Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

2 Péntek, 1987. április 10. 11 Fölszabadulásunkra emlékezünk (Folytatás az 1. oldalról.) bnntnrtö-lakatosa, Palotás Sandorné, a Sándorfalvi Ruházati és Szakipari Szövetkezet meósa. Polyák Mária, a Szegedi Fényképész Kisszövetkezet felvételezője. A Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat tegnapi szegedi ünnepségén Mészárosáé Gyöngyösi Eva pártvezetőségi titkár méltatta a felszabadulási évforduló jelentőségét, majd Földesi Gyula, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője miniszteri kitüntetéseket adott át. Tevékenységének elismeréseképp Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Botos Imre (a szentesi Petőfi étterem felszolgálóját. Császár Ferencné (a szegedi szbk-konyha üzletvezetője), Gráf József (a makói cukrászüzem vezetöhelyettese). Kocsis Istvánné (számla-ellenőrzési csoportvezető. Szöged), Sinka Imre (a vásárhelyi CSMVV-kirendeltség gondnoka), Tari István (a szegedi hidegkonyhaüzem konyhafőnök-helyettese) és Tóth Lajos (a szegedi Hági étterem konyhafönök-helyettese). Ugyancsak itt adtak át a vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetést Kmellár Bélának, a szegedi hidegkonyha konyhafőnök-helyettesének. aki 33 évet töltött a CSMVV-nél, és a vállalat első mesterszakácsa volt. Ünnepi társulati ülést tartottak tegnap a Szegedi Nemzeti Színházban Réti Csaba, a pártszervezet titkára mondott ünnepi bőszeidet, Nagy László igazgató értékelte a színház tagjainak, dolgozóinak munkáját, amelyért jutalmakat vehettek át. Papp Gyula, Szeged tanácselnöke a város párt-, tanácsi és társadalmi testületei nevében megköszönte a művészeknek és a színház dolgozóinak a mostani szezonban nyújtott teljesítményeket, és kitüntetéseket adott át. Miniszteri dicséret kitüntetésben részesült Peténé Füzesi Márta (zenekari tag), Tóth Márta (énekkari tag. aki most szerződött a rádió szegedi stúdiójához), Gégény Gábor (zenekari tag), és ifj. Nagy Imre karmester. A kiváló dolgozók: Lénárt Lajosné könyvelésvezető, Baróczi István világosító. Rácz András színpadmester. Sárszegi István szinpadmester-helyettes. Szocialista kultúráért kitüntetést kapott Baráth Ibolya magántáncos. Sziklai Ágnes énekkari tag és Cser Miklós karmester. A KISZ Központi Bizottsága a Szegedi Vas- és Fémöntöde Vállalat KlSZ-alapszervezetének munkájuk elismeréseként a Kiváló KISZszervezet zászló kitüntetést adományozta. Dobó József, az alapszervezet szervezőtitkára Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. * Kiváló Munkáért kitüntetést vett át Budapesten, az OTP-kózpontban Török Pál. szegedi takarékpénztári fiókigazgató. * A Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjai közül Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott Bácsik Sándor koncertmester. Miniszteri dicséretben részesült Joób István oboaművész. * A konzervgyárban megtartott ünnepségen Csányi Sándorné sztk-csoportvezető. Darabos Pálné betanított munkás. Deák Mihály lakatoscsoport-vezetö. Hegyesi Lászlóné minőség-ellenőrzési osztályvezető-helyettes és Vajda György göngyölegrakitár-vezető Kiváló Munkáért kitüntetést vett át. * A Vidia Kereskedelmi Vállalat vezérigazgatója, Csölle Tibor a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült. Tegnap, csütörtökön délután a vállalat központjában megtartott ünnepségen nyolcan vezérigazgatói dicséretben, öten vállalati kiváló dolgozó kitüntetésben részesültek. * A Szegedi Vas- és Fémöntöde dolgozói közül Pintér László, raktárvezető Kiváló Munkáért kitüntetést vehetett át tegnap, csütörtökön délután a vállalat központjában megtartott ünnepségen. * A Magyar Nemzeti Bank Csongrád Megyei Igazgatóságának dolgozói közül Ömajtényi Arpádné, csoportvezető főelőadó Kiváló Munkáért kitüntetést vehetett át. * Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Czakó Ferenc a Kőbányai Sörgyár szegedi kirendeltségének vezetőhelyetese. r Újságírók kitüntetése Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a sajtó