Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

Csütörtök, 1987. április 9. 7 A Szent-Györgyi Albert Kör alakuló közgyűlése Tegnap délután az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsá­ga székházában tartotta ala­kuló közgyűlését a Szent­Györgyi Albert Kör. E szak­mai fórum létrehozását a biológiai tudományok — el­sősorban, a biotechnika és a biotechnológia — gyors fej­lődése indokolja A KISZ megyei és városi bizottsága fiatal biológus szakembere­ket — orvosokat, tanárokat, kutatókat, mezőgazdászokat stb. — toborzott a körbe. A szakemberek feladatuknak tekintik egy számítógépes információs rendszer kidol­gozását, a biotechnológiai és biotechnikai ismeretek ter­jesztését, a biológiai szakis­meret bővítését, ágazatközi együttműködés kiépítését, a biológiai szemlé'jet formá­lását és környezetvédelmi javaslatok kidolgozását. A közgyűlésen Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA alelnöke méltatta Szent­Györgyi Albert munkássá­gát, valamint hangsúlyozta a biológiai tudományok korszerű szemléletének, fel­használásának fontosságát. Az előadást követően a résztvevők elfogadták az egyesület alapszabályát, éves programját és megválasztot­ták a tisztségviselőket. Szabadkai vendég A költészet napja alkal­mából szabadkai költőnő lá­togat a városba: Desanka Maksimovic, a modern szerb líra egyik legkiválóbb kép­viselője, a Mladost Könyv­kiadó, a Szabadkai Városi Könyvtár és a Somogyi Könyvtár közös rendezésé­ben holnap, pénteken este 6 órakor a tízéves fennállását ünneplő, Vörösmarty utca 3. szám alatt található délszláv klub összejövetelének ven­dége lesz. Az 1898-ban szü­letett, számos kitüntetésben részesült, külföldön is is­mert, költeményeiben a há­borúval, az ellenállással és a természet szépségeivel egyaránt foglalkozó költőnőt Miodrag Tomic, a szabadkai könyvtár igazgatója mutat­ja be a szegedi közönségnek. If új film Hajnali háztetők Színes magyar film. Ottlik Géza azonos cí­mű kisregénye és más művei alapján írta: Ott­lik Géza és Dömülky János. Fényképezte: Koltai Lajos. Zene: Ta­mássy Zdenkó. Rendez­te: Dömülky János. Főbb szereplők: Cser­halmi György, Andoral Péter, Takács Katalin, Haumann Péter, Udva­ros Dorottya. A kedd esti Stúdió '87-ben hosszasan láthattuk-hallhat­tuk Ottlik Gézát: e tény már önmagában nem min­dennapi élménynek számí­tott. Bevallom, úgy vagyok Ottlikkal, ahogyan legtitko­sabb velünk született, de ide­jekorán felismert érzéseink­kel szoktunk lenni: legszíve­sebben csak rejtegetnénk, amennyire csak lehet. Ott­lik nem való mindenkinek, Ottlik nem kiadó. Világa — az ember legvigasztalóbb univerzumainak egyike — noha a teljesség tökéletes művészi megragadását rep­rezentálja, nagyfokú érzé­kenységet, ráhangolódást, sa­játos szemléletmódot, világ­képet követel. Az Iskola a határon nak, az évszázad egyik legnagyobb magyar re­gényének szerzője pedig a televízióban pontosan olyan volt, amilyennek írásai alap­ján az őt „érzők" várhat­ták. Szerencsére — és termé­szetesen. Utóbbi két szó: kulcs Dö­mölky János szinte ember­fölöttien gyönyörű szép vál­lalkozásához. Ha nem magá­val Ottlik Gézával készíti ezt a filmet, talán akkor is ér­vényesíti — „ráérző" lévén — az Ottlik-világot annyira hűen, pontosan és szuggesz­tívan tükröző filmnyelvi esz­közrendszerét, így viszont a természetesség és az Ottlik­univerzumba történő „bele­simulás" kifejezetten zökke­nőmentes, „simán" szeren­csés és természetes lehetett. Értő, ihletett, a maga ne­mében tökéletes bájú alko­tás, a legművészibb magyar filmek egyike, amely az utóbbi években készült. Nemcsak az irodalmi művek lényege sugárzik át minden képén (Koltai Lajos operatő­ri munkája újra — hányad­szorra vajon? — ragyogó), de az is, amiről a tévében a Mester azt mondta: egy név­telen és ismeretlen érzés megfogalmazódása. Hogy mi ez az érzés és mi ez a meg.7 fogalmazás? Nehéz rá rövi­den válaszolni. „Egy fest­mény modelljeinek története a harmincas évektől 1956 végéig" — így az egyik rek­lámszlogen. Ez is lehetne a válasz. Azután: a gyakori, gyors, félelmetes szakmai biztonsággal alkalmazott idő­síkváltásokkal fölmutatott Ottlik-írások esszenciája, a főszereplő Both Benedek Is­kola a határonból átvett Ha­lász Petár barátjának kettő­sével a „művészsors" irányá­ba tágítva. Ez is felelet le­het, de ez sem az igazi, egy­általán nem a mindent meg­magyarázó. Dömölky filmje igaz, te­hát valódi Ottlikot mutat. Forduljunk hát magához az íróhoz. O írta, el is hangzik, Kiállítások FAJKA JÁNOS iparmű­vész tűzzománcai mától láthatók a Gulácsy Lajos­teremben. Az ünnepélyes megnyitó ma délután 5 óra­kor kezdődik. A tárlatot megnyitja Kelényi István művészettörténész. SZABADOS ÁRPÁD gra­fikusművész kiállítása pén­teken nyílik a szegedi mú­zeum Horváth Mihály utcai Képtárában. A délután fél 5-koir kezdődő megnyitóün­nepségen Michael Jacobs művészettörténész mond be­szédet AGÁRDY GÁBOR Kos­suth-díjas, kiváló művész hosszabb ideje otthonos a testvérmúzsák világában: szovjetunióbeli pravoszláv kolostorokban tanult meg ikonokat restaurálni, később másolatokat készített, némi „átírásokkal". Olyanfajta képírás, kismestermunka arnii csinál — mintha vala­ki a kódexeket írná to­vább ... A Bartók művelő­dési központban mutatják be ikonjait: a kiállítást pén­teken délután fél 5-kor Tan­di Lajos újságíró nyitja meg, utána beszélget a művésszel. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem Dóm téri okta­tási épületében látható FONTOS SÁNDOR festő­művész kiállítása. A tárlatot az egyetem szakszervezeti bizottsága rendezte. A Petőfi Irodalmi Mú­zeum támogatásával HU­SZÁRIK ZOLTÁN rajzaiból, grafikáiból emlékkiállítást rendeznek Egerben, a Gár­donyi Géza Színház előcsar­nokában, melyet Réz András filmesztéta nyit meg pénte­ken délután 6-kor. Ezzel a .tárlattal avatják a Múzsák Galériája elnevezésű új egri kiállítóhelyet, Május 2-ig, a kiállítás ideje alatt, levetítik Hus/árik filmjeit is az egri ifjúsági házban. hogy az egyéniség: végső menedékünk. Továbbá, hogy egyetlen igazi okunk a de­rűlátásra: a macska. Mert, hogyha ezt a kis prémes ra­gadozót mégis valamifajta feltétlen, önzetlen szeretet­tel, saját függetlenségének, domesztikálhatatlanságá­nak maximális tiszteletben tartásával a közelünkben tudtuk tartani évezredeken keresztül, az emberiség még­sem lehet teljesen elveszve. Ami meg az alkotást, a mű­vészsors lélektanát illeti: Ottlik Géza elmeditál azon, miért is Hajnali háztetők a film címe. „Csak" feleli a festő. Ottlik: „Hát tele van a film