Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megnyílt a tavaszi BNV Huszonnyolc ország — köztük hazánk — több mint kétezer kiállítójának részvételével tegnap, szerdán délelőtt a kőbányai vásárvárosban ünnepélyesen megnyi­tottak a 85. Budapesti Nemzetközi Vásárt, a beruházási ja­vak szakvásárát A vásárváros főterét a nemzetközi vásá­rok szövetségének emblémája és a részt vevő országok nemzeti lobogói díszítették. A megnyitó ünnepségre napsü­tésessé vált időben a főtéren gyülekeztek a vendégek: Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra; Marjai József a Minisztertanács elnökhelyettese, a kor­mány több más tagja. Jelen voltak külföldi vendégek is. Ott volt a megnyitón a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint a hazai és külföldi kiállítók sok képviselője. Műszaki hónap '87 r Újítások és innováció A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter mondott megnyitó beszédet. A miniszter köszöntötte a megnyitó ünnepség résztve­vőit, majd így folytatta: — A BNV-re olyan idő­pontban került sor, amikor a magyar gazdaság hatalmas erőpróba előtt áll. Meg kell állítani és vissza kell fordí­tani az 1985-ben és 1986-ban jelentkezett kedvezőtlen fo­lyamatokat. Jelentős erőfe­szítésekre van szükség ah­hoz, hogy teljesüljenek az éves népgazdasági terv cél­jai, biztosítva legyen a ter­vezett konvertibilis árufor­galmi egyenleg, felgyorsul­jon a termelési szerkezet át­alakítása, a műszaki fejlő­dés. Készül a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás cselek­vési programja, amelynek célja egyidejűleg megterem­teni a magyar gazdaság mi­nőségi megújulásának és az átfogó gazdasági-társadalmi reform megvalósításának közép- és hosszú távú felté­teleit. A megújulás politikájában fontos szerepet tölt be a kül­gazdasági stratégia, amely az egyensúly középtávú meg­teremtésére irányul. Fontos teendő a cserearányok to­vábbi romlásának megállítá­sa, a kereskedelem és az együttműködés fejlesztése valamennyi régióval, ország­gal, a fejlett technológiák cseréjének és a működőtő­ke áramlásának erősítése. Ehhez most határozott és konkrét lépéseket tesz a kormányzat. A megújulás követelmé­nye a külkereskedelemre is érvényes. Hatékonyabb piaci munkára, a termeléssel fennálló érdekközösség erő­sítésére, a versenyviszonyok fejlesztésére van szükség. Ennek megfelelően tovább folyik a külkereskedelem szervezeti és érdekeltségi rendszerét korszerűsítő munka. Ennek középpontjá­ban a szervezet további decentralizálása, a külkeres­kedelmi verseny kiterjeszté­se, a vállalatok mozgásteré­nek bővítése áll. A nagyobb szabadságnak azonban na­gyobb renddel és felelősség­gel kell párosulnia. Mind^ azok, akik a külkereskede­lemre alkalmatlannak bizo­nyulnak, az országnak káro­kat okoznak, önmagukat zárják ki e tevékenységből. A továbbiakban Veress Péter hangsúlyozta: a nem­zetközi kereskedelempoliti­ka színterén Magyarország továbbra is megbízható és akliv partner marad. Tiszte­letben tartja nemzetközi kö­telezettségeit, és tudatában van tényleges súlyának, le­hetőségeinek és felelősségé­•nek. Szilárdan képviseljük azt az álláspontot — mon­dotta —, hogy a nemzetközi kereskedelemben nem az erőfölénynek, hanem a jog­nak és a méltányosságnak kell érvényesülnie. Senkitől sem kérünk előjogot, vagy kiváltságot, arra viszont igényt tartunk, hogy a nem­zetközi kereskedelem egyen­jogú résztvevőjeként ismer­jen el bennünket mindenki, a gazdasági realitásainknak és szerzett jogainknak meg­felelő elbánást kapjunk, és exportőreink másokkal egyenlő feltételek mellett vehessék fel a versenyt va­lamennyi ország piacán. A Magyarország és a Kö­zös Piac között folytatott tárgyalások jelentős állo­máshoz érkeztek. Az elmúlt hónap végén az EGK bizott­sága felhatalmazást kapott a hazánkkal való érdemi tár­gyalások megkezdésére. Többévi előkészítő munka után így most először körvo­nalazódik a kétoldalú meg­állapodások létrejöttének le­hetősége. Befejezésül arról szólt a külkereskedelmi miniszter, hogy a BNV-n bemutatott termékek között láthatók a hazai fejlesztésű és kooperá­cióban előállított gyártmá­nyok is. — Ezek arról ta­núskodnak, hogy a nehézség leküzdésére, a nemzetközi színvonal elérése érdekében a magyar ipar és a magyar kereskedelem jelentős erőfe­szítéseket tesz — mondotta a miniszter, majd megnyi­totta a Budapesti Nemzet­közi Vásárt. A vendégek ezután körsé­tára indultak a vásár terüle­tén. Az A pavilon sok kül­földi kiállítójának gyártmá­nyaival is megismerkedtek. Ausztria és az NSZK a leg­jelentősebb tőkés résztvevő­je az idei vásárnak, s szak­embereik rövid tájékoztató­jukban utaltak az iparban megvalósított több száz ter­melési kooperáció hasznos­ságára. A bolgár standon a gyógyszeripar újdonságaival ismertették meg a körséta résztvevőit, a lengyel kiállí­tók pedig elmondták, hogy az elektronikai iparban és a bányagépgyártásban terme­lési együttműködésre töre­kednek a magyar partnerek­kel. Az olasz bemutatónál felhívták a vendégek figyel­mét, hogy ezúttal 40 cég jött el a BNV-re, és az Olivetti vállalat olyan pénztárgépe­ket és számítástechnikai egységeket is elhozott, ame­lyek segíthetik á tervezett adóreform technikai hátte­rének biztosítását. A cseh­szlovák kiállítók utaltak ar­ra, hogy az árucsere-forgal­mi egyenleg javítása érde­kében sokféle ajánlatot ké­szítettek elő a magyar part­nereknek különböző gépipa­ri termékek importjára. Az angol cégek — ezúttal U jött el a vásárra — első íz­ben mutatkoznak be a BNV-n kollektív kiállítással. A belga standon elmondták a vendégeknek, hogy főleg a mezőgazdasági itechnoló­giák területén érdekeltek a kooperációs együttműködés­ben. Az NDK pavilonjánál a Robotron cég új személyi számítógépeit és az ipari al­kalmazású programokat te­kintették meg. Szűrös Mátyás, Marjai Jó­zsef és a többi vendég ez­után megtekintette a Szov­jetunió kiállítását. Nagy ér­deklődéssel figyelték a kü­lönböző számítástechnikai berendezéseket és a rádió­elektronikai készülékeket. Hosszasan időztek az A pa­vilon egyik emelvényére ki­állított új ZAZ 1102 típusú gépkocsi előtt, amely a Za­porozsec kocsik utóda. Az új jármű gyártásában a tervek szerint a magyar ipar is köz­reműködik majd, előrehala­dott tárgyalások folynak ilyen gépkocsik magyaror­szági összeszereléséről is. A vendégek ezután felke­resték Svájc, Ausztrália, az Egyesült Államok, Svédor­szág. Finnország és Kanada kiállításait. * Délután a közönség előtt is kinyitották a vásárkapu­kat. Megkezdődtek az üzle­ti tárgyalások és a szakmai tájékoztatók. Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykö­vete sajtótájékoztatót tar­tott, amelyen elmondta, hogy 35 vállalatuk vesz részt kol­lektív kiállításon, további húsz pedig saját bemutatót szervezett. Különösen érde­kesnek ígérkezik az ameri­kai repülőgépipar bemutat­kozása, látható olyan heli­kopter, amelyből már ren­deltek a magyar cégek, és üzletemberek érkeztek a Boeing repülőgépgyárból is. Az amerikai cégek a keres­kedelmi kapcsolatok élénkí­tésére, a következő néhány év alatt a forgalom megkét­szerezésére törekednek a magyar vállalatokkal. Csütörtökön délelőtt meg­kezdődik a szakmai napok rendezvénysorozata. Továb­bi kiállítók tartanak sajtótá­jékoztatókat, délután 14 órá­tól pedig a nagyközönség lá­togathatja a vásárt. A XXVII. műszaki hónap megyei rendezvénysorozatá­ban mindannyiunk számára jelentős témáról hallhattak azok, akik az szmt-székház­ban a tegnap, szerda dél­utáni plenáris ülésen részt vettek. Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hiva­tal elnöke kiemelte, hogy a műszaki fejlődés gazda­ságpolitikai céljaink eléré­sének létfeltétele. Az élet magasabb szintjét jelentő javak csak folyamatos mű­szaki megújulással képzelhe­tők el. Manapság egy-egy társadalmi berendezkedés értékének látványos fokmé­rője, hogy miként tud él­ni az alkotó emberi gondo­lat eredményeivel. Ha ez nem tudatosul kellőképpen, ellátási és életszínvonal­beli hatásaival is számol­nunk kell. Az innovációs folyamat le­egyszerűsítve annyit jelent, hogy holnap mindennek va­lamivel jobbnak kell len­nie, mint ma. Ha ezt ele­meiben vizsgáljuk, akkor be­szélhetünk a piaci alkalmaz­kodás, a piaci igényfelmé­rés, az anyag- és energiata­karékos termelés és a ter­mékszerkezet-váltás fontos­ságáról. A nemzetközi együttműködésben is csak akkor vehetünk sikerrel részt," ha saját eredménye­ket is fel tudunk mutatni. Talán az eddigieknél is nagyobb megbecsülést ér­demelnek azok, akik felelős­séggel pártfogolják e célo­kat. Az anyagi elismerés el­lentmondásain sokat javított a továbbfejlesztett jógi sza­bályozás. A végső cel, hogy mindenki számára egyenlők legyenek az esélyek. A mű­szakiak által elért eredmé­nyeket nem szabad csak munkaköri kötelességként elkönyvelni. A társadalom igazságérzete további lépé­seket kíván, így a műszaki közreműködőknek méltá­nyosabb lenne, ha nem a ráfordítás, hanem a haszno­sítás arányában ismernék el fáradozásaikat. A piaci marketingmunka is értékteremtő, amennyi­ben az újítás, találmány megvalósulását segíti. Min­den eredmény újabb gon­dokat szül. Miután az újí­tási díjak a költségek ter­hére számolhatók el, nem egységes az elszámolás he­lyének megítélése. Az elmozdulás jellemzésé­re csak annyit: tavaly 5 ezer 600 találmányt jelen­tettek be az 1980-as 3 ezer 100-zal szemben. Az ebből származó eredmény 11 mil­liárd fórint, amiből 1 mil­liárddal részesültek a létre­hozóik. Az újítások száma valamelyest csökkent, e százezernyi kezdeményezés is 8 milliárd forint hasznot ho­zott. Az elismerés rendszere társadalmi méretekben so­kat finomodott, de egyes vállalatoknál még mindig hajlanak arra, hogy egy­szeri eszmei díjjal intéz­zék el. Ez is mutatja, hogy az ellenállás gyökerei mé­lyek, az irigységet hatá­rozatokkal nehéz kiirtani. Az is gátló tényező, hogy nem mindegyik gazdálkodó szer­vezet vállalja szívesen az új kockázatát, tekintve, hogy a vállalat kollektívája szá­mára nehezen megfogható a rövid távú előny. Az újítómozgalom kitel­jesedését emiatt kell köz­ponti ráhatásokkal segíte­ni, központi alapból támo­gatni, az új értékeket bör­zékkel, kiállításokkal köz­if'nccs** fp-ii-i A-* öt r-o—^t. lyi jövedelemadó-rendszer kidolgozásánál a Hivatal igyekszik az újítók érdekeit úgy képviselni, hogy ne kerüljenek hátrá­nyos helyzetbe. Tekintve, hogy e tevékenység értéke korunkban szükségszerűen felértékelődik, nem célszerű az anyagi érdekeltséget, mint meghatározó elemet gyöngí­teni. T. Sz. I. öldi delegációk Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán a KB szék­házban találkozott a Haza­fias Népfront meghívására hazánkban tartózkodó kül­földi delegációk vezetőivel: Letícia Herrerával, a Nica­raguai Sandinista Védelmi Bizottságok országos koordi­nátorával, Baualang Bou­laphavat, a Laoszi Or­szágépitési Front alelnöké­vel, Jorge Cruickshankknl, a mexikói Szocialista Nép­párt főtitkárával, R. L. Bhatiaval, az Indiai Nem­zeti Kongresszus párt fő­titkárával és Oscar Bello­yal, az uruguayi Széles Front Országos Vezetőségé­nek tagjával. Minden kézre szükség van Jól haladnak a mezőgazdasági munkák A májusra igazán nem panaszkodhatnak a terme­lők. A fagyosszentek idején nem fagytak el a korábban kiültetett növények, s a csapadékból sem volt hiány. A homoki területeken a pa­radicsom nagy részét már el­ültették. A legtöbb gazda­ságban az idén többet ter­melnek belőle, remélhetően, ez a feldolgozás, piacra szál­lítás idején sem fog torló­dáshoz vezetni. Most már a paprikaülletést végzik nagy ütemben. Sándorfalván, a Magyar— Lengyel Barátság Tsz-ben az egy táblán kimért háztá­ji 53 hektárnyi. Hagymá­val, őszi hagymával, tetsző­leges házi veteménnyel és paradicsompaprikával hasz­nosítják, ki-ki belátása sze­rint. A paprikapalántának igencsak a kedvében járnak, az öntözőberendezések mű­ködnek, jól beiszapolják a frissen ültetett sorokat. A szomszédos Szatymazi Finn —Magyar Barátság Tsz-ben — a háztáji után — a kö­zös területén is nekiláttak e fontos munkának. A sándorfalviak egy nö­vényvédős repülőgépet lát­hatnak az égen egy álló hé­tig. Most végzik a búza vegyszeres gyomirtását, a búza másodszori és a kikelt kukorica nitrogén-műtrá­gyázását, A '.légies" megöl dás mellett a gyorsaság mi­att döntöttek így. Nem tud­ták az összes műtrágyát idő­ben beszerezni, s ha már ez történt, akkor a földi gépek taposási kárát is elkerülhe­tik. A szabadföldi fóliások alól kikerülő zöldségfélék és új­burgonya értékesítése sok termelőnek ad most kiadás elfoglaltságot. A balástyai Vermesi Sándorék az idén 800 négyszögölön termeltek újburgonyát. Egy-egy fuvar 6-7 mázsányit tesz ki, a Bosnyák téri piacon 10 ki­lós nejloncsomagokban kí­nálják a megmosott, kiválo­gatott húsmel lévalót. Két hete kilónkénti hatvan fo­rinttal kezdődött számukra a szezon, pár napja harmincat adlak a portékáért. Ezen is látszik, hogy mekkora szere­pe van a kiültetés időpont­jának. A nagy fagyok előtt sikerült a gumók jó részét a földbe tenni, szerencsére, a fólia megóvta a hidegtől. Most, hogy egyre több he­lyen szedik, naponta csök­ken az ár. Az Alkotmány Tsz-ben tegnap kezdték a felvásárlást, 23 forintjával. Ha csak pár forint lesz a különbség, ide adják el a többit, 10 mázsára szerződés is van. Így olcsóbban lehe­tett fóliához jutni, ami nem csekély költség, egy része csak egy szezont bír ki Ha a végelszámoláskor 16-18 forintos kilónkénti átlagár kijön, már megérte vele bí­belődni. Az ásotthalmi, öttömösi homokvidéken javában sze­dik. a spárgát, amelynek nagy része exportra jut. A Zöldért átvevői minden reg­gel nyolc órakor összeszedik az egynapi termést, amit es­tefelé és hajnalban a mun­ka mellett szednek fel a többletmunkára vállalkozó téesztagok. Amerre jár az ember, mindenütt embereket lát. Krumplit, magról vetett paprikát, gyümölcsfák alját ilyenkor érdemes kapálni, míg meg nem nő a gáz. A sok apró gyom épp olyan gyorsan fejlődésnek indult a nedves talajban, mint a kullúrnövényak. A kötött talajokon még nagyobb a jelentősége az időbeni mű­velésnek. Ha megszárad a föld, nehezen veszi be a ka­pát, ha esik az eső, láb és munkaeszköz egyaránt bele­ragad a sárba. Korán kel és későn fekszik most az, aki a mezőgazdaságból várja a megélhetését. T. Sz. I. Lizür MJiály felvitele Sándorftilvl paradicsompaprika-ültetők

Next

/
Oldalképek
Tartalom