Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-26 / 122. szám

p" Csütöriök, 1987. május 81. 5 ÍBL Nézzük-a lömegigényl Az elmúlt héten — számomra — nem egyszerűen az kapcsolta össze a rádiót és a tévét, hogy szombaton a rádió napja volt, s a 62 éves ..idősebb testvért" egész nap. tudósítások sorozatában mutatta a televízió is. Hanem: három, alapvetően rádiós, mert beszélgetős műsorban fedeztem fel, hogy a tévé, ha késve is, de lalán igyekszik a rádió nyomába szegődni; abban a tekintetben, hogy olyan témájú programokat ad. amelyek manapság érdeklik az embereket. Súlyos kijelentés, tudom, de tessék elhinni, nem a rádióra voksoló elfogultság beszél belőlem. Legföljebb: is. Mert leginkább igazán nekünk való rádió- és tévéprogramokat szeretnék, nyilván nem egyedül. A negatív minősítések tárházából alighanem mindent elhasználtunk ¡már szegény televíziónkra. talán nem mindig joggal. Am az utóbbi időkben vitathatatlannak tetszik, hogy a tévé mélyen a saját lehetőségei alatt marad — legalább két központi feladata megoldásában. „Alulszerepel" a művészeti értékek közvetítésében és a politikai tudat alakításábanElőbbi vonatkozásban azért, mert — mintha meghatározó emberei nem lennének tisztabah különlegesen nagy hatásával — a könnyebb ellenállás felé mozdult. A tömegigényre hivatkozással kommersz kínálattal árasztotta el mind az összes, másfél csatornáját — s az országot. A dolog egyáltalán nem lenne fájdalmas, ha a mostaninál normálisabb viszonyunk lehetne a tévéhez, vagyis, ha egy lenne a befolyásolás sokféle eszköze között. s nem az úgyszólván egyetlen. Ha valódi választási lehetőségünk lenne. De nincs. Az ügy azért is aggasztó. mert a nagyobb demokrácia és a piaci viszonyok alakítása jegyében — helyesen — egy csomó, nem központi irányítású kultúraközvetítő és -csináló intézmény, szervezet jött létre, •melyek jó része vígan fölvirágoztatta magát az úgynevezett tömegkultúrából. Az ember azt várná, hogy a közvetlenül központi irányítású tévé központilag hangoztatott kultúrpolitikai célokat tart szem előtt. ,5 ha már magának nincs elég csatornája, melyeken békés egymás mellett élést teremthetne érték- és izléskülönbségeket mutató közvetitenpedig „jelen helyzetünkben" ugyebár mi sem látszik fontosabbnak, mint az, hogy tömegeknek legyen a lehető legpontosabb képünk erről a „jelen helyzetről", mert csak így és csak ők, mi mindannyian együtt tudunk kilábalni belőle. Óhatatlan az összehasonlítás: a 62 éves rádió bizony — talán a nagyobb rutin miatt? — jóval többet tesz a fejek megvilágosodása érdekében (pedig tudtommal még nem adták ki a vezetését gebinbe). Mindazonáltal kzért lehetünk bizakodók, mert hétfőn az ipari miniszter és az újságírók tévés beszélgetésének zárásaként a műsorvezető dők közgtt — akkor úgy azt mondta: olyan ipart kiszolgáljon társadalmat, hogy hagyja a kommersz árut másra; maga adja csak a valódit. Így választhatnánk! A másik ..tésztának" látszólag semmi köze az előzőhöz, valójában „egybekeltek". Ha tömeges igényre való hivatkozással művészileg is hiteltelen, mert valóván a miniszternek, ami lycnt most „eladott" (értsd: amilyennek a mai helyzet a miniszter szavaiból látszott). Meg azért mert szerdán Képzelt beszélgetés címen láttunk egy kísérleti példányt a tévében megoldható belpolitikai temakezeiesre. Ezt Fjodor Barlacsóg-idegen „művészfilmet" kij, a Politikatudomány Szov(lásd: Nyolc évszak és társai) mutogatunk, vajon milyennek tételezzük a tömeg jet Társaságának alelnöke irta. Aztán: ha jól számoltam, szombaton mindösszepolitikai tájékozódás-igé- ser. a második tévés alkalom nyét? Politikai tudatállapo- kínálkozott föl, hogy tisztát? Hiába gyötröm a memóriámat: harmatgyönge, mellébeszélés belpolitikai műsorok garmada mellett csak kivételesen bukkan föl egyegy felnőtt, politikai cselekvésre kész nézőtábort tételező műsor. Leginkább Baló György csinál ilyeneket, a külgazdaságot és benne a tézzuk némiképpen — tömegek előtt — a reform fogalmát (az első az „új" Gondolkodó „akadémiai hétről" beszámoló, kivételesen frappáns műsora volt). Ez a Szembenéző címen műsorba került beszélgetés bárha meglehetősen jólfésült modorban, de mégis „a" témát targyalta. Ami érdekli az hazai viszonyokat tárgyaló embereket. Akiknek cirkuszt fiubcsi Lajos-műsor is is lehet adni persze, a cirilyen — volt. megszűnt: az- kusz is — tömegigény; mert tan: a tudomány világát intenzíven követő — régi, átszervezés elótti — Gondolkodo. a rádiósokkal dolgozó Mutató, és egynémely'ik Hirháttér. Slussz. Mároit nem a tömegek bőrére megy a játék, mondják a hatáslélektan tudorai. Attól függ, honnan nézzük, gondolom én . . . Sulyok Erzsébet A szabadtéri színpadok újdonságai Annak a törekvésnek a szellemében, hogy a budapesti szabadtéri színpadok is otthont adhassanak ősbemutatóknak, a Budapesti Szabadtéri Színpadok Igazgatósága több szerzőt is felkért egy-egy mű megírására. Ezek közül kettőt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, illetve a Városmajori Színpadon láthat a közönség. Az új magyar produkciók mellett zenei előadásokkal is gazdagítják a kínálatot. A Tolcsvay testvérek Magyar mise címmel írtak új jnüvet, ennek forgatókönyvét Nemeskürty István készítette el. a dramaturg Müller Péter. A szerzők azt igyekeztek a színpadi formában is megmutatni, milyen eszközök, módszerek szolgálhatnak közösségteremtő erőül, az osi beavatási szertartásRóbert. Balázs Péter, Szombathy Gyula, Bárányi László, Heller Tamás és Nádas György. A díszleteket Markos Zoltán. a jelmezeket Tóth Kati tervezte. A mármár abszurd darab a kabaré hagyományai szerint valóságos gondokról, jelenségekről szól. Andrew Lloyd Webbertől használásával. A darabot 1971-ben mutatták be Londonban, hazánkban a színművészeti főiskolások játszották először olyan sikerrel. hogy a nyári produkciók között is helyet kapott. A rendező Iglódi István, a díszlettervező Benedek Péter, a jelmeztervező Kemenes Fanny, a szereplök: Csankó Zoltán, C'serna Antal, Jantyik Csaba, Jónás Judit, Lux Ádám. Megyeri Zoltán, Román Judit, Seress Zoltán. Szarvas József és Varga Éva. Múzsák Közművelődési Kiadó Pár éve egyre gyakrab- velési Propaganda Iroda he- partnereinknek. ban találkozni a nagy M-betűs emblémával, s nem is csak kizárólag könyveken. Mappákon, brosúra(szerű)kiadványokon is látható, de a közelmúlt olyan könyvkiadói „csemegéin" is fellelhető, mint például a Németh László művelődéspolitikai írásait, vagy a Lukács-vitát tartalmazó kötetek. Ráadásul, ha valaki veszi a fáradságot, s afféle leltárt készít, egyfajta rokonszenves eszmei törekvés, nyomait-bizonyítékait is fölfedezheti a címlistán. Most csak mutatóba néhány: Latinovits Zoltán: Verset mondok; Korondi székely fazekasság; Kós lyett jelenlegi nevét, s amely idén január elsejétől vállalat, jogosítványokkal, önállósággal és megnovekedett felelősséggel. — Mi vagyunk az Akadémiai mellett az egyetlen hazai kiadó, amely saját nyomdával rendelkezik — mondja Gróh Gáspár irodalmi szerkesztő. (A nyomdát utólag végigjárva, tanúsíthatom: tip-top, tisztességeskedves kis ..középüzem", viszonylag korszerű ofszet- és magasnyomó gépekkel, renddel, tisztasággal és kimondottan szívélyes dolgozókkal.) — Az 1965-ben alapított és KiadváKároly-képeskönyv; Szántó elsősorban a közművelődési Judit-napló; Festett bútorok a Székelyföldön; Montágh Imre: Tiszta beszéd. S a legújabbak: Első világháborús katonaemlékek; Mérei Ferenc művészetpszichológiai intézményeket különféle segédanyagokkal ellátó Népművelési Propaganda Iroda megszűntévei-átalakulásával, miután a sokszorosítási lehetőség eleve adott irásai; a mostani könyvhétre volt, felmerülhetett a kérpedig — Sarkadi Imre: Párbeszéd az idő dolgairól, amely az író kiadatlan nodés: ha az eszközrendszer így együtt van, miért ne legyen kiadó'» — folytatja a vella- és drámatöredékeit szerkesztő. — A Múzsák tartalmazza. Az embléma alatti felirat: Múzsák Közművelődési Kiadó. Angyalföld, Kartács utca Múzeumi Magazinnal „közösek" lévén, fölvettük a nevét, azután ... azután tovább alakultak a dolgok. A Film24—26. Árnyas, gyermek- tudományi Intézet, a Petőfi kort idéző, igazi kültelki vidék. Telephelyszerű, földszintes, sárga épületsor a város érdes részén. Helyben vagyunk. Itt található a kiadó, amely 1984 elején Jvehette föl a korábbi NépműIrodalmi Múzeum, az Országos Közművelődési Központ, a Színházi Intézet, a Nemzeti és a Szépművészeti Múzeum, valamint a Könyvtártudományi Módszertani sel. Központ számít legfontosabb nyaink alapprofilját éppúgy meghatározzák, mint ama tény, hogy a különböző múzeumi évkönyvek, múzeumi „vezetők" szintén nálunk készülnek, akárcsak például a Filmbarátok Kiskönyvtára-sorozat könyvei. A közművelődés lehető legszélesebben értelmezett koncepciójáról beszélnek a kiadó munkatársai. Ezt említi meg — már Szegeden, a Royal kávéházban megrendezett kiadványkiállításon — Goldschmied József terjesztési osztályvezető és Balogh János munkatárs is. Ugy veszem észre: igen ambiciózus, lelkes, rugalmas, ügyes fiatalokból álló gárda igyekszik gondot viselni a Múzsák-ra. (Nem is igen lehet ez másként: melyik alkotó ember ne tudná, hogy a múzsák természete, ugyebár ...) Alapvető az az értékmentő törekvésük, amelylyel közkinccsé akarnak tenni tárgyi és írásos dokumentumokat, nép- és iparművészeti alkotásokat, kéziratokat és vizuális müveket. „Rengeteg szellemi érték születik ma Magyarországon", hallom, „ami nem, vagy csak nagyon nehezen válik a szó igazi, teljes, mélyen emberi értelmében közkinccsé. Itt, ezen a ponton jöhetünk mi". És jönnek is, a köznek adott művelődésDomonkos László Hatvankettő Radió figyelő az volt, aminek ' sokszínű, pezsgő, Számos nagyszabású tö- reggelig odaszögezi a hallga- lőttünk, megkommunikációs rendez- tókat a készülék mellé" — szánták: vényt illettek sorra a ütötte meg a fülem az egyik oldott műsorfüzér. A vállal,,monstre" jelzővel. Mostanra nyilatkozó — nem tudom ki, kozást Györffi Miklós bocsákellőképpen bejáratódott valószínűleg valamelyik fő- totta útjara reggel fel 5-kor hát, minden hasonló ese- szervező-rendező — monda- és ilyentájt szokatlan szpíményre kapásból alkalnjaz- ta. Hát ez az. Sajnos, nem ker: Szilagyi János. A napzuk. Igen ám, de minek ke- szögezi oda. Nem szögezheti, hoz méltó szellemességgel teszteljük, ha a „buli" a szo- ugyanis szerencsétlen médi- próbára tette a publikumot: kásosnál nem épp valamivel, umnak, legyen bármilyen jó. értékelik-e rendkívüli kohanem háromszor terjedel- indulatú, uram bocsá' más ránkelését, azzal, hogy hallmesebb? Grandiózusnak? tennivalója is akad egy gatják? Olyat igéit, ha öten Monumentálisnak? Nos, egész, kerek szabad szómba- nem hívják legalabb, amiegyik sem, legyen csak egy- ton, mint egy fotelban ücsö- lyen nem hangzott még el e szerűen: rádiónap. rögni. s magába szippantani hullámokon... Az eredA hatvankettedik méghozr a jelen kor szavát... Hagy- mény: 800 telefon. Aczél zá. Vagyis, az első tulajdon- iuk most a prózai háziasz- Endre a rádiónak a tévével képpen. Vagyis a rádió hat- szonyi-házigazdai teendőket, kapcsolatos kérdéseire válavankettedik esztendejét — főzést, mosást, takarítást, szolt, megesküdött, nem térném a születésnapját, mert gyerek- és kutyasétáltatást, veznek reggeli műsort, konaz decemberben esedékes — barkácsolást, a héten elma- kurenciát a Jó reggelt !-nek. ünneplő 62 órányi, 62 hely- radt munkákat, bizonyára Vass István Zoltán ébreszszinről jelentkező, a maga nem mondunk le a színház- tést vállalt, ebből azonban nemében eddig egyedülálló vagy mozijegyről az éter leg- üdvözlés lett — a keltegetett adásdömping, műsoráradat, nagyobb szenzációja kedvé- fél, mint kiderült már rég Melynek hatását fokozandó, ért sem, nem küldjük el a ébren izgul a telefon melbekapcsolódott a társintéz- látogatóba érkező unokát, lett . . . Háromnegyed 8-kor mény, á televízió is, szómba- Vagy nagynénit. Így tehát a háziunnepség: Bartók Béla ton ötször adott képet a hanghoz, háttérinformációkat krónikus szabadidöhiány "evét í4el1 a , A szamok jateka: a javában zajló programhoz. ami miatt hézagosan figyel- rd magyar zeneszerző „Remélem, hajnaltól másnap hettünk csak, de amit haltól a művészetig. A produk- — a Jézus Krisztus Szupercióban szólistaként Pitti Ka- sztár, az Evita, a Macskák talin, Begányi Ferenc, Dem- szerzőjétől — egyházi liturjén Ferenc, Tolcsvay László, gikus művet láthat majd a Gerdesits Ferenc, Vikidál közönség. A tenorra, szopGyula, ifj. Csoóri Sándor lép ránra, és fiúszopránra írt fel és számos muzsikus szó- Requiem ősbemutatója 1985lista. valamint a Muzsikás ben volt. A magyarországi együttes, az Amadinda ütő- premieren föllép Pitti Kataegyüttes, az Észak-pesti lin és Molnár András; vezéAfész, és a Csokonai Műve- nyel Pál Tamás, a rendező lődési Ház Tavasz Női Kara, Koltay Gábor, koreográfus a Magyar Néphadsereg Mű- Nóvák Ferenc, díszlettervező vészegyüttesének férfikara Csikós Attila, jelmeztervező és tánckara működik közre. Gombár Mária. KözremúköRendező Koltay Gábor, a dik a Debreceni Kodály Kódiszleteket Csikós Attila, a rus. és a KISZ Központi jelmezeket Gombár Mária Művészegyüttes énekkara, tervezte, a koreográfus No- valamint a Győri Filharmovák Ferenc. Vezényel Pál nikus Zenekar Tamás. Stephen Schwartz GodA másik magyar előadás spell című, Máté evangéliumüfaji meghatározása: zenés ma alapján készült musicalje katasztrófajáték két rész- a valamikori mutatványosok ben. Szerzője Selmeczi Tibor, bibliamagyarázatait eleveníti rendezője Sík Ferenc, sze- fel a commedia dell'arte stíreplöi: Csala Zsuzsa. Rátonyi lusában, burleszkelemek felA Szent Jupát Rio de Janeiróban A világjáró magyar vitorlás, a Szent Jupát, a tervezettnél három nappal később, hétfőn — magyar idő szelént 18 óra 15 perckor — befűtött a Rio de Janeiró-i kikötőbe. Az MHSZ székesfehérvári állomására érkezett radiójelentés szerint a háromnapos késést motorhiba okozta*. A hajósoknak sikerült visszajutniuk Saritos kikötőjébe, ahonnan a múlt hét keddjén indultak útnak. Gyors javítás után ismét tengerre szállhattak Iskolatanács a szakmunkásképzőben A egyik szakmunkástanulók héten elméleti oktatásban részesülnek, a másik héter vállalatoknál, üzemekben*, rhagánkisiparosoknál gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. Így azonnal alkalmazzák is az iskoilában tanultakat szakoktatók irányításával. A tanulók megítélése, minősítése, osztályozása tehát csak részben tartozik az iskolára. Ugyanolyan súllyal esik latba a gyakorlaton szerzett érdemjegy Mindezekből következik. hogv a mi iskolánknak nagyon kapóra jött az az új lenetöség, hogy az iskolataA közelmúltban a 600. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben megalakult az iskolatanács. Az új oktatási törvény a nevelö-oktató munka színvonalának javítása érdekében szorgalmazza az iskolák önállóságának növelését, a demokratizmus kiterjesztését és a társadalmi kapcsolatok kiszélesítését. Most mindhárom nevelési tényező szövetkezhet egy szervezet irányításával, így felerősíthetik egymás hatását. Ezek a dolgok várhatóan pozitív hatást fognak gyakorolni tanulóink előmenetelére. Iskolatanácsunk is a fentiek széllemében dolgozta ki az évi munkaprogramot. Miután Maráz Vilmosné bírónőt megválasztottuk elnökünknek, azonnal belekezdtünk az érdemi munkába. Még felsorolni is hosszú lenne, hogy mennyi feladat megoldásában számit szakmunkásképzőnk az iskolatanácsra. Például a működési nács megalakításával életszerűbbé tegyük munkánkat. Szinte felér egy vérfrissítéssel. hogy a „kívülállók" behozhatják javaslataikat az iskolába, más szemszögből, újszerűen szólhatnak bele intézményünk élemég het, e tény pedagógiai jelen- szabályzat véleményezése, a tősége körfnyen belátható. Uj szervezetünk valóban lehetőséget.biztosít a demoktanév munkarendjének kialakítása, a tanulók szabadidejének hasznosítása, a páratizmus kiszélesítésére, az lyaválasztás, az egészségügyi ideális társadalmi kapcsolatok kiépítésére. Ezen a téren még nincs mintánk, hitébe. Mert iskolatanácsunk- szen teljesen új intézményba azoknak a vállalatoknak, ről van szó Felnövő gyermeuzemeknek a képviselői ke- keinket a szülői ház. az isrültek be, amelyekben tanú- kola és a társadalom forlóirik a gyakorlati foglalko- maija emberré. Gyakori volt f eunk nd tan' zásokat végzik. Így az infor- eddig az egymásra mutoga- ogu i ni. mációáramlás kétirányú le tás, a felelősség áthárítása ötvös Sándor ellátás és még sok-sok egyéb kérdés vár közös megvitatásra. Egy konkrét feladat megoldásában már meg is állapodtunk. Hofgesang Péter igazgató javaslatára a jövő tanévben iskolaújságot 8. műsor, a világhíépp batvankétszer szerepelt a rádióban . .. A nap további eseményei közül feltétlenül említésre méltó a déli 168 óra fóruma. Medve László egészségügyi, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, és Békési László pénzügyminiszter-helyettes válaszolt közérdekű kérdésekre, azaz, hogy az idén nem terveznek áremelést, nincs csődben a magyar gazdaság, és jót tesz a mezőgazdaságnak a sok eső. S. a plusz: Mester Akos kérdései nyomán hangulatos beszélgetés kerekedett mindegyikük magán-oldaláról is. „Összejött" a, Hang-hatás: dokumentum-músorok készítői meséltek munkájukról, elveikről, céljaikról. Hatásvadászat — a legjobb értelemben. Rékai Gábor faggatta kollégáit, milyen érzéseket vált ki belőlük egy-egy rendkívüli, vagy épp tipikus emberi sors. Feltünedeznek a rádiós jövő körvonalai: színes, kötetlenebb, csevegő — és egyre több az élő műsor. Emlékezzünk csak a rádió ókorából emlegetik valaha volt munkatársak: akkor még minden egyenesben ment.. . Ugyanoda tartunk hát? A jelszó most: mindenütt jelen lenni, tudósítani, véleményt kérdezni és mondani — ilyenformán: az élő adás versenyképes. Varjú Erika