háztetőkkel és hajna­lokkal, mellesleg. De nem erről van szó." Nem bizony. Bébé azt mondja Halász Pe­tárnak: „Próbáld lefesteni, amit láttál. Budapest csúf háztetőinek hajnali transz­cendens szépségét." Es Ott­lik hozzáteszi: „ezt nem mű­vészeti, hanem élettani ta­nácsnak szánja." íme, itt az igazi válasz. Ottlik Géza és művészete, s ez a film is: élettani tanács. Élni segítő eszköz. Hogy ho­gyan? Meglehet, nem min­denkinek, meglehet, csak a „ráérzők" tudhatják, érthe­tik (bár ebben nem vagyok biztos), mindenesetre a kép­ről ezt mondja az író: „De tudom, biztosan, hogyha én száz év múlva, magyar ür­ge, megnézem a képet, jó ér­zés, boldogságféle fog el tőfé és megy lefelé a torkomon, nyeldeklőmön. Vagyis van neki és még megvan mindig egy konkrét élettani hatása, biokémiai reakciót kiváltó effektusa." Igen: ez lehet a bölcsességnek, a világ szere­tetének, az alkotás nagyságá­nak, az egyéniségnek a re­akciója. Ezt érezhetjük. És ez a fő. Domonkos László Csongrád megyei rádiós zenei hét A Magyar Rádió, az Or­szágos Filharmónia, a Csongrád megyei és a szege­di tanács rendezésében Csongrád megyei zenei hét lesz a rádióban — május 4. és 10. között. Ennék prog­ramjáról tájékoztatták szer­dán az újságírókat a rádió székházában. A rádió 1976-ban megkez­dett sorozatában, melyben a jelentős vidéki zenei köz­pontokat mutatják be, most másodszor szerepel Szeged, illetve Csongrád megye. Az egy hét alatt 22 műsort su­gároznak, amelyek reprezen­tálják Csongrád megye sok­színű zenei életét. Bemutat­koznak zenekarok, előadó­művészek, változatos rádiós műfajokban. A szimfonikus zenétől a kórusművekig, a népzenétől a modern dzsesz­szig a zene minden ágát képviselő programok között több élő hangverseny-köz­vetítés és szöveges összeállí­tás kap helyet. Az első mapon az Ober­frank Géza vezette Szegedi Szimfonikus Zenekar nagy­színházi koncertjét közvetí­tik; a hangversenyen közre­működik Szecsödi Ferenc szegedi hegedűművész. Az­nap bemutatkozik n ég a Weiner Kamarazenekar és egyórás műsor lesz Ober­frank Gézával, a Szegedi Nemzeti Színház fózene­igazgatójával. A hét másik kiemelkedő programja a Ti­sza Szállóból közvetített kor­társ zenei koncert, közre­működői : Kerek Ferenc zon­goraművész, a Szegedi Avantgarde Kvartett és a szimfonikus zenekar kama­raegyüttese. A színház ope­rarepertoárjából Verdi Mac­beth cimű művét sugároz­zák. Portréműsor készül a szegedi zeneszerzőről, Ván­tus Istvánról, A makói ze­neiskolából hangszeres szó­listák és énekesek, valamint a Szegedi Fúvósötös és a Canticum kamarakórus „há­zimuzsikát" ad; a Kóruspó­diumban a Szentes és Vidé­ke Afész vegyes kara, a kisteleki Rákóczi iskola gyermekkara, a főiskola női kara és a Bartók kórus sze­repel; Baksról közvetítik a Népdalkör pódiuma évadzá­ró koncertjét; Szegedről dzsesszhangversenyt. Az MRT gyermekkórusa, ének­kara Vásárhelyen és Makón koncertezik. A hét másik két vendégművésze: Wanda Wil­komirska lengyel hegedűmű­vésznő Csongrádon ad hang­versenyt, Mihail Petuhov szovjet zongoraművész pe­dig Szentesen. A megye vá­rosaiból közvetítik ezen a héten a népszerű Ki nyer ma? cimű zenei vetélkedő­műsorokat. A sorozat zárókoncertjén George Róbert Hanson, a ta­valyi karmesterverseny győztese vezényli az MRT