Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

Szerda, 1987. április 15. 3 Belkereskedelmi tanácskozás Műszerközponiok Budapesten kedden Juhár szövetkezeti belkereskedelmi Zoltán belkereskedelmi mi- választékcsere, a határ men­niszter elnökletével megkez- ti és az áruházicsere-forga­dödött a KGST-tagországok lom bővítésének lehetőségei­belkereskedelmi miniszterei- vei, és az azt elősegítő új nek 19. találkozója. A tanácskozáson tájéko­zódnak a magyar élelmiszer­kereskedelem működésének tapasztalatairól, valamint megvitatják a műszaki-tudo­mányos fejlesztes főbb irá­nyait a KGST-országok bel­kereskedelmében. Kiemelten József miniszterelnök-helyet­foglalkoznak az állami és tes üdvözölte. (MTI) együttműködési formákkal és módszerekkel. A delegá­ciók a gyakorlatban is meg­ismerkednek — Budapesten és Győrött -r- a magyar bel­kereskedelemmel. A magyar kormány nevé­ben a résztvevőket Marjai Az Országos Tudományos Kutatási Alap Bizottsága kedden Budapesten Láng Isvánnak, az MTA főtitkárá­nak elnökletével ülést tar tott. Az OTKA-bizottság állást foglalt azoknak a pá lyázatoknak az ügyében, amelyek műszerközpontok létesítésére s a kutatási in­formatikai hálózatok fejlesz­tésére nyújtottak be a kutu tóintézetek és felsőoktatási intézmények. Enyhe javulás az utakon Tegnap délelőtt a Tisza Szállóban tartotta meg évi beszámoló ülését a Csong­rád Megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács. Az ülésen bevezetőként Barna Sándor ezredes, me­gyei rendőrfőkapitány, a ta­nács elnöke üdvözölte a megjelenteket és vázolta a napirendet. Ezután Bába Já­nos rendőr százados, a ta­nács titkára számolt be a megye közlekedésbiztonsági helyzetének elmúlt évi ala­kulásáról, a közlekedésbiz­tonsági tanácsok munkájá­ról. Beszámolójában egye­bek közt elmondta, hogy pénzszűke miatt az útépíté­seknél kimagasló eredmé­nyek nem születtek. Össze­sen 6 'kilométer hosszon épült új út, biztonságosabb lett viszont a kerékpárosok közlekedése azáltal, hogy a megyében összesen 18,6 ki­lométernyi kerékpárutat ad­tak át. Ez jelentősen növel­heti az adott területek köz­lekedésbiztonságát. A beszá­molóban elhangzott, hogv megyénkben az előző évben lényegesen emelkedett a gépjárművek száma, s így csaknem elérte a 120 ezret. Ennek figyelembevételével eredményként könyvelhető el, hogy a balesetek száma összességében változatlan maradt, ezen belül több mint 10 százalékkal csök­kent a halálos esetek száma. A balesetek okait vizsgálva megállapítható, hogy az el­sőbbségi szabályok megsze­Ülésezett az MKBT gése, a sebesség helytelen megválasztása, és az ittas­ság továbbra is elsőrendű tényezőként szerepel. A bal­esetek okozói között leg­gyakrabban a személygép­kocsi-vezetők szerepelnek, százalékos arányuk több mint 40. Az is megállapít­ható, hogy a balesetek hely­színeként — ugyancsak több mint 40 százalékban — Szeged szerepel a megyében. A jármüvek műszaki ellen­őrzésekor 18,6 százalékot ta­láltak hibásnak, ez részben a járműpark egyre fokozó­dó elöregedését is mutatja. A beszámoló további ré­szében Bába János szólt a munkatervi feladatok végre­hajtásáról; a különböző bi­zottságok munkájáról, a fia­talok közlekedésbiztonsági versenyeinek eredményei­ről, ennek nevelési hatásai­ról, s a közlekedésbiztonsá­gi tanács propagandamun­kájáról is. Befejezésül is­mertette a tanács ez évi célkitűzéseit. A tanácskozás