Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

8 Szombat, 1987. május 16. DM1 mqgqzin »3 KKépzelt riport egy magyarországi válásról (1989) Részletek az 1986-ban módosított családjogi törvényből, ami mint ismeretes, az idén július elsején lép hatályba: „A házasságot a bíróság bármelyik házastárs — illetőleg a házastársak közös — kérelmére felhonija, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott... A házasélet teljes és helyrchozhatátlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha... a házastársak között legalább három NAGY LÁSZLÓ FOTÓJA éve megszakadt az életközösség úgy, hogy... A házasság felbontása esetén — kérelemre — a bíróság dönt a lakás használata felől... Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság a közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi... A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részére jogosult... — Maradj pucéran — mondta a fotelban cigarettázva Feri a feleségének, aki köntösét igazgatva kilépett a • fürdőszobából — Mit mondtál? — Azt mondtam, hogy maradj pucéran. — Mit csináljak? — Ezek szerint süket is vagy. Azt kértem, maradj meztelen. — Megbolondultál megint? — Nem bolondultam meg. — Akkor miért maradjak meztelen? — Ahhoz szerinted meg kell bolonduljak, hogy azt kérjem, maradj meztelen ? — A nyakasüvegedből .a fele már hiányzik. Ne kötözködj. — Nem kötöszködöm. hanem szépen kértelek valamire. Érted? — Nem értem, hogy mit akarsz. Dumálsz össze-vissza vagy fél év után rádjött valami? — Nem jött rám az égvilágon semmi az általad említett fél év helyett vagy nyolc hónap után. Különben tőlem felveheted a pongyoládra a bundád is. — Hagyj már békén. — Persze, hogy békén hagylak ... az imádott szeretőddel. Tudom, hogy van. — Na most már hallgass, fogd be a szád! — Neked .kellene befogni. Mondd, pénzért fekszel le vele? — A rohadék életbe, hát miket engedsz meg te magadnak? — Nem bírod elviselni az igazságot, mi ? — Tűnj el innen azonnal az anyádékhoz vagy akárhová. Tudod mi vagy, egy állat. — Bizony, bizony az. Ember nem maradt volna veled kilenc évig. Ezt csak egy állat tudta megcsinálni és ez az állat én voltam. Ki kényszerített rá? — A magam hülyesége. — Nem voltál normális világ életedben egy napig sem, magadnakvaló tutyimutyi. — Attól még nem vagyok tutyimutyi, mert nem fekszek le minden jöttmenttel, mint te. — Mondtam, hogy fogd be a szád. — De attól még mindenki tudja, hogy van szeretőd, aki ráadásul háromgyerekes apa. — Persze, és hat felesége van. Te teljesen dinka vagy. úgyhogy légy szíves hagyj aludni és oltsd el a lámpát. Nem mondtam, hogy hagyj aludni?! — Ne kiabálj, felébrednek a gyerekek. * — . Erzsi, kérsz egy kávét? • Nem. — Reggel mindig szoktál inni... — Mondtam, hogy nem kérek. — A gyerekek alszanak még? — Miért nem válaszolsz? Hallod? Na jó. Tudod, szégyellem magam. — A helyedben én is szégyelleném magam. — Rosszul mondtam. Szégyellem magunkat. Komoly, felnőtt emberek vagyunk és veszekedünk nap. nap után. — Miattad van mindig ez a cirkusz, nem veszed észre magad? — Miattam? Az is miattam van, hogy hetente kétszer, sőt háromszor is este tíz körül jössz haza? Túlóra. Persze, a preszszókbari, meg a fene tudja hol... — Semmi közöd hozzá. . — Ügy érted, hogy a fiúdhoz? Kétgyerekes anya létedre — Hallgass már és tűnj el a hülyeségeiddel... — Nem szerzem meg neked ezt az örömöt. — Nézd Feri, a gyerekeknek sem, nekünk sem tesz jót ez a mindennapos tébolyda, amiben élünk. Menj el lakni anyádékhoz. Aztán majd meglátjuk. — Elment az eszed? Tudod, hogy ott lakik anyáméknál az öcsém. Menjek oda negyediknek? Hova? A lavórjukban aludjak? — Bánom is én, hol alszol, menj el innen és három év múlva elválunk. — Miért éppen három év múlva? — Mert annyi idő kell hozzá. — Mennyivel lesz nehezebb elválni? — kérdeztem Füzes y Istvánt, a Szeged Városi Bíróság elnökhelyettesét. — Közös megegyezés esetén .annyival lesz nehezebb a válás, amennyivel ' nehezebben egyeznek meg a házastársak a KÖZÖS vagyonhoz tartozó ingóságok megosztásában. De véleményem szerint mindezt alaposabban is érdemes körüljárni. — Akkor arra kérem, mondja el: hogyan változtak meg a válás esélyei a módosítással? — A családjogi törvény módosítása a házasság felbontására vonatkozóan kimondja, hogy a házasságot a felek kérelmére akkor lehet felbontani, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a kiskorú gyermekek érdekét figyelembe kell venni. A házasélet megromlásának főbb oka, mint az már köztudott, az italozás, a házastársi hűséget sértő magatartás, általános elhidegülés. Ezeket az okokat a bíróság a házasság felbontása iránti perben alaposan és körültekintően köteles megvizsgálni, különösen akkor, ha az egyik házasfél a házasság felbontására irányuló kereset elutasítását kéri. A családjogi törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a házasfelek belátják, hogy köztük vége a rendezett, tartalmas családi életnek és a gyermekek érdekében is úgy látják, hogy fel kell számolniuk házastársi kapcsolatukat, ne kelljen feltárni a házasság felbomlásához vezető okokat, hánem kulturált" módon fejezzék be életük e szakaszát. — Milyen lehetőség van erre? — Kétféle megoldás van. Az egyik: a felek megegyeznek a házasság felbontására vonatkozóim. amely kiterjed arra is, hogy a gyermeke elhelyezése, tartása, láthatása a volt közös lakás használata, valamint a közös' vagyonhoz tartozó ingóságok megosztásában is megállapodnak egymással, s ezekre a kérdésekre a bíróság előtt egyezséget kötnek. Amennyiben a felek ezt a megoldást választják, úgy nincs „várakozási idő" előírva arra vonatkozóan, hogy az életközösség megszakadása után mennyi idő múlva lehet a keresetlevelet benyújtani a házasság felbontása iránt. — És mi a másik megoldás? — Az, hogy a feleknek legalább három évig külön la kasban kell lakniuk Itt szó ba jöhet albérlet, a szülői ház vagy egyéb megoldás. Emellett igazolni kell, hogy a gyermekek elhelyezését és tartását a gyermekek érdekeinek megfelelően már rendezték. — Szóval albérlet?! — Ha az egyik házastárs meg akar szabadulni a köteléktől és nincs más mód, valamerre lépni kell.. . — Hogyan alakul a vitázó házastársak helyzete? — A feleség csak részben tájékozódott a házasság felbontására vonatkozóan, mert imint mondtam az előbb, a jogszabályi rendelkezések értelmében nem feltétlenül szükséges megvárniuk azt, hogy az életközösség megszakadása után három év elteljen addig, amíg a házasság felbontására irányuló keresetet benyújthatja a bírósághoz. A házasfelektől függ. hogyan oldják meg helyzetüket. — Jó, váljunk el közös megegyezéssel, én a szeretődet firtatom a bíróság előtt, hogy kiröhögjék a felszarvazott férjet. De beláthatod, hogy anyámékhoz nem mehetek. Ügyhogy itt maradok, már csak azért is, mert ugye, ez közös bérlakásunk. Osszuk meg. Az egyik szoba a tied, a másik az enyém. — És a gyerekeket hova teszed? — Panka nálad, Fecó nálam marad. — Dehogy marad nálad. Mindkettő velem lesz és kész. Majd rádhagyom a gyereket, hogy nevelje az utca ... — Nem az utca fogja nevelni, mert én npm vagyok utca. — A harmadik napon éhenhalna a gyerek. — Miért halna éhen? — Mert nem értesz semmihez. Különben kérdezd csak meg a fiad. Elküldene a fenébe a hülye ötleteiddel. — Akkor is az enyém az egyik gyerek és az egyik szoba. — Mondtam, hogy nem adom sem az egyik gyereket, sem az egyik szobát. Ebben az ötven négyzetméteres lyukban neked nincs helyed. Menj el a lakásból. A kisebb szoba a két gyereké, a nagyobb az enyém. — Meg a pasasodé, mi? Na ebből nem eszel. — Majd meglátjuk. Ismét Füzesy Istvánhoz fordultam: kinek lesz igaza? — A válófélben levő házastársak között a leggyakoribb vita a gyermekek elhelyezése és a volt közös lakás használata körül forog. A jogszabálymódosítás kiemelt jelentőséget tulajdonit a szülők megegyezésének a gyermekek elhelyezésére vonatkozóan, ugyanis megállapítja, hogy a gyermekek elhelyezéséről a szülök döntenek. A bíróság csak ,a szülői megegyezés hiányában dönt a házasság felbontása iránti perben a gyermekek elhelyezéséről. Ha erre kerül sor, a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a gyermek kedvezőbb testi, értelmi, erkölcsi fejlődése biztosított. Egyetlen szempont tehát az, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére, gondozására. — Hogyan tudják megállapítani, hogy melyik szülő alkalmasabb? — Ha mindkét szülő egyformán alkalmas a gyermek ne velésére, ez rendkívül nagy felelősséget ró a bíróságra. Ilyen esetben a részletes, mélyreható bizonyítás lefolytatása sorún tud a bíróság pontos és jó tényállást megállapítani, amelyben jelentós szerepet játszik a pszichológus szakértő és bizonyos életkor után a gyermek nyilatkozata. Amennyiben valamelyik szülő a házasság fennállása alatt olyan magatartást tanúsított, amely alkalmatlanná teszi a gyermek nevelésére és ez kellően bizonyított. már sokkal könnyebb a bíróság helyzete. — Mire számíthatnak a vitázó felek? — A felek az italozást, illetve a házastársi hűséget sértő magatartást róják egymás szemére. A körülmények alapos vizsgálata során lehet csak véleményt mondani, hogy a férj és a feleség ténylegesen milyen magatartást tanúsított a házasság fennállása alatt. De az tény. hogy az alkoholizálással összefüggő magatartásformák tapasztalatom szerint a nevelésre való alkalmatlanságot bizonyítják, így alkoholizáló személynél gyermeket a bíróság nem helyez el. — De attól a bizonyos nyakasüveg felétől már alkoholista? — Nem azt mondtam, hanem azt, hogy ezt is meg kell vizsgálnia a bíróságnak. — És mi lesz a lakásukkal? — A gyermek elhelyezése kérdésében meghozott döntés alapvetően meghatározza, hogy kié legyen a lakás. A gyermeket nevelő, gondozó szülőnek és a gyermeknek egy lakásban kell lakni, így a lakáshasználat rendezése során ebből kell kiindulni. A vitázó felek kétszobás lakásban laknak négyen. Ha a gyermekeket az anyánál helyezi el a bíróság a fentiek figyelembevétele mellett, akkor nagyon valószínű, hogy az egész lakás kizárólagos használata őt illeti meg és onnan a férjnek elkeli költözni. — Mi lesz az apával? — Az külön kérdés, hogy a lakásból távozó személy elhelyezése hogyan oldódik meg. Ha ez a házasfél a házasság fennállása alatt semmi felróható magatartást nem valósított meg, akkor az elhelyezéséről a, lakáshivatal köteles gondoskodni. — A lakáshivatal...? — Igen. A tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy a lakáshivatal egyre több esetben tud lakást kiutalni a lakás elhagyására kötelezett személy részére. — Persze, majd meglátod, hogyan jössz ki a fizetésedből. Képtelen leszel két gyereket, eltartani. — Az a pénz amit te hazahoztál, a kutyának se elég. — Mit beszélsz? És amit ezért, meg azért a különmunkákért kapok és hazahozok? — Nulla pénz az, bagó... — Micsoda? Bágó? Az istenedet, te... — Te pofonütöttél? Ezt megkeserülöd . .. * — Drága asszonyom, én nem látok az arcún semmi nyomot, ígv nem tudok felvenni látleletet. — De higgyje el, hogy a férjem nagy erővel pofon ütött — Elhiszem, végtelenül sajná lom aasszonyom, de nem tudok segíteni önön * — Mi van a homlokodon, az arcodon? — Kérdeztem, mi történt veled. Elestél? — Válaszolj már, mi lett veled? — Csak nem • akarod letagadni a bíróságon, hogy összevertél? — Mit csináltam? — Majd a bíróságon elmondod. Látlelet van róla. Bizonyitásosra adtam be a válópert. Jobb ha tudod, ez nyolc napon túl gyógyuló sérülés. Ügyhogy fol is jelentelek. — Kivel veretted össze magad? — Ne mocskoskodj velem, nem te vertél össze éjjel? Hajnalban rohantam az orvoshoz, dőlt belőlem a vér Persze, te elaludtál. — Te jó ég. Nem tudtam reggel, hogy miért van a konyhaasztalon a húsklopfoló . — Szükség volt erre? — kérdeztem a bíróság elnökhelyettesét? Szükségtelen volt saját magának sérülést okoznia. Egyrészt azért, mert az előbbiekből kitűnően kedvező , helyzetben volt a lakás használójául való kijelölésre, másrészt mert cselekménye előbbutóbb kiderül és saját magát hozza kellemetlen helyzetbe, mert a férjét bűncselekmény elkövetésével vádolja, valamint a hamis bizonyíték előidézésével a bíróságot félrevezeti, ami szavahihetőségét erősen csökkenti, sőt magatartásával bűncselekményt valósít meg. — Mennyit kaptál a válás után a lakás fejében a felesé.gedtől? — kérdezte Ferit az egyik ismerőse. — Tudod, bérlakás. amiben laktunk. — Tudom, de azért valamenynyit kaptál? — Milyen térítésre tarthat igényt a közös lakásból távozó házastárs? — A törvény módosítása határozottan kimondja, hogy a lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének reá jutó részére jogosult. A jelenlegi szabályozás szerint a lakáshasználati jog ellenértékének megállapítása kétféle módon történik. Abban az esetben, ha a lakás közös tulajdonban van vagy valamelyik házastárs tulajdona, akkor a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakásnál pedig az az összeg, amelyet a lakásügyi hatóság állapítana meg akkor, ha a lakás bérleti jogáról a tanács javára lemondanának. — Számítsuk ki, hogy menynyit kap Feri? — Ha történetesen a lakáshasználati jog ellenértéke 240 ezer forint lenne, akkor ezt az összeget 4 felé kell osztani, amiből öt 60 ezer forint illetné meg. De bizonyos eseteket kivéve az ellenérték egyharmad részénél kevesebb nem lehet, tehát a távozó házastársat 60 ezer forint illeti meg. — Csakhogy az asszonynak nincs ennyi pénze. — A jogszabály erre is gondolt. Ezért ha a lakásban maradó fél nem képes az ellenértéket megfizetni, lehetőséget ad arra, hogy azt a közös vagyonból egyébként őt illető részből teljesítse, vagyis a közös vagyon megosztása során ilyen összeggel kevesebbet kap a házastársi közös vagyonbóL — És ha nincs annyi közös vagyonuk, hogy kijöjjön belőle a 80 ezer forint? — Akkor alacsonyabb ellenértéket is megállapíthat a bíróság. — Vagyis a 80 ezernél kevesebbet kap... — Most hol laksz Feri? — Albérletben, kétezerért. — Mihez kezdesz? — Iváshoz, nózéshez. kártyázáshoz — nem. A többit még nem tudom (Mindennek szemtanúja lesz Panka és Fecó. Most hét, illetve nyolcévesek. Jelenleg még kiegyensúlyozottak, s az osztály legjobb tanulói közé tartoznak még. TARNAI LÁSZLÓ