Szimfonikus zenekarát és énekkarát — a Szegedi Nemzeti Színházban. flida-hangparádé az Erkelben Jóllehet, változatlanul él- meg Németh József volt, vezi természetes előnyeit a akik a délelőtti sajtótájékoz­főváros operajátszása, azért tatón Macbeth-duettet is a külföldi vendégművészek énekeltek az operafesztivál folyamatosnak mondható im- előzetesére összejött színhá­portja sem nélkülözheti al- ziak, kritikusok asztaltársa­kalmanként a direkt propa- ságának az újságíról-szövet­gandát. Más szóval: sztárok- ség székházában. Egyszóval, nak is elkel a hírverés. Ma- kisebbfajta hazai és hát gam például a nagykörúti fényképes plakátokon találl­koztam először Bruno Se­bastian nevével, mindjárt a neve alatt márkajelzéssel föl­érő „használati utasítással": emelt helyárak. Márpedig­nemzetközi mezőnyben kí­nált az alkalom megmére­tést számukra; tegyem hozzá rögvest, remekül áll­ták a próbát. Az Aidában természetesen olaszul, a sze­repeket még idelenn sajátí­len amiért többet kell fizet- tották el így, készületben a ni — gondolhatni gyalogos &z>hház külföldi turnéjára. észjárással -, az bizonyára * n?m titkolt büszkeséggel, jolesoen lehetett regisztrálni Jobb 1S az Erkel Színház arénájá­Szegedi szemmel-füllel ban: az előadás erősségeit persze mégsem csupán az jelentették. Misura fényesen olasz tenorista csalogatott az szárnyaló szopránja vagy le­Erkelbe, melyet menetrend- heletfinom megoldásai épp­szerűen meg is rohamozott a úgy viharos tapsra ragadtat­nagyérdemű (mintha csak ták a publikumot, mint Né­edzést tartott volna a kö- meth korbácsos dörgedelmei, zelgő nagy fiestára, Domin- fűtötten szenvedélyes, per­góéra). Ezen az estén Aida zselő etióp királya. Kettejük Misura Zsuzsa, Amonasro stabil, egészséges matériája jól illett a fiatal olasz éne­kes baritonális színezetű, kellően fényes, ámbátor ke|­vésbé differenciált, minden­esetre feltétlenül üzembiztos, nagy vocéval megáldott te­norjához. Bruno Sebastian kifejezetten hőstenor — ilyet is ritkán hallani —, nem­igen cifrázza, teljes intenzi­tással, egész lényével veti magát a szólam tolmácsolá­sába, minél fogva a végére némileg el is készül erejé­vel. Feltétlenül szimpatikus azonban benne, hogy a kó­rosjelenetekben nem spórol: ami hangot Verdi leírt Ra­damesnek, mindet becsülete­sen, nagy vehemenciával el­énekli. Az előadásnak szép sikere támadt. S mondom, külön Misurának és Né­methnek is személyes, ko­moly, nagy sikere. Sebasti­an még Otellóját is bemu­tatja. Gondolom, azzal semi ok'oz majd csalódást a fo­gékony közönségnek. Nikolényl István A levegő tisztaságáért A Közlekedési Mi­nisztériumban szerdán Közlekedési Környezet­védelmi Tanács alakult. A gyakorlati szakembe­rekből és tudományos kutatókból álló testület feladata az lesz, hogy a közlekedési miniszter tanácsadó testületeként segítse a környezetvé­delmi intézkedések elő- lésfejlesztési terveket össze­készítését, s összehan- hangolják, s ebben ugyan­golja azok vegrehajtá- csak számítanak a közle­sát. kedési és környezetvédelmi tanács munkájára. Az ülésen Urbán Lajos A testület tagjai elfo­közlekedési miniszter el- gadták a tanács idei mun­mondta, hogy a közlekedés katervét. Májusban megvj­jelentős környezetszennye- tatják a Ferihegyi repülőté­ző forrás, s az ártalmak ren tervezett környezetvé­csökkentésére a miniszté- delmi intézkedéseket A re­Fejvadászok Vége annak a trikódi­vatnak, aminek köszönhe­tően hőn szeretett kül- és belhoni pop-, rock-, film­sztárok fényképmásolatait viselhettük leheletkönnyű pólóingeinkre ikopírozva. Immáron begyűrűzött a fantasztikus ötletek hazá­jából és megállapodott minden újra fogékony városunkban az új módi. örüljetek önimádók, kissé gyermeteg lelkűek, mert itt van a gép, amely per­cek alatt fotózza saját mellkasotokra a saját arcotokat! Most már az­tán eldobandó Madonna, Thomas Anders, Szí kora. Robi, Bródy és Levente, hiszen önnön fejünk kitűnő mását hordhatjuk a köny­nyű nyári pólókon. No, persze mindenkinek magánügye, ha a saját fe­jét lejjebb kívánja horda­ni. Annak azonban, aki gépiesen vesz át jól jöve­delmező divatőrületet, s ráadásul oly nagystílűén az átadó ország nyelvén hirdeti népszerűségre szá­mító szolgáltatását, nem mindegy hol van a feje. S főleg mi van benne. Ha ugyanis a Nagyáruházban fészket raikó, népszédítő trikófotósoknak legalább némi angol nyelvismeret lenne a fejében, akkor bi­zonyára nem másolták volna a régi vadnyugati kocsmák körözési felhívá­sát egy kétéves forma, angyalarcú kisfiú fényké­pe köré imigyen: „Wan­ted: dead-a'uve reward 8000 dollár". A régi fej­vadászok számára készült felhívás, ami itt és most cégérként szolgál, ugyanis azt jelenti: Élve vagy halva akarjuk. Jutalom 8000 dollár. K. K. rium hosszú távú progra­mot dolgozott ki. A most megalakult tanácsnak fontos szerepe lesz abban, hogy a közlekedés VII. ötéves terv­időszakra vonatkozó kör­nyezetvédelmi koncepciójá­nak végrehajtását segítse. A közlekedés minden ága­zatára kiterjedő program pülőtér térségében levő la­kóterületeken most mérik fel a szakemberek a repü­lőgépek okozta zaj nagysá­gát. A vizsgálatok alapján a Közlekedési Minisztérium különböző mértékben kár­talanítja majd az ott lakó­kat. Az illetékesek a zaj csökkentésére is intézkedé­számos olyan feladatot tar- seket tesznek. A közelmúlt­talmaz, amely nem igényel jelentős anyagi ráfordítást, de a lakosság közérzetét ja­vítja. így például fontos tennivaló az utak, s a mel­lettük levő parkolóhelyek, a vasútvonalak, a vonatok, a pályaudvarok jelenleginél rendezettebbé tétele. Az ülésen elhangzott, hogy hazánkban az új uta­kat már olyan területeken építik, amelyek távolabb esnek a nagyobb lakótele­pektől, az viszont gyakran előfordul, hogy az új utak mellé kerülnek azután la­kótelepek, s az ott lakók jo­gosan panaszkodnak a gép­kocsik okozta zajra. A jö­vőben ezért nagyobb szük­ség lesz arra, hogy a közle­kedésfejlesztési és telepü­ban átadott új leszállópá­lya mellett felújítják a ré­gi leszállópályát. így lehe­tőség lesz arra, hogy a gé­pek leszállását az uralkodó széliránynak megfelelően határozzák meg, s lényege­són csökken majd a lakos­ságot zavaró zaj. A tanácsadó testület szeptemberben tárgyalja meg a közúti közlekedés légszennyezésének csök­kentéséhez szükséges intéz­kedéseket. A Közlekedési Minisztérium az Országom Környezet- és Természetvé­delmi Hivatallal együttmű­ködve, az év második felé­ben megkezdi a közutakon a gépjárművek szennyező­déskibocsátásának mérését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom