Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

o \ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 90. szám 1987. április 16., csütörtök A ¡MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Tíz forint négyzetmétere Parkosítás Szegeden (TV 4,w ? :• " [V+LW: " K,«.?;' 'X Somogyi Károlyné felvéuícl A Kállai-liget „foghíjas" virágai és az ujszegedi „rózsanyitás" Lehetne szebb is a városunk! A ténymegállapítás persze édeskevés, leginkább a városgazdálkodási vállalatnak, ugyanis a megcsodált műemlékek, városképi jelentőségű épületek mellett a purkok feléért a vgv a felelős, s azok milyensége nagyban meghatározza Szeged külcsinét. Ezúttal nem a szemetes utcakat kívánom bírálni, nem is a nehezen gondozott parkokat, inkább az utóbbiak ürügyén — ha tehetem — védeni 11 parképítőket, karbantartókat, gondozókat. Egymillió-ötszázezer négyzetméter parkunk, zöldterületünk van, amiből 750 ezer négyzetmétert gondoz a városgazdálkodási vállalat. Ennek a cégnek 7 és fél millió forint áll rendelkezésre az idén e munkára. Mennyi jut így 1 négyzetméterre? Tíz (!) forint. Mennyibe kerül egy cserép muskátli? ötven (!) forint. Tudom, önköltségi áron ez lényegesen kevesebb, ám ha csak „egy tízes" darabja, akkor is furán árválkodna az egységnyi területen egy szál virág. Ilyen ritka virágágyat pedig nem látunk! A vállalat mentségére szóljon: csak a Belváros és Újszeged parkjai tartoznak hozzá. Az új városrészeket mások kezelik! A városgondnokság biz meg különböző vállalatokat, téeszeket azok karbantartásával. A szökőkutak rendbe tételéért is a vgv felelős. Takarítani kell azokat, meg kifesteni és átvizsgálni a gépészeti berendezéseket. Vissza a parkhoz. Április 4-re Újszegeden, a Kállailigetben parkosítottak a városgazdálkodási vállalat brigádjai. A történelmi emlékpark csinosítására szocialista szerződést kötöttek. Erre tehát a 7 és fél millióból nem költöttek semmit. Sajnálatos, hogy a kiültetett virágok közül valaki már néhányat saját kertjébe palántázott át! Szóval a ház! kasszának hatalmas összeg, a vállalatnak csak péterfillér. Javukra szóljon, hogy így „garasoskodva" ig megfelelnek a tiszta, virágos Szegedért elvárásainak. Számtanórára invitálom a kedves olvasót. A korábban említett tíz forint per négyzetméter öszszegből kell fedezni a fűnyírás benzinköltségét, a kapálást is. Másabb így a kép? A legközelebbi feladat a május 1-jére való felkészülés. Erre „időzítettek" már az ősszel, amikor 30 ezer tulipánhagymát elduggattak, illetve 30 ezer árvácskát elpalántáztak. Külön költség a gyepfelújítás. Kérem, ne húzzák az orrukat, ha trágyaszagot éreznek. A pázsitnak is kell a szerves anyag, Az ujszegedi hídfőben, a Torontál téren volt felvonulási területet is gyepesítik, fásítják május 1-jére. Ez is néhány százezerbe kerül. Jön a muskátliakció. Értendő úgy, hogy a Kárász utca ablakpárkányaira virágládákat készítenek, amelyekbe a vgv hord földet és ültet muskátlit. Panaszkodás és ugyanakkor munka is. Ezt 30-35 ember végzi mindössze, akik szerszámai-gépei tenyérnyi faházban garazsíroznak a Bajza utcában. Rendkívül rossz helyre épült a kertészeti osztály, igaz, ideiglenesen — még a '70-es évek elején! A legnagyobb gond, hogy zavarják a környék lakólt. Meddig? Acs S. Sándor Országgyűlési bizottság ülése Kádár János fogadta Poul Schlüterf A közúti közlekedés szabályozásának tematikáját vitatta meg, illetve a környezeti zaj- és rezgésvédelem helyzetét tekintette át Straub F. Brúnó elnökletével az országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága szerdán, a Parlamentben tartott u'.esén. A Közlekedési Minisztérium írásos beszámolója megállapítja: az utóbbi évtizedekben erőteljesen fejlődött a közúti .közlekedés, ezért indokoltnak tekinthető, hogy eddig a szabályozás viszonylag gyorsan változtatható, alacsonyabb szintű jogi normákkal történt. A motorizáció fejlettsége azonban ma már lehetővé teszi, hogy hosszabb távra, törvényi szinten határozzák meg az alágazat működésének jogi alapelveit. Szóbeli kiegészítőjében Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár hangsúlyozta: a törvény ter'vezetének megfogalmazásakor azt kell szem előtt tartani. hogy növekedjék a közúti közlekedés biztonsága, érvényesüljön a gyalogosak — elsősorban a gyermekek, az időskorúak és a mozgáskorlátozottak — védelme, élvezzen elsőbbséget a tömegközlekedés, s az alapvető személy- és áruszállítási igények kielégítése érdekében a környezetvédelmi követelményekkel összhangban álló, megfelelő műszaki színvonalú úthálózatot és közlekedési infrastruktúrát alakítsanak ki. A kormány a magas szintű jogszabály megalkotásával kapcsolatos alapelveket jóváhagyta, a törvény tervezetét szeptember 30-ig terjesztik a Minisztertanács elé. A vitában többek között felszólalt Király Zoltán (Csongrád megye) országgyűlési képviselő. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délben az Országházban fogadta Poul Schlittert, a Dán Királyság miniszterelnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel, ezen belül az európai kontinens helyzetével. Különös figyelmet [ordítottak a béke megőrzésének feladataira és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésére. Hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés igyüttműködése a népek, közös érdekeit izolgálja, hozzájárul a nemzetközi beke és i biztonság megerősítéséhez. Rámutattak, logy az enyhülési folyamat továbbvitelében Ttinden országnak megvan a saját felelőssége. Elutazott a dán miniszterelnök Megelégedéssel állapítottak meg, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek, és kölcsönös a szándék a mindkét nép javára szolgáló jó viszony erősítésére, iz együttműködés további lehetőségeinek feltárására. A találkozón részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Király Andrásné, hazánk koppenhágai, valamint Hans Kuhne, Dánia budapesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon.) Teszöv-küldöttgyűlés Tegnap, szerdán délelőtt a Tisza Szállóban a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége küldöttgyűlésen összegezte a zárszámadások tapasztalatait, az idei tervezés sajátosságait, s az évindités nehézségeit. Emellett munkaprogramot fogadtak el a szövetkezetek V. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtására. Molnár Lajosnak, a téeszszövetség elnökének megnyitója után. Bagi Adám titkárhelyettes foglalta össze az 1988-os gazdasági folyamatok lényeges vonásait. A szövetkezeti szektorban tavaly 8,8 százalékkal nőtt a termelési érték, a jövedelmezőség ezt meghaladóan, 32 százalékkal. A számok rengeteg erőfeszítést takarnakAz 1,1 milliárd forintnyi eredmény csak úgy jöhetett létre, hogy a veszteséges üzemek száma csökkent, s az összes is 89-ről 28 millióra mérséklődött. A szövetkezetek belső tartalékai 44 százalékkal bővültek. A száz forint közvetlen költségre jutó eredmény 8,38-ról 9,95 forintra nőtt. Gruber János, a Pusztaszeri Hét Vezér Tsz elnöke hozzászólásában elmondta, hogy a TOT-kongresszus határozatai tükrözték a mozgalom realitásait, világosan megfogalmazzák a teendőket. A gyakorlatban az azóta eltelt időszakban vajmi kevés az előrelépés, kár az elvesztegetett időért. A szélsőséges időjárás okozta nyomasztó terméskilátások ellenszerét minden termelőnek magának kell megtalálnia. A szövetkezeti mozgalom sok váratlan akadályon túljutott már, most is ez lehet csak a megoldás. Molnár Imréné. a Nagytőkéi Kalinin Tsz küldötte az érdekeltségi és keresetszabályozási rendszer ellentmondásaira hívta fel a figyelmet. Szövetkezetükben a tavalyi év kiugróan jól sikerült, az előjelek az idén sokkal roszszabbak. A bázisszemlélet miatt ez a becsülettel elvégzett munkáért járó jövedelmeket is hátrányosan érinti. Brenda Péter, a Hódmezővásárhelyi Marx Téesz elnöke szerint az üzemi tartalékok növekedése nem egyértelmű öröm. Előfordulhat, hogy az azonnali fejlesztések elhalasztása a gazdálkodási bizonytalanság kifejezője. A jót sem szabad elhallgatni, a csökkentett műtrágyaár, egyes felvásárlási árak emeJó évzárás, nehéz kezdet lése, a támogatott beruházások a termelők érdekét Szolgálják. Az állattenyésztés jövedelmezőségének sarkalatos pontja a Jó fehérjetakarmány, s ezzel bizony akadnak gondok. Az úgynevezett objektív átvételi minősítés eredménye felvásárlóvállolatonként változik, s ez nem a bizalom erősödésével jár. Ábrahám Vince, a Rúzsai Népszabadság Tsz elnöke a kedvezőtlen termőhelyi adottságúak körének indulási gondjairól szólt. Kemény valóság és nem tnkarózás, hogy az időjárás rendkívül kritikus helyzetet teremtett. A homokvidék ültetvényeiben megrendítő erejű pusztítást végzett a fagy. A költségtakarékosság maradt az egyetlen lehetőség a gazdálkodás egyensúlyának fenntartásóra, A régóta hangoztatott és egyre halogatott megújulást is ideje lenne végre elkezdeni. Ennek viszont csak akkor van értelme, ha a maga területén mindenki megteszi. Amikor egy előnyös lehetőség előbukkan, nem szabad késlekedni. A termálenergia teljes körű hasznosítása, a baromfitenyésztés és -feldolgozás vertikumának megvalósítása napjaink feladata. A kapcsolódó területek rugalmatlansága nem sokáig tartható, elképesztő, hogy egy külkereskedelmi vállalattól egy évbe teljen egy speciális szivattyút beszerezni. S ez csak egy példa a sok közül. Szabó István, a Mártélyi Fürst Sándor Tsz elnöke elismerte, hogy gazdaságuk „betegeskedik". Az alaptevékenység „nullszaldós" 1982 óta A 20 aranykoronás föld csak egy kicsivel jobb a kedvezőtlen termőhelyi besorolásnál, a saját lábukon kell megállni, A bevételek pótolgatását már 8—10 éve az ipari tevékenységre bízták, úgymond „szélmalmon" kívül mar mindent gyártottak. Az ipari termelés gondjai manapság Itt is érezhetők nemcsak a nagyüzemekben, kevés a vásárló, a megrende-1 lő. Szaniszló József, a megyei pártbizottság munkatársa elismerően szólt az 1988-os kiemelkedő gazdálkodási eredményről, s elmondta, az idei üzemi tervek szinkronban vannak a népgazdasági követelményekkel. A termelési szerkezetben alapvető változás nem tapasztalható; csak arányeltolódások vannak, így a napraforgó vetésterülete 10, a cukorrépáé 5 százalékkal nőtt. Az állatszám biztatóan alakul, még ha az optimális szintet nem is érte el. Az üzemek egy körénél nőtt a beruházási kedv, jóllehet érezhető valamiféle kiváró taktika az 1988-as ar- és adóreform előtt. Haskó Pál, a téeszszövetség titkára szerint a terméskiesések ellensúlyozására naprakész információkkal kell rendelkezniük az irányitóknak is. Mezőgazdasági termelésünk láthatóan idomult a természeti adottságokhoz, így a gabona, a hús, a termálenergiára alapuló hajtatott zöldségtermelés és az ültetvénytelepítés a fő súlypontok. A szövetkezeti mozgalom élete a harmadik szakasznál tart. Az első a szerveződés, a belső mechanizmus kialakulása, a második a korszerűsítések, beruházások korszaka. A mostani teendők az intenzívebb gazdálkodás alapfeltételei. így társulások, vegyes vállalatok létrehozását szorgalmazzák. A jövőben kiteljesedő öntözésfejlesztési program minőségi ugrást jelent a természettől való függőség csökkentésében. E fórumon adták át az 1986-os megyei termelési és munkaversenyek dijait. Környékünkről a gabonatermesztési verseny második kategóriájában a Bordányi Előre Szakszövetkezet lett az első, a második a Zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet, s a harmadik a Sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz. A minőségi tejtermelési verseny második kategóriájában a Balástyai Rákóczi Teeszé a győzelem, a Röszkei Kossuth Tsz harmadik helyezést ért el. Az elmúlt három évben a leglátványosabb fejlődés a Balástyai Rákóczi Téesznél tapasztalható. A fizikai dolgozók szocialista brigádjainak versenyében térségünkből a Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet Csonka János brigádja második, a Bordányi Előre Szakszövetkezet Eredmény szocialista brigádja hetedik, a Szegedi Városellátó Vállalat Mező Imre brigádja nyolcadik helyezést ért el. T. Sz. I.