Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

Szombat, 1987. április 18. i 18 DM1 magazin Négy városportré A megyei városok a magyar vidék gazdasági és szellemi központjai, sugárzó erejük és vonzásuk hazai régiókra terjed ki. Mindannyian a közelmúlt évtizedekben élték vagy éppen most élik át az általános megújulás korszakát. Igyekeznek megőrizni a hagyományos városképet, s otthonos. meleg környezetet biztosítani polgáraiknak. Szeged négy megyei várostestvérét mutatjuk be mai összeállításunkban: Debrecent, Győrt, Miskolcot és I'ccset, abból az alkalomból, hogy a megyei városok pártvezetői ezúttal éppen Szegeden tartják meg hagyományos találkozójukat és konzultációjukat. A „kedves őr" Debreceni látkép Maradandóság és megújulás Senki sem figyelte, melyik volt az a nap 1985-ben, pedig talán még a nagytemplom harangját is érdemes lett volna megkongatni az esemény nagysága jeléül. így csak az év végi statisztikákból derült ki, hogy a 211 ezer 823 debreceni lakos 163-mal több mint Miskolc lélekszáma, s ily módon „a Tiszántúl szive" az ország második városának rangjára lépett. S ami ebben a tényben különösen fontos: nem községek bekebelezése, hanem természetes szaporodás útján. A tavalyelőtti 13,6 ezrelékes születési arány jócskán meghaladja a nagyvárosok átlagát (Szegedé 12,3 ezrelék), s egy másik adatból arra is kaphatunk némi garanciát, hogy a következő években is sokasodni fognak az ifjú polgárok, valamennyi megyeszékhely közül a debreceniek körében volt legnagyobb a házasságkötési kedv, sőt válni is jóval kevesebben váltak, mint például Szegeden. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy 1986 első hónapjában gyors egymásutánban háromszor is hármasikrek születtek a debreceni klinikán, az év végén pedig egy ifjú óvónő négy életerős remek kisgyereknek adott életet, akkor nemigen kell a debrecenieknek aggódniuk a város jövője miatt. , Azt azonban talán bizonygatni sem kell, hogy a bőséges gyermekáldás meglehetősen sok gondot is jelent a városnak. Ezer debreceni közül 124 általános iskolás, 97 pedig középiskolába jár. Így aztán az óvodaépitési program sikeres befejezése után fellélegezni sem maradt idő, s hiába épült az utóbbi években jó néhány új általános iskola Debrecenben, a gyerekek egy részének az újonnan benépesült lakótelepekről buszozni kell az „elüregedettebb" városrészek fogadóképes iskoláiba. És bár e tanévben indult a Tócós kertben egy új gimnázium, az Újkertben egy szakmunkásképző, ugyancsak fő a feje azoknak a vezetőknek, akiknek feladata átsegíteni a demográfiai „hullámhegyet" a középisoklás éveken. A létszámnövekedés természetesen állandósítja a lakásproblémákat is, amit Debrecenben súlyosbit a felszabadulás előtt épült házak rendkívül gyenge anyaga, sok a felújíthatatlanul elavuló lakóház s a város nagyon kis számú műemléképülete is — mint a Nagytemplom, kistemplom, kollégium — állandó tatarozásra szorul. A VI. ötéves terv időszaka alatt azonban sikerült elérni, hogy a száz lakásra jutó lakók száma 311-röl 293-ra csökkent, ami nem jelentéktelen eredmény, még akkor sem, ha az utóbbi szám így is harminccal több, mint Szegeden. A helyzet hasonló léptékű javulását tervezik a városban a VII. ötéves tervben is. A megvalósulásra garanciát jelent a lakosság áldozatvállalása és az, hogy a kivitelezésben oroszlánszerepet játszó Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat kategóriáján belül az ország egyik legnagyobb dolgozó cége. 1987 Debrecen életében nem kiemelkedő esztendő. Olyan értelemben, hogy tavaly ünnepelte a várossá nyilvánításának 625. évfordulóját — a 626. születésnap pedig nem rangos esemény. Afféle hétköznapi esztendőnek ígérkezik, munkával, a szokásos gondokkal és örömökkel. Az indulás nem tűnik rossznak. Az ismert adatok szerint csupán két kisebb vállalat zárta a múltévet sikertelenül, többen vannak a sikeresek. Itt van például a Biogal gyógyszergyár, egyik termékét naponta láthatjuk a tévéreklámokban, de azért tévedés lenne azt gondolni, hogy csak Hélia D-t gyártanak — az igazi profilt jelentő antibiotikumoknak nem kell reklám, Maripent egyikünk sem jókedvében szed. Ha' nem is gondok nélkül, de simán gördül a munka Debrecen legnagyobb üzemében, a Magyar Gördülőcsapány Müvekben, aki pedig az óvodás dalocska szövegén felbuzdulva úgy érzi, hogy Debrecenbe kéne menni, pulykakakast feldolgozva is többféle formában találhat a baromfifeldolgozó vállalat termékei között. És a hazánkban megjelent könyvek harmadát most is az Alföldi Nyomdában készítik, s aligha akad ruházati bolt, ahol ne találnánk egyet-kettőt a Debreceni Ruhagyár modelljei közül. A város legkomplexebb művelődési intézménye, a Kölcsey nevét viselő megyei-városi művelődési központ. „Kistestvére" az Újkertben található, benne nemcsak mozi, könyvtár, szakköröknek alkalmas helyiségek vannak, hanem itt székel a városi kábeltelevízió stúdiója is. Bár még csak a város lakóinak kisebb része élvezheti Debrecenben a hétfőnként jelentkező műsort, népszerűsége egyre nő, maholnap valóban betölti azt a szerepet, amit kezdettől fogva szántak neki: összekötő kapocs lesz a város és vezető testületei között. A Csokonai Színház új vezérkarral s — legalábbis az eddigiek alapján úgy tűnik — színvonalas repertoárral várja a nézőket ebben a szezonban. A legnagyobb közönségsikert talán Goldani Csetepaté Chioggiában című fergeteges jókedvű darabja aratta, de a debreceniek értették és érezték Szabó Magda drámájának, a Macskák szerdájának mondanivalóját is, hiszen a főhős, Domokos Lajos egykori főbíró nevét ma is utca viseli a városban. Aki már egyszer is járt Debrecenben, őriz róla emlékképeket, a máshonnan jöttek leginkább azt veszik észre, ami a helybelieknek természetes: tágas ez a város, szélesek az utcái, kényelmesen lehet sétálni a járdákon a belvárosban éppúgy, mint az új lakótelepeken. Csak éppen mostanában közlekedni egy kicsit nehéz. Fúrják, túrják a városközpontot már megint! Természetesen nem céltalanul, most bontakozó új — és a tervek szerint nagyon szép, mert változatos méretű és formájú épületekből álló — lakótelephez viszik a vezetékeket s építgetik a második trolivonalat. Ha minden jól megy, nem kell már sokáig az autóbuszok gázfelhőit szívni az ősi Csapó utcán sem, jönnek helyettük a halkan suhanó trolik. A gáz, mármint a földgáz viszont új szerepet kapott Debrecen közlekedésében. Megjelentek az utcákon a „púpos" buszok. Palackokba zárva hátukon viszik az üzemanyagot, egyelőre még kísérlet inkább, de úgy tűnik, jó megoldás lesz. S van egy másik púpos is Debrecenben: az itt gyártott Camel cigaretta dobozán. A vendégjárás tavaly átlagon felüli méretű volt a városban, hiszen itt rendezték meg a nemzetközi kemping-világtalálkozót. Erre a rangos eseményre szépen kiépítették a közvetlen közelben levő Vekeri tavi kempinget, aminek a jövőben is jelentős funkciója lesz. A KISZ-esek vállalásának teljesítésével úttörőtáborrá alakul. Vendégeket azonban ebben az év is szép számmal vár a város, hiszen szerepel az éves programban jó néhány figyelemre méltó rendezvény. Hogy csak néhányat említsünk közülük: hatodszor rendezik meg a katonazenekarok fesztiválját, tizenhatodszor a dzsessznapokat. Augusztus most is a virágkarnevál s a hozzá csatlakozó más rendezvények jegyében telik majd el: lesz bögős-találkozó, vendégszerepel Debrecenben nemcsak a szegedi Nemzeti Színház együttese a Hegedűs a háztetőn-nel, de rendkívül érdekes összehasonlításra is lehetőségük lesz a színházat szeretőknek: a nagy sikerű helyi Örkény-előadás után megnézhetik a Tótékat a japán Bungesia Színház előadásában is. Számtalan kiállítás — nem utolsósorban a száz éve született Holló László festőművész hajdani ottf honában nemrég megnyitott emlékmúzeumban — tudományos konferencia, sportesemény teszi tartalmassá Debrecen 1987. évi programját. Debrecent Ady „a maradandóság" városának nevezte, van igazsága ennek, ez az alföldi nagyváros őrzi a hagyományokat s élete látszólag nem olyan pezsgő, mint más nagyvárosoké. De a debreceni emberek beszédében is érződő nyugalom nem tétlenséget takar, sokkal inkább szívós akaratot. Leküzdeni a nehezségeket, megvalósítani a terveket, ha lehet, ma, ha nem, akkor holnap is folytatva. Valahogy így hangozhat a debreceni jelszó 1987-ben is ebben a városban, amelynek nincs hegye, nincs vize, de van gazdag történelmi múltja, amire nemcsak büszkék, de építeni is akarnak a debreceniek. NAGY ZSUZSA Győr a Rába, a Rábca, és a Mosoni Duna találkozásánál terül el. Régi országutak valamint a Győri medence vonzási csomópontjában a természeti adottságok tették lehetővé kialakulását. Eredeti neve Arrabona kelta eredetű, de a rómaiak is így hívták... A Győr név tulajdonképpen Géza fejedelem által nyugatról behívott Geur (Győr) lovagtól származik. Némelyek azonban a Győr nevet egykori gyűrű alakú sáncaira vonatkoztatják. I. István király felismerve a város fontosságát, ott várispánságot, majd püspökséget alapított. Első királyunk a lázadó Koppány felnégyelt holttestének egy darabját is a győri vár kapujára függesztette ki. V. István királytól 1371-ben kapott szabad királyi városi jogállása a történelem folyamán hol csorbult, hol megszűnt. Véglegesen Mária Teréziától 1743-ban kapta meg újra. A Győri Jogakadémián tanult Deák Ferenc és Batthyány Lajos. Itt írta a Codex Diplomaticust Fejér György. Győr neve összecseng a történettudós Rómer Flórissal, Ráth Károllyal, a dinamó első megalkotójával Jedlik Ányossal, akiről kevesen tudják, hogy a szódavíz feltalálója is ő volt. Győrnél ütköztek meg a magyar nemesi hadak 1809-ben Napóleon csapataival. A harcok után a császár egy éjszakát töltött abban az Alkotmány utcai barokk házban, amelyet ma is Napóleon-háznak hívnak. Vahot Imre 1845-ben Győrt a magyar varrtok koronájaként említi, Kosztolányi pedig „Esti Kornél rímeiben" így ír: „Győr (Kelet s nyugat közt állj hazámban kedves) őr." Győrt a második világháború idején több mint harminc légitámadás érte, amelynek következtében 5596 lakóházából összesen 188 maradt épen. Gyárainak túlnyomó többsége ugyancsak elpusztult. 16 hídjából pedig 15 ... 1945. március 28-án, Győr felszabadulásának napján saját árnyéka volt. A győriek hagyományos szívósságukkal rendet teremtettek a romokon, békét a békétlenségben. A város újjáéledt. Napjainkban hazánk harmadik legnagyobb ipari városa, gyárai messzeföldön híresek, termékei eljutnak a világ csaknem minden tájára. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár az ország egyik legkorszerűbb gyára. Textil- és élelmiszeripara is jelentős. Győr műemlékekben Budapest és Sopron után hazánk harmadik leggazdagabb városa. 249 műemlékileg védett épülete van. Jelenleg Győr alvó lakosságának száma 130 ezer, de napközben a bejáró dolgozókkal és az idelátogatókkal együtt mintegy 200 ezren tartózkodnak a városban. A győri házgyárnak köszönhetően Győr nádorvárosi részében egymás után létesülnek hatalmas lakónegyedek. Adyvürosban mintegy 50 ezer ember él, József Attiláról elnevezett városrészben pedig mintegy tízezer. Kun Béla városrész első üteme is elkészült, második ütemének építése ugyancsak befejezés előtt áll. Az új városnegyedekben korszerű üzletek és éttermek szolgálják a lakosság kényelmét. Az egykoron lebombázott belvárosi házak helyén ugyancsak a környezetbe illő lakóházakat építenek. Külön kell szólni a győriek által kezdeményezett városrekonstrukcióról, amelyet itt tömbrekonstrukciónak neveznek. Azaz, nem egy-egy régi házat építenek újjá, hanem egész háztömböket. Az egykori győri Megyeház ma Liszt Ferenc utca barokk házainak felújítása csaknem teljesen befejeződött. Az említett utca 1. számú épületét mondják Győr legrégibb lakóházának. Ma is olvasható rajta a felirat: „Curia nobilitaris anno 1565", Igen, az 1565-ben épített lakóház kívülről eredeti szépségében pompázik, belülről pedig a tömbrekonstrukció eredményeként mindegyik lakása összkomfortos lett. Így újult meg Közép-Európa egyik legszebb tere, a győri Széchenyi' tér is, ahol barokk szépségében pompázik Győr múzeuma, amely Xantus János nevét viseli. Szegedi barátaink emlékezetében is biztosan él Jókai: Lőcsei fehér asszony című műve. A Lőcsei fehér asszonyt, Korponay Jánosné Géczy Júliát ezen a téren végezték ki 1714-ben. Itt található a korai barokk stílusban épült vastuskós ház, amelynek teljes rekonstrukcióját 1986-ban fejezték be. Benne kapott helyet Gvőr városa által megvásárolt világhíres magyar és külföldi festők alkotásaiból álló Patkó gyűjtemény. Győr legrégibb részének, a Káptalan dombnak házai ugyancsak a tömbrekonstrukció keretében szépülnek meg. Itt pompázik az I. István által alapított ezeréves székesegyház és püspökvár. A székesegyház féltett kinfi teJfÉ " ÉÍ í JLl^T^C^ § ar i * j * í 11 1» y 1« wfa-f-T WT wf » 1 I T III— I III I*" A győri Püspökvár hangulatos részlete és a városháza J