ezt követő részében hozzászólásokat hallgathattak meg a jelen­levők. Ezek közül a legér­dekesebb az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács alelnöke, Oláh György fel­szólalása volt. Elmondta, hogy országosan melyek azok a területek, amelyeken si­került előrelépni az előző évhez képest. Eszerint fej­lődés az, hogy 1,2 százalék­kal csökkent a balesetek száma (az utóbbi években ez mindig emelkedő tendenci­át mutatott), s az általános csökkenésen belül 7 száza­lékkal kevesebb halálos bal­eset történt. Ugvanigy javu­lásként könyvelhető el az is. hogy 10 százalékkal ke­vesebb volt gz alkoholos be­folyásoltság alatt bekövet­kezett balesetek száma. Ugyanakkor — mint az OKBT alelnöke elmondta — továbbra is gond, hogy nem javult a közlekedési morál, gyakorj a súlyos szabálysértés, rosszabb lett a gépjárművezetők általá­nos fegyelme, növekedett a cserbenhagyásos esetek száma, ugyanígy a gyerme­kek és időskorúak veszé­lyeztetettsége is. Az alelnök megemlítette, hogy több mint 1600 ember vesztette életét hazánk útjain, s ez különösen a balesetek össz­számához viszonyítva ma­gas. Mert míg Angliában például ezer balesetből 21 követel halálos áldozatot, addig nálunk 90. összességében a hozzászó­'lók s az ülés elnöke egy­aránt megállapították, hogy a halvány javulás ellenére sok lehetőség van még a munka eredményességének javítására. A tanácskozás záró ré­szében jutalmak átadására került sor. B.T. Hétköznapok Ff»h<árUnr»f>nvf&sg*lf — ** egyre többünket ér" reneiKOpenyeseK dekelne itthon is, van-e tartósító anyag abban, amit A fehér köpeny jelkép. A tanácstalan vásárló pi- mCgiszunkj s ¡miféle. Meg­Miként bizonyos helyzetek- rulva bocsánatot kért, majd ^¡k ugyanis, hogy ha nem •ben az a kék ivagy a sárga tovább böngészett. Aztán CSUpan természetes anya­is. Közöl valamit viselője- tollat fogott, megírta a tör- g(,kból készül az élelmiszer, ről, foglalkozásáról, esetleg ténetet és elküldte a szer- a magyar ember is vissza­az élénk szín figyelmeztet, kesztöségbe. A kommentárt teszj a jx,icra jja az üzleti óvatosságra int. Szóval a az újságíróra bízta. íme: érdek nem is, az önkéntes fehér köpeny okozott némi Bizonyos jelek, mint a fehér egészségvédelem szabadsága _ — köpeny is, csak adott kör- . , , . _ . .. . . . nyezetben hordozzák a meg- mindenkeppen megkövetelne felelő információt. A fehér — rrunden élelmiszer ese­köpeny üzletben az eladót, tében — a .korrekt tájékoz­kliníkán az egészségügyi tatást idehaza Is. félreértést a minap a Sze­ged Nagyáruházban. Az egyik vásárló aján­déknak való édesség után kutatott a polcok között. Némi fölvilágosításra szorult, körbe nézett hát, s meglá dolgozót különbözteti meg, ott a vásárlóktól, emitt a be­tott egy fehérköpenyes höl- tegektől. Emellett azonban gyet, aki egy nagy kabátossal van még egy megjegyzésem: beszélgetett. Odafordult az egészségügyi intézmé­Chikán Agnes hozzá: — Bocsánat, nagyobb do­boz desszertet keresek, hol találom? A kérdezett tágra nyitott, csodálkozó szemmel me­redt rá: — Ezt tőlem tetszik kér­dezni ? — Igen — felelte amaz bátortalanul. — De hisz én a klinikán dolgozom — mondta —, K hozzátette azt is, melyiken. nyekben, ha jól tudom, hi­giéniai célokat is szolgál a fehér köpeny, történetesen azt, hogy az utcai viselettel ne kerülhessenek be a ren­delőbe. a .kórházba kóroko­zók. De ¿ikkor már az sem szerencsés, ha onnan vándo­rolnak át egy üzlet élelmi­szerosztályára. £s akkor még nem is szóltunk a „mun­kaidőalap" megsértésének eme árulkodó jeléről. Ta­nulság: emiatt Is hasznosabb inkognitóban vásárolni. Nekünk nem fontos? Piroska Orange Syrup, ol- az üveget, ott magyar a vasom arab betűk tánsaságá- szöveg: súly, ár, szavatossági ban egy narancssúritményt idő, szárazanyagtartalom, tartalmazó üveg címkéjén, energiatartalom — csak fej­Aztán látom, ugyancsak an- lődünk, gondolom —, ott gólul, mi mindent tartalmaz áll, hol gyártják, hol palac­ez a nedű: gyümölcslevet, kozzák, ki hozza forgalom­cukrot, citromsavat (citric, ba, de az összetétel az a acid). Alább: súly, garancia, magyarul tudó számára ti­exportáló cég. Megfordítom tok marad. Pedig érdekelne izavakkal van körülkerítve életünk, den félreértésével. Abból a gubancból ép | Megesik, hogy vaskerítés lesz be- bőrrel nem lehet kikecmeregni. lölük, és mi úgy élünk belül, mintha ketrecben lennénk. Kinézni tu­dunk rajta, de kibújni nem. Két ember egész órája beszél már az utcasarkon. Tüzesen önti magából az át­kot az egyik, csöndesen oltogatja a má­sik. De én aztán megmondtam neki! Tudl­ja mikor? Elöntött a fehér veríték, ami­kor odajött hozzám, és azt mondta .., Ilyenek ömlenek, a szájából, szinte egy­másba kapcsolva. Nem arról van tehát szó, hogy elloptak a tyúkját, hogy sán­tára csapták a kutyája lábát, hogy elszán­tr valamit az újság, mert írnia mindig kell. Az első hatás mindig ez: ki íratta? Mert cikk — némelyek szerint — csak úgy születhet, hogy bejön valaki, és meg­íratja. A legjobb szándékból is ellenséges hadállás lesz azonnal, és minden további mondat átfordítva értődik. Egyszer azt ír­tam le valakiről, tévedésből, hogy maku­látlan. Futtatta beosztottjait, hozzanak értelmező szótárt. Nem hitte el, hogy ré­tek nélkül valót jelent Ármányt sejtett, és azonnal támadott. Körbetelefonálta a várost, és mindenkinek elmondta, alapta­lanul molesztálom. Amikor végre két sze­ottak a barázdáját hogy kockacukrot tat- m6w, olvasta a jelentesét, akkor se hit­tek a benz.ntankjaba hanem arról, hogy tp , lomu,szotC5íen nem hivta korbo mondott valaki valamit, csontig meg- , varost, sertodott, akinek mondta. Ideges rohama­ink nagyobbik része, talán infarktusaink Nyakunkon az új sajtótörvény, köteles­zöme is szavakra vezethető vissza. Vagy ségünk lett olyasmit is megírni, ami elől arra, hogy nem mondott semmit. évtizedes beidegződések zártak el bon­Persze, régen is ígv volt. Szidod az nünket. Megv az újságíró, meglát valamit, anyám? - üvöltötte a bálban az egyik le- ut4naJ4r megírja Ha telibe talál, av­ger:y a masiknak, es azonnal indulhattak. a mentők. A mai legények nem ennyire érzékenyek, már a lányokkal is kötőszók­kal beszélnek, és egymás anyját tévedés­ből se említik. Ha mégis, szenvtelen köz­lés van csak benne, betokosodottságára utalva. Mert napjainkban minden szülő val intéződik el legtöbbször, hogy nagy­kutyák állnak mögötte, azért merte meg­írni. Görcseink és butaságaink túlélnek bennünket. Társadalmi sikk lett üldözöttnek lenni. csak őskövület lehet, és arra való, hogy Vagy legalább molesztáltnak. A magunk drága gyermeke életét megkeserítse. El is elbeszéléseiben viszont mindig kemények megv a csemete a szülői háztól, amikor „ , , _ .. ... , csak teheti, és amilyen messzire csak me- vagyunk' ™ az Szóra ráborítjuk az het asztalt az illetőre, és megkérjük, szálljon ... ,.. .. , . , , , , - le a magas lóról, ha velünk beszél. Ne­Azert említettem a fiatalokat eloszor. mert náluk a legegyszerűbb. Holtig tartó héz Iebet beismerni, hajszálra olyanok va­sértődásek történnek azonban kismillió gyünk, mint a többiek, és harcos odf<­félreértésből. Eljutottunk már oda, hogy mondogatásainkat magunk találjuk ki. morzsából is tudunk várat építeni, ezért D„i„ • u„„„»i „. ,„i „i­,, , ..... ... ,- Bele is hergeljük magunkat, amikor elo­egyetlen szóból kulon bejaratu yeleméhy J fakad. Odamehetnénk a másikhoz, meg- adJuk' és a nagyobb hatás kedvóért akár kérdezhetnénk, de nem tesszük, inkább idegroncsok is hajlandók vagyunk lenni, kitaláljuk. Formás eset lesz belőle, gyft­Levelet hozott a posta, amikor a negy­ven tehénről írtam. Azt mondja benne a föladó, miért pártolom én ezeket, amikor minden ismerős örül, hogy csődbe men­tek. Meg is érdemlik, mert még köszönni se tudnak, és a tejelőtáp-kiegészitóböl sem voltak hajlandók átadni nekik egy zsák­kal. Süt a gyűlölet a levélből. C sődről, szerencsére, nincsen szó, még idejében avatkozott közbe a szak­szövetkezet. Nyilván, nem olvasta nyörúség továbbadni. Amikor valaki mégis megmondja az érdekeltnek, érte is jöhet a mentő. Telefonon beszélek valakivel. Nem én hívtam, és 6 se engem keresett, csak köl­csönkértem egy pillanatra a kagylót. Ne­gédes a hangja, és az első szóra hárít. Semmi baj nincsen, hozzá vagyunk mi szokva, hogy magas helyekről idejönnek a nagyok. Elmondják mondókájukat, el­mennek, de mi itt maradunk, és dolgo­zunk, mint eddig. Százból száz esetben vég/K az, ületö a cikket Szegeden a lép­, csohaziak se mindig ismerik egvmast, egyetertenek vele, mert ha tehetem, min- ezért megesik, hogy nem is köszönnek. dig a legkisebb mellé állok, de most ke- Hogy a tehenesek a tőlük két kilométerre resztbe fordul bennem a gondolat. ,akd tanyaiaknak esetleg nem köszönnek, . . . , ., mivel Szegedről mentek tanyára, én nem — Ott voltam en .s. Az az ember egyal- csodálkozom. Jártam a napokban azon a talan nem tud folulrol beszelni. vidéken, ahonnan a levél jött, mcglepöd­— Higgye el, mi ezt jobban érezzük. v« tapasztaltam, mennyire nem ismerik — Nem érezheti, ha nem hallotta! egymást a szomszédos dűlőben lakók se. Igaz, ott azért koszönnek egymasnak. Es — Akkor is tudom. Így szokott ez len- hogy valaki hajlandó-e továbbadni a teje­ni. lőtáp-kiegészitőjéből egy zsákkal, amikor Mondjam, ne mondjam? Akiről szót közel a,11 a cs,(idhj'z' amikor az se biztos, váltunk, Európából nézve is európai, rá- hf>í!y a koyetkezo adagért még elmehet, adásul nagy tudós, és kétszer is sorba állt, pintem legyen továbbra is a maga amikor a szerénységet és a tisztességet "gye VagY ,nkabb a kozvetíto kereske­osztották. Mentőkötelet dobok inkább ne- df'naewt reformáljuk meg annyira, hogy ki. ott lehessen megvenni a tápot, ahol szük­ség van rá, ne negyven kilométerre tőle. — Kár, hogy nem lehetett olt. Mert — legyen ez a végső tanulság most Olyan mohón kapaszkodik bele. majd- ~ "agy Iu,xus egymás szóbeli megnyu­nem elránt. Hol vagyunk már attól, hogv vasztasara kényszeríteni egyébként tisz­meghívjuk azt. akinek éppen a barázdáját tessege? embereket amikor csak az utal­szántják? Akárhová nyúlok a szóval, min- vanyt keIlene máshová címeznünk, dig tüskét tapintok. Ugranom kell tovább. Naponta tapasztaljuk, gyilkolni nagyon mert a saját tenyészetú tüskék a legfáj- tudunk már a szóval. Meg kéne tanul­dalmasabbuk. Teljes idegrendszere görcs- nunk gvógyitani is, mert állítólag azt is be rándul szegénynek, páncélba öltözkö- lehet És semmivel nem kerül többe a dik, és továbbra is mázas ugyar. a hang- görcseinket oldó, gyógyító szó, mint az la de lángnyelvek sziszegnek belőle. Ta- ártó. Ián az a legjobb, ha egyedül hagyom min- Horváth Dezső Főiskolai, egyetemi „alkotmányok" Nincs még egy éve, hogy tanszékvezetői testületet, a tanévben közel tíz szabály­életbe lépett az új oktatási diákjóléti bizottságot — új- zatot kell elkészíteni. A tes­törvény, melynek szellemé- jászerveztek. A főiskolai tületekben a választott kép­iben jelenleg folyamatosan szabályzatok a demokratiz- viselők arányát kívánják no­születnak a helyi adottsá- mus szellemében születnek, vélni, kiterjesztve a nyitott­gokhoz igazodó rendelkezé- szem előtt tartva a szakmai, ságot, a nyilvánosságot, sek és jogszabályok. Az át- tartalmi munka korszerüsí- Alapvetően hallgatói érde­struktúrálódás a színvonala- tését. Sipos Sándorné a gya- keket érint a már elfoga­sabb oktató-nevelő munkát korlóiskolák pedagógiai dott tanulmányi és vizsga­szolgálja, még nagyobb teret programjáról is szólt mely- szabályzat, a diákköri sza­nyitva a demokratikus fóru- h " ki_m„lt h„, ' _ s/„r<,nPi bályzat. Jelenleg vita folyik moknak. ben •k,emelt helyen szerePel az ösztöndíj, és a fegyelmi A Pedagógusok Szakszer- a tehetséggondozás. szabályzatról. A Jogszabály­vezete, Csongrád Megyei Bi- Várkonyi Zoltán, a JATE alkotás fázisában van az zottságának tegnapi ülésén, szakszervezeti bizottságának oktatói követelményrendszer meteet Szegedon, a Juhász titkára hangsúlyozta, a sza- és az intézményi létszám­Gyula Tanárképző Főiskolán bályzatalikotás fontos feladat, és bérgazdálkodás, rendeztek, az új oktatási tör- de csak keret, melyben meg- Horváth Péter, a Pedagő­vény végrehajtásáért tett ín- valósulhatnak az oktatás gusok Szakszervezete köz­tézkedésekről esett szó. korszerűsítésének elvei, ér- ponti vezetőségének osztály­Sípos Sándorné, a Juhász demben, működhetnek a de- vezetője elmondta, hogy a Gyula Tanárképző Főiskola mokratikus fórumok. Mind- felsőoktatási intézmények szb-titkára az intézmény ezek együttesen ^redménye- jelenleg önmaguk szahály­..alkotmányi" kialakításának zik a magasabb színvonalú zutuit készítik el, tanulva az folyamatáról, beszélt. Szá- oktató-nevelő és tudományos osztott vezetést, a jogok mos fórumot — többek kö- munkát. A József Attila Tu- gyakorlását, zött a főiskolai tanácsot, a do mán y egy etemen ebben a B. E. A Rádió napja A Magyar Rádió munká­ját, szerkesztőségeit és mun­katársait bemutató egész napos színes élöműsort su­gároz a rádió május 23-án, szombaton. Miként a rádió székhá­zában kedden tartott sajtó­tájékoztatón elmondták: az immár 62 éves intézmény e napon összesen 62 órás adással, egyszerre több hely­színen várja a közönséget és a hallgatókat. A három adó megszokott struktúrájától eltérő sok ötlettel, zenével fűszerezett, e. egymással több ponton ta­lálkozó műsorokban szinte valamennyi szerkesztőség munkatársai, a vidéki stú­diók és a külföldi tudósítók is részt vesznek a tájékoz­tatást, az ismeretgyarapitis es a szórakoztatás minden műfajában. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom