Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-18 / 115. szám
J? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 115. szám 1987. május 18., hétfő A ¡MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Számolgató M agam sem tudom bizonyosan, megtortént-e az eset. Igaz, különösebb okom nincs benne kételkedni, hisz meglehetősen bennfentes forrásokból hallottam Szóval, történt, egyszer, hogy egy külföldi partnerünk járt mifelénk, néhány napos tárgyalásra, ahol is a magyar fél őszintén föltárta előtte az ország nehéz gazdasági helyzetéi, kifejtve, hogy a megkölendö megállapodásban nem tud akkora részt vállalni, mint a partner kéri Akit végül is sikerült meggyőzni, s rábeszélni, módosítsuk a már korábban elkészült megállapodástervezelet, a magyar fél javára. Nos, vagy egy napba került a szerződés átfogalmazása, addig pedig a látogatót elvitték egy kirándulásra a Dunakanyarba. Este jött aztán a meglepetés Az addig oly engedékeny tárgyaló fél megkötötte magát, látván a táj nyaralóit, villáit, mondván ahol így élnek az emberek, az az ország nem lehel, szegény. Alig lehetett rábírni arra, hogy mégiscsak fönntartsuk a módosított megállapodást, hisz nehezen akarta elhinni, hogy amit ott látott, az csak „látszat" Hogy mi mindebből a tanulság? Talán az, hogy bizonyos tárgyaló partnereket nem föltétlenül visznek ezután kirándulni a Dunakanyarba vagy a Balatonra. De akad szép számmal más is. Például az, hogy magunknak is gondokat okoz eldöntenünk, igazában szegény ország vagyunk-e, vagy sem. Mert millió ellentmondásra bukkanunk mi is naponta ahhoz, hogy valamelyest is biztosnak tűnő ítéletet vonhatnánk le magunkról. Mert bőven találkozunk az egyéni gazdagság olykor kirívó, olykor kevésbé föltűnő, vagy sokszor csak vélt tüneteivel, vadonatúj, milliós autók, sok milliós villák és nyaralók, hallomásból sejtett jövedelmek, vagy éppen a piaci zöldségárak formájában. S találkozunk a közösségi és egyéni szegénység tüneteivel is bőven Mindezek pedig valami furcsa, ellentmondásos képben állnak össze bennünk, cseppfolyóssá ráadásul, mivel az ellentmondások valódi fölmérésére általában nincs módunk a mindennapokban. Látszatok, ellentmondások, cseppfolyósán egymásba mosódó dolgok Nos, alighanem ilyen módon jelenik meg számunkra világunk. Pedig az öt-nyolctízmilliós nyaralókban és villákban, amelyek a nemzeti vagyon ma már jelentős hányadát kötik le holt tőkeként, nem gyarapítva, inkább fogyasztva a nemzeti összterméket. Talán ezért van az, hogy ha az ember gazdaságilag fejlettebb, minálunk sokkalta gazdagabb országokban jár, messze nem találkozik a gazdagság ilyen kifejeződéseivel Föltehetően azért, mert arrafelé — éppen talán a kemény adózás és egyéb lehetőségek és szemlélet okán — csak a legesleggazdagabbak engedhetik meg maguknak, hogy hivalkodón és fölös módon is annak mutassák magukat. Hiszen a középosztályba tartozók többsége arrafelé inkább visszaforgatja megtakarításait a gazdaságba, amelynek eredményeként hosszabb távon jelentősen gyarapíthatja jövedelmét, és sokkal kedvezőbb elbírálás alá esik az adóztatásban is. (S alighanem ez lehet oka annak is, hogy a kiskertek sem jöttek divatba arrafelé a maguk néhány százezres beruházásaival.) Mindez természetesen aligha valamiféle nemzeti elfajulás következménye, hanem sokkal inkább a lehetőségek és adottságok összjátékáé, amelyek egy bizonyos irányba formálták a közösségivé tipizálódó egyéni magatartásokat. Hogyan is hallottam valaha, néhány esztendeje a frappírozottan kaján megállapítást: szegény állam gazdag polgárai Következésképpen a megoldás sokáig az volt — a restrikciós gazdaságpolitika jegyében — ha már vissza kell fogni a belföldi felhasználást, annak első lépcsője a beruházások korlátozása, második pedig a személyi jövedelmek relatív csökkentése kell, hogy legyen, amely elvezethet a fogyasztás csökkentéséhez, az oly áhított gazdasági egyensúlyhoz. Aztán valahogyan mégsem ez következelt be. A beruházások korlátozása immár lassan vészes helyzetbe hozta gazdaságunkat, ami versenyképességét ilileti; a személyi jövedelmeket igazán nem sikerült a tervezett módon korlátozni, még kevésbé felhasználásukat az elképzelt irányokba terelni Így aztán a korábbi megállapítás (szegény állam, gazdag polgárok) bizonyos tekintetben még kifejezettebbé vált. Mert hisz' napjainkban az államháztartás jókora külföldi adósságheggyel és tekintélyes költségvetési deficittel küszködik, közben pedig a felhalmozódott többmilliós személyi vagyonok kifejezett gazdagságokat hoznak létre a nem termeié magánszférában mozogva. A restrikciós intézkedések és folyamatok révén pedig a társadalom egy hányada kifejezetten elszegényedett. N os. az mára egyértelművé vált, hogy e tendenciák nem tarthatók a továbbiakban. Ennek nyilvánvaló felismerésére utalnak politikusok, szakemberek, tudósok nyilatkozatai, s a változásokat előkészítő politikai döntések egyaránt Mindebben alighanem nagy nyomatékkal esik latba a készülő új adórendszer, amely, ha sikerül épkézláb módon kidolgozni és bevezetni, minden bizonnyal nem restrikciós karakterű lesz hatásában, hanem azt szolgálhatja, hogy a jelentős személyi megtakarítások és a bizonyos területeken képződő nagyobb jövedelmek tekintélyes hányada mobilizálódhasson működő tökeként, forrásául szolgálva az oly annyira szükséges gazdasági fejlődésnek Lehet, hogy majd számolgató nemzet leszünk? Szávay István Lelkes gárda és nagygyűlés Országos szövetkezeti béketalálkozó Ópusztaszeren A hűvös idő, a sz.emerke lő eső ellenére közel ezei ember gyűlt össze szombaton reggel az Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Hartmann Józsefnek, a Szövosz elnökének ünnepélyes megnyitója után 19 csapat indult el az országos béketúra útvonalán. A megyei erőpróbán 60 csapat mérte össze tudását. A közel 7 kilométeres erdei távon 5 állomáson szövetkezetpolitikai, világpolitikai kérdéseket tettek fel, volt, ahol Ópusztaszer történelmi jelentőségéről, az elsősegélynyújtás tudnivalóiról, a természetjárás alapismereteiről kellett számot adni. A vizes, csatakos erdőből visszatérők egyike-másika ügy nézett ki, mint aki egy uszodai programot is beiktatott. A jó hangulatú versengés izgalma azonban feledtette a megpróbáltatásokat. A III. Országos Szövetkezeti Béketalálkozó és Emléktúra résztvevőit ízletes ebéd várta. Gémes István hat bográcsban fózte a marhapörköltet, s ügyes személyzet mérte hozzá a tarhonyát. E hagyományosan pusztai étel sokak számára újdonság volt. A délután 2 órakor megtartott békenagygyűlésen Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács tiszteletbeli elnöke szólt a résztvevőkhöz. Elmondta, hngy történelmünk e jeles helyén évről évre megtartott találkozók jelentős eseményei a mozgalomnak. A béke- és barátság hónap fórumain Sebestyén Nóndornc elismerését fejezte ki a szövetkezeti mozgalomban tevékenykedőknek, akik már számtalan alkalommal demonstrálták békevágyukat milliók tesznek hitet a béke mellett. Az itt részt vevő több száz ember is bizonyítja, a szövetkezeti mozgalom őszinte támogatója hazánk béketörekvéseinek. A rendezvény az atomfegyvermentes Európáért és világért való küzdelem gondolatát erősíti. Jövőnk féltése cselekvésre szólít. Kontinensünkön immár 42 éve béke van. Gyorsan változó világunk azonban lényegi ellentmondásokkal teli. A Szovjetunió és a többi szocialista ország leszerelési, békekezdeményezéseinek végső célja, hogy a harmadik évezredbe tömegpusztító fegyverek nélkül lépjünk. A béke törékeny voltát jelzi, hogy a helyi háborúk zajától mindeddig nem tudtunk szabadulni, milliók mérhetetlen szenvedése figyelmeztet erre. A Szovjetunióban végbemenő változások világpolitikai jelentőségűek, s reális kezdeményezéseik szerencsés fogadtatása esetén sorsdöntő fordulatban bízhatunk. A leszerelés gyakorlati lépései a fegyverzetek egyensúlyát egy alacsonyabb szintre állítanák vissza. A kis országoknak is jut szerep e folyamatokban. A bizalom és együttműködési hajlandóságunk példája, hogy hazánkban az emberi jogok nemcsak frázisok. Fejlődési szakaszunk megkívánja, hogy társadalmunk mind több tagja részt vegyen a döntések előkészítésében, s ki-ki megtalálja személyreszóló feladatát. Ezt követően Sebestyén Nándorné az Országos Béketanács emlékplakettjét adta át a Pécs Város és Vidéke Áfész Munkás Szocialista Brigádjának. Az emléklappal kitüntetettek között találhatjuk a Dél-Tisza Menti Áfész Kiss Ernő Szocialista brigádját. A túra eredményhirdetése szép hazai sikert hozott. Az országos versenyben a Kisteleki Egység Áfész csapata győzött, a Veszprém és Nógrád megyeiek előtt. A megyei csapatok küzdelmét a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet nyerte, a Dél-Tisza Menti Áfész nagyáruházi válogatottja lelt a második, a harmadik helyezés a Kiszombori Takarékszövetkezeté. Az iskolaszövetkezeti csoportban a kisteleki fiatalok nyertek, a Dél-Tisza Menti Áfész makkosházi csapata és a Mindszent és Vidéke Afész előtt. Emellett különdíiakat íc t'josztottak. A rendezvény lebonyolításáért és a jo szereplésért az Országos Béketanács különdíját a Kisteleki Afész kapta. A Sándorfalvi Áfész a legtöbb résztvevővel jelent meg, ők a Mészöv díját érdemelték ki. A szövetkezeti művészegyüttesek színvonalas műsorral köszöntötték a béketalálkozó lelkes gárdáját. A kisteleki és sándopfalvi citerások, a mórahalmi Parasztkórus, az üllési Fonó néptáncegyüttes produkciója nagy tetszést aratott. T. Sz. I. A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja Gcmes István főztjét ezen a jeles napon kóstolták sokan megHazaérlcezett a Népfrontküldöttség Vasárnap hazaérkezett Szófiából, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttsége, amely Ribánszki Róbertnek, az ÖT titkárának vezetésével részt vett a Bolgár Hazafias Front X. kongresszusán. A kongreszszuson részt vevő küldöttségek vezetőit fogadta Tudor Zsivkov. Busszal, kerékpárral, stoppal Tegnap a hazaérkezés módja közötti választás lehetőségével befejeződött az ODVT '87 A péntek éjszakát már ott töltötte az a több 'mint 300 fiatal, akik részt vettek az országjáró diákok városi találkozóján. A KISZ Szeged Városi flizottsága'mellett működő középiskolai és szakmunkástanuló rétegtanács az ásotthalmi strandot szemelte ki erre az alkalomra. Az első napon este 7 órára már állt a sátorváros az úszómedencét övező zöld gyepen, és az ünnepélyes megnyitó utin bűvész, humorista, diszkó szórakoztatta a Szegedről érkezett diákokat. Másnap, szombaton korán keltek a gyerekek, hisz fél 8-tól a szeszélyes májusi időjárás ellenére termeszt tjáró akadályversenyen vettek részt. Délután városismereti és játékos sportvetélkedőkön mérték írisszé tudásukat és erejüket a csapatok. Tegríap, vasárnap aztán nemcsak az égbolt derült ki. hanem az is, hogy a tájékozódási futóversenyen kik a legjobbak, és az öszsz.együjtött pontszámok alapján melyik iskola fogja képviselni Szeged város színeit az. országjáró diáitok megyei találkozóján, a jövő hét végén, Sándorfalván. Cz. J.