Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

Hj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 86. szám 1987. április 11., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Magyar-külföldi vegyes vállalatok Az MTI a közelmúltban hirül adta, hogy a magyarországi vegyes vállalatok száma elérte a százat. Ez azt jelenti, hogy erősen megnőtt a vállalatalapítási kedv, hiszen 1972-től a múlt óv elejéig összesen 50 vegyes tulajdonú vállalat jött létre, ugyanannyi, mint 1986-ban, illetve 1987 első heteiben, vagyis 13 hónap alatt. Az ugrásszerű növekedés elsősorban azzal magyarázható, hogy tavaly januártól a magyar hatóságok kedvezőbb feltételeket teremtettek mind a vegyes vállalatok alapításához, mind pedig működésükhöz. Az indíték nyilvánvaló: a külöföldj vállalkozók magyarországi beruházásai egyfelől bővítik az itthon felhasználható forrásokat, másfelől a működő tőkével együtt többnyire a miénknél korszerűbb technika, technológia, szervezési, vezetési, ösztönzési módszer is érkezik az országba. A vegyes vállalatok tehát hozzájárulhatnak a magyar gazdaság olyannyira szükséges és halaszthatatlan dinamizálásához. Hiányt pótolnak A magyar törekvések természetesen csak akkor érhetnek célt, ha találkoznak a tőkés vállalkozók érdekeivel. Az utóbbiak általában úgy tekintenek Magyarországra — sőt, valamennyi szocialista országra —, mint jelentős piacra, ahol különféle áruk és szolgáltatások haszonnal értékesíthetők. Ez kétségkívül így is van — általában. Ám amikor konkrét üzletkötésről van szó, akkor kiderül, hogy a külföldi cégeknek nem is olyan könnyű Magyarországon vállalkozni. Képviselőik nehezen igazodnak el a magyar gazdaság berkeiben, nehezen illesztik be módszereiket a magyar keretek közé, nehezen értik-tanulják meg a mi játékszabályainkat, vagyis általában nehezen mozognak a számukra ismeretlen terepen. Beruházásaiknak ennél is nagyobb akadálya a bizalmatlanság. A külföldj töke nem érzi magát biztonságban egy szocialista államban, legalábbis addig nem, amíg nem lát kellő menynyiségü és minőségű példát az ottani sikeres tevékenységre. Mert ki tudhatja — vélik a tőkés vállalkozók —, mi lesz a befektetett pénzzel egy szocialista tulajdonviszonyokra épülő országban? Az aggodalom érthető. Ezt a bizonytalanságot, bizalmatlanságot hivatottak eloszlatni azok a beruházásvédelmi megállapodások, amelyeket a magyar állam eddig Belgiummal, az NSZKval és Franciaországgal kötött, s amilyet több más országgal, így egyebek között Ausztriával és Kuvaittal szándékozik megkötni. Ezek az államközi megállapodások garanciát nyújtanak arra, hogy a magyarországi tulajdon minden körülmények között azé marad, aki befektette. A külföldi tőkét távol tartó akadályok lassacskán leépülnek, nem kis részben azáltal, hogy a korábban létrejött vegyes vállalatok kevés kivételtől eltekintve — sikeresen működnek. Példaként említhető a Polifoam Kft., amely japán közreműködéssel hőszigetelő anyagokat termel; a Fotex, amely amerikai tőke bevonásával létrehozott automata laboratóriumaiban órák alatt dolgozza ki az amatőr fotósok felvételeit; az OTP— Penta Tours, amely a tisztán magyar utazási irodáknál sok tekintetben kedvezőbb feltételeket kínál a turistáknak; a Club Tihany Rt., amely elsőként teremtette meg a klubüdülés feltételeit Magyarországon — valamennyi nyereséget ígér, vagy máris produkál tulajdonosainak. Versenyt keltenek S amj a mi szempontunkból legalább ilyen fontos: a vegyes vállalatok többnyire olyan árut termelnek, olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek nálunk hiányt pótolnak, de legaláobis versenyt keltenek. Mert — hogy további példával hozakodjunk elő — tetőcserép korábban is volt Magyarországon, de a VAÉV—Bramac Kft. a választékot bővítő, a kevésbé korszerűnek versenyt teremtő betoncserepet gyárt. S az sem mindegy, hogy hogyan. A veszprémi üzemben — amely fele részben osztrák, fele részben magyar pénzből épült — osztrák műszaki vezetéssel és a Bramac know-howja alapján folyik a termeilés. A gyártás teljesen automatizált, a folyamatot számitógép irányítja, minek köszönhetően alig több mint száz dolgozó közreműködésével lehet évj húszmillió cserepet gyártani. Ezzel az export is bővül: évi másfél millió cserepet az osztrák partner visszavásárol. Hasonló eredménnyel jár a Skála World Trade és az ITT amerikai cég NSZK-beli vállalatának együttműködése a televízió- és képmagnógyártásban. A budapesti üzem termékei részben a hazai, részben a külföldi piacra jutnak, vagyis egyidejűleg növelik a belföldi választékot, és a konvertibilis elszámolású exportot. A tavaly január óta bekövetkezett változások azonban nemcsak mennyiségiek — nemcsak egyszerűen több vegyes vállalat alakult —, hanem minőségiek is. Korábban csak kisebb külföldi cégek vállalkoztak Magyarországon, és viszonylag csekély tökét fektettek be. Mostanában mind jelentősebb, elismertebb tőkés vállalkozók jelennek meg nálunk, és nagyobb összegeket tesznek be a közös vállalatok közös kasszáiba. Vagyis a külföldi tőke olyan ágazatokban is működne, amelyek felfejlesztése számunkra különösen fontos. Mert természetesen szükség van a különféle szolgáltatások bővítésére is, de igazán hasznosnak, húzóerejünek az ígérkezik, ha a külföldi partner a -termelésbe kapcsolódik be, ha olyan iparágak fejlesztéséhez járul hozzá, amelyek felvirágoztatása nélkül a magyar gazdaság aligha lehet igazán versenyképes. Segítenek felzárkózni Túl a konkrét előnyökön a vegyes vállalat olyan gazdálkodási forma, amely hozzájárul integrálódásunkhoz a világgazdaságba. Ezért is törekszünk arra, hogy a szocialista országok vállalataival szintén alapítsunk közös érdekeltségű, közös tulajdonú gazdálkodó szervezeteket. A Szovjetunió új vállalati törvénye lehetővé teszi ilyen cégek alapítását, minek köszönhetően 1986 végén létrejött az első magyar—szovjet vegyes vállalat, a Mikromed. A magyar tulajdonos, a Medicor, nagy reményeket fűz a működéséhez, hiszen olyan elektronikus orvosdiagnosztikai berendezéseket fognak közösen előállítani az esztergomi üzemben, amelyek biztos piacot találnak a Szovjetunióban, a későbbiekben esetleg valamely harmadik országban is. Mindez biztató még akkor is, ha a vegyes vállalatok alapítása, működése napjainkban sem teljesen zavartalan, buktatók nélküli. Hogy mást ne említsünk: meglehetősen szűk azoknak a magyar vállalatoknak a köre, amelyek képesek vállalkozni, amelyeknek ehhez elegendő saját pénzük van. De megannyi egyszerűsítés után sem igazán egyszerű, nem igazán könnyű és gyors a vállalatalapítási eljárás, olykor apróságokon bukik meg az engedélyezés. Számos ok következtében naivitás lenne a külföldi működő töke bevonásától várni például a magyar gazdaság termékstruktúrájának korszerűsítését, vagy a magyar beruházási lehetőségek jelentős bővítését. Egyelőre csupán néhány százmillió dollár értékű befektetés várható, ami nem váltja meg a világot, de hozzájárul remélhető felzárkózásunkhoz, a világgazdaságba történő integrálódásunkhoz. Gál Zsuzsa Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettes, a magyar —szovjet gazdasági és rnűsz;:ki-tudományos együttműködési ¡kormányközi bizottság társelnökei, a két ország állandó képviselői a KGST-ben, pénteken Moszkvában tárgyaltak. Megbeszélték a két ország gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatai, a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztése és a KGST átalakítása időszerű kérdéseit. Értékelték a jamburgi gázlelőhely művelésbe vonásában, a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték és a Kaszpi-tenger menti síkság kőolaj és gázlelőhelyem létesülő objektumok építésében folytatandó magyarszovjet együttműködésről 1985. december 30-án aláírt kormányközi egyezmény végrehajtásának ¡helyzetét, a részt vevő magyar és szovjet vállalatok munkáját, és meghatározták az ezzel kapcsolatos további tennivalókat. A kormány elnökhelyettese p>énteken a Kaszpitenger menti Tengizbe utazott. Szovjet-csehszlovák barátsági nagygyűlés Mihail Gorbacsov cseh- támogatja az SZKP újító szlovákiai látogatása alkalmából pénteken a prágai művelődési palotában szovjet—csehszlovák barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen a fővárosból és az ország megyéiből mintegy háromezren vettek részt. A gyűlésen Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára* köztársasági elnök beszédében elmondta, hogy Csehszlovákia népe Mihail Gorbacsov látogatásában az ország életének nagy eseményét látja, amelynek eredményei kiindulópontul szolgálhatnak a minden irányú együttműködés lendületes továbbfejlesztéséhez. Gustáv Husák hangsúlyozta, hogy a CSKP és a csehszlovák ¡nép melegen irányvonalát. Ezt olyan új ösztönzések, és gondolatok értékes forrásának tekintjük, amelyek segítik a mi feladataink megoldását is, mondta Husák. A csehszlovák vezető kifejtette, hogy a CSKP XVII. kongresszusa az SZKP XXVII. kongreszszusának eszméire támaszkodva célul tűzte Bei a gazdasági, társadalmi és szociális fejlesztés meggyorsítását. Gustáv Husák kijelentette: a Mihail Gorbacsowal folytatott tartalmas tárgyalásaink lehetővé teszik, 'hogy a csehszlovák—szovjet kapcsolatokat minőségileg ¡magasabb szintre emeljék. Ezután Mihail Gorbacsov mondott beszédet. Mihail Gorbacsov beszéde A szovjet párt vezetője megállapította, hogy a két országot és a két pártot szoros szálak fűzik össze, az együttműködés számukra igen nagy jelentőségű. Hozzáfűzte: azonosan vélekedünk belső dolgainkról és a nemzetközi helyzetről. Mindkét félnél tapasztalható a törekvés, hogy továbblépjünk a szovjet—csehszlovák együttműködés elmélyítésének és sokoldalú gazdagításának útján, őszinte örömmel töltenek el bennünket Csehszlovákia sikerei — mondotta Mihail Gorbacsov, majd hozzáfűzte, hogy a prágai megbeszéléseken per(Folytatás a 2. oldalon.) Nemzetközi kamionparkoló A szövetkezetek külkereskedelméről A Szövosz elnökségének ülése Pénteken ülést tartott a kű árut értékesítettek, amely Az elnökség úgy foglalt álFogyasztási Szövetkezetek 74 millió rubellel haladta lást, hogy a szövetkezetek Országos Tanácsának elnök- meg az előző évit. Export- külkereskedelmi tevékenysésége. A testület megtárgyal- árbevételét legjobban a gét elsősorban a szektor hata a fogyasztási szövetkeze- Hungarofruct és a Hungaro- gyományos exporttermékeitek külkereskedelmének fej- nektár növelte, míg a Hun- re kell alapozni. A jelentőlesztésével összefüggő fel- garocoop, a Fotk és a Her- sebb exportárualapot elöáladatokat, és a szövetkezeti bária nem érte el előző évi lító fogyasztási szövetkeze vállalatok tavalyi gazdálko- teljesítményét, dását. Az elnökség hangsúlyozA fogyasztási szövetkeze- ta: a fogyasztási szövekezetek 1986-ban a konvertibilis tek külkereskedelmi forgalelszámolásű piacokra 284 ma elsősorban az áfészek millió dollár értékű árut ad- idegenforgalmi tevékenysétak, 35 millió dollárral töb- gémrk növelésével, a mező- gyasztási szövetkezeti vállaegy évvel Kon*- j-Jt 2 ¡T»»'«««^ ban. A rubelelszámolású pia- az áfészek ipari üzemeiben totta, hogy a vállalatok többeokon 582 millió rubel érté- a termékszerkezet javítása- ségét kedvezőtlenül érintetval fokozható. Az előbbre- teK az időjárás szélsőségeilépést segítheti a fogyaszta- böl adódó terméskiesések. Ensi szóvetkezeti agazatok jobb nek ellenére a fogyasztási együttműködése, például a szövetkezeti vállalatok tajövöben célszerű a takarék- valy 13 milliárd forint árbeszövetkezetek tökéjét az ex- vételt értek el; ez 11 százaportcélú termelésben is hasz- lékkal haladta meg az előző nnsítini Szükséees a határ évit" Nyereségük 1986-ban nositani. Szukseges a hatar 93() mnljó £orjnt voU> ame,y menti árucsere további nö- 7 százalékkal nagyobb az egy velése. évvel korábbinál. (MTI) teknél és az exportorientált közös vállalatoknál a munkákhoz a jelenleginél jobb személyi és tárgyi feltételeket kell teremteni. A Szövosz einóksége a foAz első magyarországi nemzetközi kamionparkolót felavatták Budapesten, az M5-ös autópálya bevezető szakasza mellett, a Nagykőrösi úton. Az új létesítmény több mint 120 pótkocsis szerelvény parkolására ad lehetőséget, kulturált, biztonságos feltételek között Tanácselnökök értekezlete A fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnökök értekezletén — amelyet pénteken tartattak az Országházban — a művelődéspolitika időszerű kérdéseiről adott tájékoztatást Köpeczi Béla művelődési miniszter. Az oktatásügy szervezeti változásainak sorában megemlítette, hogy 1500 iskolaigazgatói állás betöltésére pályázatot írnak ki, hogy ilyen személyi kiválasztással is növekedhessék az iskolák önállósága, erősödjenek a tantestületek. Bejelentette a miniszter, hogy április 1-jei hatállyal felemelik a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók bérét, amire évervte mintegy 260 millió forintot biztosítanak, központi forrásból. A tanácselnöki értekezlet másik témájaként megvitatták a közérdekű bejelentések, javaslatok, és panaszok intézésének tapasztalatait. (MTI) >