Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-26 / 122. szám

p" Csütöriök, 1987. május 81. 5 ÍBL Nézzük-a lömegigényl Az elmúlt héten — szá­momra — nem egyszerűen az kapcsolta össze a rádiót és a tévét, hogy szombaton a rádió napja volt, s a 62 éves ..idősebb testvért" egész nap. tudósítások soro­zatában mutatta a televízió is. Hanem: három, alapve­tően rádiós, mert beszélge­tős műsorban fedeztem fel, hogy a tévé, ha késve is, de lalán igyekszik a rádió nyomába szegődni; abban a tekintetben, hogy olyan té­májú programokat ad. ame­lyek manapság érdeklik az embereket. Súlyos kijelentés, tudom, de tessék elhinni, nem a rádióra voksoló elfogultság beszél belőlem. Legföljebb: is. Mert leginkább igazán nekünk való rádió- és tévé­programokat szeretnék, nyil­ván nem egyedül. A nega­tív minősítések tárházából alighanem mindent elhasz­náltunk ¡már szegény tele­víziónkra. talán nem mindig joggal. Am az utóbbi idők­ben vitathatatlannak tetszik, hogy a tévé mélyen a saját lehetőségei alatt marad — legalább két központi fela­data megoldásában. „Alul­szerepel" a művészeti érté­kek közvetítésében és a po­litikai tudat alakításában­Előbbi vonatkozásban azért, mert — mintha meghatározó emberei nem lennének tisz­tabah különlegesen nagy hatásával — a könnyebb ellenállás felé mozdult. A tömegigényre hivatkozással kommersz kínálattal árasz­totta el mind az összes, másfél csatornáját — s az országot. A dolog egyáltalán nem lenne fájdalmas, ha a mostaninál normálisabb vi­szonyunk lehetne a tévéhez, vagyis, ha egy lenne a be­folyásolás sokféle eszköze kö­zött. s nem az úgyszólván egyetlen. Ha valódi válasz­tási lehetőségünk lenne. De nincs. Az ügy azért is ag­gasztó. mert a nagyobb de­mokrácia és a piaci viszo­nyok alakítása jegyében — helyesen — egy csomó, nem központi irányítású kultúra­közvetítő és -csináló intéz­mény, szervezet jött létre, •melyek jó része vígan föl­virágoztatta magát az úgy­nevezett tömegkultúrából. Az ember azt várná, hogy a közvetlenül központi irá­nyítású tévé központilag hangoztatott kultúrpolitikai célokat tart szem előtt. ,5 ha már magának nincs elég csatornája, melyeken békés egymás mellett élést teremt­hetne érték- és izléskülönb­ségeket mutató közvetiten­pedig „jelen helyzetünkben" ugyebár mi sem látszik fontosabbnak, mint az, hogy tömegeknek legyen a lehető legpontosabb képünk erről a „jelen helyzetről", mert csak így és csak ők, mi mindannyian együtt tudunk kilábalni belőle. Óhatatlan az összehasonlítás: a 62 éves rádió bizony — talán a nagyobb rutin miatt? — jóval többet tesz a fejek megvilágosodása érdekében (pedig tudtommal még nem adták ki a vezetését gebinbe). Mindazonáltal kzért lehetünk bizakodók, mert hétfőn az ipari miniszter és az újság­írók tévés beszélgetésének zárásaként a műsorvezető dők közgtt — akkor úgy azt mondta: olyan ipart ki­szolgáljon társadalmat, hogy hagyja a kommersz árut másra; maga adja csak a valódit. Így választhatnánk! A másik ..tésztának" lát­szólag semmi köze az előző­höz, valójában „egybekel­tek". Ha tömeges igényre való hivatkozással művészi­leg is hiteltelen, mert való­ván a miniszternek, ami lycnt most „eladott" (értsd: amilyennek a mai helyzet a miniszter szavaiból lát­szott). Meg azért mert szer­dán Képzelt beszélgetés cí­men láttunk egy kísérleti példányt a tévében megold­ható belpolitikai temake­zeiesre. Ezt Fjodor Barlac­sóg-idegen „művészfilmet" kij, a Politikatudomány Szov­(lásd: Nyolc évszak és tár­sai) mutogatunk, vajon mi­lyennek tételezzük a tömeg jet Társaságának alelnöke irta. Aztán: ha jól számol­tam, szombaton mindössze­politikai tájékozódás-igé- ser. a második tévés alkalom nyét? Politikai tudatállapo- kínálkozott föl, hogy tisz­tát? Hiába gyötröm a memó­riámat: harmatgyönge, mel­lébeszélés belpolitikai műso­rok garmada mellett csak kivételesen bukkan föl egy­egy felnőtt, politikai cselek­vésre kész nézőtábort téte­lező műsor. Leginkább Baló György csinál ilyeneket, a külgazdaságot és benne a tézzuk némiképpen — tö­megek előtt — a reform fo­galmát (az első az „új" Gon­dolkodó „akadémiai hétről" beszámoló, kivételesen frap­páns műsora volt). Ez a Szembenéző címen műsorba került beszélgetés bárha meglehetősen jólfésült mo­dorban, de mégis „a" témát targyalta. Ami érdekli az hazai viszonyokat tárgyaló embereket. Akiknek cirkuszt fiubcsi Lajos-műsor is is lehet adni persze, a cir­ilyen — volt. megszűnt: az- kusz is — tömegigény; mert tan: a tudomány világát intenzíven követő — régi, átszervezés elótti — Gon­dolkodo. a rádiósokkal dol­gozó Mutató, és egynéme­ly'ik Hirháttér. Slussz. Már­oit nem a tömegek bőrére megy a játék, mondják a hatáslélektan tudorai. Attól függ, honnan nézzük, gondo­lom én . . . Sulyok Erzsébet A szabadtéri színpadok újdonságai Annak a törekvésnek a szellemében, hogy a budapesti szabadtéri színpadok is otthont adhassanak ősbemutatók­nak, a Budapesti Szabadtéri Színpadok Igazgatósága több szerzőt is felkért egy-egy mű megírására. Ezek közül ket­tőt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, illetve a Város­majori Színpadon láthat a közönség. Az új magyar pro­dukciók mellett zenei előadásokkal is gazdagítják a kínála­tot. A Tolcsvay testvérek Ma­gyar mise címmel írtak új jnüvet, ennek forgatókönyvét Nemeskürty István készítet­te el. a dramaturg Müller Péter. A szerzők azt igyekez­tek a színpadi formában is megmutatni, milyen eszkö­zök, módszerek szolgálhat­nak közösségteremtő erőül, az osi beavatási szertartás­Róbert. Balázs Péter, Szom­bathy Gyula, Bárányi László, Heller Tamás és Nádas György. A díszleteket Mar­kos Zoltán. a jelmezeket Tóth Kati tervezte. A már­már abszurd darab a kabaré hagyományai szerint valósá­gos gondokról, jelenségekről szól. Andrew Lloyd Webbertől használásával. A darabot 1971-ben mutatták be Lon­donban, hazánkban a szín­művészeti főiskolások ját­szották először olyan siker­rel. hogy a nyári produkciók között is helyet kapott. A rendező Iglódi István, a díszlettervező Benedek Pé­ter, a jelmeztervező Keme­nes Fanny, a szereplök: Csankó Zoltán, C'serna An­tal, Jantyik Csaba, Jónás Judit, Lux Ádám. Megyeri Zoltán, Román Judit, Seress Zoltán. Szarvas József és Varga Éva. Múzsák Közművelődési Kiadó Pár éve egyre gyakrab- velési Propaganda Iroda he- partnereinknek. ban találkozni a nagy M-be­tűs emblémával, s nem is csak kizárólag könyveken. Mappákon, brosúra(szerű)­kiadványokon is látható, de a közelmúlt olyan könyvki­adói „csemegéin" is fellelhe­tő, mint például a Németh László művelődéspolitikai írásait, vagy a Lukács-vitát tartalmazó kötetek. Ráadá­sul, ha valaki veszi a fárad­ságot, s afféle leltárt készít, egyfajta rokonszenves esz­mei törekvés, nyomait-bizo­nyítékait is fölfedezheti a címlistán. Most csak muta­tóba néhány: Latinovits Zol­tán: Verset mondok; Koron­di székely fazekasság; Kós lyett jelenlegi nevét, s amely idén január elsejétől vállalat, jogosítványokkal, önállósággal és megnoveke­dett felelősséggel. — Mi vagyunk az Akadé­miai mellett az egyetlen ha­zai kiadó, amely saját nyom­dával rendelkezik — mond­ja Gróh Gáspár irodalmi szerkesztő. (A nyomdát utó­lag végigjárva, tanúsítha­tom: tip-top, tisztességes­kedves kis ..középüzem", vi­szonylag korszerű ofszet- és magasnyomó gépekkel, rend­del, tisztasággal és kimon­dottan szívélyes dolgozók­kal.) — Az 1965-ben alapított és Kiadvá­Károly-képeskönyv; Szántó elsősorban a közművelődési Judit-napló; Festett bútorok a Székelyföldön; Montágh Imre: Tiszta beszéd. S a leg­újabbak: Első világháborús katonaemlékek; Mérei Fe­renc művészetpszichológiai intézményeket különféle se­gédanyagokkal ellátó Nép­művelési Propaganda Iro­da megszűntévei-átalakulá­sával, miután a sokszorosí­tási lehetőség eleve adott irásai; a mostani könyvhétre volt, felmerülhetett a kér­pedig — Sarkadi Imre: Pár­beszéd az idő dolgairól, amely az író kiadatlan no­dés: ha az eszközrendszer így együtt van, miért ne le­gyen kiadó'» — folytatja a vella- és drámatöredékeit szerkesztő. — A Múzsák tartalmazza. Az embléma alatti felirat: Múzsák Köz­művelődési Kiadó. Angyalföld, Kartács utca Múzeumi Magazinnal „közö­sek" lévén, fölvettük a nevét, azután ... azután tovább alakultak a dolgok. A Film­24—26. Árnyas, gyermek- tudományi Intézet, a Petőfi kort idéző, igazi kültelki vi­dék. Telephelyszerű, föld­szintes, sárga épületsor a város érdes részén. Helyben vagyunk. Itt található a ki­adó, amely 1984 elején Jve­hette föl a korábbi Népmű­Irodalmi Múzeum, az Orszá­gos Közművelődési Központ, a Színházi Intézet, a Nemze­ti és a Szépművészeti Mú­zeum, valamint a Könyvtár­tudományi Módszertani sel. Központ számít legfontosabb nyaink alapprofilját éppúgy meghatározzák, mint ama tény, hogy a különböző mú­zeumi évkönyvek, múzeumi „vezetők" szintén nálunk készülnek, akárcsak példá­ul a Filmbarátok Kiskönyv­tára-sorozat könyvei. A közművelődés lehető legszélesebben értelmezett koncepciójáról beszélnek a kiadó munkatársai. Ezt em­líti meg — már Szegeden, a Royal kávéházban megren­dezett kiadványkiállításon — Goldschmied József ter­jesztési osztályvezető és Balogh János munkatárs is. Ugy veszem észre: igen am­biciózus, lelkes, rugalmas, ügyes fiatalokból álló gárda igyekszik gondot viselni a Múzsák-ra. (Nem is igen le­het ez másként: melyik al­kotó ember ne tudná, hogy a múzsák természete, ugye­bár ...) Alapvető az az ér­tékmentő törekvésük, amely­lyel közkinccsé akarnak tenni tárgyi és írásos doku­mentumokat, nép- és ipar­művészeti alkotásokat, kéz­iratokat és vizuális müveket. „Rengeteg szellemi érték születik ma Magyarorszá­gon", hallom, „ami nem, vagy csak nagyon nehezen válik a szó igazi, teljes, mé­lyen emberi értelmében köz­kinccsé. Itt, ezen a ponton jöhetünk mi". És jönnek is, a köznek adott művelődés­Domonkos László Hatvankettő Radió figyelő az volt, aminek ' sokszínű, pezsgő, Számos nagyszabású tö- reggelig odaszögezi a hallga- lőttünk, megkommunikációs rendez- tókat a készülék mellé" — szánták: vényt illettek sorra a ütötte meg a fülem az egyik oldott műsorfüzér. A vállal­,,monstre" jelzővel. Mostanra nyilatkozó — nem tudom ki, kozást Györffi Miklós bocsá­kellőképpen bejáratódott valószínűleg valamelyik fő- totta útjara reggel fel 5-kor hát, minden hasonló ese- szervező-rendező — monda- és ilyentájt szokatlan szpí­ményre kapásból alkalnjaz- ta. Hát ez az. Sajnos, nem ker: Szilagyi János. A nap­zuk. Igen ám, de minek ke- szögezi oda. Nem szögezheti, hoz méltó szellemességgel teszteljük, ha a „buli" a szo- ugyanis szerencsétlen médi- próbára tette a publikumot: kásosnál nem épp valamivel, umnak, legyen bármilyen jó. értékelik-e rendkívüli ko­hanem háromszor terjedel- indulatú, uram bocsá' más ránkelését, azzal, hogy hall­mesebb? Grandiózusnak? tennivalója is akad egy gatják? Olyat igéit, ha öten Monumentálisnak? Nos, egész, kerek szabad szómba- nem hívják legalabb, ami­egyik sem, legyen csak egy- ton, mint egy fotelban ücsö- lyen nem hangzott még el e szerűen: rádiónap. rögni. s magába szippantani hullámokon... Az ered­A hatvankettedik méghozr a jelen kor szavát... Hagy- mény: 800 telefon. Aczél zá. Vagyis, az első tulajdon- iuk most a prózai háziasz- Endre a rádiónak a tévével képpen. Vagyis a rádió hat- szonyi-házigazdai teendőket, kapcsolatos kérdéseire vála­vankettedik esztendejét — főzést, mosást, takarítást, szolt, megesküdött, nem tér­ném a születésnapját, mert gyerek- és kutyasétáltatást, veznek reggeli műsort, kon­az decemberben esedékes — barkácsolást, a héten elma- kurenciát a Jó reggelt !-nek. ünneplő 62 órányi, 62 hely- radt munkákat, bizonyára Vass István Zoltán ébresz­szinről jelentkező, a maga nem mondunk le a színház- tést vállalt, ebből azonban nemében eddig egyedülálló vagy mozijegyről az éter leg- üdvözlés lett — a keltegetett adásdömping, műsoráradat, nagyobb szenzációja kedvé- fél, mint kiderült már rég Melynek hatását fokozandó, ért sem, nem küldjük el a ébren izgul a telefon mel­bekapcsolódott a társintéz- látogatóba érkező unokát, lett . . . Háromnegyed 8-kor mény, á televízió is, szómba- Vagy nagynénit. Így tehát a háziunnepség: Bartók Béla ton ötször adott képet a hanghoz, háttérinformációkat krónikus szabadidöhiány "evét í4el1 a , A szamok jateka: a javában zajló programhoz. ami miatt hézagosan figyel- rd magyar zeneszerző „Remélem, hajnaltól másnap hettünk csak, de amit hal­tól a művészetig. A produk- — a Jézus Krisztus Szuper­cióban szólistaként Pitti Ka- sztár, az Evita, a Macskák talin, Begányi Ferenc, Dem- szerzőjétől — egyházi litur­jén Ferenc, Tolcsvay László, gikus művet láthat majd a Gerdesits Ferenc, Vikidál közönség. A tenorra, szop­Gyula, ifj. Csoóri Sándor lép ránra, és fiúszopránra írt fel és számos muzsikus szó- Requiem ősbemutatója 1985­lista. valamint a Muzsikás ben volt. A magyarországi együttes, az Amadinda ütő- premieren föllép Pitti Kata­együttes, az Észak-pesti lin és Molnár András; vezé­Afész, és a Csokonai Műve- nyel Pál Tamás, a rendező lődési Ház Tavasz Női Kara, Koltay Gábor, koreográfus a Magyar Néphadsereg Mű- Nóvák Ferenc, díszlettervező vészegyüttesének férfikara Csikós Attila, jelmeztervező és tánckara működik közre. Gombár Mária. Közremúkö­Rendező Koltay Gábor, a dik a Debreceni Kodály Kó­diszleteket Csikós Attila, a rus. és a KISZ Központi jelmezeket Gombár Mária Művészegyüttes énekkara, tervezte, a koreográfus No- valamint a Győri Filharmo­vák Ferenc. Vezényel Pál nikus Zenekar Tamás. Stephen Schwartz God­A másik magyar előadás spell című, Máté evangéliu­müfaji meghatározása: zenés ma alapján készült musicalje katasztrófajáték két rész- a valamikori mutatványosok ben. Szerzője Selmeczi Tibor, bibliamagyarázatait eleveníti rendezője Sík Ferenc, sze- fel a commedia dell'arte stí­replöi: Csala Zsuzsa. Rátonyi lusában, burleszkelemek fel­A Szent Jupát Rio de Janeiróban A világjáró magyar vitorlás, a Szent Jupát, a terve­zettnél három nappal később, hétfőn — magyar idő sze­lént 18 óra 15 perckor — befűtött a Rio de Janeiró-i ki­kötőbe. Az MHSZ székesfehérvári állomására érkezett ra­diójelentés szerint a háromnapos késést motorhiba okozta*. A hajósoknak sikerült visszajutniuk Saritos kikötőjébe, ahonnan a múlt hét keddjén indultak útnak. Gyors javí­tás után ismét tengerre szállhattak Iskolatanács a szakmunkásképzőben A egyik szakmunkástanulók héten elméleti okta­tásban részesülnek, a másik héter vállalatoknál, üze­mekben*, rhagánkisiparosok­nál gyakorlati foglalkozáso­kon