Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

Csütörtök, 1987. április 30. 3 A jé munka elismerése (Folytatás az 1. oldalról.) vagyonuk. Üj telephelyet vásároltak. A nagy • változások közben is tartani tudták nyereségszintjüket. A szövetkezetnél az egy főre jutó éves kereset megközelítette a 93 ezer forintot. A szövetkezetiek tegnap vették át a kitüntetést. Az ünnepségen Szépkúti László főosztályvezető Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott, öten a szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek, azonkívül kiváló újítókat és feltalálókat is jutalmaztak. A Gépjárműjavító Kisszövetkezet sikere Nyolc telephelyen és egy kereskedelmi egységben végzik jelenleg munkájukat, m<ist már több mint két esztendeje kisszövetkezeti formában a gépjárműjavítók. Alaptevékenységük nagy részét a lakossági szolgáltatások teszik ki. Elsősorban gépjármüvek javítását, motorkerékpárok és kerti gépek újjávarázsolását végzik, de az elmúlt években kereskedelmi tevékenységüket is bővítették. A szegedi Pedál boltban a járműalkatrészek forgalmazásával igyekeznek a „fehér foltokat" eltüntetni az alkatrész-kereskedelemből. De foglalkoznak használtgépkocsi-felújítással és -forgalmazással is. A szolgáltatások mellett egyre szélesebb körben végeznek ipar; tevékenységet. A több lábon állás üzletpolitikája az elmúlt években jól kamatozott, tavaly például több mint 71 millió forintos árbevétel mellett 3,7 milliós nyereséggel zárhatták az évet. A kisszövetkezet a munkaverseny-mozgalomban nyújtott jó teljesítménye alapján az Ipari Minisztérium elismerő oklevelét érdemelte ki. A tegnap, szerdán délután megtartott ünnepség keretében hat szocialista brigád is kitüntetést vehetett át. Juhász István, a kisszövetkezet elnöke pedig Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. Kitüntetések A szakszervezetekben végzett eredményes munkáért az szmt, illetve a központi vezetőségek kitüntetéseket adományoztak. Szakszervezeti Munkáért arany fokozatú kitüntetést kapott Harmatos József, az szmt politikai főmunkatársa, Csányi László (Csomiép), Csizi Istvánná (Szentesi Áfész), Dominkó István (AED állattenyésztési főiskolai kar), Holmann Jánosné (Hódiköt), Olajos Imréné (posta távközlési üzem), Pereznyák Sándorné (Komplett Vállalat), Szabó János (Magyar Kenderi pari Tröszt), Szabó Józsefné (Szegedi Patyolat), Szemán Jánosné (gyermekkórház), és Kovács Lajos, a Medosz MB titkára. Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozat: Szilágyi János (az MSZMP Csongrád Megyei Bizottság osztályvezető-helyettese), Veres Gyuláné, az szmt központi könyvtár igazgatóhelyettese, Balogh Imréné (cipőipari szövetkezet), Fazekas Imre (földhivatal), Gera Péterné (szegedi Éliker), Héjjá János (porcelángyár), Józsa Katalin (Ativizig), Janiga Sándor (szentesi baromfi-feldolgozó), Kalocsay Attiláné (makói kórház), Ke" lemen Ernöné (bölcsődék és csecsemőotthonok), Keszthelyi Károly (eperjesi zsákgyár), Lánczos Lajos (SZBK), Móri Gábor (vasutas-szakszervezet), Molnár József (vasútigazgatóság), Szabó Gábor (vásárhelyi tangazdaság), Szentesi Ferenc (megyei vendéglátó), Vesmás Béláné (HVDSZ megyei titkárság), és Zsikai Márton (Makói Városfejlesztési Üzem). összesen 132-en kaptak Szakszervezeti munkáért Oklevelet. Társadalmi munkájuk elismeréseként Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Balogh Lajosné, a szalámigyár főbizalmi-helyettese, György Sándorné, a Fodor József szakközépiskola igazgatóhelyettese, Medvegy Pál, a Szegedi Sütőipari Vállalat munkavédelmi bizottságának vezetője és Tamás Gábor az szmt politikai munkatársa. * A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat központjában megtartott ünnepségen Bányai Ferenc szerelő, Gyenes József művezető, Horváth Károly osztályvezető, Kónya János vezető