dolgozóinak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP KB titkára; Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese; Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője és Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke köszöntötte a kitüntetetteket és a megjelenteket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a sajtó területén végzett kimagasló tevékenységért a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetésben részesítette; Benkö Ferencet, a Magyar Televízió igazgatóhelyettesét. Április Negyedike Érdemrendet kapott Kovács György, a Magyar Távirati Iroda Belföldi Szerkesztőségének vezetője; Vágó Tibor, a Szputnyik főszerkesztője. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta; Ágoston László, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóhelyettese; Bilka Pál, a Magyar Televízió főmunkatársa; Kovács István, a Népszabadság párizsi tudósítója. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát tizenegyen, bronz fokozatát hatan vehették át. RÓZSA FERENC-DfjASOK Az ünnep alkalmából a Tájékoztatási Hivatal elnöke Rózsa Ferenc-dijakat adományozott. E kitüntetést kapta: Borbély Pál, a Népsport szerkesztőbizottságának tagja; Cserhalmi Imre, a Népszabadság rovatvezetője; Faragó Vilmos, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese; Follinusz János, a Figyelő főszerkesztő-helyettese; Friedmann Endre, a Magyar Távirati Iroda főmunkatársa; Kocsis Tamás, a Daily News—Neueste Nachrichten főszerkesztője; Nagy Jenő. az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának titkára, a megyei lap volt főszerkesztője, és Szapudi András, a Somogyi Néplap főmunkatársa. A sajtó dolgozói közül nyolcan a Szocialista Újságírásért, ötvenen a Kiváló Munkáért kitüntetést kapták. Koszorúzási ünnepségek Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából csütörtökön az ország több helységében megkoszorúzták azoknak a hősöknek, katonáknak sírjait, emlékműveit, akik a hitleri fasizmus elleni harcban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Harkányban a bolgár hősök emlekmüvénél helyezték el a hála és a megemlékezés virágait. Néphadseregünk díszegységének tisztelgése után felcsendült a bolgár és a magyar Himnusz, majd megkezdődött a koszorúzás. Az ünnepség a katonai díszszázad tisztelgésével és az Internacionálé hangjaival ért véget. A hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett jugoszláv hősök emlékmüvénél rendeztek koszorúzási ünnepséget Beremenden. A díszőrség tisztelgése után elhangzott a jugoszláv és a magyar Himnusz, majd megkezdődött a koszorúzás. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa képviselői tisztelgése után a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetsége részéről Milovan Zidar nagykövet és Vladimír Terpovski alezredes, a katonai és légügyi attasé helyettese helyezte el a kegyelet és megemlékezés virágait. Az ünnepség a katonai díszszázad tisztelgésével és az Internacionálé hangjaival zárult. Hajdúböszörményben a hazánk felszabadításáért folytatott harcokban elesett román katonák magyarországi központi sírkertjében rendeztek koszorúzási ünnepséget. A román es a magyar Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében Bognár Rezső. az Elnöki Tanács tagja. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter és Bényi József külügyminiszter-helyettes koszorúzott. A Román Szocialista Köztársaság nagykövetsége neveben Nicolae Veres nagykövet es loan Todericiu ezredes, katonai és légügyi attasé helyezett el koszorút. Solymáron a magyar földön elesett ausztrál, francia, kanadai, lengyel, angol és új-zélandi katonák emléke előtt katonai temetőben tisztelegtek. A nemzeti himnuszok elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében Biró Imre kanonok, az Elnöki Tanács tagja, Medve László egészségügyi miniszter és Kovács László külügyminiszter-helyettes koszorúzott. A fővárosban megkoszorúzták a fasizmus elleni harcban hazánkban hősi halált halt amerikai katonák emlékmüvét a Budaörsi úton. Az amerikai himnusz elhangzását követően a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács képviselőinek tisztelgése után az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének nevében Mark Palmer nagykövet, Dániel G. M. Hannaway ezredes, légügyi attasé és Dewey F. Bullard zászlós, a katonai attasé helyettese koszorúzott II közlekedés fejlesztéséről Az Országgyűlés Épitési és Közlekedési Bizottsaga csütörtöki ülésén Stadinger István elnökletével megtárgyalta a hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepció alapelveit. s megvitatta a személygépkocsik lakott területen kívüli sebességhatárának tervezett felemeléseről szóló előterjesztést. Az első napirendi pont írásos tájékoztatójából, valamint Urbán Lajos közlekedési miniszter szóbeli kiegészítéséből kitűnt; sürgető szükség van a közlekedésfejlesztés alapelveinek újrafogalmazására az utóbbi időben bekövetkezett változások, az elert fejlődés, s az ennek ellenére fokozódó feszültségek miatt. Az eredmények között tarthatjuk számon például az új Ferihegyi repülőtér megépítesét, a vasútvonalak villamosítását, a metróépítést, néhány gyorsforgalmi út elkészültét. Mindezek javították a közlekedés színvonalát, ugyanakkor — a közlekedésfejlesztés aránytalansága miatt — több alágazatban rendkívül súlyos helyzet alakult ki. Jelentős, évi 27-30 milliárd forintos népgazdasági veszteség forrása a vasút- és közúthálózat jelenlegi állapota, a hidak és a járműállomány helyzete, a környezetszennyezés. A népgazdaság egészén belül romlott a közlekedés helyzete, elsősorban azért, mer szűkültek beruházási lehetőségei. A 70-es évektől kezdve egyre csökkent a közlekedési fejlesztések aránya a népgazdasági terveken belül, s még ettől is elmaradtak a valóban megvalósított beruházások. Gyakorivá vált, hogy egy-egy tervidőszakon belül csökkentetlék a beruházási keretet; a közlekedés soha nem kapta meg a korábbi hasszútávú tervekben lí)!)0-ig előirányzott fejlesztési lehetőségeket. Különösen káros — mutatott rá a miniszter —, hogy hazánk egyre többet veszít tranzitország szerepéből, nem utolsósorban azért, mert a környező országok az elmúlt Az Országgyűlés Építési és Közlekedés Bizottságának ülése évtizedben jelentősen fejlesztették útjaikat. Ez tetemes devizavesztesegeket okoz; hozzávetőleges számitások szerint több tízmillió dollártól estünk már el a tranzitforgalom csökkenése miatt. A következő évtizedben a közlekedésfejlesztés fő célja a gazdaság megbízható kiszolgálása, a termeléssel öszs ze f ü g g ö sze me lyszá 11 i tás színvonalának emelése, a közlekedési rendszer műszaki megújulása, az aránytalanságok mérséklése lesz. A halaszthatatlan és a lehető legrövidebb idő alatt megvalósítandó feladatok közé tartozik a közúti és a vasúti hálózat fejlesztése, a vasútvonalak villamosításának folytatása, a határállomások és a csomópontok technikai és technológiai korszerűsítése, a nagy vasúti rendezöpálvaudvarok rekonstrukciója, a közlekedés Budapest-centrikusságának megszüntetése. Ugyancsak fontos feladat a meglévő hidak korszerűsítése, újak építése, a fővárosi metróhálózat bővítése, az elöregedett járműpark cseréje, a korszerű szállítási-rakodási módszerek széles körű elterjesztése. . A képviselők élénk vitában fejtettek ki a témával kapcsolatos nézeteiket, véleményüket. ' Udvari László, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke még a vitában reagált ezekre a felvetésekre, hangoztatva, hogy az 199ü-es évektől a népgazdasági tervekben prioritást kap a közlekedési rendszer fejlesztése. A költségvetési források mellett azonban valószinüleg pótlólagos források igénybevételére is szükség lesz. A feltételek megteremtéséhez magának a közlekedésnek is hozzá kell járulnia, mindenekelőtt a hatékonyság növelésével. Kiemelte, hogy a vasút- és úthálózat fejlesztésére kell a legnagyobb gondot fordítani, ugyanis ezek meghatározó szerepet játszanak az egész társadalom gazdasági fejlődése szempontjából. A képviselők ramutattak; a közlekedés helyzetenek javítása erdekében szükség van a szállítás szervezettségének fokozására, az oktatás színvonalának növelésére is. Felhívták a' figyelmet arra is. hogy szükséges meghatározni az elvégzendő feladatok fontossági sorrendjét. Második napirendi pontkent a Közlekedési Minisztérium es a Belügyminisztérium közös előterjesztését vitatták meg a képviselők. Va 1 a me n y i e n egyetértettek azzal, hogv időszerű felemelni a hazai autópályákon, illetve autóutakon a jelenleg megengedett sebességhatárt. Ezt indokolja, hogv a nvugat-európai országokban — Hollandia kivételével — minden országban magasabbak az autópályára vonatkozó sebességhatárok, mint nálunk. Ráadásul a tapasztalatok szerint az autók tenyleges sebessége általában meghaladja az előírt normát, és közelít az Európában átlagosnak tekinthető óránként 120 kilometeres határhoz, A tervek szerint az autópályákon 120 kilométer, az autóutakon pedig 100 kilometer lenne a megengedett óránkénti sebesség. A két napirendi pont vitájában részt vett; Lép Ferenc (Tolna megye). Képes János (Budapest), Kiss Dezső, a Magyar Autóklub elnöke, Stadinger István (Budapest). Kiscelli László (Győr-Sopron m.). Koltai Imre (Pest m). Keszthelyi Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén m ). Kovács János (Szabolcs-Szatmár m). Nemes Tamás (Komárom m.), Dauda Sándor, (Budapest), Boros László (Budapest) és Juhász Ferenc (Budapest). A testvérmegyei kapcsolatok keretében Román pártküldöttség látogatása Pintér József felvétele Megbeszélés a megyei pártbizottságon (jobboldalt: a román delegáció tagjai) A testvérmegyei kapcsolatok keretében hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából megyénkbe látogatott a Román Kommunista Párt Temes megyei küldöttsége. A delegáció vezetője Teodora Avram, az RKP KB tagja, a Temes megyei párbizottság ipari titkára, a megyei néptanács elnöke, tagjai: Pctru Mot. a temesvári pártbizottság első titkára, Temesvár polgármestere és Pavel Kasai, a Temes megyei KISZ-bizottság titkára. Tegnap, csütörtökön délelőtt a küldöttséget a nagylaki határátkelőhelyen Bartha László, a megyei pártbizottság titkára és Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára fogadta. A Temes megyei vendégeket Szegeden, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának székházában Szabó Sándor, u megyei pártbizottság első titkára és Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese köszöntötte, majd megbeszélésre került sor, amelyen részt vettek a megyei pártbizottság titkárai is. Szabó Sándor tájékoztatta a román delegáció tagjait megyénk gazdasági életének alakulásáról, az elért eredményekről és a gondokról. Szólt a XIII. pártkongreszszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásáról. a Központi Bizottság 1936 novemberi határozatában megjelölt feladatok teljesítéséről. Hangsúlyozta, hogy gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életünkben egyaránt a demokratizmus erősítésére törekszünk. Elmondotta, hogy a testvérmegyei kapcsolatok keretében a turistaforgalmat növelni szeretnénk. Teodora Avram — megköszönve a küldöttség meghívását — tolmácsolta a Temes megyei pártbizottság első titkára üdvözletét és jókívánságait Elmondotta, hogv a két megve közötti légi kapcsolatok jó lehetőséget biztosítanak egymás tapasztalatainak kölcsönös megismerésére, hasznosítására. s ezért szeretnék a jövőben az együttműködést bővíteni. Ismertette a gazdasági építőmunkában elért eredményeiket. Fontos feladatuknak tartják a tudományos-technikai forradalom és az úgynevezett mezőgazdasági forradalom kibontakoztatását. az iparban a csúcságazatok, többek között az elektronika fejlesztését, a termelés automatizálását, a vegyipari termelés növelését. Annak a véleményének adott hangot, hogy a tapasztalható gondok és nehézségek sok tekintetben hasonlóak. Romániában a munkatermelékenység növelése, a munkafegyelem javítása, a takarékosság, az ésszerűség követeimenyeinek érvényesítése áll előtérben a gazdasági építőmunka folyamatában. r 4 i