Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

Csütörtök, 1987. április 9. 7 Jól haladnak a mezőgazdasági munkák Rajt a kötött talajokon is Lázár Mihály felvétele Ismét főszereplő a vetőgép. A bordányi határban az olajretek magja kerül a földbe Az utóbbi napok erőteljes felmelegedése, a csapadékmentes, szeles időjárás következtében végre felszikkadt a föld felső rétege. A kötött talajon gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezetekben, ahol a sár miatt nem kezdhették korábban a tavaszi munkákat, igencsak összetorlódtak a tennivalók. Az őszi kalászosok .közül, úgy tűnik, hogy a búza talált leginkább magára, szépen) zöldül, még ha oly későn kelt is ki. Az árpában, rozsban jóval több a ritka kelésű. esetleg rávetesre, kiszántásra szoruló tábla. A szőlő- és gyümölcsrügyeknek az állapota a fagykár miatt nem sok jóval kecsegtet. Az őszibaracknál és egyes szőlőfajtáknál a íegenerálódóképességben sem lehet túlzottan reménykedni. A Deszki Maros Tsz-ben a hét elején már kimerészkedtek a korábbi sártengerre. Elsorolni is sok, mi mindent kellene egyszerre csinálniuk. A gabona fejtrágyázását most tudták csak befejezni. Az őszi szántások elmunkálására, az alapvegyszerezés is sürgős teendő. A vetést petrezselyemmel cs hagymával kezdték, emellett kétszáz hektáron elvetették a zabot. A hét végén elkezdik a fűszer- és a fehérözöni paprika, valamint a borsó vetését. Bordányban, az Előre Szakszövetkezetben az idén száz hektáron vetettek vetőmagnak való olaj retket. Az évek ótt> jól jövedelmező ipari növényből jó lett volna több. de csak enynyinek találtak piacot. Kétszáz hektáron kellett kiszántani a rosszul kelt árpát, rozsot. Nem könnyű alkalmas ós gazdaságos növényt találni a helyére. A napraforgó-területet sem lehet korlátlanul növelni, mivel a növényolajipar feldolgozási lehetőségei végesek. A napraforgó területének előkészítése, a gyomirtózás után hamarosan kezdődhet a vetés. A palántanevelőben az elvetett paradicsommagból már kezdenek kifejlődni a kis növénykék. A kiültetésig lesz még idejük megerősödni. A szőlőtelepítésből kis falat jut erre az évre, ezekben a napokban 30 hektárnyit ültetnek. Az utóbbi években, rossz évek jártak az ültetvényekre, sok a kifagyott, vagy gyenr ge termőképességü tőke. Az Ásotthalmi Felszabadulás Tsz-ben a tavaszi vetések területének nyolcvan százalékán elvégeztek az előkészítő munkákat. Szántanak, tárcsáznak a napraforgó és kukorica alá. Nem tervezett munka is akadt. Nyolcvan hektáron fagyott ki az őszi káposztarepce, zabbal pótolták. Közel ugyanakkora az árpából is a kiesés, ide lucernát; vetnek. A 280 hektármyi lucernát most fogasolják. Ez egyszerre jelent „vegyszer nélküli" gyomirtózást, és a talaj levegőzését) is segíti. A kézi munkára a szőlőben van a legnagyobb szükség, a metszés egyharmada még hátravan. A négy éve telepített fiatal tökéknek, termőkaroknak most készítik a támberendezést, 'húzzák ki a tartóhuzalokat. T. Sz. I. Véletlenül született üzlet Üj ruházati szaküzlet nyílt tegnap, szerdán délután Szegeden. A Hungarotex Textilkülkereskedelmi Vállalat Victor Hugó utcai üzletében női, férfi, bakfis és kamasz felsőruhákat kínálnak. Az már az ismerkedéskor is látszik, hogy elsősorban nem a vékony pénztárcájú vásárlóknak kínálja portékáit az üzlet. Választékbővítésnek szánták a közel 2 és fél milliós induló árukészletet. * Egy-egy új üzletről a tényszerű és főleg" rövid tudósításon kívül legföljebb egy fotót szoktunk „hozni". Hogy most mégis kivételt teszünk, annak elsősorban az az oka, hogy arra is kíváncsiak voltunk, vajon mi sarkall egy külkereskedelmi vállalatot, hogy saját ruházati üzletet nyisson idehaza? És miért éppen Szegedet választották? — A gazdasági környezet megváltozása a textilkereskedelmet se hagyta érintetlenül — mondja Szabó Józsefné, a külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója. — A Hungarotex 10—15 éve el-' indult azon az úton, hogy megpróbálja összekapcsolni a külkereskedelmet a hazai forgalmazással, a termelést az értékesítéssel. Mára már a vállalatunk képes betölteni kereskedőház-szerepét. A termelésben éppen úgy érdekeltek vagyunk, mint az eladásban. Természetesen nem akarunk saját bolthálózatot kialakítani, de a kínálkozó lehetőségeket sem engedjük ki a markunkból. — Hogyan született a szegedi bolt ötlete? — Néhány évvel ezelőtt országos irodahálózatot alakítottunk ki. Az élet hozta úgy, hogy itt, Szegeden, az iroda mellett egy boltnak is jutott hely. Ha úgy tetszik, akkor a véletlen műve az új üzlet. — A vállalkozás, a mozgékonyság ennyire tudatosan épül be a Hungarotex üzletpolitikájába? — Már említettem, hogy mi kereskedőháznak tartjuk magunkat. Hogy ez mit takar? Szerintünk olyan szervezetet, amelynek piacteremtő feladatai vannak, Oszsze akarjuk kapcsolni a gyártó-kereskedő-vásárló háromszöget. Ha kell, tőkével is részt veszünk ezért egy-egy vállalkozásban. Magyarországon jelenleg tizennégy vállalkozásban vagyunk érdekeltek. — Említene ezek közül néhányat? — Ha már Szegeden vagyunk, kezdjük egy megyei példával. A mi érdekeltségünk a Hungarofeder Tollfeldolgozó Kft. Makón. De részt veszünk például a Liberó pelenkák gyártásában is Nagykátán. Vagy említhetném a sokak által ismert Pierre Carden kooperációnkat is. — Es Szeged? — Az irodát is azért telepítettük ide, mert ez a DélAlföld központja. A tárgyalásokhoz, tanácskozásokhoz itt a legjobbak a technikai feltételek. Ennél azért valójában nyomósabb okaink is voltak. A határ menti kapcsolatokban szeretnénk továbblépni. Olyan hosszú távú termelési, kereskedelmi csereforgalmat kialakítani, amely mindkét félnek hasznos. Ez a textilkereskedelemben már eddig is jól működött. A jugoszláv partnervállalatokkal csak mi 6—10 millió dolláros évi forgalmat bonyolítottunk le eddig is. Az onnan származó sportés szabadidőruhákkal sűrűn találkozhatnak a hazai vásárlók is. — A hazai „mozgolódás" netán azt is jelentené, hogy a textil-külkereskedelemben akadnak gondok? — Gondok mindenütt akadnak, de annak ellenére, hogy az elmúlt években idehaza komoly viták voltak az iparág helyét, helyzetét illetően, a textilkereskedelem és -export töretlenül fejlődött. Nincs tehát szó „visszavonulásról", átcsoportosításról. Tudatosan törekszünk arra, hogy egyre kevésbé különüljön el a hazai és a külföldi kereskedelem. Hiszen a piacok között is egyre kisebb a különbség, a divatjelleg is azt eredményezte, hogy egységes textilpiac jött létre. A hazai igények semmiben sem térnek el más országok vásárlóinak elvárásaitól. A verseny nálunk is kialakulóban van. R. G. Hark Palmer szerint „Á magyar nyelv: a gondolkodásmódnak #/ öt hónapja intenzíven tanul magyarul. S ha illik véleményezni az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyelvtudását, elmondhatom: Mark Palmer jól halad tanulmányaiban. (De mint tegnap reggel Csákány Bélánál, a JATE rektoránál tett látogatása végén megfigyelhettem: gond nélkül vált át az orosz nyelvre is.) A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Gabonatermesztési Kutató Intézet vezetőivel ugyancsak tegnapra megbeszélt találkozói előtt a bölcsészkarra készült Mark Palmer — megnyitni az angol—amerikai irodalom, nyelvészet, történelem témakörét felölelő előadássorozatot. Szoros programja egyik rövid szünetében Számítástechnikai táborok Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal a fiatalok számítástechnikai kultúrájának növelése céljából felhívja a tanácsi szerveket, az oktatási, a művelődési intézményeket, továbbá a társadalmi szervezeteket számítástechnikai táborok 1987 nyarán történő szervezésére. A számítástechnikai táborok játékos elemekkel, sokszínű formában adjanak módot az azokon részt vevő fiatalok számítástechnikai ismereteinek elmélyítésére. Az ÁISH a táborok! megszervezeséhez — a tábor programjára, tematikájára, időtartamára és a résztvevők számára tekintettel — táboronként maximálisan 60 ezer forintig terjedő támogatást nyújt, továbbá igény szerint módszertani tanácso»kat ad. A pályázatoknak tartalmazniuk kell a pályázó intézmény, szerv nevét és címét, a tábor időtartamát, helyét, a tábor tervezett tematikáját, programját, a résztvevők számát, a tábor tervezett teljes költségét, a támogatási igény összegét, egyéb, a pályázó által lényegesnek tartott körülményeket A pályázatokat májas 5éig az ÁISH ifjúsági főosztályára kell megküldeni (1054 Budapest V., Rosenberg házaspár utca 1). A pályázatokat szakértőkből álló bizottság bírálja el. Ennek eredményéről a pályázók május 15-éig értesítést kapnak. kértük arra a nagykövetet, hogy látogatása félidején túl összegezze eddigi szegedi tapasztalatait. — A megyei pártbizottságon folytatott megbeszélésünk legfontosabb következtetése, hogy a kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzésében Csongrád megyének nagy szerepe lehet. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar itt igen fejlett — a megfelelő piac megtalálását, úgy vélem, korszerűbb feldolgozógépek, berendezések, technológiák megszerzésével — s ebben mi vagyunk erősek — segíteni lehetne. Kedden alkalmam volt megismerkedni az itteni biotechnológiai fejlesztésekkel is. Ezen a téren máris jók a partneri kapcsolataink. Jelenleg harminc szegedi kutató, szakértő szerez tapasztalatokat amerikai intézetekben. Tájékozódtam a szegedi innovációs parkról is, fontos tervnek tartom. Úgy látom, ha sikerül megszabadítaniuk a gondolkodó embereket a bürokratikus terhek alól, bátorítani őket arra, hogy az agyukkal dolgozzanak, innováció alatt ne technikát, hanem szellemiséget értsenek, akkor a magyarok nagy sikereket érhetnek el. — Honnan ismer bennünket ilyen jól? — Tanulom a nyelvüket. S a nyelv hű tükre a gondolkodásmódnak. Ezért is szeretnék segíteni abban, hogy az angolul tanuló diákok, nyelvtanárok életközeiben kapjanak lehetőséget nyelvtudásuk csiszolására. Épp a múlt héten tárgyaltam erről az ifjúsági szövetség és a Művelődési Minisztérium képviselőivel, s most Szegeden is szó volt róla, miként tudnának az itteniek csatlakozni a csereprogramhoz. Mar amiatt is, mert hallom, lesz angol nyelvű gimnáziumuk. — Szegedi programjából is kiolvasható, hogy különös érdeklődést mutat az oktatás, a tudományos kutatómunka, s annak lehetséges támogatása iránt. — Személyes oka is van, túl azon, hogy igazán nagy lehetőségeket látok például a magyar biokémiai kutatásokban. A feleségem az Amerikai Tudományos Akadémia osztályvezetője, s kutatóként a táplálkozási szokások, s egyes betegségek összefüggéseivel foglalkozik. Tart is majd előadást Szegeden kutatási eredményeiről. Nálunk húsz év alatt harminc százalékkal csökkentette a szívbetegségeket az a program, amely az élelmiszerek zsírtartalmának mérséklését, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelését célozta. (Itt Csongrád megyében, az élelmiszerfeldolgozásban — gondolok például a szalámigyártásra — szintén alkalmazni lehetne ezt az elvet. Amerikában jó piac van most a zsírtalan termékekre). Ez az országrész a zöldség-gyümölcs termesztésében az élen jár, itt érdemes lenne elkezdeni egy, az egészségesebb életmódra, táplálkozásra nevelő programot, öszszefoglalva tehát szegedi benyomásaimat, elmondhatom: előzetes várakozásomat felülmúlóan látok lehetőségeket az együttműködésre — az eddig látott színházak legszebbikének városában. Pálfy Katalin Schmidt Andrea felvétele ízelítő az új bolt kínálatából Sikeres évindítóig Oroszlányban Sikeres volt az évindítás az Oroszlányi Szénbányáknál. A vállalat az év eddigi időszakában széntermelósi tervét mind mennyiségileg, mind minőségileg túlteljesítette. Valamennyi nagyfogyasztójuk igényeit maradéktalanul kielégítették és a Tüzépnek a tervezettnél 13,8 százalékkal, 8 ezer 500 tonnával több jó minőségű szenet szállítottak. Az ütemes termelés nagyban elősegítette a tavaly kísérletképpen, bevezetett, úgynevezett növelt üzemidejű munkarend. Ennek a lényege, hogy a nyári hónapokat! kivéve a korábbi öt nap helyett hat napon át folyamatos a széntermelés. Így a korábbinál jobban ki tudják használni a nagy értékű gépeket, s a szombati munkanapért a következő héten arányosan elosztva kapnak pihenőnapot az oroszlányi bányászok. A vállalatnál átfogó intézkedéseket hoztak az eredményes gazdálkodás érdekében. Az új érdekeltségi rendszer elsősorban a jó minőségű nyersszén mennyiségének fokozására ösztönzi a bányaüzemeket. Csökkentették a dolgozók be- és kiszállásának idejét, a létszámhiányt gazdasági munkaközösségek foglalkoztatásával enyhítik. A termelés folyamatosságának biztosítása érdekében a vállalat kiemelt figyelmet fordit az új munkaterületek felkutatására, főként a XXas és a Márkus-hegyi bányaiüzem környékén. A szocialista brigádok elhatározták, Jiogy az erre az évre tervezett hárommillió tonn s ' o/éntermelési tervüket 30 ezer tonnával túlteljesítik. (MTI)