Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-18 / 115. szám

i 5 Hétfő, 1987. május 18. Találós kérdések, elveszett tárgyak — Veszített el mar eletében valamit? — Soha! * — És mit tatáit eddig? — Semmit! Se károm, se hasznom nem volt meg abból. amivel a .kenyerem keresem — mondja Tóth József. a városi tanács Talált Tárgyak Hivatalának előadója Pedig tizenhat esztendő van már mögötte, amit ebben a szekben töltött. Legfeljebb a szerencséjét találhatta meg itt, mert szívesen csinálja ezt a munkát. — Mostanában egyre jobban elkerülnek bennünkel a becsületes .megtalálók, régebben jobban ment a verkli. Egyre inkább csak azok .keresnek meg bennünkel, akjk elvesztettek valamit. Azért nálunk akadnak még becsületes megtalálók is. — Főleg az idősebbek hoznak be ezt-azt A nyugdijasok. ha találnak valamit, szinte biztos, hogy elhozzák ide. !Mi mindent 'hoztak máibe másfél évtized alatt? Akadt ,itt tűzoltózubbony, poroltó, motorcsónak, vadonatúj televízió, nagyothalló készülék, szemüveg, s ki tudná még számon tartani, mi minden más. Akadt, már elhagyott jószág is: a disznó, a ló, a tehén nem ritkaság, kutyából, .macskából még több akad. — Az iratok, a pénz. a személyes tárgyak tűnnek el leggyakrabban. — Nagyon figyelmetlenek vagyunk? —• A múlt héten egy hölgy reklámszatyorban a kocsija tetejére tett harmincezer forintot. Aztán megfeledkezett »róla. beszállt és útnak indult. A széf persze azonnal „megtalálta" a csomagot. Máig nem került elő. — Ali volt a legnagyobb fogás eddig? — Negyvennyolcezer forint. Annak meg a gazdája nem került elö. — Mi történik azzal, amiért nem jelentkezik senki? — Három hónapig őrizzük .meg a legtöbb tárgyat, á pénzt is. Ha a megtaláló igényt tart rá. s nem jelentkezik érte a tulajdonos, akkor három hónap utón elviheti. — Sokan tartanak igényt a megtalált holmira? — A hozzánk fordulók kilencvenöt százaléka. Azt is jó tudni, .hogy nem a miénk, amit megtalálunk. (Nyolc nap gondolkodási időt hagynak a jogszabályok. Ha ezután sem szándékozik a megtaláló a hivatalhoz fordulni, akkor automatikusan ..tolvajjá" válik — legalábbis elvileg. .Ha látta valaki, hogy mit vett fel. ha mindez bizonyítható, ha.. Ilyen esetet azonban eddig inem őrzött meg az emlékezet. — Az ellopott tárgyak bejelentése is ide tartozik! — Az utóbbi időben megszaporodtak a keresések. Akadnak néhányan, akik végigjárják a várost és „elkötik" a gazdátlan kerékpárokat. Mindig tudni, a múlt héten éppen hol jártak. Tarjánból, Alsóvárosról, Makkosházáról jön a legtöbb bejelentés. A használtcikk piacról is többen ide jönnek. A zsebből kilógó pénztárcák, a padra lelett táskák vonzzák a tolvajokat. Legtöbbször a személy: igazolványt is elviszik. A zsebesek is tudják, sokán ott tartják a pénzüket (A feleségek elöl esetleg, a tolvajoktol viszont aligha érdemes ezután ide rejteni a be nem vallott zsebpénzt') —Mit nem fogadnak el, ha idehozzák? — A talált szernélvi igazolványt, az útlevelet, a robbanoanyagnkat. a lőszert a rendoisogre kell vinni. Ha mégis hoznak he hozzánk okmányokat átvesszük nem küldözgetjük tovább a megtalálói. nehogy megunja a tortúrái és az első kukába dobja a holmit. — Ha senki sem tart igényt a megtalalt tárgyra, kié lesz régül? — A pénzt a városi tanács számlájára'kell befizetnünk. A talált tárgyakat a b i zomá n y i ba n értékesítjük végül, az árát szintén be kell fizetnünk — Egy ötszázasra nincs ráírva, kié? — Körültekintően mérlegeljük. mit. .mondott a megtaláló és kikérdezzük a pénzéért jelentkezőt is. Ha egybevág a két sztori kiadjuk a pénzt. Eddig még nem fogtunk mellé. — Mekkora összegre tarthat igényt a megtaláló? — Ha senki nem jelentkezik érte. akkor ötvenezer forintig,. A műkincsek, a ¡valuták, az okiiratok, • lőfegyverek természetesen kivételek. A raktárakban most igazán nem panaszkodhatnak a túlzott zsúfoltságra. Tíz kerékpár mellett mindössze egy kopott bunda árválkodik. A másik helyiségben két iBabetta várja gazdáját. egy poroltó, két benzines kanna es egy kétkerekű talyiga tói-saságában. Régebben cipőt, ruhát is' tároltak itt — úgy látszik mostanában nagyobb lett a becsületük, jobban vigyáznak rájuk. A szaxofonra viszont kevésbé. Ezt keresi ugyanis egy figyelmetlen fiatalember — hiába. Mint ahogy éti is hiába fürkészem, amit elhagytam. A reklámszatyrot, amibe a vásárolt könyvet tették a boltban, ¡mindenestül a szökőkút mellett felejtettem. Jó negyed órával később, amikor észbekaptam, már hiába mentem vissza érte. A díszes reklámszatyrot nem találtam sehol. Csak a könyvet tették gondosan a pad szélére. Az nem kellett senkinek. Mondja ezután valaki, hogy nincsenek becsületes ¡megtalálók. Rafai Gábor A Roya/ban ÉS-est a kávéházban A Rovatban levő irodalmi kávéház soron következő programjaként 30 éves az Élet és Irodalom címmel ma. hétfőn este lel 7 órai kezdettel mutatkozik be a Aluzsak Közművelődési Kiadónál idén március 15-re. a népszerű hetilap az FS fennállásának 30 évfordulója alkalmából megjelent. A* ÉS vitai címú könyv. A vendegek között lesz Zöldi László, a kötet szerzője, az Élet. és Irodalom főszerkesztő-helyettese. Szálé László. az ÉS rovatvezetője és Vámos Miklós író, a hetilap állandó külső munkatársa, a lapból korábban jól ismert. Ki nem küldött tudósítónk jelenti — és a jelenlegi Hm-rovalok szerzője. A Royalban egyúttal bemutatkozik az • ÉS-kőtetet napvilágra bocsátó kiadó is: ma déli 12 órától látható lesz a Múzsák Közművelődési Kiadó száznál több eddigi könyvéből rendezett kiallitás es az est résztvevői között megszólal majd Goldschmied József, a kiadó terjesztési osztályának vezetője és Balogh János, az osztály munkatársa is. Az 1984. január 1-je óta e néven ¡működő — a magyar kiadók között ritkaságszámba menően saját nyomdával és jelentós, önálló terjesztői hálózattal rendelkező — kiadó .az idén vállalattá lelt, elvileg tehát .már mindenféle kulturális (tevékenységre „jogosítvánnyal" rendelkezik; már csak emiatt is izgalmas lehet, amiről munkatársai beszámolnak. Ami pedig a 30 éves Élet és Irodalom történetét az ÉS vitáinak tükrében tárgyaló kötet érdekességét illeti a téma remélhetőleg szinte önmagáért is beszél majd. Az irodalmi kávéház ma esti programjának házigazdája Domonkos László újságíró lesz. Szombati hajrá Az idei május akár április számba is elmenne, legalábbis ami az időjárás szeszélyességét illeti. Ez azonban, úgy tűnik. nem igen zavarja a kiskertek tulajdonosait, legföljebb ha az esők miatt a betervezett permetezést kénytelenek el-, halasztani. Mert. akkor legalább locsolni nem kell. de lehel metszeni, palántózni. vagy ha ismét elered az esö, hát tavalyi bort kóstolgatna pinceben. a sors- és kert társuk kai. A szombati hajrá kelétében. Tbc helyett tbz A társadalmi beilleszkedési zavarok — rövidítve: tbz — ma már közel olyan nagy súlyú probléma az egészségügy és a népesség számára, mint amilyen volt egykoron a tbc. Pszichiáterek és psziehológusok tanaeskoztak szombaton a SZOTF oktatási épületében a társadalomba való beilleszkedés nehézségeiről, zavarairól. Tizenkét előadás hangzott el Dél-Magyarország szakembereinek kutatási eredményeiről. A tudományos ülés középpontjában a szuicidológiai ellátás állt. — Mit jelent ez a kifejezés? — kérdeztem az egyik szegedi előadót, Temesvary Beátát. — A szuicidium öngyilkosságot jelent, az ebből kepzett latin kifejezés körülbelül két évtizede került be a szakirodalomba, magyarra fordítva: öngyilkosságion, illetve az öngyilkossággal kapcsolatos megelőzés és gyógyítás. — Az öngyilkosságok száma lassan, de tartósan nő. Lehet-e ilyen helyzetben korszerű szuicidológiai ellátásról beszélni? — A korszerű ellátás biztosításához három területen kell minél hamarabb döntő érednu'nveket •elérnünk.. Először is biztosítani kell, hogy a legfelső szakmai szintén» megfelel ó számú és speciális szakmai képzettségű orvos tevékenykedjen. Most, ugyanis a feladathoz képest igen kevesen dolgozunk ezen a területen. A másik feladat, hogy az. öngyilkosokkal. az. öngyilkossággal kísérletezőkkel a leggyakrabMakra ]ános emlékére Makra János 1897 május 18-án született. Az országa nacionalizmus lázában égett, de már szervezkedett a munkásosztály pártja a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Ebben a politikai légkörben és munkás környezetbe született 90 éve Makra János Roszkén. A család nemzedékek óta élt a községben és egy kevés földdel is rendelkezett, de megélhetésük l'ö forrását a napszámos munka biztosította. A 11 gyermekből csak hatot tudtak felnevelni. a család csak a napszámos mesterséget tudta számukra biztosítani. Az eseménytelen földmunkás életbe az I. világháború hozott sorsdöntő változást. Elvitték katonának. az orosz frontra került és hamarosan fogságba is esett. A fogságnak az októberi szocialista forradalom vetett véget és Makra János újra katonaruhát öltött magára a Vörös Hadseregben. Harcolt a munkásosztály forradalmi hatalmának megvédéséért. A forradalom szolgálatában ismerkedett meg annak eszméivel. melyhez haláláig hű maradt. Megtanult oroszul, melyet később itthon is jól tudott hasznosítani Hazatérve megnősült, felesége, Tombácz Veronika, élete végéig hű tái-sa maradt. Két gyermekük született, fia minj tees/tag ment nyugdíjba. leánya pedig Ku.sz.ke község tanácselnökéként Nemcsak családját nevelte munkás életre és szocialista gondolkodásra, hanem környezetét is. A háború. a forradalom, a Vörös Hadseregben eltöltött idő jó nevelöiskolának bizonyult. Makra János megmaradt ugyan egyszerű embernek. de világnézete megváltozott. öntudata szocialistává formálódolt. Az 1920-as években kapcsolatot talált a Szociáldemokrata Párttal és a szegedi kommunista mozgalommal. A Népszavát terjesztette a községben. A helyi gazdakörben szervezkedtek és politizáltak, mely az egyetlen legális fórumot biztosította a parasztok számára. Az 1940. évi névsorban a 97. sorszám aiatt jegyezték be Itt alakult ki egy szocialista irányzatú csoport, melynek összetartását Makra János szervező es agitációs tevékenysege biztosította A felszabadulás után bekapcsolódóit a kibontakozó forradalmi folyamatba, tagja lett a helyi földigénvlö, majd földosztó bizottságnak. Az első röszkei téesz megalakulásónak kezdeményezője Az Üj Élet Tsz 1949-ben alakult 10 család részvételével. Ma Kossuth Lajos Tsz néven 3000 hektár területen gazdálkodik a község parasztsága. A szövetkezetben fizikai munkát végzett 19H2-ig. nyugdíjba vonulásáig. A községben mindenki ismerte es szerette. Rokonszenves. barátságos egyéniségét azért is tisztelték mert mindig keményen dolgozott és becsületesen élt. Jó beszéd készségű társadalmi munkás és társasági emberként is népszerűséget szerzett a község lakossága előtt. Szereteti és tudott is élményeiről beszélni. Különösen az ifjúsági szervezetek. az úttörőszövetség és a KISZ kérte fel gyakrabban élménybeszámoló^ tartására. melyet szívesen adott elő. az ifjúság pedig szívesen hallgatta. A forradalom egyszerű munkásaként élt, dolgozott és szervezte az átalakulást. Temetésén az egész község lakossága megjelent, emlékét ma is elévenen őrzik. Halála születése hónapjában 1970. május 28-án következett be Munkásságát a Szocialista Hazáért Érdemrend adományozásával ismerte el a Magyar Népköztársaság. Fórizs Sándor Makra János születésének 90. évfordulója alkalmából ma. hétfőn, 11 órakor a röszkei községi pártvezetőség és a tanács koszorúzást rendez a röszkei temetőben lévő sírnál. ban találkozó orvosok, tehát a körzetben dolgozók és a belgyógyászok rendelkezzenek olyan ismeretekkel, amelyek alapján felismerik a szuieid veszélyt. Hiszen tiz kísérletezőből nyolc ad valamilyen jelzést, mielőtt elkövetne az öngyilkosságot. A harmadik terület az iskola. El kellene érni. hogy a pedagógusok t o vá b b ké pzésén szó essen az öngyilkosságról is. — Ez miért fontos? — Azért, mert az öngyilkosok nagy részénél máigyerekkorban íölfedezhetőek bizonyos figyelmeztető jelek: a személyiségfejlődés problémái meggyengíthetik a lélek „ellenállási képességét". Vetró Ágnes és munkatársai iskoláskorú gyerekek esetében bizonyították, hogy az öngyilkosság az egvik eszköz a problémák megoldására. Tudok olyan iskoláról, ahol a sikertelen .öngyilkossági kísér',elet tevő gyereket külön megbüntettek. így még mélyebb válságot idéztek elö benne. — Mik az esélyei az öngyilkossági szándék felfedezésének? — Nagyok az esélyek, de sajnos elmegyünk a tények mellett. A magyar gondolkozásban létezik egy teves ítélet: amelyik kutya ugat. az nem harap. Ez alapján becsüljük le a nyilvánvaló jeleket, utalásokat. Nem egyszer fény derül arra. hogy az öngyilkosságot fontoló elmegy a körzeti orvoshoz, ám nem szándékáról számol be hanem általános rosszullétről. fejfájásról, kedvetlenségről. beszél. Természetes, hogy olyan helyzetben, amelyben atlagusan négy perc jut egy betegre, az orvos nem láthatja át az igazi okokat. A bécsi öngyilkosságmegelőzési központ vezetőjének. Ringéi profeszszornak mondása illik ide: minden körzeti orvosi rendelőnek öngyilkosság-megelőzési központtá kellene lennie. En ezt kiegészítem azzal. hogy az otthonoknak is, hiszen az orvos nem hozhatja rendbe a megromlott viszonyokat a családon belül. — Ügy tudom, az öngyilkosság. mint megoldási minta. „öröklődik". — Igen. az öngyilkossági példa erősen áthangolja a családnak az ön pusztításról alkotott képét. Az ilyen problémamegoldás szociáliA Zeneiskolai Tanárképző Intézet szegedi tagozatának magariének szakos hallgatói — Bálint Zsuzsa, Farkas Lilla, Frankó Tünde, Pintér Eszter, Szél Bernadette és Altorjay Tamás m v — mutatkoznak be kedden este 7kor az intézel nagytermében. Az operaest szereplőinek tanárai : Berdál Valéria, Kerek Ferenc, Maros György és Sinkó György .san öröklődhet, de szó sincs végzetszei'üség ró 1. — Környékünkön igen magas az öngyilkosságok száma. Van ennek magyarázata? — A/ Alföldnek ezen a részén meg erősen tartja magát a szófukar mentalitás, amely sokszor szoros kapcsolatban áll a kommunikációs zavarokkal. A sok elrejtett. elfojtott indulat miatt lényeges szerep jut az agressziónak. És az értékrendben is az számít férfiasnak. aki leissza magát a sárga földig, vagy föllógatja magát a padláson. — Tehát a levezetetlen agresszió miatt fordul önmaga ellen az egyén? — Igen. Ezt bizonyítja, hogy háborúk idején szinte teljesen megszűnik az öngyilkosság. Egyébként a testtel és lélekkel egyaránt végzett keleti küzdősportok vezetik le a legegészségesebb módon az agresszivitást. A (udományós ülés egyik izgalmas előadásában Boncz István az öngyilkosság és a szuggesztibilitás kapcsolatáról szólt. Természetes, hogy őt is először fogalommagyarázatra kértem: — A szuggesztibilitás címszó alatt azt kutatjuk, mik a törvényszerűségei az öngyilkosságnak a családon, közvetlen környezeten belüli „fertőzésének". Bebizonyosodott ugyanis — kérdőívek, mélyinterjúk alapján —, hogy az. öngyilkosok jelentős részénél családi és környezeti minta szocializációjáról van szó'— mondta a szegedi pszichológus. — Tehát kövelökre talál az öngyilkos. — Igen. Régen is megfigyelték, hogy ha valaki a kútba ugrott, utána a környéken három-négy öngyilkosjelölt szintén a kútbuugrást választotta. Modern korunkban a tömegtájékoztatási eszközök sugallják a mintát. Neves öngyilkosok utón — különösen a tévéfaló amerikaiak között — általában három nap „gondolkozási idő" elteltével megszaporodnak az öngyilkosságok. — Létezik az öngyilkossági szándéknak tünetcsoportja? — Ezt mi öngyilkosság előtti szindrómának nevezzük. Ennek első fázisa a beszűkülés. a második az agresszivitás gátlödása, a harmadik pedig a menekülés felfokozott vágya. — A szuggesztibilitás minden bizonnyal pozitív értékek közvetítésekor is érvényes. Van erre lehejöség? — Természetesen. Most például megragadom az alkalmat arra. hogy közzé tegyem : Szegeden, az idegklinikán működik krízisambulancia, ahol a pszichológusok — járóbeteg rendelés keretében — bajba jutottakkal foglalkoznak. Azt szeretnénk elérni, hogy inkább bennünket keressenek meg, és ne a természetellenes végzetet. Dlusztus Imre