szerelő, Merczel Károly művezető. Papp Lajos csoportvezető, Rutay István irányító technikus, Simon Gábor csoportvezető, Sipter Imre betanított munkás és Szűcs János osztályvezető Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott. A brigádés a vállalati kiváló dolgozó kitüntetésekkel együtt közel 400 ezer forint jutalmat fizettek ki. A Szegedi Ruhagyár ünnepségén Nagy Jánosné szabászati dolgozó, Rékasi János lakatos és Tóth Lajos vasalómunkás Kiváló Munkáért kitüntetést vett át, A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát Rácz Gizella technikus kapta, míg Kovács Istvánná raktáros, Kuti Imréné szakoktató, Szaniszló V. Jánosné szalaggépes és Veres Sándorné munkaügyi előadó SZOT-okleveles lett. A MAV vezérigazgatója és a Vasutasok Szakszervezete a múlt évi eredményes munkájukért a szegedi vasútigazgatóság pályafenntartási szakszolgálatát a MAV Élenjáró Főnöksége címmel tüntette ki. A szakszolgálat felügyelete alá tartozó pályafenntartási főnökségek — így a hódmezővásárhelyi is —, valamint a szegedi épület- és hídfenntartó főnökség is megkapta a MAV Élenjáró Főnöksége kitüntető címet. A kitüntetéssel járó oklevelet tegnap az igazgatóság épületében tartott ünnepségen Dobos Gábor, a MAV Vezérigazgatóság főosztályvezetője és a Vasutasok Szakszervezete képviseletében Lugosi József adta át. Neb-vizsgálat Mint erdőben a fa... Ha erdőben járunk, a „sok. fát" látjuk, nem egyegyre figyelünk. De adódhatnak olyan helyzetek, hogy érdeklődésünk egy egyed felé fordul. S akkor már egész pontos jellemzőket fogalmazhatunk meg: észrevesszük növekedésének esetleges hibáit is. Valahogy így jártak a Csongrád megyei népi ellenőrök: nem is olyan régen vizsgálták, milyen a bizonylati fegyelem általában, illetve a különféle ágazatokban. Az erdő hasonlatnál maradva: úgy találták, meglehetős a kuszaság. Az áttekinthetetlenségre utóbb konkrét példát is leltek. Közérdekű bejelentés alapján indítottak vizsgálatot a Defag szegedi erdészeténél, ahol bizony jó néhány „vadhajtásra" bukkantak. A bejelentés szerint az erdészetben egyes dolgozók — elsősorban vezetők — a bizonylati fegyelem lazaságait eltűrve, és azt kihasználva több, a társadalmi tulajdont érintő szabálytalanságot követtek el. s ezáltal meg nem engedhető jövedelemhez jutottak, illetve juttattak másokat. A megyei neb tegnapi ülésén — melyen a népi ellenőrök tapasztalatai alapján készített jelentést vitatták meg — a munkabizottság vezetője egyebek közt rámutatott: munkájukat nehezítette, hogy a bizonylatok, számlák, száLlító- és menetlevelek áttekinthetetlenek, egymással össze nem vethetők, sokszor utólag javítottak, a dolgozók munkaelszámolásai következetlenek. Az egymásnak ellentmondó iratok miatt az erdészetbeli gazdasági folyamat, a teljesítmények nem követhetők nyomon, s gátjai az ellenőrzésnek is. Ilyen körülményekkel magyarázható, hogy bár a belső ellenőrzés jelzései alapján az erdészet vezetője két ízben — fegyelmi úton — figyelmeztetést kapott, a szabálytalanságok ismétlődtek. A tényleges ráfordításnál alacsonyabban kalkuláltak például 80 darab trófeafát — a Defagot ért veszteség 2 ezer 152 forint. Készítettek asztalt és padot, a ráfordított óramennyiséget 112,2 órában — irreálisan magasan — határozva meg. A népi ellenőrök megállapítása szerint az erdészetvezető kiskertkerítésének számlázása is szabálytalan volt. Nem lelték nyomát egy másik kerítésépítésnél fölszámolt, de be nem épített 11,7 köbméter fának sem. Értéke 55 ezer forint. A feltárt tények alapján a felelősség megállapítására a Defag igazgatója a neb-vizsgálat kezdetekor fegyelmi eljárásokat indított — ezek most, a vizsgálat lezárultával folytatódnak. De már menet közben hoztak intézkedéseket. A bizonylati fegyelem erősítését a pénztárosi munkakörben személycserével