Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

2 Kndd, 1987. április 14. Szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások Moszkva (MTI) Munkalátogatásra Moszkvába érkezett hétfőn George Shultz amerikai külügyminiszter. Shultz a szovjet kormánv meghívásának tesz eleget. Ezután Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter és amerikai kollégája megkezdte tárgyalásait az atom- és űrfegyverzettel kapcsolatos kérdésekről. A két külügyminiszter megvizsgálja az európai közép-hatótávolságú atomrakéták felszámolását célzó szovjet—amerikai megállapodás kidolgozásának lehetőségeit. Eduárd Sevardnadze a nap folyamán ebédet _ adott George Shultz <js kísérete tiszteletére. Delegáció utazott Moszkvába Hétfőn Moszkvába utazott a KISZ Központi Bizottságának delegációja, amely Hámori Csaba első titkár vezetésével részt vesz az össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség április 15^18. között sorra kerülő XX. kongresszusán. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Hazánkba érkezett a miniszterelnök dán (Folytatás az 1. oldalról.) rály Andrásné, hazánk koppenhágai nagykövete, s ott volt Lázár Györgyné is. A dán miniszterelnök a délutáni órákban megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén, majd Poul Schlüter és Lázár György vezetésével hivatalos magyar—dán kormányfői tárgyalásokat tartottak az Országházban. A megbeszéléseken jelen volt Hans Kühne és Király Andrásné. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a megbeszéléseken áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, majd véiemányt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről. Mindkét részről megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—dán kapcsolatok az élet minden területén egyenletesen, jól fejlődnek, s további bővítésükben nem jelent akadályt a két ország eltérő társadalmi rendszere sem. Az elmúlt csaknem egy évtized során most harmadízben tartanak találkozót a két ország kormányfői. Ezzel kapcsolatban a tárgyalópartnerek kölcsönösen hangsúlyozták a magas szintű látogatások jelentőségét. Ezek a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése mellett — mutattak rá — a nemzetközi légkör javításához is hozzájárulnak. A kapcsolatok fejlesztésének távlatait felvázolva különösen fontosnak tartották a gazdaságban rejlő lehetőségek együttes kiaknázását. Elsősorban az együttműködés új formáinak elterjesztését szorgalmazták. Ide sorolták a többi között a termelési kooperációt, a vegyes vállalatok alapítását, a világbanki versenykiírásokabban is, hogy a fegyverzetkorlátozás területén mielőbbi áttörésre van szükség. Ei kedvező hatással lenne a nemzetközi helyzet alakulására is. Ezzel összefüggésben kölcsönösen rámutattak, hogy a nagyhatalmak mellett a kis és közepes országok is fontos szerepet játszanak a nemzetközi béke és biztonság megteremtésében és megőrzésében. Ezt támasztják alá a helsinki folyamat eredményei is. Az európai együttműködés . ,, , , ,,. . , . továbbvitele megkívánja a ban való kozos fellepest, es különbözö társadalmi renda harmadik piaci együttes fellépést. Ugyanakkor állást foglaltak a műszaki-tudományos, a kulturális és az emberi kapcsolatok — köztük a mind élénkebbé váló turizmus — fejlesztése mellett. A nemzetközi helyzetet áttekintve egyöntetűen reménykeltőnek nevezték az Európában elhelyezett közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokat; maBúcsú Győri Imrétől T

ulajdonképpen akkor hatolt egészen tudatomig a hir, amikor a tévéhíradóban megláttam a fényképét, és meghallottam a visszu;<>y„..ságában is szomorú mondatot: hosszan tartó betegség után elhunyt Győri Imre, Amikor mi, szegedi újságírók megismerkedtünk vele, 1962-ben, még fiatal ember volt, a negyvenet se töltötte be. S nem csupán életkorban állt hozzánk közelebb, mint mások — akikben feletteseinket tisztelhettük (vagy félhettük) —, hanem kedves, közvetlen viselkedésével is. Mi, akiket annyiszor az „ön" vagy pláne a „maga" ridegségéhez szoktatott a korstilus, már az első találkozáskor pertuba kerültünk — kerülhettünk — vele, és ez akkor bizony igen jóleső érzéssel töltött el bennünket. Olyannyira, hogy amikor ezt követően a korábbiakra emlékeztető ridegséggel, távolságtartással, kimértséggel találkoztunk — mert sajnos találkoztunk —, akkor az még idegenebbnek tűnt számunkra, mint eladdig. Hiszen jó néhányan — köztük Győri Imre — már kezdtek hozzászoktatni bennünket ahhoz, hogy a tisztségviselő és az újságíró közötti kommunikációban az egyenrangúság is dominálhat, és hogy nem szükségszerű eleve az alá- és fölérendeltség sztereotípiáira hagyatkoznunk, amikor a mindennapi élet, munka során kapcsolatot tartunk egymással. Több mint egy évtizeden — egészen pontosan: tizenkét esztendőn — át élt, dolgozott közöttünk, a megyei pártbizottság első titkáraként Győri Imre. Megismerhettük őt egészen közelről, hiszen az élet a találkozások számtalan esetét produkálta. Ezek sorába az értekezletek éppúgy beletartoztak, mint a fehér asztal melletti beszélgetések, vagy éppen egy-egy közös szövegezési munka a Rákóczi téri pártszékházban, másszor a Sajtóház valamelyik, folyópartra néző szobácskájában. „..utKs*em, egyszer éppen az én szobámban beszélgettünk az éjszakába nyúló munka után. Akkor fedezte fel a festmények között azt az egyszerű keretes képet, amelyen Lenin a Pravda kefelevonatait tanulmányozza. íróasztalán még a szerkesztői munka olyan ősrégi eszközrekvizitumait is fölfedezhettük, mint amilyen az olló és a ragasztó. Hasonlatosak az én asztalomon találhatókhoz. „Bár másban is jobban hasonlíthatnánk rá", jegyezte meg akkor, szerényen mosolyogva Győri Imre. Kissé váratlanul ért bennünket, amikor egyik napról a másikra megtudtuk, hogy eltávozik szűkebb pátriánkból. Igaz, az ok sem volt mindennapi: a Központi Bizottság titkárává választották. A csongrádi tájtól azonban ezután sem szakadt el. Sűrűn jött, járta a vidéket, a városokat, falvakat, üzemeket, intézményeket, szövetkezeteket, ö maga mondta: ez a tizenkét itt töltött év kitörölhetetlen nyomokat hagyott benne. S ezt valóban komolyan gondolta. December utolsó napjaiban mindig megérkezett tőle az üdvözlőkártya. A szöveg — melyben boldog új esztendőt kívánt — ugyan nyomtatott volt, ám az aláírás már kézzel Íródott. S hasonlóan nem sztereotip a szándék sem, amely a jókívánságot szülte. a közvetlen, a barátkozó, az élet apf\ róbb-nagyobb dolgaiban is figyelmes Győri Imrét gyászoljuk; a tisztségviselőt, aki a politikában is ismerte az emberi léptéket. S ma, temetése napján — az egész megye közvéleménye nevében — szomorú szívvel veszünk búcsút tőle. Papp Zoltán szerű államok gazdasági kapcsolatainak fejlesztését. Ennek érdekében mind dán, mind magyar részről/hang-' súlyozták a két nagy európai gazdasági tömörülés, a KGST és az EGK közötti, illetve az EGK és az egyes KGST-tagországok közötti kapcsolatok rendezésének fontosságát. A magyar—dán kormányfői tárgyalások után az esti órákban Marjai József, a gyar és dán értékelés szerint Minisztertanács elnökhelyettese szállásán kereste fel egyaránt jó lehetőség kínálkozik a megállapodás létrejöttére. A tárgyalófelek egyetértésüket fejezték ki Rádiótelex Poul Schlütert. A megbeszélésen jelen volt a két nagykövet is. * Lázár György és felesége este díszvacsorát adott Poul Schlüter és felesége tiszteletére a Parlamentben. Rendhagyó parlamenti ülésszak A Kínai Országos Népi Gyűlés közel háromezer képviselője tizennyolc napon át ülésezett, pontosabban vitatkozott az ország dolgairól, az életről, gazdaságról és politi káról. A kínai Kína történetében ritkaságszámba menő maratoni ülésszak a nyitástól a zárásig lekötötte nemcsak Kína, hanem a külvilág figyelmét is. Hála a sajtó, a rádió és a televízió biztosította szinte példátlan nyilvánosságnak, a kínai lakosság a szó szoros értelmében együtt ülésezett és vitatkozott a képviselőkkel, akik hazai és külföldi kommentátorok egyöntetű megparlamerY. állapítása szerint példát mutattak arra, hogy miként is kell „csinálni", azaz a gyakorlatban alkalmazni a demokráciát. Túlzás nélkül állithatjuk, hogy a most véget ért parlament, ülésszak sok tekintetben rendhagyó volt a szocialista Kína népképviható rendellenességekre, hiányosságokra, sőt, hibákra helyezték a hangsúlyt. Ezt azonban nem kívülállóként, hanem gazdaként, felelős résztvevőként tették. Arra is rámutattak, hogy miben látják a kiutat, az orvoslás módját. Véleményük lényegét abban lehet összefoglalni, hogy a korszerűsítés útján haladó Kína számára valóban nincs más lehetőség, mint a gazdasági reformok és a külvilág felé nyitás helyes politikájának töretlen folytatása és terméSZA KSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG PRÁGÁBAN Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével hétfőn szakszervezeti küldöttség utazott Prágába, a csehszlovák szakszervezetek XI. kongresszusára. TANÁCSKOZÁS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL Hétfőn az Ipari Minisztériumban az Iparpolitikai Tanács szervezésében az ipar és az élelmiszer-gazdaság vezetői — Kapolyi László ipari és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter irányításával — a két ¡igazat fejlesztési terveiről és együttműködéséről tanácskoztak. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke is. SZŰRÖS MATYAS BULGAR5ABA UTAZOTT Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Szófiába utazott. Kíséretében van Oszi István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Szabó Sándor, a KB munkatársa. JÖRGEN JENSEN ELHUNYT Hosszan tartó betegség után, 67 éves korában hétfőn elhunyt Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke. A párt vezető tisztét 1977 óta töltötte be. Utódjául a múlt héten — tekintettel Jensen egészségi állapotának súlyosbodására — Jan Andersent, a Végrehajtó Bizottság tagját jelölték ki. CSIEN CSI-CSEN LATOGATASA Politikai konzultációkra hétfőn Moszkvába érkezett Csien Csi-csen, a kínai kormány különmegbizottja, külügyminiszter-helyettes. A szovjet—kínai politikai konzultációk újabb, tizedik fordulója kedden kezdődik. A tárgyalásokat 1982 óta évente kétszer tartják, felváltva Moszkvában és Pekingben. Kínai vélemény szerint a kapcsolatok további javítását az afganisztáni és kambodzsai kérdés, valamint a szovjet—kínai határon állomásozó szovjet katonai erő problémája akadályozza. Megállapodás Makaóról 0 Peking (MTI) Hétfőn délelőtt a kínai parlamentben ünnepélyesen aláírták a Kínai Népköztársaság és a Portugál Köztársaság kormányának közös nyilatkozatát Makaó kérdésének rendezéséről. A nyilatkozatot kínai részről Csaó Ce-jang, az Államtanács elnöke, portugál részről pedig Anibal Cavaco Silva miniszterelnök írta alá. A dokumentumban foglalt megállapodás értelmében 1999. december 20-án helyreáll Kína szuverenitása Makaó felett. A kínai korrendszer" elv alapján hozzájárult ahhoz, hogy a kínai szuverenitás helyreállítását követő ötven éven át fennmaradjon Mlakaón a jelenlegi kapitalista gazdasági és társadalmi rendszer. Makaó a Kínai Népköztársaság központi kormányának hatáskörébe tartozó különleges közigazgatási terület lesz. A közös nyilatkozat aláírásánál többek között jelen volt Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bizottságának elnöke és Li Hsziennien, a Kínai Népköztársamány az „egy ország két ság államelnöke is. Véget ért a pápa dél-amerikai körútja C> Buenos Aires (MTI) it, elutasítván a forradalmi Vasárnap véget ért II. Já- törekvéseket, békére intve az nos Pál kéthetes dél-ameri- embereket, megbékélésre és kai látogatása. Uruguay, Chi- együttműködésre tőkést és le és Argentína valóságáról munkást. szerzett tapasztalatokkal gazdagodva a pápa Buenos Airesböl visszautazott Rómába. Húsvét előtti útján II. János Pál 55 beszédet mondott vallási és társadalmi kérdésekről, a Szentszék és a laChilében a pápa nemzeti megbékélésre szólította fel a hívőket, és óvott a Pinochetrezsimmel szembeni erőszakos fellépéstől. A „szivek megbékitésében", a szembenálló társadalmi erők kiegyezésében jelölte meg a tin-amerikai egyházak kap- polgári szabadságjogok helycsolatáról, különös tekintet- reállításának módját. tel a Vatikán és a „felszabadítási teológia" néven ismert népi egyházi mozgalom viszonyára. Valamennyi beszédében védelmébe vette az egyház hagyományos értékeA pápa Argentínából való elutazása előtt kegyelettel adózott az. argentin katonai junták által elhurcolt és eltűntnek nyilvánított tízezrek emlékének. Virágvasárnapi . miséjekor mondott beszédében II. János Pál pápa áldását adta az argentin népre, a népek közötti békére és együttműködésre, az emberiség felvirágoztatására. „Nagyon pozitív" tapasztalatnak minősítette II. János Pál pápa hétfőn véget ért tizenhárom napos latin-amerikai útját. Az egyházfő repülőgépe délben érkezett Rómába. II. János Pál kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy az általa felkeresett országok politikai helyzetének megoldását illetően nem hivatott állást foglalni seleti rendszerének és gyakorlatának történetében. Ez szelesen — a part altal megvolt az utolsó ülésszaka az határozott szigorú keretek ötévenként — közvetett módon — újjáválasztott Kínai Országos Népi Gyűlésnek. Vannak, akik hajlanak arra a nézetre, hogy a képviselők egy része nem számithat a jövő évben esedékes újjáválasztásra, arra törekedett, hogy mond utoljára jól kibeszélje magát, sőt, éljen az ellenszavazat, vagy a tartózkodás ritkán gyakorolt lehetőségével is. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. A parlaközött — a harc a burzsoá liberalizmus ellen, amely megkérdőjelezi a szocialista út helyességét Kínában. A képviselők az egész ország nyilvánossága előtt mondták kj hangos szóval ezért azt, amit sok-sok kínai gonúgy- dolt: a belpolitikai stabilitás és egység körülményei között minden feltétel megvan ahhoz, hogy a parlament végre betöltse azt a szerepet, amelyet az ország alkotmánya biztosit számára, azaz a nép valódi képment ülését bizonyos fajta viseleteként gyakoroljon vabelpolitikaj bizonytalanság előzte meg. A Kínai Kommunista Párt vezetésében végrehajtott változás, és a burzsoá liberalizmus ellen elindított országos hadjárat j^aslatok ezrei a ilakossag egy reszeben — főleg az értelmiség körében — kételyeket támasztott az iránt, hogy az adott helyzetben egyáltalán folytatódhat-e Kinában a gazdasági reform, a nyitási politika, és nem utolsósorban az utóbbi években kibontakozott demokratikus fejlődés irányzata. Ezt a félelmet és kételyekkel teli bizonytalanságot oszlatta el meggyőzően a parlamentben lezajlott nyílt, őszinte és demokratikus vita. Ilyen dinamikus, bátor és szókimondó légkörre aligha volt példa a Kínai Országos Népi Gyűlés több évtizedes történetében. A képviselők a korábbi években megszokott és mármár automatikusan gyakorolt tiszteletkörök, a vélt, vacv valóságos eredmények túlhangsúlyozása helyett a kormány munkájában, a gazdasági, a politikai és a kulturális életben tapasztallöságos felügyeletet a kormányzat munkája felett. Amint azt a parlament titkárságához a lakosság köréből érkezett levelek és tanúsítják, Kína lakossága megelégedéssel fogadta azt a tényt, hogy a parlamentnek sikerült bebizonyítania: a demokrácia nem egyszerűen szépen hangzó jelszó, hanem Kína életének szerves része s mind inkább életforma a szocializmus keretei között. Osztozik ebben a véleményben a Kínai Kommunista Párt vezetése is, amely menet közben további bátorítást adott a parlamenti képviselőknek. A kínai képviselők most visszatérnek az ország különböző tartományaiba. Az a jövő szempontjából rendkívül fontos hatás, amelyet a szocialista demokrácia fejlesztésére gyakoroltak, maradandónak ígérkezik, és tovább hat a saját útját kereső Kínában Éliás Béla