Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 100. szám 1987. április 29., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Kritikus hangnemben Az MSZMP Központi Bi­zottságának tudományos, közoktatási és kulturális osz­tálya felkérésére az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága és az MTA Szegedi Bizottsá­ga tegnap, kedden az MSZMP KB 1986. december 28-i, a műszaki fejlesztéssel foglalkozó határozatáról táj­értekezletet rendezett Szege­den. A megjelenteket Koncz János, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titká­ra üdvözölte. Bevezető előadást ifj. Ma­rosán György, az Műszaki fejlesztés Mécs Imre (Dél-alföldi In­novációs Park): Túlságosan egyoldalú minősítés egy-egy tudós neve mellett a dolgo­zatai számának a feltünteté­se. Ezen a területen diffe­renciálni kellene. A tárgyi része nincsen tisztában saját feltételek megszabják a tel­gyengéivel és erényeivel. jesítőképességet, a műszere­A KB-határozat végrehaj- zettség és a vegyszerellátás tása nagyobb részt az álla- néhány területen katasztro­mi szervezeteken múlik, de fális ma. a pártszervezeteknek is van Juhász Gyula (Szegedi Ru hagyár): A műszaki fejlesz­tésben az első számú vezető személye meghatározó. Meg­döbbentően alacsony az erre a területe fordított idő a magyar vállalatigazgatóknál, örokfcsen a hiányok után járnak, és a kézi szabályo­zásból adódó lyukak betö­mésével vannak elfoglalva Ezért inkább szívesebben a kiskapukat kereső, túlélést biztosító szakembereket ve­szik maguk mellé. Ha mégis bóven tennivalójuk. Ezen a területen szükséges a konf­liktusok vállalása, sőt ki­MSZMP kényszerítése. A feszültsé­JiB munkatársa tartott. Szólt gek elviselésében sokat se­arról, hogy azok. a módsze- githetnek a pártszervezetek, rek, amelyek még a hetve- Van mit tenni a jó tapasz­nes években, sőt ennek az talatok elterjesztésében. Jel­évtizednek az elején is a lemzö, hogy a magyar vál­gazdoságban eredményeket lalatok egymás eredményei hoztak, ma már nem meg- iránt érdektelenek. Külföldi felelőek. Gondolni kell egyes. vélemények szerint is meg­térnék megközelítésének és lepő, mennyire nem kíván­az intézményi struktúrának csiak a szomszéd sikerére, a gyorsított megváltoztatásé- Voltferger István (OMFB) jut idó a műszaki fejlesz­ra is. Ez a megállapítás fo- hozzászólásában elmondta, lésre, akkor a fogadókész­kozottan igaz a műszaki fej- hogy a társadalmi-gazdusá- seggel van baj a vállalatok­lesztés területén. Mára a gi közeg átformálásának nál technológiai váltás elérte a meghatározó tényezője lesz a El° Elemér (Tisza Volán): közepesen fejlett országokat következő év elején beveze- A magyar kommunikációs is. Erre a tényre utal a KBk tendő adóreform. A központi infrastruktúra elképesztően határozat. Az országon" be- irányítás elsősorban azt vár- elmaradott. Vannak határo­lül a növekedés forrásai ki- ja tőle, hogy költség- és zatok ennek a területnek merültek. Nem növekszik nyeresegérzékenyebbé teszi kiemelt kezelésére, mégsem népességünk. Nem növelhe- a gazdaságot. De szükség történt ez idáig elegendő tó az energia- és az anyag-" van adópolitikai változásra gyakorlati lépés felhasználás, a piacok meg- is. Most ezen a területen a tartásához nagy erőfeszítése- feszültségek feloldására tö­ket kell tennünk. Egyetlen rekszenek, a jövőben gyor­tényezőtől várható gazdasó- sabban és határozottan el gi növekedésünk, ez pedig a kell jutni oda, hogy a támo­műszaki fejlesztés. gatás ne a kézi vezérlés A határozat kidolgozása- lyukakat ciáito evakorlati kor több kérdésben élénk vi- *omJe be> hanem a fejlesz- egyetért, de gyakorlati ta volt A határozat élőké- tést ösztönözze. A személyi SftSíek idteak"ane et jövedelemadó bevezetésénél A következő időszakban a hangzott, hogy a dokumen- elképzelhető, hogy az ujita- szelektivitás és a differen­tumnak alapvetően a kuta- sokért, szabadalmakért, ta- ciálás mindenképpen hat, és tás-fejlesztésre lenne fontos lálmányokert jaró jövedelem bennünket jg órint Most koncentrálnia. A többség vé- összeghatárig adomen­leménye azonban az volt, tes savba kerul- ezen tul hogy a pártnak politikai VtáiS kedvezményes! adot iránymutatást kell adnia, a vetnek ki rá. konkrét szakmai döntések Kevei Bela (Magyar Ken­pedig az állami szervekre deripari Tröszt): A napi várnak. Abban sem értett szabalyozas nem halad most mindenki egyet, hogy a Ifjú Marosán György ösz­szefoglalójában úgy véleke­dett, hogy ma alapvető prob­léma az, hogy vállaljuks-e a változásokkal együttjáró konfliktusokat. A differen­elveiben mindenki Je­lentkezése már gondot okoz. műszaki fejlesztés fő mozga­tóerejének mindenképpen a piaci versenynek kell lenni. Fontos kérdés az is, hol lát­szik elmaradásunk. Az állás­foglalás szerint nem a leg­fejlettebbekkel kell^ versenyt futnunk, hanem a* követke­ző húsz évben közepes fej­lettségű tömegtermékek gyártására kell berendezked­nünk, és most ezen a terüle­ten elengedhetetlen lemara­a jövőben elvárt irányban. A kézi vezérlés erősödése, a gazdaság kifulladása, a ma­gyar munka már-már két­ségbeejtő leértékelődése ér­zékelhető a vállalati gyakor­latban. A társadalmi folya­matokban nem látszik a KB határozata érvényesülé­sének kibontakozása. Hiái­nyoznak a stabilitás jegyei a szabályozásból. Semmi sem biztosítja a jó gazdasági döntések hosszú távú kedve­még olyanok vagyhnk, mint a vevő, aki betér a cipőbolt­ba, és kívülről 35-ös, belül­ről 42-es lábbelit kér. Ezen a mentalitáson változtatni kell. A felsőbb szervek kri­tikája mellett a vállalatok­nak egymás között js el kell dönteni — belátással —, ki­nek jár termelési eredmé­nyei folytán a devízakeret, vagy éppen a fejlesztési tá­mogatás. B. I. dásunk pótlása. A technikai z° hatásat. A munkaidő ve­korszerűsítés mellett nem delme- a munkabér vissza­maradhat el a szervezettség f°f?asa operatív beavatkozas és a szakmai képzés moder- volt- ezek helyett inkább a nizálása sem hatékonysagnak kellene elő­térbe kerülnie az irányítás­Az előadó a határozat ban. A gazdaság és a poli­súlypontjai közül kiemelte, tíka új viszonyának létreho­hogy a műszaki fejlesztés zása nélkül nehezen elkép­nemcsak műszaki, hanem zelhető az előrehaladás, gazdasági és mindenekelőtt Ember Gábor (MÉM) el­társadalmi folyamat. Fel- mondta, hogy tárcája foko­gyorsításához a feltételek- zott figyelmet fordít a mi­nek mindhárom területen lé- nőségvizsgálat módszereinek nyeges megváltoztatására fejlesztésére, a technológia van szükség. Mindenekelőtt fejlesztésére, a termelés és érvényt kell szerezni a sze- a termékértekesítés piaci lektív gazdaságpolitikának, vizsgálatának mind komple­Gyorsan meg kell születnie xebbé tételére. A közelmúltr a teljesítmény növeltére ban túl sok idö telt el a ösztönző szabályozásnak, feladatok megfogalmazásától Közben a középpontban az a programok Indításáig, emberi tényezőknek kelle- Ezért a minisztérium az ad­ne lennie. A határozat vál- minisztrációját és a szerve­lalatcentrikus, de a gazdái- zeti folyamatokat egyszeru­kodó egységeknek jelentős sítette, Elutazott az afrikai küldöttség Kedden reggel elutazott Budapestről az afrikai front­országok küldöttsége, amely Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására járt ha­zánkban. A küldöttség tag­jait Várkonyi Péter búcsúz­tatta a Ferihegyi repülöté­Várkonyi Péter Ausztriába utazott Várkonyi Péter külügymi­niszter Alois Mock osztrák külügyminiszter meghívásá­ra kedden, az esti órákbah Ausztriába utazott. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga 1987. április 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az idő­szerű nemzetközi kérdésekről, a Központi Bizottság 1986. novemberi határozata végrehajtásának és az év indulásá­nak tapasztalatairól, valamint a nyugdíjrendszer megvál­toztatásáról, áz új vállalati és személyi jövedelemadó­rendszer elveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Elismerésekaz élenjáróknak A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepéhez, május elsejéhez közeledve, sok vállalatnál, intézménynél gyűlése­ken, mpghitt összejöveteleken kollektív és egyéni elismeré­seket adnak át. Amikor társadalmunk az emberi helytál­lást, tenni akarást elismeri, egyben biztatást is nyújt, van értelme a közösség és az egyéni boldogulás érdekében vég­zett erőfeszítéseknek. Kiváló a Szegedi Konzervgyár Tegnap, kedden délután a Tisza Szállóban az 1250 fős gyár kollektívájának közel fele vett részt a külsősé­gekben is ünnepélyes ese­ményen. Bagó János üzem­gazdasági főosztályvezető köszöntötte a megjelenteket, köztük Szabó Ferenc MÉM­miníszterhelyettest, Székely Sándort, a szegedi pártbi­zottság első titkárát, Papp Gyulát, városunk tanácsel­nökét és Szabó Jánósnét, a megyei tanács elnökhelyet­tesét. Régen várt év a gyár életében a mostani. Két hé­ten belül másodszor van ok az örömre. A KlSZ-szerve­zet negyedszer nyerte el a KISZ KB Vörös Vándor­zászlaját. Most pedig a Ki­váló Vállalat cimet vehette át a kollektíva. Ez az elismerés nem az első a vállalat közel fél év­százados történetében. Ér­demes visszatekinteni a múltra, 1958-ban is szép munkasikereket értek el. Akkor 9 tonna konzervet gyártott egy ember, ma 34­et. Vagyis a követelmények évről évre nőttek. Apró lé­pésekkel jutottak előre, ré­szint a pénzügyi fonások szűkössége, másrészt az át­fogó rekonstrukció elmara­dása miatt. De volt kitar­tás, s a törekvések megva­lósításában nem szűkölköd­tek a támogatók segítségé­ben. A mezőgazdasági part­nerek jó része azonosulni tudott az elképzeléseikkel. Felismerték, a továbblépés csak a termelők és feldol­gozók közös érdekeltsége alapján képzelhető el A vállalat fejlődésének jelentős állomása, amikor a tröszt -megszűntével 1982­ben önállósultak. Közvetle­nebb kapcsolatok alakultak ki, így a külkereskedelmi vállalatokhoz, ezen keresz­tül a megrendelőikhez, azok igényeihez is közelebb ke­rülhettek. Az 1984-es hul­lámvölgyről sem szabad megfeledkezni. Az aszály miatt komoly kiesések vol­tak a termelésben, de kö­zös erőfeszítéssel, a hely­zetnek megfelelő gyors ter­mékszerkezet-módosítás­sal sikerült az elkerülni. A következő mérföldkő 1985 tavasza, amikor meg­alakult a vállalati tanács. Sok hasznos észrevétel ed­dig kiaknázatlan lehetőség tört így a felszínre, mely­nek hasznosításával nem késlekedtek. A hetedik öt­éves terv végén lesz fél év­százados a gyár, így igen nemes célkitűzés, hogy ha­sonló eredményekkel büsz­kélkedhessenek akkor is. Szabó Ferenc MÉM-mi­niszterhelyettes elsősorban a szegediek kezdeményező­készségét, megújulókészsé­gét emelte ki. A siker egyik záloga a partnerekkel ki­épített korrekt kapcsolat. Azt, hogy igazi kollektíva kovácsolódott itt össze, bi­zonyítják az eredmények. Az ország élelmiszeripari vállalatai közül hatan let­tek kiválóak. Külön emeli a kitüntetés fényét, hogy olyan időszakban kapják, amikor népgazdaságunk je­lentős nehézségekkel küzd. A kiváló vállalati oklevél mellett még a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata kitüntető cimet is ezúton nyújtotta át Rósa László igazgatónak, aki az egész kollektíva nevében köszönte meg a bizalmat. Elmondta, hogy az idén is megismételhetőek ezek a teljesítmények. Az élelmi­szer-gazdaság alkalmas ar­ra, hogy helytálljon, kor­összeomlást sűrűsödjön. Ehhez a veze­tőknek értelmes feladato­kat kell kitűzni, s megfele­lő érdekeltséget teremteni. Most kell megalapozni a modern technológiák beve­zetését, amely a hosszú tá­vú talpon maradás elenged­hetetlen feltétele. Ezután vállalati Kiváló Dolgozó és Vállalati Kiváló Brigád kitüntetéseket nyúj­tott át a siker érdekében legtöbbet tevékenykedő munkatársainak. T. Sz. I. Oklevél az NKFV-nek A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat sze­gedi üzemében tegnap, ked­den délután megtartott ün­nepség keretében adták át szatban ís minden eddigi­nél fontosabb lett az „embe­ri tényező", a fúrótornyok mellett dolgozó bányász hozzáértése, szorgalma. A a munkaversenyben élenjáró munkaversenyben a vállalat Összehívták a VSZ PÍT üléséi A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének soron következő ülését május végén Berlin­ben tartják. (MTI) kollektívák és dolgozók el­ismeréseit, kitüntetéseit. A Csongrád megyei és szegedi párt- és állami veze­tők, a társvállalatok képvi­selőinek jelenlétében Czip­per Gyula ipari miniszter­helyettes mondott ünnepi beszédet. Méltatta a válla­lat tevékenységét, rámuta­tott arra. hogy az NKFV a hazai kőolajtermelés 80 százalékát, a földgázterme­lésnek pedig több mint négyötödét adja, A közel 3 és fél eyres kollektíva így dolgozói, brigádjai eddig is szép eredményeket értek eL hiszen 20 év alatt összesen 16 alkalommal részesitették őket elismerésben. Most az 1986. évi kiemelkedő ered­mények elismeréseként az ipari miniszter és a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerve­zete Elismerő Oklevelét ve­hette át Pápa Aladár, a vál­lalat vezérigazgatója. Az eredményes munka el­ismeréseként hatan Kiváló Munkáért kitüntetésben ré­szesültek, többek között Sze­továbbru ís a legnagyobb gedről Császár Lajos, nyug­hazai bánya- és energiater­melő vállalat. Szólt arról is, hogy a szénhidrogén-bányá­állományú termelőmester és Szatmári András részlegve­(Folytatás a 3. oldalon.) Köszöntjük a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évfordulóját! Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom