Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

V 8 Csütörtök, 1987. április 9. DM Röviden Kompjárat a Balatonon i i 4 A késői jégolvadás miatt egy hét késéssel, április elsején indult meg a Balatonon a kompjárat. A Kisfaludy reggel hét órától délután ötig közlekedik Tihany és Szántód kö­zött, most még viszonylag kis kihasználtsággal „HAZÁNK — MAGYARORSZÁG" Ezzel a címmel rendez vetélkedőt május 9-én az ifjúsági házban a városi KISZ-bizottság ipari réteg­tanácsa és a Magyar Ken­deripari Tröszt KISZ-bizott­sága. A rendezvény az 1987. évi forradalmi ifjúsági na­pok záróeseménye lesz, mely­nek témái: hazánk fölsza­badulás utáni időszaka, gaz­dasági földrajza, kulturális élete, kiemelkedő sportese­mények története. A vetél­kedőre április 15-ig lehet je­lentkezni a városi KISZ-bi­zottságon (Szeged, Komó­csin tér 1., telefonszám: 24-377). Nevezési díj az 5 fős csapatoknak 250 forint. Ajánlott irodalom: Szülő­földem Magyarország, Ma­gyarország gazdaságföldraj­za, Magyarország, Csongrád megye-útikönyv és a Ma­gyar városok sorozatában megjelent, Szegedet bemu­tató könyv. ÜNNEPI KELLÉKEK Ilyentájt van az ideje a május 1-jei kellékek beszer­zésének. A Tanácsköztársa­ság úti papírbolt vezetőjé­től tudtuk meg: igyekeztek mindent időben beszerezni, tán még soha nem volt ilyen nagy választékuk. Plakátok, jelvények, felira­tok, az elmaradhatatlan léggomb, tízféle oklevél, plakettek, zászlók (kivéve a 60-szor 150-est). Drapéria­gondjuk van csak, zöld mo­linót nem tudnak adni, de selyemmel az is pótolható. Ezek a mostani állapotok. Ügy tűnik, a közületek az idén az utolsó percre hagy­ják a beszerzést. Egy-két nappal előtte pedig lehet, hogy nem lesz ilyen bő a kínálat, most kellene vásá­rolni. ÜJ ELJARASSAL A középkori kódexek res­taurálására új eljárást fej­lesztettek ki az Országos Széchényi Könyvtár szak­emberei együttműködve a Bőr-, Műbőr- és Cipőipari Kutatóintézet munkatársai­val. Ezzel a módszerrel kezdték meg annak a 35 felbecsülhetetlen értékű kó­dexnek, köztük több Cor­vinának a restaurálását, amelyet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem könyvtá­rában és a Széchényi Könyvtárban őriznek PASKAI LÁSZLÓ ESKÜTÉTELE Paskai László esztergomi érsek szerdán a Parlament­ben Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának helyettes elnöke előtt esküt tett az alkot­mányra. Az eskütételnél je­len volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Mik­lós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke és Cserháti József püs­pök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára. FODRÁSZOK VERSENYE A Szakma Kiváló Tanuló­ja országos versenyt rende­zik meg a fodrászszakmában holnap, pénteken délelőtt fél 9 órai kezdettel a 624-esSz. Ipari Szakmunkásképző In­tézetben. A kétnapos, írás­beli és gyakorlati részből álló versenyt Ketzer Tamás, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője nyitja meg. GYÜMÖLCS­TELEPÍTÉS Befejezéséhez közeledik az utóbbi évek legnagyobb ará­nyú tavaszi gyümölcstelepí­tése Bács-Kiskun megyé­ben. Az évek óta tartó stag­nálás után fejlesztik a hí-» res kecskeméti kajszi ter­melését. Lajosmizse hatá­rában egymást érik az új telepítésű üzemi baracko­sok. A helyi jKossuth Ter­melőszövetkezetben ezekben a napokban ültetik a me­gye első, sudár törzsű nagy­üzemi kajszisát, mintegy harminchektáros táblán a tsz-ben kidolgozott új el­járással termelik a sárga­barackot. Ehhez három évet vesz igénybe a szaporító­anyag előállítása. Száz­nyolcvan-kétszáz centiméter magas vörösszilva-alanyra szemzik a kajszibarackot. A sudár szilvatörzsön a kis térfogatú koronát minden oldalról éri a nap, ami kedvezően befolyásolja a gyümölcs ízét, minőséget. NYÍLIK A KÁRPÁTI SAFRANY Kibontotta liláskék szir­mait hazánk egyik legrit­kább vadvirága, a kárpáti sáfrány. A Bakonyalja töl­gyes és gyertyános erdői­ben tenyésző virág szigorú védelem alatt áll: egy-egy tő eszmei értéke 3000 fo­rint. A kárpáti sáfrány te­nyészhelyét a virágnyilás idején kettőzött gonddal őr­zik az erdészek és a ter­mészetvédők Gyakori felhősödés Várható időjárás az or­szág területén ma estig: gyakran erősen megnövek­szik a felhőzet és egyre többfelé, főként a Dunán­túlon várható eső, zápor, helyenként zivatar is kiala­kul. A megélénkülő déli, délnyugati szelet a Dunán­túlon időnként erős széllö­kések kísérik. A várható legalacsonyabb reggeli hő­mérséklet 5 és 10 fok, a legmagasabb nappali hő­mérséklet 18 és 23 fok. PÉNTEK LASZLÖ FOTÓKIÁLLÍTÁSA Holnap, pénteken nyitják meg Szolnokon, a Szolnok­terv aulájában (Kossuth La­jos u. 6.) Péntek Lászlónak, a Szegedi Fotóklub titká­rának Élményeim című fo­tókiállítását. A tárlatot áp­rilis 30-ig lehet megtekin­teni. KIÁLLÍTÁS 1986-ban a Szovjetunióban járt művészek munkáiból rendezett kiállítást a Sza­badfoglalkozású Képző- és Iparművészek pártalapszer­vezete, és a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házában Budapesten, a Semmelweis utcában. GAZDASÁG­POLITIKAI KLUB A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága szervezésében Magyarország és a KGST címmel Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Intézet mun­katársa tart előadást ápri­lis 13-án, hétfőn délután 3 órától a KISZ Politikai Képzési Központjában (Sze­ged, Fürj utca 92/B). NYUGDÍJASOK TALÁLKOZÓJA A Kiszöv holnap, pénte­ken délután 3 órakor nyug­díjas-találkozót rendez a Ki­szöv-klubban (Szeged, Arany János utca 9.). A nyugdíja­sok találkozóján Soproni Lajos tart diaképes útibe­számolót Anglia, Skócia cím­mel. A VÍZ- , HASZNOSÍTÁSRÓL Ez idő szerint a mező­gazdasági művelés alatt ál­ló területek mintegy 4,5 százalékán, 168 ezer hek­táron lehetséges az öntözés — állapították meg szerdán Gyulán, az öntözéses gaz­dálkodás időszerű, kérdései­ről rendezett tanácskozáson. Az aszály által leginkább sújtott négy alföldi megye — Békés, Csongrád, Szol­nok és Hajdú-Bihar — me­zőgazdasági és vízgazdálko­dási szakemberei cseréltek véleményt a vízhasznosítás tapasztalatairól, az öntözé­ses kísérletek eredményei­ről, a további lehetőségek­ről. Dióbél Ismerik azt a gyermekdalt, hogy „Tö­röm, töröm a mákot, / Sütök vele kalá­csot...."? Az óvodában mindenki éne­kelte. No, persze, felnőttként másképp játsszák ezt. Először is, nem mákot tö­rünk, hanem diót. Meg borsot, egymás or­ra alá. De nem külön-külön, hanem egy­szerre. íme, a játékszabályok. Végy — lehető­leg facsemete-lerakatban, méregdrágán — egy diófasuhángot. Ültesd el a kiskerted­ben, és ápolgasd, nevelgesd, míg meg nem öregszel. Ha már megfelelően meg­vénültél, a fa is felnő, és teremni fog. Ezek után nincs más dolgod, mint föl­mászni a tetejére egy hosszú bottal, és leverni a termést. Aztán a babáddal ket­tesben fölszedegetitek a rózsás kötény­kétekbe, leültök az asztalkátok mellé, és megtöritek, hogy legyen mit tenni a ka­rácsonyi vagy húsvéti bejglibe. Ami ki­marad, eladjátok a zöldségesnek, ezzel egészítve ki a többször fölemelt kis nyug­díjatokat. Ez eddig világos, nem? így gondolta a szomszédasszonyom, Mariska néni is. Nagyon megörült, amikor meglátta a pia­con, hogy 280 forintért mérik a dióbelet. Rögtön le is mondott a bejglisütésről, s hóna alá vette mind a három kiló dió­belét, és kiballagott vele a piacra. — Mennyiért adja, nyfcnya? — állt meg előtte a kereskedő. — Hát, fiam, nem vagyok én olyan ha­szonleső, odaadom 260-ért. — Aztán őstermelői igazolványa van? — A saját fámon termett, minek ah­hoz külön igazolvány? — Mert anélkül elzavarja a piacfel­ügyelő. Egye fene, adok érte százat, és nem ismerjük egymást! Nem jól van ez így — morfondírozott magában Maris néni, és beállított a sarki közértbe, ahol 240 forintért árulták az övénél jóval gyengébb minőségű, állami dióbelet. — Mennyit adsz kilójáért, Jóska fiam? — Hát... száznegyvenet. Másnak any­nyit se adnék. Tudja, nekünk is többe van az adminisztráció, meg a pultra is föl kell tenni... Mariska néni hümmentett egyet, és el­ment a város másik végében levő zöldség­felvásárlóhoz. — Hát te. Miska, mennyit ígérsz érte? — Szép a diója, Maris néném, nagyon tszép. Megszámítom magának százhúszba. Még így is ráfizetünk. Tudja, mire a köz­pontba beszállítják az öttonnás kocsi­val ... Leadminisztráljuk, elszállítják az ország másik felébe ... — Miért nem itt adjátok el, fiam? Ke­resi a nép. — Nem lehet, Maris néném. Itt a hegy­vidékit áruljuk. Ez a módi. Különben nem töltené ki az árrést a költség. — Most már értem — csillant föl a szomszédasszony szeme. — Tudod mit? Mégiscsak hazaviszem, és megsütöm bejg­linek. Rászámítom az útiköltséget, meg az adminisztrációt, és holnaptól kezdve olyan büszkén járok az utcán, hogy pisz­kavassal se érik fői az orromat. No hal­lod. kis nyugdíjas létemre én eszem a legdrágább bejglit! Csak az adóhivatal meg ne tudja, mert még kivetik a három kiló dióbelemre a jövedelemadót! T. Ágoston László ÜTIBESZAMOLÓ PÁRIZSRÓL Párizs, a fény városa cím­mel Somogyi Károlyné tart diaképekkel illusztrált úti­beszámolót ma, csütörtökön délután fél 5 órai kezdettel a postaigazgatóságon. TÓTH ARPAD­EST A Hóra-csoport Tóth Ár­pád-műsorát rendezi meg ma, csütörtökön este 8 órai kezdettel a Dóm tér 13. szám alatti SZOTE-klub­ban. Több méz kelt el külföldön Meggondolatlan — Kit vitt el a ház­ból * mentő? — Lajost, az ötödik­ről! — És miért? — Az a kis hülye meg akarta verni a fe­leségét...! Jelentős mértékben növel­te a méz exportját az első negyedévben a Hnngaro­nektár, a fogyasztási szö­vetkezetek méhészeti közös vállalata; ez idő alatt mintegy harminc százalék­kal több terméket értékesí­tett a konvertibilis elszámo­lású piacokon, min'J 1986 hasonló időszakában. A vál­lalat az elmúlt nyáron' a szokottnál több nyers mézet vásárolt fel az áíészek mé­hészeti szakcsoportjaitól, és más termelőktől. így többet adhatnak külföldre és meg­felelő tartalékokkal rendel­keznek ahhoz, hogy az új termésig kielégítsék a hazai igényeket is. A Hungaroncktár új ter­mékkel is megjelent, egye­lőre csupán a hazai piacon. Ilyen a magyar szabadalom alapján gyártott mézzselé. A természetes módszerrel kezelt, „kocsonyásitott" mézféle kenéskor a kívánt mértékben terül szét, nem folyik le a kenyérről, pék­süteményről. A mézzselét — amelyből eddig több mint 20 tonnát gyártottak — fo­lyamatosan küldik az üzle­tekbe. A termékből idén a terv szerint mintegy 100-120 tonnát készítenek. Négymilliárdos útkár VÁLTOZÓ TANKÖNYVEK Változó világ — változó tankönyvek címmel orszá­gos tanácskozás kezdődött szerdán, a Budapesti Ta­nítóképző Főiskolán. Az Or­szágos Pedagógiai Intézet, a Tankönyvkiadó Vállalat és a Magyar Pedagógiai Tár­saság kétnapos rendezvé­nyén több mint másfélszáz hazai szakember: pedagó­gusok, tankönyvírók és -szerkesztők, az oktatásügy és a szaktárcák képviselői vitatják meg a tankönyv ké­szítésének elméleti és meto­dikai kérdéseit. A kutya sem érti A Közlekedési Miniszté­rium felmérése szerint a sokévi átlagnál jóval több csapadék, illetve a téli fa­gyok jelentős károkat okoz­tak az amúgy is sérülékeny úthálózatban. Az országos utakon hozzávetőlegesen 2,5 milliárd forintos a kár, a tanácsi kezelésű utakon ez az összeg 1,5 milliárd forint­ra tehető, összességében te­hát 4 milliárd forintra vol­na szükség a hibák kijaví­tásához, az utak rendbeho­zatalához. A tárcának nincs lehető­sége pótlólagos költségvetési juttatás igénybevételére, ezért az utak kezelői, a ta­nácsok és a közúti igazgató­ságok fenntartási-üzemelte­tési keretüket kénytelenek átcsoportosítani. Csak a leg­szükségesebb munkákat, a közlekedés biztonságával szorosan összefüggő üzemel­tetési feladatokat végzik el, így például a hidak kijaví­tását, a burkolatjelek fel­festését, a jelzőtáblák kar­bantartását. A halasztható munkák — így a csomópon­tok átépítése, kapaszkodó­sávok építése és egyebek — az idén elmaradnak, az anyagi erőket a helyreállí­tásra koncentrálják, de így is csak a tüneti kezelésekre futja. A munkák már megkez­dődtek, de több helyen, ahol az olvadás és az esők miatt az útszerkezet alsóbb réte­gei átáztak, meg kell várni a kiszáradást, csak akkor lehet hozzáfogni a hibák kijavításához. Ahol arra mód van, elterelik a forgal­mat az ilyen utakról, hiszen a jármüvek további súlyos károsodást okozhatnak. Máshol, összesen mintegy másfél száz útszakaszon az áthaladó járművek súlyát és sebességét korlátozzák, ezzel igyekeznek mérsékelni a rongálódást. Az utakban keletkezett kár igen nagy, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy néhány évvel ezelőtt évi 600-800 miliő forintba került a tél az utakon, s tavaly és tavalyelőtt is „mindössze" valamivel több mint 2 mil­liárd forintba. A mostani kétszeres kárérték — bár a zord időjárás is közreját­szott — elsősorban annak tulajdonitható, hogy évek óta elmaradt az utak megfe­lelő karbantartása, a szüksé­ges burkolatjavítási ciklus két-háromszorosára nőtt. Az utakra fordított összeg még a szintentartáshoz sem ele­gendő, emiatt folytonosan romlik az állaguk, egyre ér­zékenyebbek, s mind kevés­bé ellenállóak. 181 ÁLDOZAT A mentőalakulatok szerda estig 123 holttestet emeltek ki a Zeebrugge belga ki­kötőnél szerencsétlenül járt brit komphajó belsejéből. Ezzel 184-re emelkedett a katasztrófa ismert áldozatai­nak száma. Somogyi Károlyné felvétele DELMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi liizottságanak napilapja Főszerkesztő: Sz. Simon Iskván F'ószerkeszln-lielyeites: Szavay István Kiadja a Csongrád Megyei l apkiadó Vállalat. Feleld» kiadó: Kispál Antal — Szerkesztőség es kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztársaság utja III, Sajtóház «740, — Telefon: 24-S33. — A lapot nyomja. Szegedi — Ugathatok én ezeknek, mindig a pirosban mennek W-nntiu, szegeti, naj<sy /s.linszky m-a 2*. «w». Igazgat«: surányi .. . .. . .. , , 1 •• 7 I 1 I 11 „ Tibor, — I erjeszti a Magyar l'osta. Flnll/rthetn a postainvataloknal at. Latod, gazdam, egyesek hogy közlekednek... megáll a us Kézbesítőknél, tlufi/eie». d.j egy hónapra 43 tanai - ISSN-* kutya esze is 0133—025 * f

Next

/
Oldalképek
Tartalom