Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

3 Szerda, 1987. április 8. Magnók a BRG-böl Össztermelésének 80 százalékát értékesíti a külpiacon a IJR;» magnetofonjára. A kecskeméti üzemben állítják elő többek között az MK 29-es magnót, a számítógépekhez csatlakoztatható, adatrögzítő magnetofont és a diktafono­kat is. Emellett magnóföcgységeket, kombinált, le- és fel­vevöfejeket, motorokat is gyártanak. Legjelentősebb ter­mékük a magnófutómü. amelyből az idén 900 ezer darabot szerelnek össze. A képen: a KM—3-as magnófutómü ellen­őrzése Elvezetik a szennyvizeket A Balatonnál három sza­kaszban épül meg a szenny­víztisztító és -elvezető regio­nális rendszer. A Miniszter­tanács határoz.ata értelmé­ben az „A" fokozatot 1987-ig be kell fejezni és azzal olyan vízminőséget kell el­érni, amely a 80-as écek ele­jére volt jellemző. Az idén megkezdik az 1995-ig meg­valósítandó „B" fokozat elő­készítését is. Ennek ered­ményeként már számotte­vően javulnia kell a Balaton v í zm i n őségén ek. A déli parton ebben az évben befejeződik a 35 ki­lométeres partszakaszt átfo­gó főgyűjtőcsatorna építése. A vezeték nyugati ága, amely Balatonszárszó és Ba­latonföldvár szennyvizeit ve­zeti a siófoki tisztítótelepre, már elkészült. Az idén ki­építik a keleti főgyüjtőágat, amely a Balatonviiágosig terjedő területről fogadja magába a szennyvizeket. Siófokon naponta 20 000 köb­méter szennyvizet tisztíta­nak meg, amelyet a Sió út­ján elvezetnek a Balatontól. Előnyök és ügyeskedések Talán kevesen tudják, hogy a Pénzügyminisztéri­um Ellenőrzési Főigazgató­ságának Csongrád Megyei Igazgatósága a főkönyvek, mérlegek, elszámolási fegye­lem vizsgálatán kívül köz­gazdasági jellemzőket is fi­gyel. Tavaly a megye vál­lalatainál és szövetkezetei­nél összesen 126 ilyen vizs­gálatot tartottak. Az így begyűjtött anyagok elsősor­ban a főigazgatóság orszá­gos összefoglalóiban és tá­jékoztatóiban hasznosultak. De a felmérések eredménye szerepelt megyei tájékozta­tókban és elemzőanyagok­ban is, amelyeket megyei szervek, elsősorban a párt­bizottság részére készítettek. Tovább fokozódott az igény az aktuális közgazdasági jelzéseik iránt, amelyek ugyancsak több területen hasznosulhatnak. A témavizsgálatok ered­ményeiből néhány érdeke­sebbet érdemes az újság ol­dalain is idézni. Tavaly folytatódott a vál­lalati méretnagyság csök­kenése. Így nőtt, illetve ala­kult ki az önállóság a Sze­gedi Öntödénél, az Ikarus és a Kéziszerszámgyár szege­di leányvállalatánál. A szer­vezeti különválással ezek­nél az egységeknél eredmé­nyesebb lett a gazdálkodás. Ennek a tendenciának el­lentmond némileg, hogv problémák mutatkoztak egyes korábban alapított építőipari leányvállalatok gazdálkodásában. Ennek oka: a vezetés nem meg­felelő színvonala és a kel­lően nem átgondolt alapí­tás. Ezért veszélyessé vált és megszüntetésre került a Délép és az SZMMV anyvallalata. Említésre méltó, hogy Vibeka kisvállalatnál az vállalatvezetési szerv. kapcsolatos az a megállapí­tás is, hogy a vízügyi alap­rendszer a Csongrád Me­gyei Vízmű Vállalat gaz­dálkodását továbbra sem te­szi költségérzékennyé. A Szegedi Városgazdálkodási így a vállalat jelentős több­letadó alól mentesült, de a vgm dolgoztatása ötszörös többletköltséget jelentett a számára. Az eszközáramlás felgyorsulása tapasztalható a nehez pénzügyi helyzetbe ju­Vallalatnál a távhö$zolgál- tolt építővállalatoknál. A le­tatás lakossági dija a tény- lesleges állóeszközeit értéke­leges költségeknek a har- sitette a Délép és az madát fedezi. A különböze- SZMMV. Ezzel az állóeszkö­tet árkiegészítés formájá- zokkel kapcsolatos koltse­ban az állami költségvetés Reiket igyekeztek csökken­vállalta magára. Ugyan- teni. A manőver mérsékelte ezen vállalat által a lakos- az érdekeltségi alaphiányt ság számára számlázott me- általa vagyonadót takarí­leg viz mennyisége évről tottak meg. évre 30-40 százalékkal tobb Érdemes a figyelemre a a lakásokban ténylegesen takarékszövetkezetek tevé­felhasznaltnál Ez a szolgál- kenysége. Nyereségüket tatás nélküli árbevétel több- ¡984-ről 1985-re meghárom­letn.vereséghez és árkiegészí- szorozták. S még ezek után téshez juttatja a vállalatot, 1936-ban 40-70 százalékos Ugyanakkor a vállalat alap- eredménynövekedést tudtak tevékenységén túl vállalt elérni ez egy évvel koráb­munkával, cserépkályha és bihoz képest. Az alapvető kandalló összeszerelésével forrás: a saját jogon kezelt igyekszik működését ered- betétállomány dinamikus ményesebbé tenni. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek 1986-ban a korábbinál nagyobb mér­tékben vásárolták vissza .a gabonafelvásárló vállalatok­nak átadott, de náluk tá rolt takarmányt. Az évvel korábbi túlzott ér­tékesítéssel valószínűleg a forgóalap-feltöltési kötele­zettséget akarta kikerülni a Sándorfalvi Magyar—Len­gyel Barátság Mgtsz. Ez a pénzügyi manőver az alap­hiány elkerülésében is se­gített. A Pusztamérgesi Riz­ling Tsz állami gazdaság­gal kötött szerződést tar­talékalap átvételére, le- Szarvasmarha- és juhállo­mányát azonban nem növel­a te a szerződésben vállalt mértékben. Az állatokat el­adták. Így nagy összegű növekedése. A nagy ered­ménynövekedés hatására jól érezhető mértékben növe­kedtek a takarékszövetkeze­tek alkalmazottainak jöve­delmei is. Sőt, ebben az év­ben még tetemes keresettar­egy talékkal gazdálkodhatnak. B. I. Önként, bár nem dalolva Beszélgetésünk rögzített nyomait keresem tavalyi jegyzetfüzetemben. Néhány számadaton, az interjú meg­írásához szükséges rövid tö­ságának most elkészült je- adományokból műszerrel fel­lentésében — amely az el­múlt esztendő társadalmi munkaakcióit hivatott ele­mezni, ez olvasható: „A la­mondatokon kívül más most kosság kezdeményezőkészsé­használhatót nem találok, ge megtorpant, Így hát a puszta emlékezet­ből próbálom előhívni az akkor mellékesen elmondot­takat. A zárójelbe tett meg­jegyzések látszólag nem tar­toznak a tárgyhoz, mivel ak­kor egy éppen készülőfélben levő mozgássérült foglalkoz­tatóról szólt a hiradás. Ah­hoz pedig, hogy a munkála­tok — a nehéz kezdés után — immáron zökkenőmente­sen haladhassanak tovább, nem volt szükség a nyil­vános panaszkodásra. Nem azokat akartuk ostorozni, akik gátat vetettek egy úgy­nevezett alulról jövő kezde­ményezés véghezvitelének, ellenkezőleg dicsőítettük mindazokat, akik támogat­ták, segítették — a sokszor elmehúborodottnak titulált — ötletgazdát és munka­szervezőt. Kevés és egyre kevesebb van ilyen embe­rekből. Fanatikusak, hiszen képesek órákat ülni hivata­li előszobákban, rezzenéste­len arccal tudomásul ven­ni a sokszor megalázó vi­selkedést. Könyörögni, kun­csorogni egy kis selejt anya­szerelve — hamarosan moz­gó rákszűrő „állomás" lesz. A nehéz kezdet után — az annak idején zárójelben elmondott gáncsoskodások helyenként ellenére is — elkészült a visszaesett." népfront Belváros IV/B kör­Hogyne vesztenék kedvű- zeti bizottsága és a Mozgás­ket, ha olyan célt tűznek sérültek Csongrád megyei eléjük, aminek látszólag vagy Szervezete közös munkájá­valójában semmi értelrpe val a 60 rokkant foglalkoz­nincs; ha nagy általános jel- tatására lehetőséget adó Bé­szavakat hangoztatva moz- esi körúti épület, gósítanak; ha nincs mivel ásni, vinni-hozni; ha a dol­gos emberek látják, nincs becsülete, értéke önként vál­lalt munkálkodásuknak. * A számok tükrében a Nem volt az idén tanács­tagi beszámoló, ahol ne köz­területeink csúfos állapota lett volna a fő téma. Em­lekszem arra, a vitafórum­ra, melyre a népfront vá­nagyvárosok között nem ál- r°-s> bizottsága meghívta a lünk rosszul, dobogósak va- kommunális vállalatok kép­gyunk a magunk 122 millió viselőit és a lakókat mond­forintos társadalmi munka- van-gondolvan, legyen par­jávai. Panaszkodni tehát a dobogó harmadik fokán nemigen ildomos, no és az igazsághoz, a teljes képhez hozzátartozik az anyagi és fizikai áldozattal megvaló­sult sok „közcél". beszéd: mit képes vállalni a hivatal, s mit kíván a város polgárától. Egyezség nem született, pedig e ta­lálkozón bizonyságot nyert, •hogy még sokaknak nem sikerült elvenni a kedvét a lakóhely szépítésétől, gondo­Az ember kivált akkor fsától. Csukhat kellene az hajlandó közhasznú munka- útmutatás, kellenének a ter­ra, ha az eredményéből ma- Vek, mit, hogyan és hol ül­ga is rögtön hasznot húz. tethetnek, építhetnek, fásít­Bizonyitandó ezt, hogy ások hatnak a környezetük pusz­nehézség és gáncsoskodás el- taságától megrettent lakók, lenére az önerős gázhálózat Mint ahogyan megtörtént az építése a legnépszerűbb tár- eset a Lomnici utcában, ahol gért, egy kevés besegítő sadalmi munkafajta. Az el- a szépre vágyó lakótelepiek munkáért, levelezni, telefo­nálgatni, bejönni az abla­kon, ha kidobják az ajtón. A magánügyeinkért sem tű­rünk ennyit, hát még ak­kor, ha másoknak, a köz­nek érdekében járjuk ezt a canossát. Nem csoda hát, ha kevés emberfia akad, aki vállalja ezt a tortúrát, s még ráadásként honpol­gártársai mozgósítását is elbírja. * A tél beálltával sorra ér­keztek a segélykérő levelek, telefonok: lefektették mar önerőből és önerővel a gáz­vezetékeket, annyi kéne csak, hogy a szakértők nyo­máspróbát végezzenek. Az­tán — természetesen ismét csak önerőből — be lehet te­metni a gödröket, széppé le­het rendezni az utcákat. Csakhogy a szakértők, akik helyett a város polgárai ön­kezükkel dolgoztak, próba­mérés helyett levelezgettek egymással. Az előremozditó és -buz­dító erő helyett rendre be­lépnek a hátráltató, gátat szabó mechanizmusok, hogy még azon keveseknek is el­vegyék a kedvét az önként vállalt munkától, akik még hajlanak anyagi és fizikai áldozatokra. Így hát koránt­sem csodálható, ha a Haza­fias Népfront városi bizott­múlt évben e korszerű fű- a maguk erejéből szerették tési mód bevezetésére 100 volna rendbetenni a zöld­utcában vállalkoztak. Az övezetnek szánt szabad te­önerös gázhálózatépítés azt ret. Csakhát senki sem volt jelenti, hogy az összköltség hajlandó elárulni a rende­legalább 40—50 százalékát a z«s> terveket az önkéntesek­lakók vállalják magukra. nt'k. 'RV a maguk belátása Fizetnek is és dolgoznak is <'s jövése szerint tettek a a saját kényelmük mihama- ^'íRukat. Munkájuk ered­rabbi megvalósulása okán. 'wnyet azonban barmikor Ha hulladékgyűjtési akció, ha virágosítás, ha utcataka­rílás — akkor biztos, hogy gyerekek. Ök még lelkesek, kevesebb kudarcot tudhat­nak maguk mögött, az ő lerombolhatja a majdan egy­szer megérkező — s egészen más elképzeléseket tartal­mazó — parkosítási elképze­lés. A Lomnici utcaiaknak volt merszük és erejük — elun­kedvüket még nem sikerült ván a várakozást — a kör­elvenni a közvagyont gya- nyezetszépitö cselekedetre, rapító munkáktól. Így hát A város lakosságának több­nem csodálható, ha a Tar- sége azonban korántsem vág ján IV-es Számú Általános bele vaktában a bizonyta­Iskola tanulói, tanárai a lan kimenetelű akcióba, ami szülőkkel és néhány segítő- teljességgel érthető, kész vállalattal karöltve épi- * tették fel a 12 millió forint Ki ne tudná, milyen őrü­értékű ..Napsugár" úttörőtá- letes szükség van a város­bort. Mint ahogyan pedagó- lakók önként — ha nem is gusok és tanulók fáradozását dalolva — vállalt munkajá­dicséri a 600-as Ipari Szak- ra- €Zen keresztül a közva­munkásképző konnyűszerke- gyarapítására, a taná­zetes edzőtermének megléte. CS1 kassza kímélésére. Nos, Ha a baibaiutott emberek addlg amÍR 3 ^gi'ségnyúj­a bajbajutott emberek tó akciókhoz Kegítséget nem megsegitese a kitűzött cel kap 5ZŰkt>bb hazank ]ga_ az alloviz lenyegesen kony- ra _ ¡egalabb annvit h<)gy nyebben mozdul. „A rak el- jószándékú partnerként ke­len az emberért, a holnap- zel.jék — előbb-utóbb közö­ert" alapitvany javára 800 nyössé válik a köz érdeke ezer forint gyűlt össze. Az iránt, s már a társadalmi összefogásnak köszönhető, munka kifejezés hallatán is hogy az Autofer felújította megborzong Tisza Volán autóbusz — az Kalocsai Katalin közgyűlés fegyelmi eljárást í'szla. nyereséghez és érde­fejezett be a magasabb ve zetőállásúak ellen. Az ok: a pénzügyi-gazdasági el lenőr­zések során feltárt hiányos­ságok nagy száma. A bün­tetés: alapbércsokkentés és korábban kiutalt prémium visszafizetése. Újszerű jelenség, hogy a Szeged Városi Tanács ér­tékesítette a Hangszergyárat és a Divatszabó Vállalatot. Azért került sor az eladás­ra, mert tevékenységük veszteséges volt, és a fej­lesztési források bővítése a régi tulajdonosi formában megoldhatatlannak látszott. A Szegedi Bőrdíszmű Ipa­ri Szövetkezet erddményét kiugróan növelte a szocia­lista exportra alkalmazott központi támogatási elha­tározás A támogatásokkal keltségi alaphoz jutottak. Ügyeskedett a Delép is. Még 1985-ben fizetés nélküli szabadságra küldte dolgo­zóit. ugyanakkor vállalati gazdasági munkaközössé­gekben. foglalkoztatta őket. Nemzetközi tanácskozás Nagyvárosok autóáradata Nemzetközi tanácskozás csaknem száz szakembere tósokra és a gyalogosokra kezdődött kedden Budapes- megvitatja azokat az új ku- egyaránt, ten, az MTESZ székházában tatási eredményeket, köz­a városi közlekedés bizton- lekedéstechnikai és forga­ságának javításáról. A há- lomszervezési megoldásokat, romnapos rendezvényen az amelyeket másutt is hasz­MTESZ közlekedéstudomá- nosíthatnak a forgalom biz­nyi egyesületének szervezé­sében tizenegy ország — Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Dánia, Hollandia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK. az NSZK. Magyar­ország és a Szovjetunió — Szerződések zöldségre, gyümölcsre Országszerte befejeződtek az idei szerződéskötések; a mezőgazdasági termelők és a konzervipari vállalatok írás­ban rögzítették az idén átadásra, illetve átvételre kerülő áru mennyiségét. Mar csak a jó idő hiányzik ahhoz, hogy megkezdődhessen a munka. A tapasztalatok szerint a termelői kedv élénk, olyannyira, hogy a konzervipar saját szükségleténél még mintegy négy százalékkal több áru átvételére is elkötelezte magát tonságúnak fokozására. A Közlekedéstudományi Egyesület évente szervez a közlekedés fejlesztéséhez, tervezéséhez kapcsolódó té­mákban nemzetközi tapasz­talatcserét. A városi köz­lekedés kérdéseivel foglal­kozó mostani tanácskozást élénk érdeklődés kíséri, mert Európa-szerte gondot jelent, hogy miként lehetne a nagyvárosok autóáradatá­ban is biztonságosabbá ten­ni a közlekedést. Nyugat­Európában a közúti forga­lom robbanásszerű fejlődé­sével az ötvenes években épültek fel az első „autóra tisztikai módszerekről tervezett" városok, amelyek amelyek hozzájárulnak azóta mar szűknek bizo­nyulnak az egyre növekvő forgalomhoz képest, s a zsúfolt utak mind nagyobb veszélyt jelentenek az au­A tanácskozáson elhang­zott, hogy hazánkban ugyan csak később kezdődött meg a motorizáció térhódítása, de napjainkra már nálunk is jelentős problémává vált a forgalom biztonságának kérdése. A személyi sérülés­sel járó közúti balesetek több mint 70 százaléka la­kott területen történik, ja­varészt a városokban. E tény szükségessé teszi új műszaki, forgalomszervezési megoldások, pályaépítési 'el­járások kidolgozását, ami­hez a hazai közlekedési szakemberek ötleteket vár­nak a mostani tanácskozás­tól is. A szakemberek tájékoztat­ják egymást azokról a sta­is, .a leggyakoribb veszélyhelyze­tek feltárásához, s ezzel a közúti hálózat, a forgalom biztonságosabb megterve­zéséhez Marketing­börze Kedden Budapestjen. a tyletró Művelődési Házban megkezdődött a háromnapos — csütörtökig nyitva tartó — tavaszi marketingbörze. A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság mostani, huszadik börzéje igen széles választékkal áll az érdeklő­dök rendelkezésére: 120 ipa­ri és közlekedési vállalat ajánlja felesleges készleteit, több mint egymilliárd forinti értékben. Az eladásra kí­nált 100 ezer tétel jelentős részét teszik ki a vaskohá­szati termékek, a viz- és villanyszerelesi anyagok, a szerszámok és a híradás­technikai cikkek. Különösen gazdag a választék az idén személy- és tehergépkocsi­alkatrészekből : több mint 30 ezer tétel között lehet válo­gatni. Szerepelnek az aján­latok között különféle mű­szerek és gépek is. Sok vál­lalat árengedménnyel érté­kesili felkínált anyagait, al­katrészeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom