Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

p" Csütöriök, 1987. május 25. 5 Hangulatok, élmények Szeged képekben A múlt pénteken a Hor váth Mihály utcai képtár­ban Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató nyitotta meg az MTI Illusztrációs Szerkesztősége művészeti vezetőjének, Horling Róbert­nek szegediek számára kü­lönösen érdekes és vonzp, színes fotókiállítását A ki­tüntetett figyelemre azért is érdemesek a felvételek, mert rólunk szólnak szegediek­ről. — Munkahelye a Mágyar Távirati Iroda, elnökségi tag a Fotóművészek Szövetségé­hen, a Magyar Reklámszö­vetségben, a Művészeti Alapban, mindezek alapján elfoglalt embernek vélem Mégis. 1985 szeptemberétől egy éven, négy évszakon át fotózta Szegedet. Érdekelne, miért vállalkozott rá? — Azonkívül, hogy az 50­es években az Újpesti Dózsa pólósaként sokszor jártam Szegeden, igazából nem volt különösebb kötődésem a vá­roshoz. De talán épp ez volt a szerencsém az elfogulat­lanságom. Mert amikor a távirati iroda és a Müveit Nép elhatározta, hogy Ma­gyar városok címmel album­sorozatot indít, Egerrel kezd­ve és Szegeddel folytatva a sort, és engem kértek fel, hagytam magam rábeszélni Es segített, hogy mentes vol­tam az előítéletektől. — Dé hát Szegedhez egy sereg olyan fogalom kötődik — a paprika, a szalámi, a papucs, a halaszle, a dóm —, amely biztosan vonzó a fotó­művész számára is, pedig igazából közhelyes — Amikor először, s az­tán másodszor, harmadszor utaztam ide a megbízatással a tarsolyomban, gép nélkül jöttem Es csak lófráltam nézgelődtem Sokat gyalo­goltam, mire hozzákezdhet­tem kidolgozni az album for­gatókönyvét. S noha felke­rültek a szeged' „sztereoti­piák", fotóztam én a lakóte­lepi víztornyot, meg a tex­tilgyári munkásnőt is. tgy együtt talán mégsem közhe­lyes. — Az albumot, melyet jú­nius elején-közepén már a könyvesboltokban is megta­lál az érdeklődő, egy év munkájával készítette Ho­gyan válogatott? — Ezernél több felvételből magam négyszázat találtam közlésre alkalmasnak A szerkesztő Sivó Mária száz­ra szűkítette, a képiárbeli kiállításon pedig negyven­egynéhány került falra. A válogatási folyamatnak csak az első szakaszában vehet­tem részt, tehát az album­szerkesztő és a kiállitásren­dezö Szuromi Pált kellene inkább kérdeznie. Nekem hiányoznak kicsit az igazi szegedi hangulatképek, a zsánerfotók. Szivem szerint abból látnék többet, már csak azért is, mert hallom, az angol testvérvárosba. Cambridge-be utazik innen az anyag. Bemutatkozásul — Van kedvenc felvétele? — Talán a Kárász utcai. Az olyan vidám — Milyennek látott ben­nünket, szegedieket, miköz­ben dolgozott velünk, ró­lunk? — Szókimondónak Es szí­vélyesnek Sok segítőtársam volt, mindenekelőtt az al­bumhoz előszót is ¡ró Trog­mayer Ottó. Egy esetet kivé­ve sehonnan sem küldtek el azzal, hogy ne fotózzak — Melyik volt az az eset? Megmondta. De ígéretem kot, hogy nem pletykálom ki, talán az illetőnek csak rossz kedve volt — Horling Róbert szerint. — Es végül, van-e már kötődése Szegedhez? — A sok magányos bóklá­szásnak az lett a vége, hogy alig tudtam befejezni a munkát úgy megszerettem a belvárosát. Az embereket, segítőkészségüket A tiszta­ságot. A biztonság kedvéért erre az utóbbira rákérdeztem. Hátha rosszul hallottam. — Igen, a tisztaságot. A Révai Nyomda egri gyáregységében készült al­bum 20 ezer példányban, három nyelvű bevezetővel jelenik meg. A kiadó felké­szült rá, hogy utánnyomást rendeljen. A fel nem hasz­nált képeket a múzeum, archívuma számára megvá­"sárolta P. K. Fényes árak, kopott szolgáltatások Inkább máshova mennek... Nézem -a Marina Szálló, fő- jobbak a,szolgáltatások., mint bejáralát, szeirtem a külső knpoltaágra; az ajtó feletti foltokra téved. Majd felvil­lan egy régi kép, 1970-ből az emlékeim között. Luxusko­csik a parkolóban és a ba­nálunk. A mi idegenforgal­munk a külföldieknek is egyre inkább drága. Minden­esetre furcsa, hogy a nyugat­német és osztrák vendégek egyre többet panaszkodnak a latonfürediek azzal büszkéi- díjszabások miatt kednek. hogy övék az északi part legszebb szállodája. A két-három szintes csalá­di házak világában oz az épület a maga tiz emeletével merészen tör az ég felé. A toronyházat a part többi ré­Am ezt tette legutóbb >gy szegedi idegenforgalmi ta­nácskozáson Cejovic Ümmi, a Vojvodina Tours igazgató­nője is. Megtudtam ' tőle, annyi pénzért, mint ameny­nyit a Balaton-parti szállo­szén lemásolták. Ma már so- dák egy éjszakáért kérnek kan megbotránkoznak ezen az építészeten. Micsoda idea üdülőtelepen olyan házat alkotni, ami a lakótelepek szürke betonkolosszusaira emlékeztet. Világunkban az olyan építmények a közkedveltek, négy napig tehet nyaralni az Adria mellett főidényben. A magyar idegenforgalmi szer­vezetek 30-40 százalékkal magasabb haszonkulccsal dolgoznak, mint például a jugoszlávok. Pedig az Adria és a Balaton közötti szol­mini a tihanyi bungalow-ne- gáltatás különbségét „zongo­gyed, ami nem emlékeztet a rázni lehetne" No, de visa­modérn metropolisra. Az sza a Marinához. Az uszoda egykor megcsodált Marina kabinosnöje azért panaszko­nékem ma már egyáltalán dott, mert a Balaton-parti nem vonzó, úgy érzem leve- magas áraknak a helybeliek lette a szépségkoszlümöt és nemcsak haszonélvezői, ha­az előcsarnoka is egy koro- nem károsultjai is. ök is sodó hölgy bájait idézi fel. A recepción megtudom, a vendégköre sem a régi Igaz. most az előszezon idejét él­jük. amikor elsősorban a szerényebb jövedelműek jön­nek külföldről, főleg az idő­sebbek érkeznek pihenni és jókat falatozni Az elősze­zonban egy kétágyas szoba 70 márka, a kánikulában pe­dig 100 márka feletti Cso olyan árakat fizetnek a gyü­mölcsért, mint a külföldiek, a balatonfüredi állampolgát­nak is 50 forint a Marina 25 méteres fedett uszodájába a belepő Egy zöldségespavilon előtt elszörnyedtem, amikor az eper kilóját 400 forintért mérték Még a nyugatnéme­tek is csak félkilónként vá­sárolták, náluk már ilyenkoi olcsóbb ez az áru, mert Gö­az északi parton. A Marina belépője reklámárnak tűnik a Tihanyi Klub strandjegye mellett. Egy kellemes vízi kirándulásért a fedett uszo­dában 400 forintot kell le­tenni. Igaz, ez a jegy egész napra szól, de ki szokott 2 órá.rtl többet ilyen helyen eltölteni. Mire a közgazda­sági élményeim végére érek, azon veszem észre magam, olyan dolgok hagytak ben­nem mély nyomokat, ame­lyek nem töltöttek el kelle­mes érzéssel No, de nem zsörtölődöm tovább. Ha a Balaton partján élő pincérnő a szezonban otthon meg tud lenni szex nélkül, én is elvi­selem, hogy nem nyaralok a magyar tenger mellett. Hogy .miért példálózók a felszolgá­lóval? Mert úgy érzem törté­nete különös, de az is lehet hogy általános. Magánházuk­ban kiadnak minden szobát, csak egvel tartanak meg, ott húzódnak össze a gyerekek­kel A test, örömeit három hónapig felcserélik a pénz szerzésével Szimbolikus a 6ztori, példázza, h-.gy milyen lemondással jár a balatono­zás' Am áldozatra nem mindenki képes egyre több vállalat mondja fel bérleti szerződését, nem foglal szo­bát dolgozóinak a tó mellett Inkább máshová mennek H. M. Könyökig méregben Pontosan úgy hangzik, mintha azt mondanám, térdig járnak a méregben. Csakhogy itt nem képes beszédről van szó, hanem szemenszedett valóságról. Ha képes be­szédre lenne kedvem, inkább azt mondanám, nyakig ér már a méreg, vagy azt, hogy torkig vagyunk vele, bár erős a gyanúm, így is közelebb járnánk a kendőzetlen va­lósághoz, mint a. képekhez. Nemrég folytatásos sorozatra kényszerült kollégám, amikor megírta, hogy a csehek nem voltak hajlandók átvenni lelünk a nilrátos retket. Azóta akörül forog a gyanú, hogy megvettük és megettük mi magunk, mert mi azt se tudtuk, meddig mehet el egyál­talán a szabvány. Kemény dolgok következ­nek most, de kénytelenek vagyunk kbmondaoi azt is, amit eddig csak mondogat­tunk Nem tudjukl hány embernek ártanánk, ha hallgatnánk. Hárman, gumikesztyűben Okla van annak. hogy Forráskútra mentünk. Nem szétnézni, címre mentünk. Az orvost kerestük, de amíg várnunk kellett volna, be­mentünk a kertészel egyik üvegházába. Párás és meleg az üvegház, az uborkát he­tenként permetezik, és he­tente kétszer szedik. Kísé­rőnk azt mondta, van olyan röviden ható szer, amelyik ezt lehetővé teszi, de amióta ezt tudom, nem eszem me­legházi uborkát, rr^ert egy­szerűen nem hiszem; el. Asszonyok szedik és osz­tályozzák a szemre nagyon is tetszetős kígyóuborkát. Az egyiki csoportban hár­man dolgoznak, mindnyájuk kezén gumikesztyű van, a másik! háromén nincsen. A kesztyűs kezüek elmondják, kicsípi a bőrüket az „ubor­kapor", meg a méreg, azért bújtatják gumiba. — Olyan háziasszony nincsen, akinek valami kis seb ne ienrre a kezén, ez a piszkos por meg mindjárt azt keresi, és beleeszi ma­fátr Csakhogy a kesztyűbe belefő a kéz és fölázik a bőr Amikor mutatni lehúz­zák az asszonyok, látszik, a kicsi horzsolás is nagyra duzzad. Ha netán kilukad a kesztyű, még éhesebb bőrre talál a méreg. Ha ott­hon kezd el mosogatni, vagy a moslékot keveri meg, kész irtózat az is. Es akinek kesztyűje sin­csen? Van még időnk, kerülünk egyet a határban is. Fólia minden tanya körül, az egyikben éppen permetez a gazda. Fölgyűrt ujjú irig­Ben. sapka nélkül, álarc nélkül. Magas a paradi­csom, és előre halad, úgy permetez. A ruhája tehát azonnal méreggel ivódik át. —• Uram, veszélyes a mé­reg' — Nekem nem árt' Szívesen elhívnám az idegklinikára, azokhoz a gyötrődökhöz, akik szintén azt mondogatták, hogy ne­kik nem árt, mégis oda ju­tottak Nem árt először, nem árt tizedszer, talán századszor se, de egyszer átlépi a szervezet az elviV­selhetőség küszöbét, és cső­döt mond. örülünk a fólia alatt termelt primőröknek, lelkendezünk is értük, pe­dig ha minden tételt meg­vizsgálnánk, meglehet, ha­marosan kiürülne a piac. Kedvesen fogad bennün­ket Vereczkey Csaba körze­ti orvos, és hálálkodik is, ha végre nyilvánosan is el­mondhatja, amit nem győz mondogatni idestova évtize­dek óta. \ Gombócok a karon — Minden példa, minden temetés hiábavaló, össze se tudnám számolni, hány nö­vényvédöszer-mérgezettet veszítettünk el már csakl ebben a faluban. Mondjuk, ugye, hogy permetezés köd­ben ne igyanak szeszt. Szinte mindenki iszik, sót, levonják belőle azt az átko­zott következtetést, hogy öngyilkosságnál a szesszel kevert pálinka még hatáso­sabb lehet. Jó tudnunk,; hogy az intenzív osztályon teljes vércserével életben tartható már az ilyen beteg is, de ha tudná az illető, mekkora költséggel és mek­kora igyekezettel, talán időben meggondolná magát. Ne szépítsük, korunk átka az öngyilkosság. és a mi falunkban túlontúl sokszor fordul elő. Azt is mondjuk, védőálarc nélkül senki se permetezzen. Havi fizeté­sem az öné, ha talál egyet­len embert is a határban, aki álarcban dolgozik. Fólia alatt a lehető legveszélye­sebb, mert a vegyszer pilla­natok alatt elpárolog és le­hetetlen nem .mellre szív­ni. Azt is mondjuk, és azt is hiába, hogy a gyár által megadott töménységet nem szabad túllépni. Van, aki szándékosan duplázza, há­romszorozza az adagokat, hogy jobban hasson a szer. van. aki csupán tudatlan­ságból. Hányan varinak, akik a nagyüzemből lopják a mérget, mert tudják, hogy azok hatásosabbak, de ugyanolyan felelőtlenül használják föl, mint a kis(­üzemit. Én már nem merek zöldséget enni, mert tudom, alig van ember, aki az elő­irt várakozási időt betartja. Ma bepermetezi a gyü­mölcsfát, de holnap már szedi alóla a zöldséget. Azt is mondjíí a doklor úr, hímes tojásként bánunk] az üzemi balesetekkel is. Inkább rokkanttá nyilvánít­juk, aki megbetegszik, kü­lönben egyetlen példa száz­ezerszámra szülné az üzemi baleseteket az országban Azt is mondja, minden új­szülött családja vízmintát köteles küldeni vizsgálatra, és tiz év alatt egyetlen min­ta se jött vissza úgy, hogy fertőzött ne lett volna a kút. Tanyák, ivóvizéről van szó. Ha csőkútból jön, akkor is fertőzött, mert legtöb­ször csakl az első vízzáró rétegig mennek el a kútfú­rók. Azt is mondja, a vegy­szerek körül régen elszaba­dult már a pokol. Laikus kezében olyan a növényvé­dő szer, mint óvodás kezé­ben p. csőre töltött géppus­ka. Megemlíti azt is, hogy a napokban három asszony jelentkezett, veszedelmes gombócokkal a karján. A téli tárolású zöldséget mos­ták le, és be is áztatták egy kicsit, hogy többet nyomjon a mérlegen majd. Fakádat engedtek tele vízzel, de sen­ki nem tudta, hogy abban a kádban tavaly vagy ta­valyelőtt micsoda mérget kevertek. Gáláns volt a szö­vetkezet, azonnal leállította a zöldség értékesítését — Hány nap kell ahhoz, hogy a gombócok! előjöjje­nek valakinek a karján? — Saccolni lehet csak. Három biztosan kell. — Amit tehát három na­pig áztattak — hizlaltak a vízzel —, azt valaki meg­ette. Iszonyatos felelőtlen­ség! — Ezért mondtam, hogy régen elszabadult már a pokol. A tanulság? dák csodájára maga a szál- rögországból szállítják a sza­loda alkalmazottja mondja, ez a tarifa egyáltalán nem olcsó És összehasonlítja a spanyol tengerparti hotel­árakkal. A hasonló kategó­riájú hispániai szállodákban badiöldi epret Végül is eper nélkül iS ki lehet bírni a Balatont Sőt fürdés nélkül is A tó hideg, 10—14 °C-os Szerencsére Balatonfüreden kevesebb pénzt kérnek és kívül máshol is épült uszoda 3. műsor: Bartók Rádió ... Vasárnap hajnalban feje­ződött be a Magyar Rádió 62 órás ünnepi műsora, amelyet 62. születésnapja alkalmából sugárzott szombat hajnal­tól A Kossuth, a Petőfi és a III adó rendhagyó prog­ramjában részt vett a rádió szinte mindegyik szerkesz­tősége. Húsz .stúdióból. 42 -/í»i­helyről jelentkeztek a mű sorvezetők A hajnali éb­resztő után hazai és külföldi híreket, tudósításokat ko­moly és könnyűzenét közve­títettek. A rádiónap alkal­mával névadó ünnepséget tartottak a Jó reggelt stúdió­jában Bartók Béláról ne­vezték el az URH-n sugár zutt 3 műsert már 3 éve annak a ta­karékszövetkezeteknél le het beíizetni a községek­ben lakók villanyszámláit Ügy tudom, ez a rendszer bevált, hiszen nem kell a díjbeszedőt lesni, a hóna­pok első és huszadik nap jai között ki-ki akkor egyenlítheti .ki tartozását, amikoi épp útba esik neki a takarékszövetkezet Jö­vet vagy menet Most azt hallom, a szisz téma további bővítésére támadt valakinek ötlete Elképzelhető, hogy a kis kertek, hét végi tanyák tu­lajdonosainak is kedvezőbb volna, ha a helyi takarék szr zetkezetbe kellene csak oeugraiáuK Nos, . a Hallom, hogy... szatymazi takarékszövet­kezet vállalkozott is arra, hogy a kísérletet elindítja. Ezért a Démász Szegedi Üzemigazgatóságának munkatársaival együtt ké­rik a Szatymaz, Zsombó és Sándorfalva térségében érintett és érdeklődő „hét­végizóket", jelentkezzenek a három község takarék­szövetkezeti fiókjainál, vagy a Démász üzemigaz­gatóság pénzügyi csoport­jánál, a Kossuth Lajos sgt 64. sz. alatt. (Az utolsó vil­lanyszámlát kellene ma­gukkal vinniük, s a mérő pillanatnyi állását bemon­daniuk.) A Démász egyébként még egy új szolgáltatást vezet be: a csütörtöki be­vásárlónapon nem csupán a villanyszámlák befizeté­sét' teszi lehetővé a Kos­suth Lajos sugárúti ügyfél­forgalmi irodában, hanem műszaki szakembereiből felvilágosító szolgálatot szervezett Az áramszolgál tatással kapcsolatos min­den kérdésre választ tud­nak adni, s adott esetben is szükséges intézkedésekel is megteszik P. K. Ki kellett mondanunk', minket éppen a három, asz­szony esete hozott ide, de nem mertünk ajtóstul ron­tani a házba. Azért nem, mert ' naponta mondjuk, ugyan, hogy a méreg így is méreg, úgy is* méreg, meg azt is. hogy a bőrön át fel­szívódik, be is lélegezhető, de pontos esettel ritkán ho­zakodunk elő. Az „uborka­ház" Forráskúton, a perme­tező maszek és a három asszony már majdnem pon­tos. őket nem észrevenni már nem lehet, de szoroz­nunk kell azonnal, mert minden faluban seregestül vannak hasonló esetek. Hogy minden tanyának fer­tőzött a vize, ezt a tényt nem takarhatja el az a má­sik tény se, hogy hihetetlen értékek teremnek) meg a fólia alatt. Arra viszont föl kellene hívni a figyelmün­ket, hogy zacskós ivóvizet a mi környékünkön nem árulnak, ennélfogva a ta­nyai újszülött eleve mérge­zett környezetbe születiki bele. A napokban hallottam a rádióban, hogy azonnal szit­vesen elviselik az asszonyok a borzalmas zajtól védő füldugót, ha megfizetik. Tu­dom, évtizedekig hadakoz­tunk érte, ilyen egyszerűen megoldódott végre. Rá kel­lene térnünk arra a máshol már alkalmazott példára, hogy a vegyszer nélkül ter­melt áruért többet lehessen kérni minden piacon. Isten őrizzen, nem az amúgy is magas árakat akarom én még följebb tornászni min­denáron, ezért úgy kellene kitalálni, hogy a termelő kaphasson érte többet, hi­szen övé a kockázat. És a többletbevételből minden­képpen megteremteném a pontos és gyors vizsgálatok alapjait is. Azonnal lehessen ellenőrizni a piacon. hogy Julis néni kosarában való­han méreg nélkjüli portéka van-e, és a boltok se csakl ürügyet találjanak az ár­emelésre Talán nem kell monda­nom, hogy magunkról, ma* gunkért beszélek Hogy ilyen áttétellel se legyen igaz első összefüggő nyelv emlékünk híres mondata, mely szerint az első ember­pár az almával halálát, ha­lálunkat ette. Nem kell föl­tétlenül napi példákkal erő­sítenünk a hit régi tételeit. Horváth Dezső t

Next

/
Oldalképek
Tartalom