Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

Szombat, 1987. április 18. i 18 DM1 magazin Négy város­portré A megyei városok a magyar vidék gazdasági és szellemi központjai, sugárzó erejük és vonzásuk hazai régiókra ter­jed ki. Mindannyian a közel­múlt évtizedekben élték vagy éppen most élik át az általá­nos megújulás korszakát. Igyekeznek megőrizni a ha­gyományos városképet, s ott­honos. meleg környezetet biz­tosítani polgáraiknak. Szeged négy megyei város­testvérét mutatjuk be mai összeállításunkban: Debrecent, Győrt, Miskolcot és I'ccset, abból az alkalomból, hogy a megyei városok pártvezetői ezúttal éppen Szegeden tart­ják meg hagyományos talál­kozójukat és konzultációjukat. A „kedves őr" Debreceni látkép Maradandóság és megújulás Senki sem figyelte, melyik volt az a nap 1985-ben, pedig talán még a nagytemplom harangját is érdemes lett volna megkon­gatni az esemény nagysága jelé­ül. így csak az év végi statisz­tikákból derült ki, hogy a 211 ezer 823 debreceni lakos 163-mal több mint Miskolc lélekszáma, s ily módon „a Tiszántúl szive" az ország második városának rang­jára lépett. S ami ebben a tény­ben különösen fontos: nem köz­ségek bekebelezése, hanem ter­mészetes szaporodás útján. A ta­valyelőtti 13,6 ezrelékes születési arány jócskán meghaladja a nagyvárosok átlagát (Szegedé 12,3 ezrelék), s egy másik adat­ból arra is kaphatunk némi ga­ranciát, hogy a következő évek­ben is sokasodni fognak az ifjú polgárok, valamennyi megye­székhely közül a debreceniek körében volt legnagyobb a há­zasságkötési kedv, sőt válni is jóval kevesebben váltak, mint például Szegeden. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy 1986 első hónapjában gyors egymásutánban háromszor is hármasikrek születtek a debre­ceni klinikán, az év végén pe­dig egy ifjú óvónő négy élet­erős remek kisgyereknek adott életet, akkor nemigen kell a debrecenieknek aggódniuk a vá­ros jövője miatt. , Azt azonban talán bizonygatni sem kell, hogy a bőséges gyer­mekáldás meglehetősen sok gon­dot is jelent a városnak. Ezer debreceni közül 124 általános is­kolás, 97 pedig középiskolába jár. Így aztán az óvodaépitési prog­ram sikeres befejezése után fel­lélegezni sem maradt idő, s hiá­ba épült az utóbbi években jó néhány új általános iskola Deb­recenben, a gyerekek egy részé­nek az újonnan benépesült lakó­telepekről buszozni kell az „el­üregedettebb" városrészek foga­dóképes iskoláiba. És bár e tan­évben indult a Tócós kertben egy új gimnázium, az Újkertben egy szakmunkásképző, ugyancsak fő a feje azoknak a vezetőknek, akiknek feladata átsegíteni a de­mográfiai „hullámhegyet" a kö­zépisoklás éveken. A létszámnövekedés természete­sen állandósítja a lakásproblé­mákat is, amit Debrecenben sú­lyosbit a felszabadulás előtt épült házak rendkívül gyenge anyaga, sok a felújíthatatlanul elavuló lakóház s a város nagyon kis számú műemléképülete is — mint a Nagytemplom, kistemp­lom, kollégium — állandó tata­rozásra szorul. A VI. ötéves terv időszaka alatt azonban sikerült elérni, hogy a száz lakásra jutó lakók száma 311-röl 293-ra csök­kent, ami nem jelentéktelen eredmény, még akkor sem, ha az utóbbi szám így is harminc­cal több, mint Szegeden. A hely­zet hasonló léptékű javulását tervezik a városban a VII. öt­éves tervben is. A megvalósu­lásra garanciát jelent a lakosság áldozatvállalása és az, hogy a kivitelezésben oroszlánszerepet játszó Hajdú Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kategóriáján be­lül az ország egyik legnagyobb dolgozó cége. 1987 Debrecen életében nem kiemelkedő esztendő. Olyan ér­telemben, hogy tavaly ünnepelte a várossá nyilvánításának 625. évfordulóját — a 626. születés­nap pedig nem rangos esemény. Afféle hétköznapi esztendőnek ígérkezik, munkával, a szokásos gondokkal és örömökkel. Az in­dulás nem tűnik rossznak. Az ismert adatok szerint csupán két kisebb vállalat zárta a múltévet sikertelenül, többen vannak a sikeresek. Itt van például a Bio­gal gyógyszergyár, egyik termé­két naponta láthatjuk a tévé­reklámokban, de azért tévedés lenne azt gondolni, hogy csak Hélia D-t gyártanak — az igazi profilt jelentő antibiotikumok­nak nem kell reklám, Maripent egyikünk sem jókedvében szed. Ha' nem is gondok nélkül, de simán gördül a munka Debrecen legnagyobb üzemében, a Magyar Gördülőcsapány Müvekben, aki pedig az óvodás dalocska szöve­gén felbuzdulva úgy érzi, hogy Debrecenbe kéne menni, puly­kakakast feldolgozva is többfé­le formában találhat a barom­fifeldolgozó vállalat termékei között. És a hazánkban megje­lent könyvek harmadát most is az Alföldi Nyomdában készítik, s aligha akad ruházati bolt, ahol ne találnánk egyet-kettőt a Deb­receni Ruhagyár modelljei közül. A város legkomplexebb műve­lődési intézménye, a Kölcsey ne­vét viselő megyei-városi műve­lődési központ. „Kistestvére" az Újkertben található, benne nem­csak mozi, könyvtár, szakkörök­nek alkalmas helyiségek vannak, hanem itt székel a városi kábel­televízió stúdiója is. Bár még csak a város lakóinak kisebb része élvezheti Debrecenben a hétfőnként jelentkező műsort, népszerűsége egyre nő, mahol­nap valóban betölti azt a szere­pet, amit kezdettől fogva szán­tak neki: összekötő kapocs lesz a város és vezető testületei kö­zött. A Csokonai Színház új ve­zérkarral s — legalábbis az eddigiek alapján úgy tűnik — színvonalas repertoárral várja a nézőket ebben a szezonban. A legnagyobb közönségsikert talán Goldani Csetepaté Chioggiában című fergeteges jókedvű darab­ja aratta, de a debreceniek ér­tették és érezték Szabó Magda drámájának, a Macskák szerdá­jának mondanivalóját is, hiszen a főhős, Domokos Lajos egykori főbíró nevét ma is utca viseli a városban. Aki már egyszer is járt Deb­recenben, őriz róla emlékképe­ket, a máshonnan jöttek legin­kább azt veszik észre, ami a helybelieknek természetes: tágas ez a város, szélesek az utcái, ké­nyelmesen lehet sétálni a járdá­kon a belvárosban éppúgy, mint az új lakótelepeken. Csak ép­pen mostanában közlekedni egy kicsit nehéz. Fúrják, túrják a városközpontot már megint! Ter­mészetesen nem céltalanul, most bontakozó új — és a tervek sze­rint nagyon szép, mert válto­zatos méretű és formájú épüle­tekből álló — lakótelephez vi­szik a vezetékeket s építgetik a második trolivonalat. Ha min­den jól megy, nem kell már sokáig az autóbuszok gázfelhő­it szívni az ősi Csapó utcán sem, jönnek helyettük a halkan su­hanó trolik. A gáz, mármint a földgáz viszont új szerepet ka­pott Debrecen közlekedésében. Megjelentek az utcákon a „pú­pos" buszok. Palackokba zárva hátukon viszik az üzemanyagot, egyelőre még kísérlet inkább, de úgy tűnik, jó megoldás lesz. S van egy másik púpos is Debre­cenben: az itt gyártott Camel cigaretta dobozán. A vendégjárás tavaly átlagon felüli méretű volt a városban, hiszen itt rendezték meg a nem­zetközi kemping-világtalálkozót. Erre a rangos eseményre szépen kiépítették a közvetlen közelben levő Vekeri tavi kempinget, ami­nek a jövőben is jelentős funk­ciója lesz. A KISZ-esek válla­lásának teljesítésével úttörőtá­borrá alakul. Vendégeket azon­ban ebben az év is szép szám­mal vár a város, hiszen szere­pel az éves programban jó né­hány figyelemre méltó rendez­vény. Hogy csak néhányat em­lítsünk közülük: hatodszor ren­dezik meg a katonazenekarok fesztiválját, tizenhatodszor a dzsessznapokat. Augusztus most is a virágkarnevál s a hozzá csatlakozó más rendezvények je­gyében telik majd el: lesz bö­gős-találkozó, vendégszerepel Debrecenben nemcsak a szegedi Nemzeti Színház együttese a He­gedűs a háztetőn-nel, de rend­kívül érdekes összehasonlításra is lehetőségük lesz a színházat szeretőknek: a nagy sikerű helyi Örkény-előadás után megnézhe­tik a Tótékat a japán Bungesia Színház előadásában is. Számta­lan kiállítás — nem utolsósor­ban a száz éve született Holló László festőművész hajdani ottf honában nemrég megnyitott em­lékmúzeumban — tudományos konferencia, sportesemény teszi tartalmassá Debrecen 1987. évi programját. Debrecent Ady „a maradandó­ság" városának nevezte, van igazsága ennek, ez az alföldi nagyváros őrzi a hagyományokat s élete látszólag nem olyan pezs­gő, mint más nagyvárosoké. De a debreceni emberek beszédében is érződő nyugalom nem tétlen­séget takar, sokkal inkább szí­vós akaratot. Leküzdeni a ne­hezségeket, megvalósítani a ter­veket, ha lehet, ma, ha nem, akkor holnap is folytatva. Vala­hogy így hangozhat a debreceni jelszó 1987-ben is ebben a vá­rosban, amelynek nincs hegye, nincs vize, de van gazdag tör­ténelmi múltja, amire nemcsak büszkék, de építeni is akarnak a debreceniek. NAGY ZSUZSA Győr a Rába, a Rábca, és a Mosoni Duna találkozásánál te­rül el. Régi országutak valamint a Győri medence vonzási csomó­pontjában a természeti adottsá­gok tették lehetővé kialakulását. Eredeti neve Arrabona kelta eredetű, de a rómaiak is így hívták... A Győr név tulajdon­képpen Géza fejedelem által nyugatról behívott Geur (Győr) lovagtól származik. Némelyek azonban a Győr nevet egykori gyűrű alakú sáncaira vonatkoz­tatják. I. István király felismerve a város fontosságát, ott várispán­ságot, majd püspökséget alapí­tott. Első királyunk a lázadó Koppány felnégyelt holttestének egy darabját is a győri vár ka­pujára függesztette ki. V. István királytól 1371-ben kapott szabad királyi városi jogállása a törté­nelem folyamán hol csorbult, hol megszűnt. Véglegesen Mária Te­réziától 1743-ban kapta meg új­ra. A Győri Jogakadémián tanult Deák Ferenc és Batthyány La­jos. Itt írta a Codex Diplomati­cust Fejér György. Győr neve összecseng a történettudós Rómer Flórissal, Ráth Károllyal, a di­namó első megalkotójával Jedlik Ányossal, akiről kevesen tudják, hogy a szódavíz feltalálója is ő volt. Győrnél ütköztek meg a magyar nemesi hadak 1809-ben Napóleon csapataival. A harcok után a császár egy éjszakát töl­tött abban az Alkotmány utcai barokk házban, amelyet ma is Napóleon-háznak hívnak. Vahot Imre 1845-ben Győrt a magyar varrtok koronájaként említi, Kosztolányi pedig „Esti Kornél rímeiben" így ír: „Győr (Kelet s nyugat közt állj hazám­ban kedves) őr." Győrt a második világháború idején több mint harminc légi­támadás érte, amelynek követ­keztében 5596 lakóházából össze­sen 188 maradt épen. Gyárainak túlnyomó többsége ugyancsak el­pusztult. 16 hídjából pedig 15 ... 1945. március 28-án, Győr fel­szabadulásának napján saját ár­nyéka volt. A győriek hagyomá­nyos szívósságukkal rendet te­remtettek a romokon, békét a békétlenségben. A város újjá­éledt. Napjainkban hazánk har­madik legnagyobb ipari városa, gyárai messzeföldön híresek, ter­mékei eljutnak a világ csaknem minden tájára. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár az ország egyik legkorszerűbb gyára. Tex­til- és élelmiszeripara is jelen­tős. Győr műemlékekben Buda­pest és Sopron után hazánk har­madik leggazdagabb városa. 249 műemlékileg védett épülete van. Jelenleg Győr alvó lakosságá­nak száma 130 ezer, de napköz­ben a bejáró dolgozókkal és az idelátogatókkal együtt mintegy 200 ezren tartózkodnak a város­ban. A győri házgyárnak köszönhe­tően Győr nádorvárosi részében egymás után létesülnek hatalmas lakónegyedek. Adyvürosban mintegy 50 ezer ember él, József Attiláról elnevezett városrészben pedig mintegy tízezer. Kun Béla városrész első üteme is elkészült, második ütemének építése ugyan­csak befejezés előtt áll. Az új városnegyedekben korszerű üzle­tek és éttermek szolgálják a la­kosság kényelmét. Az egykoron lebombázott belvárosi házak he­lyén ugyancsak a környezetbe illő lakóházakat építenek. Külön kell szólni a győriek ál­tal kezdeményezett városrekonst­rukcióról, amelyet itt tömbre­konstrukciónak neveznek. Azaz, nem egy-egy régi házat építenek újjá, hanem egész háztömböket. Az egykori győri Megyeház ma Liszt Ferenc utca barokk házai­nak felújítása csaknem teljesen befejeződött. Az említett utca 1. számú épületét mondják Győr legrégibb lakóházának. Ma is olvasható rajta a felirat: „Curia nobilitaris anno 1565", Igen, az 1565-ben épített lakóház kívülről eredeti szépségében pompázik, belülről pedig a tömbrekonstruk­ció eredményeként mindegyik la­kása összkomfortos lett. Így újult meg Közép-Európa egyik legszebb tere, a győri Széchenyi' tér is, ahol barokk szépségében pompázik Győr múzeuma, amely Xantus János nevét viseli. Sze­gedi barátaink emlékezetében is biztosan él Jókai: Lőcsei fehér asszony című műve. A Lőcsei fehér asszonyt, Korponay János­né Géczy Júliát ezen a téren végezték ki 1714-ben. Itt talál­ható a korai barokk stílusban épült vastuskós ház, amelynek teljes rekonstrukcióját 1986-ban fejezték be. Benne kapott helyet Gvőr városa által megvásárolt világhíres magyar és külföldi festők alkotásaiból álló Patkó gyűjtemény. Győr legrégibb részének, a Káptalan dombnak házai ugyan­csak a tömbrekonstrukció kere­tében szépülnek meg. Itt pom­pázik az I. István által alapított ezeréves székesegyház és püspök­vár. A székesegyház féltett kin­fi teJfÉ " ÉÍ í JLl^T^C^ § ar i * j * í 11 1» y 1« wfa-f-T WT wf » 1 I T III— I III I*" A győri Püspökvár hangulatos részlete és a városháza J

Next

/
Oldalképek
Tartalom