szorgalmazták, s most van folyamatban a gépesítési műszaki vezetői munkakör létrehozása. A megyei neb tegnapi ülésének napirendjére még egy téma került: a lakásépítések minőségének, a szavatossági kötelezettségek teljesítésének korábbi vizsgálata nyomán most az akkori javaslatok hatását vették számba. P.K. A Biotechnika Rt. fejlődése Szerdán az Ipari Minisztériumban sajtótájékoztatón ismertették a részvényesek képviselői a Biotechnika Rt. műszaki fejlesztő vállalat terveit. Az országban jelenleg a Biotechnika Rt. az egyetlen olyan vállalat, amelynek a biotechnikai kutatás a fő tevékenysége. A vállalatot 1981-ben hozták létre, s 1984 óta működik részvénytársasági formában. Eredeti részvényesei a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, az Állami Fejlesztési Intézet és az Innofinance Altalános Innovációs Pénzintézet, amelyekhez most az Ipari Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Technova Bank is csatlakozott. A részvények jegyzésére kedden, a részvénytársaság közgyűlóién került sor. Az új részvények kibocsátásával a vállalat eredeti alaptőkéje csaknem négyszeresére, 244 millió forintra emelkedett. A részvények egy részének megvásárlásával az Ipari Minisztérium és az OMFB most már, mint tulajdonosok nemcsak támogatasokkal, hanem bevitt tőkéjükkel is segítik a kutatások fejlesztését, s anyagilag is érdekeltek a kísérleti eredmények gyakorlati hasznosításában. Előleg a jövőnek Lázár Mihály felvétele A magas művelésű szőlőkre az utóbbi években kemény idők járnak. Az erős fagyok után termésre alig számíthatunk az idén. Hogy a termőkarok, a vesszők közül melyik nem tudja kiheverni a megpróbáltatásokat, még mindig bizonytalan. A Forráskúti Haladás Tsz-ben, ahol ötszáz hektárt meghaladó a szőlőterület, a tervszerű talajerőutánpótlásról ennek ellenére sem mondtak le. Hátha a következő esztendők megfizetnek érte. Ugyanarra a területre háromévenként jutnak el. Az idén esedékes részen hektáronként 300 mázsa szerves trágyát juttatnak a szőlő számára kedvező talajzónába. Az idén egy ügyes gépet vásároltak erre a célra. A gyors fordulattal dolgozó ásógép 35 centiméteres mélyre dolgozza be a szerves anyagot Felemás növekedés, exportelmaradások Ipari szövetkezetek számvetése Az Ipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetségéhez negyven hagyományos es 37 kisszövetkezet tartozott az elmúlt évben. Tavaly 236 munvállalóval mérséxlodott a szövetkezeti iparban dolgozók száma, így összesen 13 ezer 963 szövetkezeti tag altai létrehozott ipari termelés meghaladta a 4 és fél milliárd forintot, ami 1985höz iképest 14 szazaiékos termelésbővülést jelent. A növekedés ugyanakkor nem volt egyenletes. A hagyományos szövetkezeteknél több esetben kismértékű lemaratdás tapasztalható, ami termelési, értékesítési problémákra vezethető vissza. A kisszövetkezeteknél viszont az átlagost jóval meghaladó növekedési ütem figyelhető, meg, ami elsősorban a szervezeti változások következménye. Tegnap, szerdán délelőtt 77 szövetkezet és kisszövetkezet 130 küldötte jelenlétében közgyűlést tartott az Ipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetsége. Horváth János, a Kiszöv elnöke a szövetkezetek elmúlt évi gazdaságpolitikai tevékenységéről és az idei év feladatairól számolt be a küldötteknek. Felemás növekedés jellemezte a megye ipari szövetkezeteinek munkáját tavaly. Az átlagosnál dinamikusabban fejlődött a gépipar, a villamos- és finomkerámia-ipar. Gyors növekedést tudhatnak maguk mögött a vegyipari szövetkezetek is. Ezzel szemben a könnyű- és háziipari szövetkezetek nehezebben tudták követni az éleződő versenyt. A piac telítettsége és a gyártók szoros versenye az eddigieknél nehezebb helyzetbe hozta a megye könynyűipari szövetkezeteit. Az értékesítési feltételek rendkívül kedvezőtlenül alakultak, hiszen a szállítási határidők betartását és a jó minőséget minden vevő megköveteli, ezt azonban változatlanul akadályozza az anyag- és alkatrészellátás ütemtelensége. Bár több szövetkezetben sikerült előrelépni a gyártmányszerkezet átalakításában, a kialakult termékszerkezetet azonban nem sikerült lényegesen megváltoztatni. Kiugróan sikeres évet hagyott maga mögött a szövetkezeti építőipar, amely a vállalt munkák szerkezetének átalakulása miatt következett be. Az épületfelújítások során jelentkező új vállalkozói magatartásmód kedvez a szövetkezeteknek, mert a versenytárgyalások során gyorsabban, kedvezőbb ajánlatot tudnak tenni a nagyobb szervezeteknél. Kevésbé jó a szolgáltatósokat végző szövetkezetek helyzete, hiszen ezen a téren továbbra is a csökkenő kereslet jellemző. A szövetkezetek külkereskedelmi forgalma nem a tervezettnek megfelelően alakult tavaly, hiszen 9 millió forinttal maradt el az 1985ös eredménytől. Lemaradás elsősorban a kisszövetkezetek értékesítésében jelentkezett. A tervezett szállítások meghiúsulásának okaiként gyakran az exporttermékek árainak alacsony szintje és a termékminőség biztosításának nehézségei szerepelnek. A beszámolót és a szóbeli kiegészítőt vita és hozzászólások követték: Csordás József, a hódmezővásárhelyi Elektrofémipari Szövetkezet elnöke arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi rendelést már most le kell kötni, de az 1988-ban életbe lépő új szabályzókat a gazdálkodók még nem ismerik. Különösen nehézzé teszi ez a 'következő évi tervezést, mert az adórendszer várható reformja a szokottnál is bonyolultabbá teszi az előrelátást. A Sándorfalvi Háziipari Szövetkezet küldötte, Horváth János szép eredményekről számolhatott be. Nyereségüket 75 százalékkal, tőkés exportjukat pedig 21 százalékkal növelték. Elmondta azt is, hogy a konvertibilis exportot segítő pályázat serkentő hatása mellett sok problémát is hordoz magában. A pályázatok ügyintézése ugyanis a szükségesnél vontatottabb. Nagy Ernő, a Nívó Falpari Szövetkezet elnöke „önkritikus" hozzászólásában egyetértett a beszámoló minősítésével, amelyben a szövetkezet tavalyi munkáját alacsony hatékonyságúnak ítélték. Árbevételük ugyanis 10 százalékkal, nyereségük pedig tizenöttel esett vissza, így a nívósok már annak is örülhettek, hogy veszteség és alaphiány nélkül megúszták a tavalyi évet. Most jelentősebb fejlesztésekre vállalkoznak, valamint a szervezettséget és munkafegyelmet igyekeznek megszilárdítani. Az intézkedések első eredményei már jelentkeztek. A tavaly ilyenkor „jegyzett" 1 milliós veszteség helyett most több mint 2 milliós nyereségről állíthatják ki a bizonyítványt. Simon János, a Maros Cipőipari Szövetkezet elnöke, a cipőgyártás gondjairól szólt. Kis túlzással „válsághelyzet" alakult ki az iparágon belül, hiszen jelenleg 5 millió pórral nagyobb termelői kapacitás van idehaza, mint amit értékesíteni tudunk. A szocialista piacokon a hirtelen megugrott minőségi követelményeknek nem tudunk megfelelni, a tőkés vásárlóknál pedig áraink miatt nem rúghatunk labdába. Perjési József, a megyei pártbizottság osztályvezetője hozzászólásában a következő évek stratégiai döntéseinek leglényegesebb pontjait igyekezett felvillantani. A fejlődés kulcskérdés, de ehhez változtatni kell azon a gondolkodásmódon, hogy legtöbbször a külső körülményeket kárhoztatjuk, sokszor saját tehetetlenségünkért is. A gyengén gazdálkodó szövetkezeteknél szubjektív okokra (is) visszavezethető a kívánt növekedés elmaradása. Ezután a küldöttközgyűlés beszámolót hallgatott meg a jogi és ellenőrzési iroda tevékenységéről, valamint ügyrendi kérdésekről tanácskozott. Ez alkalommal kitüntetés átadására is sor került. Rékasi László, a Kiszöv osztályvezetője Szakszervezeti Munkáért elismerésben részesült, R. G.