vesznek részt. Így azon­nal alkalmazzák is az isko­ilában tanultakat szakokta­tók irányításával. A tanulók megítélése, minősítése, osz­tályozása tehát csak részben tartozik az iskolára. Ugyan­olyan súllyal esik latba a gyakorlaton szerzett érdem­jegy Mindezekből követke­zik. hogv a mi iskolánknak nagyon kapóra jött az az új lenetöség, hogy az iskolata­A közelmúltban a 600. Számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben megalakult az iskolata­nács. Az új oktatási törvény a nevelö-okta­tó munka színvonalá­nak javítása érdekében szorgalmazza az isko­lák önállóságának nö­velését, a demokratiz­mus kiterjesztését és a társadalmi kapcsolatok kiszélesítését. Most mindhárom nevelési tényező szövetkezhet egy szervezet irányításával, így felerősíthetik egymás hatá­sát. Ezek a dolgok várható­an pozitív hatást fognak gyakorolni tanulóink előme­netelére. Iskolatanácsunk is a fentiek széllemében dolgoz­ta ki az évi munkaprogra­mot. Miután Maráz Vilmos­né bírónőt megválasztottuk elnökünknek, azonnal bele­kezdtünk az érdemi munká­ba. Még felsorolni is hosszú lenne, hogy mennyi feladat megoldásában számit szak­munkásképzőnk az iskolata­nácsra. Például a működési nács megalakításával életszerűbbé tegyük mun­kánkat. Szinte felér egy vér­frissítéssel. hogy a „kívülál­lók" behozhatják javaslatai­kat az iskolába, más szem­szögből, újszerűen szólhat­nak bele intézményünk éle­még het, e tény pedagógiai jelen- szabályzat véleményezése, a tősége körfnyen belátható. Uj szervezetünk valóban lehetőséget.biztosít a demok­tanév munkarendjének ki­alakítása, a tanulók szabad­idejének hasznosítása, a pá­ratizmus kiszélesítésére, az lyaválasztás, az egészségügyi ideális társadalmi kapcso­latok kiépítésére. Ezen a té­ren még nincs mintánk, hi­tébe. Mert iskolatanácsunk- szen teljesen új intézmény­ba azoknak a vállalatoknak, ről van szó Felnövő gyerme­uzemeknek a képviselői ke- keinket a szülői ház. az is­rültek be, amelyekben tanú- kola és a társadalom for­lóirik a gyakorlati foglalko- maija emberré. Gyakori volt f eunk nd tan' zásokat végzik. Így az infor- eddig az egymásra mutoga- ogu i ni. mációáramlás kétirányú le tás, a felelősség áthárítása ötvös Sándor ellátás és még sok-sok egyéb kérdés vár közös megvita­tásra. Egy konkrét feladat megoldásában már meg is állapodtunk. Hofgesang Pé­ter igazgató javaslatára a jövő tanévben iskolaújságot 8. műsor, a világhí­épp batvankétszer szerepelt a rá­dióban . .. A nap további eseményei közül feltétlenül említésre méltó a déli 168 óra fóruma. Medve László egészségügyi, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, és Békési László pénzügymi­niszter-helyettes válaszolt közérdekű kérdésekre, azaz, hogy az idén nem terveznek áremelést, nincs csődben a magyar gazdaság, és jót tesz a mezőgazdaságnak a sok eső. S. a plusz: Mester Akos kérdései nyomán hangulatos beszélgetés kerekedett mind­egyikük magán-oldaláról is. „Összejött" a, Hang-hatás: dokumentum-músorok készí­tői meséltek munkájukról, elveikről, céljaikról. Hatás­vadászat — a legjobb érte­lemben. Rékai Gábor faggat­ta kollégáit, milyen érzéseket vált ki belőlük egy-egy rendkívüli, vagy épp tipikus emberi sors. Feltünedeznek a rádiós jö­vő körvonalai: színes, kötet­lenebb, csevegő — és egyre több az élő műsor. Emlékez­zünk csak a rádió ókorából emlegetik valaha volt mun­katársak: akkor még minden egyenesben ment.. . Ugyan­oda tartunk hát? A jelszó most: mindenütt jelen len­ni, tudósítani, véleményt kérdezni és mondani — ilyenformán: az élő adás versenyképes. Varjú Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom