen tervezettnél, míg a búza mennyiségét csökkente­ni kell. A napraforgó- és a szójatermelés fokozása mellett a vetőmagtermesz­téshez fűznek nagy remé­nyeket. A gyümölcstelepité­seknél a személyi érdekelt­ségen alapuló megoldásokat helyezik előtérbe. A homoki gazdálkodásnak is ebbe a keretbe kell beépülnie. Láng István tágabb kite­kintéséből kitűnik, hogy a mennyiségi fejlesztések kilá­tásai nem rózsásak. Olyan nemzetközi gazdasági szabá­lyozási rendszerek alakulnak ki, amelyek arra ösztönöz­nek, hogy a fejlődő orszá­gokban növekedjen a terme­lés, ahol a fogyasztás a leg­számottevőbb. Képzésünk­ben érdemes lenne felké­szülni a szellemi exportra, hisz a homoktalajok hasz­nosításában jártas szakem­berekre nagy szükség lesz. A jelentős, hasznosítható tudo­mányos eredmények, a ví­rusmentes szaporítás, a mik­roorganizmusokkal történő takarmánytartósítás és a nö­vények víz-, só- és hötürésé­nek fokozása. Zsitvay Attila, a MÉM fő­osztályvezető-helyettese elő­adásának jó részében a törté­nelmi hagyományokat, s az abból kamatoztatható ter­melési tényezőket emelte ki. Antal József, a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem tanára a homokve­rés elleni védelem, a speciá­lis talajmüvelés, a viz- és tápanyagellátás követelmé­nyeit taglalta. Járó Zoltán, az Erdészeti Tudományos Intézet tudo­mányos tanácsadója a homo­ki erdőgazdálkodás hosszabb távú lehetőségeiről szólt. Több hozzászóló, így Ábra­hám Vince, a Rúzsai Nép­szabadság Tsz elnöke is üze­mi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Har­mati István, a GKI-osztály­vezetője részletesen szólt a homoki kísérleti telep ered­ményeiről. Szániel Imrénének, a GKI igazgatójának összefoglaló­ja után a résztvevők Kis­kundorozsmán a helyszínen tekinthették meg a kalászos kísérleteket T. Sz. I. Országos pedagógiai értekezlet A most befejeződő tanév eredményeit, gondjait, a kö­vetkező időszak legfontosabb oktatásügyi tennivalóit meg­vitató országos értekezletet rendeztek szerdán az Ál­lamigazgatási Főiskolán. A tanácskozáson — amelyen a fővárosi és a megyei taná­csok vezető művelődésügyi szakemberei, a pedagógiai intézetek igazgatói, valamint a KISZ és a Pedagógusok Szakszervezete képviselői vettek részt — Kópeczi Bé­la művelődési miniszter ér­tékelte az oktatási tórvény és végrehajtási rendeletei éleibe lépésének tapasztala­tait. Kádár János vezetésével Magyar párt- és kormány­küldöttség utazott Berlinbe Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának vezetésével szerdán magyar párt- és kor­mányküldöttség utazott Berlinbe, a Varsói Szerződés tag­állami Politikai Tanácskozó Testületének ülésére. A kül­döttség tagja Lázár György, az* MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnöke. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Vár­konyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezre­des. honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjai. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kótai Géza. a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Kamara János belügyminiszter, Horn Gyula külügyminisz­tériumi államtitkár. Mórocz Lajos altábornagy, honvédel­mi minisztériumi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai, valamint Tóth László közlekedési minisztériumi államtit­kár. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demok­ratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. A magyar delegáció tegnap megérkezett Berlinbe. Szerdán este megérkezett Berlinbe a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vevő többi magas szintű küldöttség is. Tavaszi BNV '87 Versenyben a vegyipar i^mm. Több mint nyolcvan vegy­ipari alapanyaggyártó, vala­mint gépgyártó vállalat mu­tatkozik be a' idei vásáron. A hazai és külföldi vállala­tok kínálatából igencsak ne­héz tallózni. Egy biztos, ez a nagyfokú érdeklődés, min­denképpen a hazai vegyipari vállalatok élénkülő innová­ciós készségéről tanúskodik. Korszerű, piacképes termé­kek egész sorát hozták el a kiállítók az idei seregszemlé­re. Egyre több vállalat új termékét motiválta az anyagtakarékosságra való hajlam. Említést érdemel ezek közül a Tiszai Vegyi Kombinát új terméke, a li­neáris polietilén. Az ezekből gyártott különböző hordók és tasakok jóval könnyeb­bek, és kisebb a falvastag­ságuk is, mint a hagyomá­nyos polietilénből készült testvéreiké. Nagydijat érdemelt ki a Taurus új, saját fejlesztésű széles profilú mezőgazdasági tertilradiál abroncsa. Ezt a terméket a 200 lóerősnél na- alatT is'tóbb"küTfö"ídi gyobb teljesítményű trakto- érdeUlódött rokhoz — elsosorban a Ra- A .,„.,.„ h'i Sleitrerekhe*/ — feilesz- vegyipari alap; ba-bteigereknez — fejlesz- gyártás területén igazi Termék, minőség, szabvány A szabványok alkalma­zásának és a használati, ke­zelési útmutatók ellenőrzé­sének tapasztalatait, illetve a csomagolásnak a fogyasz­tási cikkek minőségvédelmé­ben betöltött szerepét vitat­ta meg a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsa szerdán, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának székházában tartott ülésén. A Kereskedelmi Minőség­ellenőrző Intézet előterjesz­tése hangsúlyozta: a vásár­lókat közérthetően, írásban kell tájékoztatni a termé­kek főbb minőségi, műszaki és egyéb jellemzőiről. A ta­pasztalatok szerint a szá­raztésztáknál, az édességek­nél, a konzerveknél, a sze­szes és üdítőitaloknál a gyártók jól láthatóan jelzik a mennyiséget, a minőseget és az összetételt. A tej és tejtermékek jelölésénéi azon- a vevőket. Hasonló problé­ban a felirat gyakran elmo-...mák tapasztalhatók a ru­sódik, olvashatatlanná vá- házati cikkeknél is: gyakran lik. A húskészítményeknél előfordul, hogy gyengébb — elsősorban a bolti cso- minőségű árukat első osz­magolású termékeknél — tályba sorolnak, és ennek legtöbbször csak az árat és megfelelő áron értékesítenek, a mennyiséget tüntetik fel, A Kermi számos i'lyen fér­fi'* áru a f«ha- mékné, él a visszaminősítés tosagi, illetve a minőség- .... megőrzési időt nem. lehetcwegevel. Pintér Gyula, a Kermi Az állami szabványosítás általános igazgatóhelyettese továbbfejlesztésének irány­szóbeli kiegészítőjében ki- elveit ismertetve Cséry emelte: a legtöbb szabály- László, a Magyar Szabvány­talanság a tőkehúsoknál ta- ügyi Hivatal löosztályveze­pasztaLható, az esetek 50-60 tője elmondotta: úrra tó­százalékában nem a szab- fekszenek, hogy a szabvá­ványnak megfelelő a dara- nyok elsősorban az alkal­bolás. s ez lehetőséget ad a massági jellemzőket, s ne a fogyasztók megkárosítására, kiviteli részleteket tartal­Számos gondot okoz, hogy a mázzák, Fontos szempont az zöldségnél, gyümölcsnél csak is, hogy a magyar előírások az ártáblát helyezik el a ter- igazodjanak a KGST, illet­mékek mellé, az osztályba ve a nemzetközi szabványo­sorolásról nem tájékoztatják sító szervezetek előírásaihoz. tette ki a vállalat. Az új ab- népszerűsítésével hinta fel roncs iránt a vásár ideje magara a figyelmet az idei vevő vásáron. „Fessen zöld ecset­tel.'" — hirdeti a vaHalat alapanyag- standjan legújabb jelmonda­tát. Uj fejlesztési elgondolást is tükröz ezzel egyúttal: egy nai Kőolajipari Vállalat többéves program keretében vasa­ri sikernek számított a Du­Jet—A—/. jelű terméke. szeretnének „átállni" a kör­sugárhajtású repülőgépek nyezetbarát anyagok alkal­korszerü, új üzemanyaga. A mazására. illetve oldószer­nemzetközi szabványoknak ként a természetes vizet megfelelően finomított kero- igyekeznek alkalmazni a jö­zint immár két esztendeje vőben Ha még emlokezünk gyártják Százhalombattán, a néhány éve. a vállalat altal Nemzetközi Légiszállitási gyártott „Xyladekor" feste­Szövetség előírásainak meg- kek körüli hercehurcára, kü­felelöen. Az új termékből a Ionosén elismerést érdemel a tetemes mennyiségű export mostani kezdeményezes. Kar. mellett, ma már szívesen hogy nem lehet egyből a vállalkoznak arra is, hogy „zöld ecsetnél" kezdeni! Ferihegyen nyugati légitársa- A szegedi vegyipart a So­ságok gépeit töltsék meg az "tar Műanyag Vegyipari új üzemanyaggal. Szakcsoport képviselte. Mü­Vásárí Nagydíjat érdemelt szaki aerosol termékeikről ki a Polifoam Kft. csőszige- mindössze annyit sikerült telő terméke is, amely szé- megtudnunk, hogy a világon les hőmérsékleti határok kő- egyedül maximálisan kör­zött alkalmas klimavezető- nyezetkimélö, helytakarekos kek biztonságos szigetelésé- és olcsó nitrogéngazzal tői­re, Az első magyar—japán tik. vegyes vállalat ezzel a ter- A Nagyalfoldi Kőolaj- és mékével vclúsaygal berob- Földgáztermelő Vállalat, va­bant a vásári nagydíjasok lamint a Dégáz az OKGT kö­Közé, hiszen egy évvel ez- zös bemutatóterületen ka­elütt még maga a vállalat pott helyet A szegediek ei­sem létezett. A tíudalakk a környezet­barát festékek kiállításánál, sősorbuo cseppfolyós gaz termekeket mutatnak be R. G. y

Next

/
Oldalképek
Tartalom